2024. november 23., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#1789
Cauchy:

Elõfordulhat hogy a gravitációs tér erejének képletében van 1,999... a 2 helyett, nem tudom pontosan, de a lényeg az, hogy levezetni nem sikerült, de kimérni ki tudták, hogy igy van.
Nem mellesleg: a jelenleg ismert fizikai törvények hány százaléka épül mérésre (azaz elõbb kimérték majd találtak valami oda passzoló levezetést) ? Vagy hány százalékának a valódiságát ellenõrzik mérés által ? (F=ma, fénysebesség, gravitációs hullámok, gravitációs lencse stb)

A frontok száma egyértelmû valóban, de az erejük, sebességük, irányuk, meddig jut el stb és ezek eloszlása már nem ennyire.

Matematikai nyelven: n pontra (frontok vmely paramétere idõrendben) elég sok n-nél magasabb fokú függvény illeszthetõ bizonyos hibahatáron belül, igy sokféle rendszert lehet találni benne.
Vagy lehet hogy nincs benne rendszer.
#1788
Nem én mondtam, he-he !
#1787
"Bezzeg régen mekkora telek voltak!" nevet
#1786
Egyet azért ne felejsetek el, a fõ dolgokban konszenzus van immáron, ám most egy olyan terület járódik körbe, aminél nagyon kényes a határ, hogy mi kuruzslás, és mi tényalkotás.
Mindkét félnek van igaza, nem muszály bizonyított tények sorozatát alátámasztásnak gyártani, ám arra nagyon oda kell figyelni, hogy bizony már a kuruzslás-oldal jön elõtérbe, ha csak az erõsen szubjektív emlékezetre hagyatkozunk (még némi-nemû alátámasztás nélkül), ami bizony túllép a tapasztalat megilletett címénél.
#1785
Errõl az 1,999 rõl nem hallottam, én fizikából 2-nek tanítom. Nem értem mi az, hogy elméleti úton nem lett levezetve? Most meg nem mondom, pontosan hogyan, de majd utánanézek a bizonyításnak, elektrodinamikából tuti levezettük a térerõsség és az erõ távolságfüggését.
Régebben is volt errõl vita: a tudományban amire nincs közvetlen bizonyíték az gyakorlatilag nem létezik. Abban a formában nem, hogy nem lehet belõle következtetéseket levonni, illetve nem lehet más bizonyításoknál felhaszálni. Amolyan "menekült státuszt" kap, azzala feltétellel, hogy ha valaki bebizonyítja, akkor teljes értékû, tudományosan elfogadott elmélet lesz.
A másik: hogy érted, hogy adatokból bármit elõ lehet állítani? Szerintem az igen csak egyértelmû, hogy adott évben hány frontátvonulás volt hazánk felett. meg kell határozni a kritériumokat, aztán már csak számolni kell.
De ismétlem: nem azzal volt bajom, hogy valaki azt állítja, hogy az az Atlanti frontok száma jelentõsen csökkent, hanem az, högy ebbõl még következtetéseket vont le, azaz megszegte a tudományos gondolkodás alapvetõ törvényét, hogy nem bizonyított állítást használt fel az új felállított elméletéhez, vagy annak igazolására.
Az meg nem igaz, hogy ilyen helyzetekben a "tapasztalatot" kell figyelembe venni adatok híján, mert az erõsen szubjektív.
Így csak ismételni tudom önmagam: Dávid Mihálynak lehet, Ufókongresszuson lehet, tudományosan viszont nem lehet akármit mondani, fõleg itt ne tegyük, ha már annyira el akarunk határolódni a blikk-, magellán- és fókusz- tudomány színvonalától.

#1784
Cauchy :

Csomó mindent tudunk hogy van valahogy, de elméleti úton, adatsorokkal bizonyítani mégsem tudjuk, legfeljebb újra elõidézni. Hogy messzire ne menjek, a potenciál és bármilyen erõtér erejének számítására használt képlet osztójában a távolság négyzete van. Kimérték, hogy mégsem teljesen négyzet, csak 1.999.... hatvány, de elméletekkel nem tudják bizonyítani. Ettõl viszont még igaz.

Miért pont az idõjárásban ne lehetne ilyen, ahol igazán nehéz még pontos mérési eredményeket is összehozni?

Azt már meg sem említem, hogy bármilyen adatsorból szinte bármilyen következtetést le lehet vonni, ha az adatsor elég hosszú. (Errõl szól pl az, hogy a Bibliában minden évban találnak valami jóslatot: olvasd össze mind 123-dik betût és közben fordulj észak felé és akkor kiolvashatod, ki lesz világbajnok... : sok betû, azaz hosszú adatsor, kellõ mintával bármit kihozhatsz belõle..)

Sajnos a tapasztalat többet ér, mint a bizonyítás, Murphy után: 1 gramm alkalmazás felér 1 kiló elmélettel.

Szvsz Floo-nak lehet akkor is igaza, ha nem tudja bizonyítani.

Ettõl még Floo-nak meg kellene tennie mindent azért, hogy objektív módon alátámassza az elméleteit. Pl a következõ blokkos elméletét tegye fel a netre pdfben és majd ellenõrizzük, bejött-e nevet
#1783
A változás tényével szerintem semmi gond nincs, a változás hatásainak becslésével és vizsgálatával viszont sokkal több. Amibõl a legtöbb vita van az bizonyos események, eseménysorok egyéni megítélése, avagy "hová tünt Damon Hill" meg az atlanti frontok. Ezek lehetnek teljesen helytálló megérzések, kijelentések - az idõ majd választ ad rá - de, ha minden megérzésünket így kezeljük (és ezek olyanok, hogy hajlamosak vagyunk szaporítani õket), akkor a káoszon kívül nem sok minden lesz amit elérünk.
Egyébként az ügyek elõremozdítása érdekében - ha valakinek kedve van - megvizsgálhatja az Idõjárási Napijelentések hátsó lapján lévõ frontanalízis térképeket. Az elmúlt 30-35 évet, nagyjából hiánymentesen megnézheti itt nálunk Miskolcon. Szállás és kosztköltséget nem vállalok:-)
#1782
Még szerencse, hogy a Klimaváltozás tényét az IPCC, az MTA, és még az amerikaiak is elismerték. vidám (Suttogva megjegyzem, hogy az OMSZ több szakértõje is bólogat... kacsint )
#1781
Elõször is talán megfelelõen definiálni kéne, hogy pontosan mit is vizsgálunk és hogyan - egy kockafejû:-)
#1780
Dexion: amire nincs adat, arra nem lehet tudományos elméleteket alapozni (sõt semmiylen elméletet)
De nem is ez a baj, hanem az, hogy csak úgy találomra mondunk valamit, hogy ez és ez ennyivel és ennyivel csökkent, pedig ezt semmivel sem tudjuk alátámasztani a saját erõsen szubjektív nézeteinken kívül. Ez mûködhet dávidmihályos varázslós szinten, de nem a tudományos életben.
Itt nem arról van szó, hogy én Floo-nak vagy bárki másnak hiszek-e vagy sem: tisztán arról van szó, hogy elvileg a dolgok úgy mûködnek, hogy ha van valakinek egy elmélete, azt utána bizoonyítani kell, és nem azzal, hogy 1000-szer elismétlem és kockafejûnek minõsítem azokat, akik a hitben nem követnek.
#1779
Dexion amugy az adatsorra vonatkozó feltevésed tökéletsen helytálló nevetnevet
#1778
Jajdenehéz nevet
Na majd Paloznakon folytatjuk,mert igy neten látom nem értitek mit akarok mondani,ezek szerint én valahogy nagyon máshogy nézem az idöjárást mint Ti....
Pedig ugyanazt a müholdképet,ugyanazt a frontot,ugyanazt a radarképet nézem mint Ti....
#1777
Dexion: gondolatolvasó vagy, pont ezen munkálkodom két napja. De elég macerás nevet
#1776
Cauchy:

általában igazat adok Neked, de most van egy apró megjegyzésem: attól, hogy valamirõl nincs adatsor, még létezhet, nem ?

Egyébként a GFS 500 hPa-s 50 éves archivumából nem lehet a frontokra vonatkozóan adatokat kibányászni ( Link és itt Realanalysis-Panels) ? Elvileg a frontokhoz tartozik valahol ciklonközéppont is, nem ? Ha az Ural körül van ilyen, akkor lehet front, ha nincs, akkor nem... vagy tévedek?
#1775
Floo: egyébként kérdeztem tõled a hosszútávú fórumban. nevet (A mostani lehûlés legfeljebb 1 hétig fog tartani, aztán máris visszatér a kánikula... semmi 3 hetes ismétlõdés? Mi történt? nevet
#1774
Jah, értem, specifikus becsehelyi elemzés, he-he !
#1773
Snowhunter: én az AB-re gondoltam, mint északnyugatról jövõ HF mögött kialakuló helyzetre. (Mondom, nagy jóindulattal, mert ez a helyzet bõven fennállhat akkor is, ha a front már sehol sincs...) Az As-t azért nem vettem ide, mert ilyenkor a frontok tõlünk és a Fekete-tengertõl északra vonulnak, amivel nem férnek bele Floo "egész Európát átszelõ" definíciójába. nevet
#1772
Hoppá, újra egyezünk, he-he !
#1771
Usrin: Az AB nem véletlenül As akart lenni ?
Floo: Olvasd át értelmezve, azt jelenti, hogy makrotípusok 25%-t képviseli a három zonális helyzet.
Ebbõl a 25%-ból is mindössze 6% a ciklonáris Zc típus (a klasszikus óceáni irányítás), az anticiklonáris helyzetek adják a 19%-ot (fõleg az Aw, az orrhelyzet, ez Ac keleti perem, ez 14% körüli, az As 5%, ez déli Ac, ennek északi pereme).
ezek 1951-1980-as adatok, és szépen megyeznek az Usrin által közölt idõtartammal.
#1770
Floo: az idõintervallum összes napjának 25%-ában volt atlanti fronthoz köthetõ idõjárási helyzet. Ebbõl 5,8%-ban robogtak valóban felettünk a frontok, a maradék 19,2%-ban nyugat-európai Ac keleti oldalán voltunk, ÉNy-i áramlással. (Jellemzõen az atlanti HF átvonulását követõ helyzet - persze kialakulhat máskor is, úgyhogy nagy jóindulattal számítottam ide...)

Összehasonlításként:
Mediciklon meleg oldalán voltunk a napok 6,2%-ában, hideg oldalán 2,5%-ban. (Itt persze nagyok az éven belüli eltérések: áprilisban a leggyakoribb a mediciklon, akkor ez a két szám 9,8% és 5,7%, míg augusztusban csak 1,6% és 0,8%.) A Kárpát-medence feletti ciklonközéppont gyakorisága 1,2%. A felettünk lévõ Ac-középponté 13,3%. Stb...
#1769
Usrin !
Amugy igen ez az atlanti front elnevezés is sántit kicsit,nevezhetjük zonális frontnak is,a lényeg hogy szerintem azok a frontok tüntek el amik lendületesen akadály nélkül 2-3 nap alatt áthaladtak Európán és a Fekete-tengerig a Kelet-Európai sikságig meg sem álltak...

Ugy érted hogy az atlanti frontok az általad emlitett idöintervallumban a frontok 25 %-át tették ki?
#1768
Cauchy, Floo: erre nagyon könnyû lenne adatsort készíteni. Régebben készültek is statisztikák arról, hogy az egyes ("Péczely-féle") makroszinoptikus helyzetek az év egyes szakaszaiban milyen gyakorisággal fordulnak elõ. Nem tudom, alkalmazzák-e még ezt, de európai nyomás+frontanalízis térképek alapján utólag is bárki megcsinálhatná. Van 13 kategória, ebbõl egy (zC) kapcsolódik "klasszikus atlanti" frontátvonuláshoz, kettõ (AB, Aw) pedig kialakulhat az ilyen frontok hátoldalán IS. A másik 10 típus: mediterrán ciklon, masszív közép-európai anticiklon és egyéb "rendellenesség". 1881-1998 között a 3 "atlantinak" nevezhetõ helyzet gyakorisága összesen 25% volt... Azóta mennyi lehet?

A tankönyveknél maradva: ha nagy vonalakban össze akarják foglalni Magyarország éghajlatát, akkor nyilván egyszerûsítenek. A gyakorinak leírt nyugatról jövõ frontok között ott van az is, ami hullámot vet, az is, ami mediciklont generál. Mellesleg az általam látott tankönyvek mind azt írták, hogy Magyarországon óceáni, kontinentális és mediterrán hatások is érvényesülnek, hol egyik, hol másik jut elõtérbe - és ebbõl bizony csak az óceánihoz tartozik hozzá az atlanti front... Írják még emellett, hogy Nyugat-Európa idõjárása a legváltozékonyabb, hiszen ott gyakran követik egymást a frontok, kelet felé haladva pedig jóval ritkábban. Szóval, csak nem szaladhatott el mindegyik az Urálig, már akkor sem...
#1767
Hát a tankönyvek gondolom azért tanitják mert volt...
Most nincs...

Na kezdjük elöröl nevet
Igennel vagy nemmel válaszolj :
Szerinted most gyakori az atlanti front???
#1766
de azt mondtad h régen mennyi volt: akkor arról adj
#1765
Nem tudok adatsort mutatni mert ami nincs arról adat sincs nevetnevet
#1764
naa adatsort pliiz, akkor bármit elhiszek
#1763
Amugy nem csökkent...
A helyes szó az hogy mexünt létezni....
Az évi 2 hét atlanti front az gyakorlatilag nulla,hisz a tankönyvekben mint Európa leggyakoribb fronttipusa jelzövel tanitják,márpedig ez nem gyakori...
#1762
Pontosan: ha nincs adatsor: nincs bizonyíték: ez így mûködik. Ha nem, akkor az kuruzslás.
"bezzeg régen mekkora telek voltak"
#1761
Cauchy!
Na ezaz,hogy lényegébe akkor be sem lehet bizonyitani mivel nincs adatsorom??
Mivel minden nap figyelem Európa idöjárást,valszeg feltünt volna hogy hoppá jön egy front nyugatról és már megy is tovább oszt kiköt az Urálnál...
De ilyenre nem sürün emléxem...
Ehelyett bedöglik ide...
Nincs nap az elmúlt 2-3 évben hogy ne néznék felhöképet...
Valszeg látni azért látom hogy mi van rajta...
Elég fanatikus vagyok ahhoz,hogy észrevegyem
Most ha ez csak nekem tünt fel,hogy nuku atlanti front,akkor vagy nagyon jó szemem van vagy nektek van rossz...
Mit kell ezen bizonyitani adatsorral??
Atlanti front nincs,Te ezt nem vetted észre tényleg???
#1760
Kedves Floo!
Csak egyetlenegy adatsort mutass, ami szerint az Atlanti frontok száma csökkent. Az, hogy beszélünk mindenfelé a levegõbe ez a Blikkben még elmegy, de a tudományos életben sajno minden adatokkal kell alátámasztani. Addig csak mosolyogni lehet rajta
#1759
Kedves Cauchy! nevet

Egy példa a klimaváltozásra,megpróbálom szemléltetni nevetnevet

Tehát van 1 folyó,ez volt régen a klima...
Ha belefosott egy gólya a folyóba,azt vitte tovább a viz,lehet néha elakadt itt-ott vizbe lógó ágak között,de elért nagyon sokáig,és haladt...
A mostani klima pedig egy tó,amibe ha belefosik a gólya,az addig ott oldódik mállódik,alig moccan,a kis halak eszegetik,lassan-lassan eltünik...

Na ez a különbség,régen gyakoriak voltak azok a frontok amik még az Urálig is eljutottak,2-3 nap alatt átrobogtak Európán keresztül,ezek ugy ahogy vannak eltüntek...
Az elmúlt 2 évben volt 1-2 blokk amikor volt ilyen,bár az sem volt klasszikus mert ÉNY-i pályán jöttek és a végén majd mindig mediterrán ciklont generáltak,meg volt egy 2 hetes blokk a tavasszal ami tényleg a klasszikus zonális irányitás volt....
Ennyi...
Lerágott csont de ebben van a klimaváltozás lényege,atlanti front volt....nincs...
Ha most front jön nyugatról hébe hóba,elakad és itt döglödik napokig,visszaforog 3-szor,az idöjárásnak semmi dinamikája,mint egy állóviz...
Ha ez nem változás a régi klimához képest(amiben az atlanti frontok föszerepet kaptak),akkor mi az???
#1758
Nomad: úgy vegyok ezekkel a kérdésekkel, hogy ugyan elhiszem, de mindig marad valahogy bennem csöppnyi kétely. (nem csak az éghajlatváltozással kapcsolatban, hanem minden új: "miaztánpontosantudjuk, hogy mi is történik" elmélettel szemben is.)
Annyira globális és hatalmas összefüggéseket kéne itt egészében látni, hogy már az is megborzongat, hogy ha átgondolom, hogy mik lehetnek azok a témakörök, amelyeket figyelembe kéne venni, bármely KÉRDÉS (és nem állítás) kimondásánál.
Próbálok válaszolni: ((azaz kérdéseket feltenni)
1.: jójó melegedés=energianövekedés
kérdés: mekkora a különbség, azaz mondjuk fél fokos T emelkedés mennyi plusz energiával jár. Lehet leegyszerûsítve könnyû lenne kiszámolni, de nem hinném, hogy ez anniyra egyszerû lenne..
2.: olvadékvizek: ha elolvadnak a gleccserek nõ a vízszint, viszont a globális melegedés hatására lehet hogy máshol meg növekszik. Persze a tenger szintje nõni fog, de én nem humanitárius szempontból tekintem a dolgokat, az hogy víz alá kerül ami most szárazon van az egyáltalán nem példátlan, csak most be van telepítve emberekkel. Ha elönti a víz, akkor majd elköltöznek onnan.
3.: ugyanígy, mint az elsõ csak még tovább: adott energianövekedés nagyságrendje hogy viszonyul a zivatarok (viharok) számának nagyságrendjéhez.

Ezek mind csak apró szeletkék, szerintem ma senki nincs e bolygón, aki összességében látná elõre, hogy mi fog történni.
#1757
Sziasztok! Itt egy újabb érdekes cikk:
Link
#1756
El is várom, hogy valahogyan kimentsd magadat! :-)
#1755
Köszi szépen Noli! Majd írok emailt az úttal kapcsolatban.
#1753
jaurinum!
A 3-as Melita trivia (ezt, gondolom, tudtad), a 4-es Thyris fenestrella, az 5-ös meg Carterocephalus palaemon, a 11-es egy Callyophris rubi.
Már csak azt nem értem, hogy miért nem szóltál, hogy itt leszel a szomszédban, igazán meglátogathattál volna! Érezd magad lehordva!
A szamócát meg köszike :-)
#1752
Hétvégén az ösküi, gyulafirátóti mezõkön jártam. Szubmediterrán flóra és fauna, tõle néhány km-re a Burok-völgyben pedig a jégkorról (nem tévedés!) tanúskodó növények élnek a meredek északi letöréseken. Szóval, távoli éghajlati rokonok egymás mellett.. Jól megvannak, nem hallják az ostoba ember fejtegetéseit, nem olvasnak híreket. nevet
Noli, most én kérek segítséget Tõled, haladó lepkésztõl. 4.,5.,11. képen mik pompázhatnak? Link Ezt, meg adom a lekvárodba:Link nevet
#1751
Cauchy!

Ha van valami változás az idöjárásban,mióta tart vajon?
Én pont 92 környékére teszem az elsö éveket amik kicsit zavarodottak nevetnevet
#1750
Cauchy, köszi azt elismerést az RSOE oldal miatt - bár érdemtelenül -, és a véleményedet is maximálisan tisztelem és figyelembe veszem.

A feltett három kérdéssel kapcsolatban van-e véleményed?
#1749
Cauchy :-) :-) :-)
#1748
Nomad: ismét oylanokat kérdezel, amit már párszor megválaszoltam, és a hozzászólásom sem errõ szólt.
1.: Le a kalappal az RSOE oldal elõtt, jó kis tájékoztatóoldal, persze van minden cikk, s aki kicsit is ért hozzá, az ki tudja szûrni a kamukat.
2.: Viszont pont az iylen cikkek miatt szólok itt néha hozzá, amikor valaki már mindent az éghajlatváltozásra fog. Ráadásul oylan "adatokkal" támasztja alá, amik teljesen öncélúak és légbõlkapottak.
Pl: a "bezzeg régen mekkora telek voltak"- stílusú hozzászólások: (atlkanti ciklon elfogyása, sosem látott blokkokra osztódása az idõjárásnak, mindenféle számmisztikák)
3. Ugyanígy nem tudok szó nélkül elmenni a folytonos siránkozás meg félrevezetés mellett: nem arra gondolok, hogy valaki beírja, hogy a jég szétverte a kocsiját, vagy a víz eláztatta a házát, hanem amikor valaki valamiylen ötlettõl vezérelve beírja, hogy: a gfs 35 fokot jósol 2334 napra elõre, ezért eljön az armageddon. Igazából azért tartom fontosnak az iylen vadhajtásokra történõ gyors és határozott reagálásokat, mert ha egy laikus olvassa ezt, akkor igenis megijedhet és könnyen elhiheti, utána amikor meg nem következik be, akkor meg az egész meteorológus szakmát szidja.
Egyenlõre ennyi, majd még írok ezzel kapcsolatban.
#1747
Cauchy, lehet pár kérdésem?

- Ugye azt már nem vitatjuk, hogy a klimaváltozás elkezdõdött, tehát a légkör fokozatosan melegszik. Szerinted hová tûnik, mi történik a "felesleggel"?

- Ugyan ez vonantkozik a gleccserek és hegysapkák olvadásából keletkezõ vizzel. Hová tûnik, hol fog jelentkezni?

- A felhalmozódott hõ és csapadék mennyiség okozhat-e károkat, labilissá teheti-e a légköri viszonyokat?

Egyelõre ennyi...
#1746
Link
#1745
Cauchy: de, ez volt a normális... Angliában, ahogy emlékszem :-D
#1744
Floo: látom már megártott a meleg, lassan már Bakonyváron is túl teszel, hisz õ már lemondott arról, hogy a katasztrófanézeteirõl meggyõzzön bárkit.
Akkor kérdezek illetve mondok pár dolgot.
1992. augusztus: a Tmax minimuma 29 fok volt, 2 nap volt 29 fok, a többi napon felette, leginkább 33-37 fok.
Elõtte és utána volt olyan június (nem egyszer), amikor 200-207 mm csapi esett, végig hûvös, csapadékos idõvel, majd júliusban 3 hét végig hõség, utána 2 hét hûvös, majd augusztus elsõ 3 hete forró, majd 20-ától csapadékos 2-3 hét, szeptemberben 3 hét 25-30 fok.
Azaz pont ugyanaz, mint amit te kifogásolsz és sohasemlátottnak állítod be.
Amúgy mi pontosan ezért terveztük a balatoni nyaralásunkat augusztus 5-15-ig, mert akkor (abban az idõszakban) szinte minden nyáron meleg, száraz idõ volt, ugyanígy nem terveztünk július végére és júniusra sem.
Volt még egy érdekes dolog, amit ha akkor figyelted volna az idõjárást, akkor szuperszabálynak állíthattad volna be. 1991-1997-ig szinte minden március 28-29-én erõs lehûlés jött nemegyszer havazott. Ez a periodicitás azóta teljesen eltûnt.
Ugyanígy "szabály" volt az is, hogy április 18-án esett a hó.
Ezt már régen leírtam, hogy attól, hogy egy rendszer kaotikus, mint a légkör és az idõjárási események, nos attól még felfedezhetünk benne átmenetileg periodikusan ismétlõdõ elemeket (pl divergens sorozatban is lehet konvergens részsorozatot találni. A káoszban az a lényeg, hogy ugyan van benne némi ciklikusság, de ez véges idõn belül eltûnik.
Az meg nem igaz, hogy az a normális, hogy meelg majd 1 nap hidegfront (Atlanti) aztán megint meleg. Én nem emlékszem, hogy régebben (1990-óta, amióta naponta írom a naplót) ez lett volna az általános.
#1743
Nano!

Hogy blokkosodott az idöjárás,száraz blokk után nedves,hideg blokk után meleg,egy-egy blokk 2-3 hétig tart,ezek váltogatják egymást...
Márpedig a tankönyvek nem igy tanitják..
Ezek rendszeres szabályozott idöszakonként váltogatják egymást,hogy mivel indoklom azt nem mondom el mert kiröhögtök,de én figyelem és bejött hónapk óta...
Természetesen annyi csavar van benne,hogy télen egy nedves blokk után jönne a meleg száraz blokk,vagyis anticiklon,de az meg általában ködös hideg idöt hoz,de az idöjárás száraz nyugodt jellege akkr is megvan...
Figyeljétek csak meg...
Olyan hogy heti 1-2 esõ olyan nincs...
Vagy esik 2 hétig,vagy jóidö van...
#1742
"nagyjából" és "kiegyensúlyozottabb"
Floo, akkor ebbõl mi is az újabb "szabály"?
#1741
Én naggyából értem Floo-t , itt is hasonló az idõjárás, csak egy kicsit kieggyensúlyozattabb.13 napja nem volt esõ, de 14 napja nagyon magas volt a vízállás, most meg száradunk ki.Floo-nál ugyanez van, csak durvább változatban.
#1740
Noli!

Ha azt mondjuk nem tudjuk mi volt régen,akkor az egész semmit sem ér...
Nehogy azt mond nem emléxünk semmire abból hogy hogy zajlottak régen a folyamatok...
Ha volt egy forró nyár,utána meg egy hüvös az okés...
Meg hogy egyik nap 33 fok van,jön egy hidegfront és másnap esik az esö és csak 17 fok van,ez sem katasztrófa....
De hogy 2 hétig megállás nélkül esik,utána meg 2 hétig egy csepp sem,söt még felhö sem,na ez kicsit más...
Ezt a növényzet nem birja,ha ilyen lenne a klima,egész más növényzetünk lenne...
És ez nem csak 1 hónapja megy igy,hanem évek óta....
Azért nem normális,mert lehetne ugyis hogy hetenete egyszer van esõ,vagy 2-szer,közbe meg napos idö...
De nem...
Az is más kérdés,hogy ez csak ide érvényes,ÉK-en esett 3 hete is,most meg zivik vannak tehát most is esik...
Itt valahogy szabályozottabbnak tünik a dolog...
Ugy látszik itt meröben más dolgok vannak mint az ország más részén...
Ezért nem értetek Ti engem mert nem itt laktok...

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-23 16:53:15

Csesznek

1.3 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.