Időjárási visszatekintő

Igen, de ne tegyél úgy mintha nem tudnád, hogy mi a különbség a két hely között; míg pogánynál mát nincs feljebb, a kutatónál meg 1,5 kmre emelkedik egy 600 méteres csúcs; a konvekciós napokon látványos a különbség, de szinte minden csapadékot hozó frontnál többet pakol a hegy elõterében is. Elég megnézni MEtwolf és a pécsi észlelõk adatait, amig Cauchy mért még látványosabb volt a difi.
Én nem vonnám kétségbe az adatokat, mert pl. hõmérsékletet lehet rosszul (rendszerint fölé) mérni de csapadékot hogy? ott is csak a kevesebbet tudom elképzelni (elhordja a szél, kipárolog, kiissza vmi) de hogy többet, azt mivel magyarázzátok??

Az vág mellbe,hogy 110 év alatt most elõször ment 1000 fölé a csapadék Cseszneken(245m),pedig ugyanannyi az éves átlag mint Pécsett.Valószínúleg akkor 1999,2005 és az idei év is 1000 felett van a kutatónál.Így ott 40 év alatt 7-szer fordult elõ 200 m-en !Ez kb. a Kékes,Jávorkút vagy a Kõris-hegy teljesítményéhez fogható.Szerintem kiváló mikroklimatológiai szakdolgozatot lehetni írni a témából ! (én is a Bakony csapadékviszonyaiból szakdolgoztam 1985-ben)

Asszem pontosan 200 méteres tszf. magasságban van a szõlészeti kutatólabor, egy magasságban Pécs-Pogánnyal.

Lehet,hogy Pécs mindig eltérõ úton jár - nem tudom.A hetvenes évektõl én magam is mérek 250 m-en a Bakonyban,de 2000-ig általában 500-900 közti évek voltak,ebbõl gyenge 700-as átlag jött ki.Az 1971-2000 közti 30 év az ország történetének állítólag legszárazabb 30 éves periódusa volt.Ha 1999-et nem számolom,akkor 28 év alatt Pécsett 1100 mm körüli érték négyszer született.Ez meglepett,de természetesen semmilyen bizonyítékom(Pogány aszóvölgy jellege miatt valóban semmit sem bizonyít) nincs,hogy nem így történt.Pl. az idei évig az utóbbi évtizedben csak alig tudott 1000 mm fölé jutni néhány állomás az országban,fõleg hegycsúcsok (pl. Kõris hegy).Sajátos mikroklíma lehet,ahol egy száraz periódusban 28 évbõl 4-ben(7 évente) bõven 1000 felett esik 250 m-en.

A birtokomban levõ 1951-98 közötti 48 éves periódus adatsorában 4 db év volt 1000 felett. Ha ez röpködésnek minõsül, ám legyen. A többi évrõl inkább akkor ne sejtsünk semmit, visszavonom feltételezésem.

Csakhogy sok pécsi állomáson mértek valaha csapadékot,és még a Misinatetõn(534 m) sem alakult ki (persze lehet,hogy homogeniált) 723 mm-nél magasabb átlag.Pedig az 1901-50-es évek nem a legszárazabbnak számítanak.Erre most azt hallom,hogy a kimondottan száraz évszázadvégen(a legcsapadékosabb átlagú Kõszeg is csak 800-at produkált ekkoriban) 250 m-en röpködtek a jóval 1000 feletti évek.Nekem még mindig nem áll össze a dolog...

Egyetértünk, kolléga. A lényeg azon van, hogy a legnagyobb összefüggõ síkvidéki tájegységünk, az Alföld is jóval az átlag feletti "csapit kapott" és még a mai napig nem tudnak mit kezdeni a vízzel. Tehát nem az éghajlattal van a baj, hanem azzal, hogy nem tudnak mit kezdeni a vízzel. Nem csak télen...remélem Coontac Úr is érti.

A mérési idõpontok, helyek sok változása miatt minden állomás hosszú adatsorainál szükség van erre, mert az adatok egymással amúgy nem homogének. Az más kérédés, hogy "mindenki" tudja, hogy így se lesznek tizedre pontos értékek. Mivel a hosszú adatsoroknál min. 100 éveseknél az összehasonlíthatóság miatt a korrekciónál figyelembe kell venni az urbanizáció hatását is. Jelenleg a nagyobb magyarországi városoknál (pl. Budapest, Pécs, Szeged) ez kb. 1°C, de ez régebben nyilván kevesebb volt, de a pontos értéket csak becsülni lehet. Most jön az, amit írtál, hogy lehet így trendekrõl (néhány tized fokról) beszélni, amikor a hibahatár is ekörül van.

Pl. Budapest adatairól is csak homogenizálva kapjuk meg a legreálisabb képet (persze sokszor valószínûleg nem a legjobb ez, de ezt kell elfogadni, mert nincs jobb). A budapesti adatoktól azt tudni kell, hogy legalább 6 helyszíntõl származnak (Budavári palota csillagvizsgálója; 1790-es évek nagy részének adatai elvesztek, ezeket Bécs/Hohe Warte adataiból számolták ki! ; Gellért-hegyi csillagvizsgáló; Lánchíd budai hídfõjének környékén is mértek; Kitaibel Pál utcai mérõállomás; Pestszentlõrinc). És akkor ebben van városhatás, tengerszint feletti magasság jelentõs változása, mérési idõpontok módosulása (A napi középhõmérsékleteket így is számolták régebben: 07,14,22 ; 07,15,22 ; 6,14,2*21 ; ma pedig 1,7,13,19)
Saját meglátásom szerint a Pestszentlõrinci állomásnál a hely a legnagyobb probléma, mert a város központjától DK-re található és az ÉNy-i uralkodó széljárással a különösen meleg hónapokban a felforrósodot levegõt a szél DK felé mozdítja el Pestszentlõrinc fölé (máskor is, de ilyenkor nagyobb a torzulás). Ez történt 1992 augusztusában is. A homogenizált adatokat nézve ez volt a legmelegebb hónap 1780 óta. Az ezt követõ hónap (1807 augusztus) csupán 0,1 fokkal marad el, úgy, hogy ott már a homogenizálás során az eredeti mért értékekbõl 0,9 fok le lett vonva, és akkor a városhatás jóval kisebb volt mint ma (kérdés, hogy ezt hogyan vették figyelembe a kalkulálásnál). Nekem az ilyeneknél sántítanak ezek a rekordok.

Azért, kedves gyanakvó fórumtársam, mert az intézet telephelye ~ 250 m tszf. a Mecsek Dny-i részén az egyik legcsapadékosabb domboldalában terül el. Miért kell ezen meglepõdni, az idei év is tökéletes példa az eltérõ csapadékeloszlásra, Pécs Árpádtetõ cca 300 mm-el veri Pécs-Pogányt. Míg a kutatónál és Árpádtetõnél erõsen bejátszik az orográfiás hatás, és a hegy gerjesztette konvekció is jelentõs, addig Pogányban ezek nincsenek meg.

Ezt most én sem értem.
Nem az éghajlathoz képest, hanem a tszf. magassághoz képest sok a csapadék?
A kettõ egyrészt összefügg, másrészt nem csak az ország egyes részein volt sok csapadék az idén, hanem országosan.
Árvíz és belvíz volt régebben is, csak nem egész évben. Jó ez kicsit túlzás, de majdnem nem.
A mostani tiszai árvíz is normális, szokott lenni árvíz a Tiszán, csak nem december elején.

Tmin: -3.6 °C (ma 19:00), Tmax: 2.7 °C (tegnap 19:06).
Rhmin: 65% (12:22), Rhmax: 92% (tegnap 19:06).
Pmin: 1006,1 hPa (19:25), Pmax: 1016,6 hPa (18:49), gyengén emelkedik.
Tdmin: -8,3 °C (ma 19:00), Tdmax: 1,5 °C (19:0.
Wchill min: -19,0 °C (ma 19:00), Wchill max: 0,1 °C (8:1.
Wgust max: 63,7 km/h (18:26).
Tegnapi csapadék: 1,4 mm.
A szél késõ estétõl megerõsödött. Azóta gyakori erõs lökések kísérik az élénk északi szelet, de nemrég viharos lökések is voltak. Csak kevés felhõ zavarta a napsütést. Ennek ellenére napközben folyamatosan csökkent a hõmérséklet. Csapadék a mai napon nem volt eddig.
A Tmax tegnap este, a Tmin ma este állt be!!!!

Mint ahogy én is tartom.
Az éghajlat: egy terület jellemzõ idõjárása. Természetesen lehetnek kilengések, és biztos, hogy legritkábban fordul elõ pont az átlag. Ezzel együtt az évi 1000 mm csapadék jóval átlag feletti. A kontinentális klíma velejárója a csapi egyenetlen eloszlása. Az idén szinte "egyenletesen" sok esett, ami nem kérdõjelezi meg azt, hogy mely éghajlati területhez tartozunk, beleértve a magasságot is. (Eltértünk a fórum témájától.)

Nem, nem tévedtél. A megtévesztés éppen a másik oldalon folyik, ott Salgótarján környékén.
"Nem az éghajlatunkhoz képest rengeteg, hanem a területi adottságainkat nézve. Az ország területének kétharmada síkvidék(200 m alatt). " És? síkvidéken nem eshet 1000 mm körüli mennyiség egy év alatt? Hadd ne kezdjek példákat hozni. Erõsen sántít ez a kijelentés.
A Trewartha-féle éghajlat-osztályozás szerint hazánk a "kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal" éghajlati osztályba tartozik. Eme éghajlati osztály jellemzõje az évi 500-1000 mm-nyi csapadék, azonban Magyarországon kissé szerényebbek eme értékek: Link Ez alapján Budapesten az évi átlagos csapadékmennyiség 516 mm, Dr. Péczely György Éghajlattan c. könyvében Budapesthez valamivel többet, 630 mm-t ír. Egy jó 500-600 mm-ben kiegyezhetünk. Na most akkor az 1000 mm ehhez képest? Nem is értem igazából, hogy a síkvidék hogy jött ide. Szóval mielõtt megtévesztésrõl és félrevezetésrõl írsz, kicsit söprögess a saját portád elõtt is légy szíves!

Tartom a véleményemet, mást nem is tehetnék. Idõnként nedvesebb év van, másszor meg szárazabb. Ez mind a kontinentális klíma. Tehát nem az éghajlatunkhoz képest sok, hanem a nagyrészt sík területi adottságok miatt. Emlékezz csak vissza, hogy milyen sokszor van árvíz, belvíz és nem csak ebben a "szenzációsan csapadékos 2010-ben".

"Tévedés és egyúttal megtévesztés, félrevezetés is." A megtévesztés tudatos cselekvés, a tévedés nem!
Hogy tévedtem-e, abban sem vagyok biztos, sõt..., ugyanis az éghajlatot meghatározó tényezõk:
a földrajzi szélesség, az óceánoktól való távolság és a domborzat (beleértve a magasságot is).
Ezeket figyelembe véve Magyarország a mérsékelt övezetben, a nedves-kontinentális területen fekszik.

Persze lehet tudni homogenizálni, adsz nekem 3 állomásból egy csomó nyers adatot 100 évre visszamenõleg, én úgy össze homogenizálom, mint a pinty.
A homogenizációs módszerekrõl sok információm nincs (mivel nem nyilvánosak, úgymond titkosak), de mint már többször szó volt róla, pl. egy völgyben és egy dombon, vagy egy külterületen és egy belterületen lévõ állomást homogenizálni lehet, csak kérdés, mi jön ki abból, és mire megyünk vele?
Ki lehet hozni belõle egy adatsort, ami se nem az egyik, se nem a másik, de a harmadik sem, mivel azt meg nem mérték, csak kitalálták.
Ezek alapján állapítják meg pl. a klíma néhány tizedes melegedését. Erõsen kérdõjeles a dolog.
Az a véleményem, hogy mivel õrületes különbségek tudnak lenni egymástól néhányszáz méterre lévõ pontok hõmérsékleti viszonyai között, a homogenizálást csak úgy lehet megtenni, hogy az adott mérõhelyek karakterisztikáit tövirõl-hegyire, agyon-vissza kell vizsgálni és kutatni.
Máskülönben tényleg csak kutyulás lesz belõle.

A budapesti adatokat is tudták homogenizálni, na mindegy.
Forrás: Link

A repülõtér helyére nem lehet homogenizálni, mert ennyi erõvel elég lenne az egész országban 10 db állomás, és a többi 100-at a 10 állomás adataiból homogenizálnák, magyarosítva kitalálnák.
Illetve egyik állomás adatából könnyûszerrel ki lehet találni a másikét, amennyiben ismerjük minden egyes nap idõjárási helyzetét (derült vagy borult volt-e az ég, esett vagy nem esett éppen), figyelembe vesszük az állomás fekvését, a fagylefolyást, az inverziós pozíciót, a hõszennyezést, de ezt egészen biztosan nem csinálták meg, ennek több oka is van. De még ezzel együtt sem lehet pontos adatsort csinálni, ami meg nem pontos, az meg nem nagyon ér semmit.
Szerintem, bár nem tudom, honnan, hogyan van meg ez az adatsor, meg hogyan és ki által készült, de gondolom az összes pécsi állomás mért adataiból kutyulták össze.

Kicsit leljebb írtam arról az egyik hozzászólásomban, hogy lehet kis távolság alatt is nagy eltérés.

Tudtommal a repülõtérnél 1951 óta folytatnak méréseket. Az ez elõtti adatok valószínûleg a környezõ állomásokból a repülõtér helyére homogenizált adatok a csapadék és hõmérséklet adatoknál egyaránt.

Pécs-Egyetem 1899-1960 közt egyszer sem mért 1000 mm felett adattáram szerint.Viszont Pécs Bányatelep 1871-1898 közt 6-szor,a legtöbb 1204 mm 1896-ban.Magasságuk 141 ill. 259 mm.1901-50 közt az 1100 mm-es max. csapadékot Mecsekszabolcson(294m) mérték.Ráadásul ezek az 1930 elõtti,nem Hellmannos mérések még túloznak is.Így meglep az utóbbi,száraznak mondott (1971-2000) évtizedek ilyen nagy csapadéka.

A kutatóintézeti adatokat illetõen nem tenném tûzbe értük a kezem...

Nem egészen értem,hogy az a "kutatóintézet" miért mért ennyi csapadékot,amikor VáraljaMet adatai szerint Pécs-Pogányban csak egyszer fordult elõ 110 év alatt 1000 mm feletti érték,az is 1919-ben.

1901 óta nem csak Pécs-Pogányban volt mérés, az adatsorban gondolom mindig az aktuális állomás adatai vannak?
Mióta van Pécs-Pogányban az állomás?
Elõtte az egyetemen volt a városban, ha jól tudom.
Elõtte?
Tudsz ezekrõl valamit?
Mert ugye nagyon nem mindegy, hogy az adott értéket hol mérték.

A Pécs/Pogány-i adatokat feldolgoztam, azok itt elérhetõk: Link

"1960 óta voltak-e hasonlóan nagy csapadékú(1000 mm feletti)évek." Voltak; már többször írtam; Pécsi kutatóintézeti adatok:
1972: 1141 mm (Tokajban kiemelkedõ aszus év)
1974: 1128 mm
1995: 1077 mm
1998: 1140 mm
A 99 és a 2004,05 is ezer mm felett zárhatott sajnos ezek az adatok már nincsenek meg nekem.

Hijj Tejóég, végigolvastam, fantasztikus munka, elismerésem!
Az mondjuk hihetetlen, hogy a környezõ osztrák mérõk is átlag 500 mm-el kevesebbet mértek, elképesztõ!

"A lényeg, rengeteg csapadék a mi éghajlatunkhoz képest."

Tévedés és egyúttal megtévesztés, félrevezetés is. Nem az éghajlatunkhoz képest rengeteg, hanem a területi adottságainkat nézve. Az ország területének kétharmada síkvidék(200 m alatt).

A mai 2,5 mm csapival 0,5-re vagyok az éves ezertõl. Persze az a "bûvös" szám is csak egy a sok közül; éppen eggyel több mint 999, és eggyel kevesebb, mint 1001. A lényeg, rengeteg csapadék a mi éghajlatunkhoz képest.

Nálam 3,0mm volt a éjszakáig leesõ 3cm hó, azaz ekvivalens volt a leesõ hó vízegyenértéke.
A havi összeg ezzel már 55,4mm...

A táj azonban gyönyörû, jórészt elfedi belvízborzalmakat (a második képen azért egy csipetnyi látható): Link

Egy pár kép a téli Hortról: Link Link Link Link

950mm az éves mennyiség a tegnapi 6 és a mai 2mm után!
Nem valószínû, hogy elérjük az 1000mm-t.(igaz nem is hiányzik már semennyi csapadék sem - dolgozik a szivattyú )

52mm csapadék "kell" még, hogy elérjem az 1000mm-t ebben az esztendõben. Nem lehetetlen, az esélye talán nem sok, szûk 20 napunk van még ehhez a lehetséges rekordhoz. Link

Az idei rengeteg csapadék mellett az elmúlt évekhez képest a napsütéses órák száma is sokkal kevesebb volt és hosszabb távon is átlag alatti az idei év.

Néhány állomás idei napsütéses óráinak száma (szinoptikus adatok):

Napfénytartam 2010 - Budapest/Pestszentlõrinc
2010-01: 53,4 h
2010-02: 64,3 h
2010-03: 155,5 h
2010-04: 208,2 h
2010-05: 161,9 h
2010-06: 248,5 h
2010-07: 305,9 h
2010-08: 282,7 h
2010-09: 129,1 h
2010-10: 164,8 h
2010-11: 97,2 h
2010-12: 19,0 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 1890,5 h


Napfénytartam 2010 - Kékestetõ
2010-01: 37,7 h
2010-02: 34,7 h
2010-03: 148,0 h
2010-04: 179,4 h
2010-05: 124,1 h
2010-06: 189,6 h
2010-07: 252,6 h
2010-08: 245,4 h
2010-09: 117,4 h
2010-10: 147,5 h
2010-11: 76,4 h
2010-12: 9,9 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 1562,7 h


Napfénytartam 2010 - Békéscsaba
2010-01: 55,6 h
2010-02: 52,3 h
2010-03: 157,0 h
2010-04: 207,5 h
2010-05: 193,9 h
2010-06: 252,3 h
2010-07: 308,0 h
2010-08: 305,2 h
2010-09: 174,6 h
2010-10: 183,8 h
2010-11: 182,9 h
2010-12: 15,6 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 2088,7 h

2003 óta Békéscsabán süt legtöbbet a Nap évente az országban.
2003: 2501 h
2004: 2310 h
2005: 2256 h
2006: 2178 h
2007: 2411 h
2008: 2314 h
2009: 2379 h


Napfénytartam 2010 - Pécs/Pogány
2010-01: 38,8 h
2010-02: 69,9 h
2010-03: 129,9 h
2010-04: 199,7 h
2010-05: 188,0 h
2010-06: 235,0 h
2010-07: 306,6 h
2010-08: 300,3 h
2010-09: 141,0 h
2010-10: 140,3 h
2010-11: 105,8 h
2010-12: 11,5 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 1866,8 h


Napfénytartam 2010 - Szombathely
2010-01: 30,1 h
2010-02: 84,2 h
2010-03: 140,6 h
2010-04: 209,3 h
2010-05: 160,5 h
2010-06: 236,3 h
2010-07: 301,0 h
2010-08: 217,9 h
2010-09: 146,9 h
2010-10: 141,0 h
2010-11: 75,1 h
2010-12: 19,7 h (12.10-ig)

2010-ÉV: 1762,6 h

Tudomásom szerint nincs ilyen.

1961-1990-es van:
Link
De ez már fõként térképes, grafikonos.

Beteszem ide is ha nem gond:
Mivel 20-21 óra körül nincs mérés, egy kis verifikációt megejtek:
Tegnap ezt tippeltem ma este 20-21-re: Link
innen indultunk, ma reggel (6utc):Link
és néhány hóadat 18UTC: zárójel változás reggelhez képest
Sopron 15 (-1) !
Pér 1 cm (+1)
Pápa folt (-)
Sármellék 0 (- egy folt)
Szombathely 0 (- egy lepel)
Paks 2 (+2)
Szeged 3 (+3)
Bp-Lõrinc 5 (+5)
Kecskemét 4 (+4)
Debercen 2 (-)
Békéscsaba 2 (+1)
Miskolc 5 (+3)
Szolnok 3 (+3)

Összegezve elégedett vagyok, a hibák átlga ha jól látom eddig bõven 1 cm alatt van, ha a következõ 2 órát még hozzá veszem nagyjából akkor is. A helyenként pl. bp-i 2-3 cm-es alálövés miatt pedig nem fogok összetörni(fõleg ha 20-21-ig még töpörödik)!

El kell ismernem, h Hari S-nek igaza lett Bp-et illetõen, mert itt tényleg csak a cm-ket kellett számolgatni, de a Dunántúl ény-i része az más kérdés.

Eddig a szezon:10 fagyos nap,7 havas nap,8 hótakarós nap.
Eddig szinte kitûnõ itt a szezon.Csak annyit ,hogy tavaly dec. 11.-ig semmi sem volt!

Tmin: -4,9 °C (3:24), Tmax: -4,9 °C (19:00).
Rhmin: 71% (23:41), Rhmax: 99% (13:15).
Pmin: 1010,7 hPa (18:83), Pmax: 1025,7 hPa (21:37), gyengén süllyed.
Tdmin: -5,8 °C (19:09), Tdmax: -3,3 °C (9:14).
Wchill min: -13,2 °C (19:57), Wchill max: -0,5 °C (15:46).
Wgust max: 43,9 km/h (19:57).
Tegnapi csapadék: nyom (ww81,80).
Reggel hirtelen beborult az ég és változó intenzitással havazott, majd kora délután megszûnt a csapadék. A szél estétõl jelentõsen gyengült és DNy-ira fordult, majd délelöttõl megélénkült. Estére jelentõsen mérséklõdött a légmozgás. A hóréteg vastagsága 3 cm.

Akkor azért még nem adom be antikváriumba az adattáramat...
Éppen azon gondolkodtam,hogy miért is nincs még meg az 1951-2000-es adattáram,miért az elavult 1901-50-est lapozgatom.Hiába is keresném ezek szerint ?

Á, semmi ilyesmi nincs. Egyszerûen annyi, hogy pár éve kidolgoztak ún. homogenizációs eljárásokat, és az adatbázisba már a korrigált adatok kerültek fel.
Sajnos ma már szinte semmi írott anyagot nem adnak ki, pedig régen mennyi minden volt. Egyedül a napijelentés maradt, ami megjelenik, és nyilvános is.
Pár éve pl. kiadták az 1961-1990-es (vagy 1971-2000-es? nem is tudom hirtelen) éghajlati atlaszt, abban is fõként térképek vannak már csak.

Oké,nem sürgetlek !
Az általam idézett könyvként kiadott éghajlati atlasz adattárnak tehát egy korrekciója készült(csak csapadékról vagy a többi elemrõl is ?) ? Ez hozzáférhetõ laikusoknak is ,esetleg valahol megvásárolható ?

1. A régi adatok többségét már hivatalosan korrigálták, különbözõ eljárásokkal. Tehát manapság már azok számítanak.

2. Voltak, mégpedig bõven. Jó pár évben elõfordultak 1000 mm feletti értékek, persze általában kisebb számban. Két kiemelkedõ évet lehet talán megemlíteni: 1965-ben és 1999-ben volt különösen sok csapadék az ország egy nagyobb részén. Elõbbi évben 1313 mm, utóbbiban 1242 mm lett az országos csúcs.

3. A fõvárosban a nagyobb, ismertebb állomások közül valóban az 1937-es, Budapest belterületi 988 mm számít a legmagasabbnak (ma már nem 989, hanem 988 a hivatalos, szintén hasonló, mérési problémákhoz köthetõ okokból), de kisebb csapadékmérõ állomásokon kétszer is volt kevéssel 1000 mm felett. Ettõl azért itt mi elég messze vagyunk idén.

De még egyszer mondom, nyugalom, hamarosan szeretném majd közzétenni a toplistát. Addig viszont nem akarom lelõni a poént, tudod.

Az rendben , hogy pontatlanok, de jobb híján ezek vannak...
Jó lenne tudni,hogy 1960 óta voltak-e hasonlóan nagy csapadékú(1000 mm feletti)évek.A 70-es évek vége óta magam is méregetek,de 1000 közelében csak 2005-ben voltam(953 mm,a max Cseszneken 1940-ben 965), így a cseszneki kb. 1200 mm akármilyen mérés alapján is óriási rekord, és gondolom az ország felén hasonló lesz év végére.1970 és 1999 táján még voltak nagy csapadékok az ország kisebb területein,de nem néztem utánuk.
Budapest hogyan is áll?Úgy rémlik ott is 1937 a rekorder 989 mm-el.

Meglesz hamarosan az abszolút csapadék-toplista, még az idén, ígérem.

Viszont amiket lentebb beírtál, 1901-1950 közötti adatokat, egyszer már jeleztem, hogy nem szabad mindegyiket elfogadni úgy, ahogy eredetileg feljegyezték. Ugyanis a század elsõ évtizedeiben helyenként még nagyon komoly mérési hibák lehettek! Ebben az írásomban foglalkoztam is ezzel: Link

Ezek az adatok valóban jó részben 1937-esek, akkor már általában rendben voltak a mérések, de ha vannak közöttük 1910, 1920 körüliek, azok bizony kérdésesek. (Pl. a felsõszölnökirõl kapásból beugrik, hogy 1925-ös talán.) Illetve jó pár állomáshoz van kiszámított korrekció, ezeket kell majd alkalmazni. Igyekszem majd erre is sort keríteni.

Nagyszerû,köszönjük !
Világos most már, hogy egy megbízható rekordról van szó és ez emeli az idei év rendkívüliségét.Sokszor dobálnak a médiában adatokat,legutóbb valahol 30%-os többletrõl beszéltek,ami nudli,hisz 600 mm-es átlagnál ez csak 800 mm lenne,amitõl égvilágon semmi baj nem lenne,de 1000-1200 mm az már valami.
Bár 1951 óta is voltak nagy csapadékok,de nézzük az 1901-51 közti toplistát.1100 felettiek betûrendben:
Abaliget 1195
Bak 1240
Bakonybél 1173
Csurgó 1102
Felsõszölnök 1254
Fonyód 1126
Harkány 1123
Herend 1132
Hõgyész 1140
Kaposvár 1161
Kercaszomor 1136
Kerta 1113
Kétújfalu 1123
Komlósd 1205
Letenye 1125
Lillafüred 1158
Marcali 1122
Mernye 1112
Nagykanizsa 1216
Nagyvázsony 1126
Pécs(M.szabolcs)1100
Sopron(Egyetem)1130
Szentgotthárd 1125
Városlõd 1166
Zalaegerszeg 1134
Zirc 1108

Feltételezem,hogy eme 50 éves rekordok nagyobbik fele 1937-es,másrészt az idei évig nagy részük nem dõlt meg.Ebbõl és egyedülálló naprakész éghajlati naplónkból ezért szûrtem le többször,hogy itt nem olyan rekordév van,amikor az ország 600 csapadékmérõjébõl egypár rekordot állít fel 5-10 %-os többlettel,vagy megdõl az abszolút rekord ismét a szerencsés összetevõk együttállása miatt,mint az 1937-ben a Kõszegi-hegységben történt,hanem valami eszméletlen dolog történt.Az ország kb. felén megdõlhet az abszolút helyi rekord 150 évre visszamenõen ! És nem 5 hanem sokhelyütt akár 20%-al ! Nézzük csak az utolsó adatot: Zirc-1108mm.Ha jól tudom most 1380 mm körül jár.Vagy Lillafüred 1158 mm-ével szemben most a Bükk is 1400 körül jár !
De a legbeszédesebb a területi elrendezõdés.A régi nagy rekordok Soprontól Harkányig egy 100 km széles nyugati határmenti sávban és a Bakonyban voltak.Most 1100 mm feletti érték majdnem minden megyében lesz,még talán az alföldiekben is !Nézzünk néhány kiskunsági rekordot:
Kiskunfélegyháza 790
Kiskunhalas 859
Kisújszállás 836
Kecskemét 827

Most viszont 1000 mm körül vannak...
Jó lenne,ha valaki 1951 utáni rekordéveket összevetné az általam írtakkal.Azért az ötvenes-hatvanas években és utána is voltak emlékeim szerint nagy csapadékú évek.
Nekem csak 50-es évekbõl pár város adata van az adattáramban.Ezek rekordjai:
Budapest 899 mm 1955
Debrecen 707 mm 1955
Kalocsa 781mm 1955
Keszthely 824mm 1960
Magyaróvár 753mm 1951
Nyíregyháza 729 mm 1955
Pécs 869mm 1955 868mm 1960
Szeged 692mm 1955
Szombathely 765 mm 1954
Hát ezek nudlik az ideiekhez képest...

Huh, ez nagyon szép munka, köszönjük!

No Flooka-móka, utánanéztem végre a Stájerházaknak.

Még egyszer emlékeztetõül az 1937. évi havi csapadékösszegek:
- 44, 37, 198, 156, 36, 145, 268, 134, 156, 85, 86, 165 = 1510 mm

Elõször is az állomás koordinátái a korabeli évkönyvek szerint:
- é. sz. 47° 23
- k. h. 16° 28
- 551 m tszf.

Ezek alapján tehát keresgéltem olyan állomásokat Ausztriában, amelyek a közelben helyezkednek el. Sajnos olyan igazán közel (néhány km-es körzetben) fekvõt nem találtam, az alábbiak rendre 25-30 km-es sugarú körön belül vannak, ha jól számolgattam át a földrajzi koordinátákat fejben.

Tehát sorban az állomásnév, a koordináták, majd a csapadékösszegek.

1. Bad Tatzmannsdorf
- é. sz. 47° 20
- k. h. 16° 14
- 350 m tszf.
- 14, 30, 92, 87, 27, 123, 127, 129, 120, 57, 46, 80 = 932 mm

2. Ebenfurth
- é. sz. 47° 52
- k. h. 16° 22
- 234 m tszf.
- 9, 12, 80, 57, 9, 139, 41, 113, 138, 28, 53, 41 = 720 mm

3. Friedberg
- é. sz. 47° 27
- k. h. 16° 03
- 594 m tszf.
- 21, 18, 90, 111, 72, 168, 143, 152, 150, 48, 52, 98 = 1123 mm

4. Grimmenstein
- é. sz. 47° 37
- k. h. 16° 06
- 780 m tszf.
- 4, 12, 65, 78, 77, 229, 108, 144, 120, 38, 85, 72 = 1032 mm

5. Güssing
- é. sz. 47° 03
- k. h. 16° 19
- 225 m tszf.
- 21, 11, 122, 75, 19, 102, 113, 93, 122, 30, 58, 85 = 851 mm

6. Kirchschlag
- é. sz. 47° 30
- k. h. 16° 18
- 415 m tszf.
- 15, 13, 122, 100, 49, 126, 129, 145, 155, 44, 63, 102 = 1063 mm

7. Mönichkirchen
- é. sz. 47° 31
- k. h. 16° 02
- 979 m tszf.
- 18, 21, 118, 89, 28, 196, 159, 249, 177, 47, 81, 87 = 1270

8. Oberschützen
- é. sz. 47° 21
- k. h. 16° 12
- 350 m tszf.
- 20, 18, ???, 110, 20, 124, 87, 91, 123, 55, 69, 94

9. Pitten
- é. sz. 47° 43
- k. h. 16° 11
- 355 m tszf.
- 8, 12, 81, 70, 29, 119, 124, 113, 139, 28, 51, 36 = 810 mm

10. Unterlungitz
- é. sz. 47° 18
- k. h. 16° 02
- 352 m tszf.
- 21, 16, 86, 88, 39, 218, 133, 107, 117, 50, 50, 73 = 998

11. Wörtherberg
- é. sz. 47° 14
- k. h. 16° 06
- 409 m tszf.
- 22, 18, 89, 86, 21, 126, 131, 107, 108, 45, 49, 86 = 887 mm


Ezután tovább kutakodtam a hazai források között. Legjobb lenne persze az eredeti csapadéklapot megnézni, de ahhoz jelen pillanatban én nem férek hozzá. Úgyhogy ennek híján az évkönyvet vettem elõ ismét, amelyben napi felbontású adatokat errõl az állomásról ugyan nem közölnek (sok helyrõl van ám!...nem is hinnénk a mai vadkapitalista adatpolitika korában, mi mindent hoztak nyilvánosságra néhány évtizeddel ezelõtt...na mindegy, inkább nem is folytatom, mert ez a téma elég messzire vezet innen...), viszont más érdekességeket lehet találni.

Stájerházak állomáson tehát 1937-ben a mérhetõ (0,1 mm vagy nagyobb) csapadékú napok száma 136, az 1,0 mm-t elérõ vagy meghaladó csapadékú napok száma pedig 102 volt. A többi állomással összehasonlítva ez egyáltalán nem kiugró, sõt, nem egy helyen pl. 150-160 csapadékos nap volt, és ugyanilyen arányok vannak az 1,0 mm esetében is. Itt tehát semmi különös nincs.

Az évkönyvben vannak továbbá közölve rövid idõ alatt lehulló, nagy mennyiségû csapadékok adatai is. Stájerházak esetében három ilyen különösen magas értéket találtam: július 8-án 55, július 24-én 51, július 25-én pedig 70 mm esett. (Érdekesség: az ombrográf adatai szerint a 8-i 55 mm 60 perc alatt, a 24-i 51 mm pedig 120 perc alatt hullott le! Nem semmi felhõszakadások lehettek.)
Ez tehát 3 nap alatt 176 mm - mindez azért érdekes, mert az állomás amúgy is kiemelkedõ éves adatsorában a július az a hónap, amely még önmagában is kiugró. Na már most a 268 mm-nek mintegy kétharmada ezen a három napon hullott le, ez pedig magyarázat lehet a hatalmas havi összegre. Ellenõrzés céljából álljon itt a jó pár száz m-rel lejjebb fekvõ, és az év végén 1032 mm-rel záró Kõszegrõl egy érték: július 25-én ott 76 mm esett, vagyis a stájerházaki adatok ennek megfelelõen megbízhatónak tekinthetõk.

A következõ lépésben megnéztem, vajon mit írtak maguk a kortársak errõl az 1937-es évrõl, illetve az 1510 mm-es rekordról, hiszen azért ilyesmikre valószínûleg akkoriban is alaposan felkapta a fejét a szakma. A magyar meteorológia hõskorában az Idõjárás címû folyóirat töltötte be a jelenlegi Légkör szerepét, ebben rendszeresen közöltek pl. havi, éves összefoglalókat is. Most az 1937-es számokból fogok szemezgetni. Elõre elnézést kérek azért, hogy nem pontosan, szó szerint idézek, de nem volt idõm/kedvem hosszú mondatokat szóról szóra kijegyzetelni - a lényegen ez talán nem sokat fog változtatni.

A márciusról azt írták, hogy olyan bõséges csapadék hullott, amely Csonka-Magyarország történetében még nem fordult elõ az elsõ tavaszi hónapban. Helyenként a 200 mm-t is meghaladta a lehullott mennyiség, de az országnak mintegy háromnegyed része 100 mm fölött zárt. Sok helyen az átlagosnál 4-szer, 5-ször több esett, továbbá megemlítik, hogy helyenként több napon is 10 mm fölötti összegek fordultak elõ. A hónap legmagasabb értékei: Kisinóc 233, Királyháza 231, Városlõd 223, Bakonypölöske 217 mm.

Nyugaton, délnyugaton április helyenként ismét 100 mm fölött zárt, a lista élén a következõk végeztek: Stájerházak 156, Murakeresztúr 132, Barcs 121, Szentgotthárd 120 mm.

Júniusban az ország egyharmad részén hullott 100 mm-nél több esõ, a legtöbb a Veszprém megyei Kertán, 215 mm. A hónapban kiemelkedõnek bizonyult jó pár nap: 11-én Kertán 95, 29-én Pécsen 72, 30-án Székesfehérváron 86 mm-t mértek.

Júliusban a Dunántúlon ismét sok helyen esett 100 mm fölötti mennyiség. A Vas megyei Kerca (mai nevén Kercaszomor) 191, Kõszeg pedig 184 mm-rel zárt a hónap végén, de hát ugye ez semmiség Stájerházak állomás 268 mm-éhez képest... A nagy csapadék jókora részben zivatarokból, felhõszakadásokból jött össze, amint ezt már fentebb is említettem.

Augusztusban az ország egészén sok csapadék hullott, délnyugaton azonban egészen rendkívüli összegek is elõfordultak. Lenti 257, Szécsisziget 248, Bak 244, Becsehely 237, Zalatárnok 220 m-rel zárt. Ezek a szélsõségesen magas Zala megyei értékek a hónap elsõ napjainak köszönhetõk, amikor a környéken több helyen is 24 óra alatt 100-130 mm esõ zúdult le zivatarokból.

Szeptemberben a Dunántúl egy jó részén már-már szokásosnak mondhatóan 100 mm fölötti, nyugaton 150 mm-t meghaladó havi összegeket jegyeztek fel. Lenti és Sopron-Brennbergbánya 160, Stájerházak 156, Kerca 153 mm-rel zárt.

Végül, mintegy az év megkoronázásaként, decemberben is szokatlanul nagy mennyiségû csapadék hullott le hazánkban, fõként a Dunántúlon. Somogyszobon 139, Nagykanizsán 138, Sopron-Brennbergbányán 133, Zalalövõn 132 mm-t mértek. Persze ekkor is Stájerházak nyert, 165 mm-rel.

Összességében az év egészérõl megjegyezték, hogy 1937-ben az ország nagy részén annyi csapadék hullott, amennyi a magyarországi mérések kezdete (a XIX. század közepe) óta még soha. A Dunántúlon több helyen is 1000 mm feletti éves összeg alakult ki, nyugaton, délnyugaton pedig 1200 mm-t meghaladó értékek is elõfordultak szép számmal (a pontos adatokat lásd egy korábbi írásomban: Link ). További érdekesség, hogy február kivételével minden hónapban jegyeztek fel az országban 100 mm feletti havi összeget, több hónapban pedig 200 mm felettieket is. Legvégül pedig megemlítették, hogy az 1937-es, kiemelkedõ adatok egyértelmûen cáfolják azokat az elõzõ években megfogalmazódott állításokat, melyek szerint hazánkban a csapadék mennyisége csökkenõ tendenciát mutat, vagyis nem igaz az, hogy fokozatosan szárazabbá válik éghajlatunk. (Nahát, 73 évvel telt el azóta, de már akkor is ugyanaz volt a téma, ami manapság... )


Körülbelül ennyi.
Úgy néz ki tehát, hogy tulajdonképpen volt egy alapból nagyon csapadékos év hazánkban, fõként a Dunántúlon, és annak is különösképpen a nyugati felén. Az év egészében általában sok esõ esett, amire nyáron a zivatarok, felhõszakadások még rátettek egy jókora lapáttal. A csapadékos napok száma éves szinten nagyjából átlagosnak mondható, vagyis valószínûleg az egy nap alatt lehulló csapadék átlagos mennyisége volt magas inkább (amire az említett 50-100 mm-es napi összegek bizonyítékként is szolgálnak). A bemutatott osztrák állomások adataiból lehet látni, hogy a kiemelkedõ csapadékú hónapokban (március, április, június, július, augusztus, szeptember, december) arrafelé is elõfordultak 100-200 mm közötti, néha 200 mm feletti értékek.

Mindezek miatt tehát én a magam részérõl számottevõ mérési hibát nem feltételeznék Kõszeg-Stájerházak adatát illetõen. A fentiek alapján sokkal valószínûbbnek tartom, hogy egész egyszerûen a sors különös játéka (valahogy mindig jó helyen húzódtak a frontok, valahogy mindig jó volt az áramlás iránya, mindig õket kapta el a zivatar stb-stb.), hogy ez a mérési hely még a sokból is mindig többet kapott, mint más területek. De hát végül is, 150 év alatt egyszer belefér egy ilyen, nem igaz?

DDKÖVIZIG: Link és napijelentés

Tegnapi naményi csapadék 8,3 mm

Ma reggelig 6,2mm csapadékot adott a tegnapi frontátvonulás.
A havi összeg 52,4mm, az éves 1082,5mm...