Csillagászat és űrkutatás
No, hazaértem Usrin igen kezdõdik... a feleselés 
Nano jóindulatú problémafelvetéseid és tanácsaid megköszönve elmondom nem teljesen vakon vágok a dologba
1. kölökkorom óta rádióamatõrködöm, sejtem a várható nehézségeket antenna, jelerõsség, irányérzékenység, zavarszûrés terén
2. hsz-ed szövegébõl sejteni vélem hogy nem vagy laikus, akkor tudod hogy a reflektáló felület nem feltétlen egybefüggõ sima felület mint a mûholdas tányéroknál, a rádiósugárzás hullámhosszától függõen ritka vagy sûrû szövésû drótháló is alkalmas a sugárzás visszaverésére. A gond inkább a jelerõsséggel és zavarszûréssel lesz
3. optikaihoz hasonló problémák a mûholdas frekvenciák felé haladva léphetnek fel, de mivel szerencsére volt módom elméletileg és gyakorlatilag megismerni ezeket a gondokat is, nincsenek illúzióim, de reménykedek
4. nem az "elkápráztatás" szándéka vezérel, sem az "elismerések bezsebelése"; pld. a mikro-makró fotók elismerésének örültem, de többször kihangsúlyoztam hogy nem "villogási" szándék vezérel. Saját kedvemre kísérletezek, illetve a fórumon elmondom ötleteimet, hátha mást is inspirálnak
5. most nem idézek szemelvényeket a "Rádiócsillagászat" c. könyvbõl, elég annyi, hogy közel hatvan éve a "hõskorszakban" amatõr "hátsóudvari" eszközökkel értek el látványos eredményeket; ezek "leutánzása" 2009-ben reményeim szerint akár sikeres is lehet
Nano félre ne értsd, nem huzakodni akarok etc. ect. etc.

Nano jóindulatú problémafelvetéseid és tanácsaid megköszönve elmondom nem teljesen vakon vágok a dologba

1. kölökkorom óta rádióamatõrködöm, sejtem a várható nehézségeket antenna, jelerõsség, irányérzékenység, zavarszûrés terén
2. hsz-ed szövegébõl sejteni vélem hogy nem vagy laikus, akkor tudod hogy a reflektáló felület nem feltétlen egybefüggõ sima felület mint a mûholdas tányéroknál, a rádiósugárzás hullámhosszától függõen ritka vagy sûrû szövésû drótháló is alkalmas a sugárzás visszaverésére. A gond inkább a jelerõsséggel és zavarszûréssel lesz

3. optikaihoz hasonló problémák a mûholdas frekvenciák felé haladva léphetnek fel, de mivel szerencsére volt módom elméletileg és gyakorlatilag megismerni ezeket a gondokat is, nincsenek illúzióim, de reménykedek

4. nem az "elkápráztatás" szándéka vezérel, sem az "elismerések bezsebelése"; pld. a mikro-makró fotók elismerésének örültem, de többször kihangsúlyoztam hogy nem "villogási" szándék vezérel. Saját kedvemre kísérletezek, illetve a fórumon elmondom ötleteimet, hátha mást is inspirálnak

5. most nem idézek szemelvényeket a "Rádiócsillagászat" c. könyvbõl, elég annyi, hogy közel hatvan éve a "hõskorszakban" amatõr "hátsóudvari" eszközökkel értek el látványos eredményeket; ezek "leutánzása" 2009-ben reményeim szerint akár sikeres is lehet

Nano félre ne értsd, nem huzakodni akarok etc. ect. etc.

Még mielõtt nekikezdenél, és már csak az elõzetes tervekkel is elkápráztatott, majd az "eredmények" láttán ujjongó közönség által bezsebelt gratulációk elõtt arra gondoltam, hogy azért ajánlok olvasásra egy optika könyvet is
Pl mire jó egy gömb/parabola/stb tükör, különbözõ rétegek (legyen az légkör vagy akár az optikai elemek) mit nyelnek el és mit vernek vissza, vajon létezik-e kromatikus aberráció (ha a csoda esetleg segít fókuszálni) és ha a válasz igen, akkor "befér"-e a távcsõbe a fókusz, nem beszélve a detektálandó hullámról
Olyan apróságokkal meg nem kell foglalkozni, mint az intenzitás... estébé estébé estébé


LAM kapcsolat.... ugyan
Ismered a Drake-formulát
N = R* x f_p x n_e x f_l x f_i x f_c x L
N az egymással kommunikálni képes civilizációk száma
R * a csillagok keletkezésének gyorsasága (db/év) a Galaxisban
fp a bolygórendszerrel rendelkezõ csillagok aránya
ne a lakható bolygók átlagos száma egy bolygórendszerben
fl az élet kialakulásának valószínûsége
fi értelmes lények kialakulásának valószínûsége
fc technikai civilizáció kialakulásának valószínûsége
L a technikai civilizáció várható élettartama
A tényezõk értéke ismeretlen és csak találgatni lehet a csillagok számán kívül; a fölfedezett exobolygók száma segíthet a második tényezõ becslésében. A többirõl annyit sejtünk, ha a vizsgált térrészbe a Galaxis is beletartozik, akkor egyik sem nulla.
R* = 10/év (10 csillag keletkezik évente)
fp = 0,5 (a csillagok felének lesznek bolygói)
ne = 2 (2 bolygó csillagonként lesz lakható)
fl = 1 (mindegyik lakható bolygón ki fog alakulni az élet)
fi = 0,01 (minden századik lesz intelligens)
fc = 0,01 (minden századik lesz kommunikációra képes)
L = 10 000 év (a civilizáció élettartama)
Ha ezeket az értékeket behelyettesítjük az egyenletbe, 10 velünk kommunikálni képes civilizációt kapunk.Ráadásul a két civilizációnak egyidõben kell élnie, mert nem lesz kétirányú kapcsolat. Viszont N=1 is "kijöhet", ami azt jelenti hogy egyedül vagyunk. Nem lehetetlen, mert lehet hogy az egyik civilizáció még fejletlen, a velünk kommunikálni képes másik már kihalt (a civilizációk is megszületnek, fejlõdnek, elõregszenek és "meghalnak") vagy "elöregedvén" érdektelenné vált számára a kapcsolatfelvétel, esetleg az is megeshet hogy rossz tapasztalataik voltak mint Montezumának a konkvisztádorokkal és "elrejtõztek". Mi egyenlõre közel száz éve zúditjuk rádió és tévéadásokkal az információt az ûrbe. Én szkeptikus vagyok, az N=1 értéket gondolom valósnak, természetesen születnek és elhalnak civilizációk, de nem egyidõben, hanem folytatólagosan. Emiatt kicsi az esély hogy egyenrangú jóbarát vagy tanár-diák módjára érintkezzünk. Az egyik gépemen éjjel-nappal fut a SETI jelkeresõ programja, de csak futtatom, nem reménykedem hogy rábukkanok valami jelre. Az UFO-k (azonosítatlan repülõ objektumok) többsége kísérleti repülõeszköz, más része ismert földi szerkezet, de számos ok (légköri viszonyok, radarhiba) miatt felismerhetetlen. Erre vonatkozólag egy nyugati katonai vezetõ véleményét fogadom el. Szerinte, ha egy civilizáció képes iderepülni fényévek távolából, annyival fejlettebb, hogy nem akar velünk kapcsolatot felvenni, ahogy mi sem tesszük a hangyákkal, csak vizsgáljuk a hangyaboly életét. Elmondta, fiatal repülõ korában sok etnográfust vitt dzsungelbe kõkorszaki körülmények között élõ törzsek vizsgálatára. Leszállni nem tudtak, mert azok megijedtek a helikoptertõl (ismeretlen repülõ dübörgõ szerkezet) szétszaladtak vagy rájuk támadtak, így lebegve maradt, annyira hogy filmre tudják venni a vizsgált csoportot, de a dárdák, kövek ne érjék el. Ha sikerül is rádiós kapcsolatfelvétel, leginkább olyan jellegû lesz, mint én és a környéken lakó szomszédaim kapcsolata. Látom hogy léteznek, élik napi életüket de nem járunk össze, ugyan mirõl is beszélgessünk? Õk "egyszerû emberek", számukra én "különc csodabogár" vagyok
látják mit csinálok, értelmét sejtik is, de nem érdekli õket; ismerem és sejtem hétköznapi problémáikat, de segíteni nem tudok, akkor minek a "kapcsolatfelvétel"? Bármit is teszek/mondok/javaslok a saját szemszögembõl vélve célszerûnek, nagyon kizökkenteném õket megszokott életükbõl, nemzedék- és szemléletváltás kellene hogy megértsenek, de addigra én meghalok. Én megértem õket, esendõ emberi gyengeségük folytán inkább besoroltak a "magányos különc csodabogár" kategóriába, mert különbnek érzik magukat hogy "hétköznapi" tehát "normális" emberi dolgokat (jól rendbentartott szép kis ház, vetemény, autó, gondosan nevelt gyerekek, jól fizetõ állásban jól végzett munka, jól sikerült bulik) hibátlanul teljesítenek. Én pedig hétköznapi dolgaimat a létfentartáshoz szükséges mértékben teljesítve egy szemlélõdõ hóbortos vagyok, aki a külvilág szemében nagyon "ráér"; tán jobb lenne ha kocsmáznék vagy politizálnék ("hülye azért nem vagyok"). Nyugdíjas, közvetlen szomszédaim tevékenysége is kimerül házuk, autójuk csinosítgatásában, néha rákérdeznek mit is csinálok de abszolút nem értik sem a lényegét, sem a célját, beszélgetéseink is hétköznapi dolgokban merülnek ki és inkább a velük szemben lévõ "újgazdag" hétvégis szomszédaikhoz "törleszkednek" (néha idelátogató felnõtt gyerekeik szerencsére értik, sõt némely dologban követnek is). Jellemzõ példa, a "kisboltban" egy intelligensnek tûnõ vevõ rámkérdezett a környékbeli viharról. Elkezdtem sorolni mûszeres adatokkal mi történt a tágabb körzetben, de a vezetõnõ leintett és elmondta saját verzióját melyet közvetlen környezetében tapasztalt. Összenéztünk az illetõvel és elhallgattam, "nincs értelme". Az érdektelenség, az ebbõl fakadó közöny és butaság szinte legyõzhetetlen. Az emberek többnyire csak azzal foglalkoznak, mely saját céljaikat mozdítja elõ és többnyire "mindent jobban tudnak" (önkényesen ideértem a "tudományos rangfokozatok" hajszolását is; sokakat, tisztelet a kivételnek nem a tudományos megismerés vágya sarkall, csak azért kutat, fejleszt mégoly jelentéktelen témában is, hogy saját hírnevét, elismertségét és anyagi jólétét növelje; persze jobb mint havat lapátolni diplomásként). Ha lesz is valaha SETI kapcsolatfelvétel, az hasonló lesz majd a mi fórumos beszélgetéseinkhez a neten, ahol hasonló érdekõdésû és ismeretkörû emberek jönnek össze "beszélgetni kutatási témákról", ötleteket, eljárásokat cserélni, de "mélyebb" kapcsolatot nem vesznek fel, specializáltan a MetNet tagok is többnyire csak a téma folytán zártkörûnek mondható MetNet talikon jönnek össze
Záradékul: nem a "kapcsolatfelvétel" a célom a rádiós megfigyelésekkel, kiváncsi vagyok, érdekel az "ismeretlen" melyet "saját eszközeimmel" is szeretnék megismerni
Bocs a filóért és hosszáért, köszi a türelmet, jó napot, jó kedvet

N = R* x f_p x n_e x f_l x f_i x f_c x L
N az egymással kommunikálni képes civilizációk száma
R * a csillagok keletkezésének gyorsasága (db/év) a Galaxisban
fp a bolygórendszerrel rendelkezõ csillagok aránya
ne a lakható bolygók átlagos száma egy bolygórendszerben
fl az élet kialakulásának valószínûsége
fi értelmes lények kialakulásának valószínûsége
fc technikai civilizáció kialakulásának valószínûsége
L a technikai civilizáció várható élettartama
A tényezõk értéke ismeretlen és csak találgatni lehet a csillagok számán kívül; a fölfedezett exobolygók száma segíthet a második tényezõ becslésében. A többirõl annyit sejtünk, ha a vizsgált térrészbe a Galaxis is beletartozik, akkor egyik sem nulla.
R* = 10/év (10 csillag keletkezik évente)
fp = 0,5 (a csillagok felének lesznek bolygói)
ne = 2 (2 bolygó csillagonként lesz lakható)
fl = 1 (mindegyik lakható bolygón ki fog alakulni az élet)
fi = 0,01 (minden századik lesz intelligens)
fc = 0,01 (minden századik lesz kommunikációra képes)
L = 10 000 év (a civilizáció élettartama)
Ha ezeket az értékeket behelyettesítjük az egyenletbe, 10 velünk kommunikálni képes civilizációt kapunk.Ráadásul a két civilizációnak egyidõben kell élnie, mert nem lesz kétirányú kapcsolat. Viszont N=1 is "kijöhet", ami azt jelenti hogy egyedül vagyunk. Nem lehetetlen, mert lehet hogy az egyik civilizáció még fejletlen, a velünk kommunikálni képes másik már kihalt (a civilizációk is megszületnek, fejlõdnek, elõregszenek és "meghalnak") vagy "elöregedvén" érdektelenné vált számára a kapcsolatfelvétel, esetleg az is megeshet hogy rossz tapasztalataik voltak mint Montezumának a konkvisztádorokkal és "elrejtõztek". Mi egyenlõre közel száz éve zúditjuk rádió és tévéadásokkal az információt az ûrbe. Én szkeptikus vagyok, az N=1 értéket gondolom valósnak, természetesen születnek és elhalnak civilizációk, de nem egyidõben, hanem folytatólagosan. Emiatt kicsi az esély hogy egyenrangú jóbarát vagy tanár-diák módjára érintkezzünk. Az egyik gépemen éjjel-nappal fut a SETI jelkeresõ programja, de csak futtatom, nem reménykedem hogy rábukkanok valami jelre. Az UFO-k (azonosítatlan repülõ objektumok) többsége kísérleti repülõeszköz, más része ismert földi szerkezet, de számos ok (légköri viszonyok, radarhiba) miatt felismerhetetlen. Erre vonatkozólag egy nyugati katonai vezetõ véleményét fogadom el. Szerinte, ha egy civilizáció képes iderepülni fényévek távolából, annyival fejlettebb, hogy nem akar velünk kapcsolatot felvenni, ahogy mi sem tesszük a hangyákkal, csak vizsgáljuk a hangyaboly életét. Elmondta, fiatal repülõ korában sok etnográfust vitt dzsungelbe kõkorszaki körülmények között élõ törzsek vizsgálatára. Leszállni nem tudtak, mert azok megijedtek a helikoptertõl (ismeretlen repülõ dübörgõ szerkezet) szétszaladtak vagy rájuk támadtak, így lebegve maradt, annyira hogy filmre tudják venni a vizsgált csoportot, de a dárdák, kövek ne érjék el. Ha sikerül is rádiós kapcsolatfelvétel, leginkább olyan jellegû lesz, mint én és a környéken lakó szomszédaim kapcsolata. Látom hogy léteznek, élik napi életüket de nem járunk össze, ugyan mirõl is beszélgessünk? Õk "egyszerû emberek", számukra én "különc csodabogár" vagyok




Tök szép lehet most valahol az erdõben, elõbújt a Hold, képzeljétek el a vastag jéggel bevont ágú fákat ezüstös holdfényben!
Reménykedem hogy felhõs idõben is tudok jelet venni, mert GOTO mechanika "látatlanba" bármire rááll ami horizont felett van, derült égnél "természetesen" a távcsõ látómezejének közepében jelenik meg az objektum, ergo felhõs idõben is ott van, a rádiójel átjöhet, bár azt nem tudom mennyire szórja-csillapítja a rádiójelet majd a felhõzet. Radiánsra állva "rádiómeteorozni" is lehet. A minap hallgattam meg a neten egy "bolidaéneket", elektromos orgonára emlékeztetõ, kifejezetten kellemes hangja volt a szétrobbanásig. Persze a rádiómeteor távoli rádiómûsorok foszlányait veri vissza, de a bolidának erõs rádiófrekvenciás sugárzása révén a hangszóróban kellemesen búgó "saját hangja" volt
Ehhez persze "nagy malac" kell, mint a bolidafotóhoz


Köszi
Valami ilyesmit várok, ez "hangtalan" GIF anim
Tavaly nyári vihar (2008.06.08. 14:49 DDNY rádiusz >200 km) grafikus lefolyását rögzítettem. Az eredeti "hangos" fájl igen nagy (gigabájtos) lett, ezért levágtam az elejét (az is 200 Mb), ezen kilencedére csökkentettem a frame-k számát, ettõl kissé szakadozottan mozog, hanggal együtt így is 18Mb lett a bemutató Link Valami hasonlót várok a Jupiter felõl is, bár azt mondják ott olyan sûrû a villámlás, hogy egybeolvadnak a jelek morajló suhogássá
Óramûvel követem, egyidõben fotózom a Jupitert és "veszem a jelet" ha lesz
A többi objektummal hasonlóképp, bár azoknál a jel és hangja várhatóan hasonló lehet majd a bemutatón (alul) látható szinuszos kék csík (interferenciafütty) "énekéhez"
Ui: a bemutatót azért tettem AVI-ba hogy bármivel (pl. Windows Mediaplayer) lejátszható legyen

Tavaly nyári vihar (2008.06.08. 14:49 DDNY rádiusz >200 km) grafikus lefolyását rögzítettem. Az eredeti "hangos" fájl igen nagy (gigabájtos) lett, ezért levágtam az elejét (az is 200 Mb), ezen kilencedére csökkentettem a frame-k számát, ettõl kissé szakadozottan mozog, hanggal együtt így is 18Mb lett a bemutató Link Valami hasonlót várok a Jupiter felõl is, bár azt mondják ott olyan sûrû a villámlás, hogy egybeolvadnak a jelek morajló suhogássá



Sok sikert a hangok észleléséhez!
ki tudja, lehet hogy rábukkansz valami földönkívüli életformára




Egy hete, könyveimet porolva került a kezembe a "Rádiócsillagászat" c. könyv, átolvasgattam és felbuzdulva a kezdetek relatív "hátsóudvari" egyszerûségén, antennaépítésbe fogtam az erõsebben sugárzó csillagászati objektumok rádiójeleinek vételére és rögzítésére pld. Jupiter-kisülések, "Nap hangja", erõsebb sugárforrások stb. párhuzamosan fotó is készül a területrõl. Ha sikerül netán, hozom a "hangokat". Addig asszem el is tûnök a fórumokról, életjelként küldök észlelést néha

Sziasztok!
Egy kis csillagászati érdekesség mindenkinek!

Rádiójel az Univerzum legelsõ csillagairól:
Link
Szép estét kívánok mindenkinek!
Üdvözlettel: Ágnes!
Egy Angyali Huncut Kelly Manó!
Egy kis csillagászati érdekesség mindenkinek!


Rádiójel az Univerzum legelsõ csillagairól:
Link
Szép estét kívánok mindenkinek!

Üdvözlettel: Ágnes!



Próbálnék meg ilyet én a Canonnal. Nem jönne össze. Esetleg csak markáns vagyon árán. Egyébbként szép a kép nagyon!

AZ elõzõ gépemhez (HP) képest ez maga az extra... amúgy semmi + extra, hacsak a több hónapnyi próbálkozást (kis túlzással) nem vesszük annak... + állvány (ez is 500Ft-os T.gazdaságos), és 10mp-es idõzítés a bemozdulás esélyének leredukálása miatt

Úristen, ez távcsõvel készült? De a távolabbi kép se semmi, jó kis objektíved lehet

Tegnap:
Link
Vénusz,-7es fél Iridium
és a Dephda(a Stellariumban megnéztem,nem vagyok ekkora nagytudású
)
Link
Vénusz,-7es fél Iridium


Az.Elképzelem,hogy teljes napfogyi van,hidegfront után vagyunk.Még talán a Juno "J" betûje is látszana...

Távol a falutól, várostól van egy jó kis szõlõsünk. Oda a fényszennyezés már gyengébben ér el. Jó a kilátás az égbolt bármelyik irányába. Talán az lesz a jövõ észelési helye!

Berces: Ajánlott olvasmány, melyben egyszerûen le van írva,miként károsítja a közvetlen napfény a szemet:
Link
Link
Szép is volt, mondjuk én keveset láttam belõle. Egyébként ha védõeszköz nélkül néztünk bele, akkor annak valóban káros hatása volt a szemre?
Ígyvan!Góforit!
Én hálistennek nem tudok ilyenre költeni,mert a szonit nem lehet rátenni.Meg amúgysem.A 70-300 is távoli álom...
Elöször ccd tisztító:23K,majd egyszer egy rendszer vaku:52K min.,majd a telezoom.Kicsit odébb van...
Én hálistennek nem tudok ilyenre költeni,mert a szonit nem lehet rátenni.Meg amúgysem.A 70-300 is távoli álom...
Elöször ccd tisztító:23K,majd egyszer egy rendszer vaku:52K min.,majd a telezoom.Kicsit odébb van...
Rafi szép eszköz, több éve nézegetem. Anyagilag nemegyszer elérhetõ közelségbe is jutott, de letettem róla mert a 200/300 Newtonjaimat és a Meade lencsést sem tudom jól kihasználni ebben a párában és porban (a Duna közelsége ellenére minden porosodik, a lezárt házba is beszivárog; még ilyen hidegben, fagyott talajon is, szélcsendben hosszú percekig nem ülepedik le a felvert finom por, ami olykor 15-20 m magasra felúszik mint a füst és ott lebeg, lassan hullik ki; ha száraz idõben szántanak traktorral, több km-es körzetre kiterjedõ 40-60 m magasra emelkedõ "porkupola" keletkezik, mely csak lassan oszlik el és a szél gondosan széthordja mindenfelé) Sztem tiszta levegõjû, fényszennyezés nélküli magas domb "tetejére" való, és EQ6 fejjel, oszlopos állványra telepítve. Ha meglenne a szentendrei dombtetõi telek, oda habozás nélkül vennék egyet
Bár Deepsky, Astroman és vélhetõen a többi asztrofotós kollega is "földszintrõl" készítik csodaszép felvételeiket, de asszem egyetértenek hogy jó a távcsövet "kiemelni a porból". Ergo: célszerû elõbb egy 200-300m vagy magasabban fekvõ telek megszerzése valahol és utána ilyen "fényágyú" telepítése (van ennek fényerõsebb 152/700-as verziója is) Különben én is álmodozom


Én meg egy ilyenrõl:
150/1200 Skywatcher Fraunhofer Refraktor.
Igazi nehézágyú. Tiszta kontrasztos nagy fényerejû képpel!
Nem is beszélve hogy HEQ5 motoros vezérlésû állványon.
Na ez már jó objektív lenne a Canon gép számára.
Gyerekkori álmomat váltaná valóra. Esküszöm gürizek egy ilyenért egyetem után! Az álmok elõbb vagy utóbb valóra válnak!
150/1200 Skywatcher Fraunhofer Refraktor.
Igazi nehézágyú. Tiszta kontrasztos nagy fényerejû képpel!
Nem is beszélve hogy HEQ5 motoros vezérlésû állványon.
Na ez már jó objektív lenne a Canon gép számára.

Gyerekkori álmomat váltaná valóra. Esküszöm gürizek egy ilyenért egyetem után! Az álmok elõbb vagy utóbb valóra válnak!

Noli,klafák.Még mindig csak álmodozok egy 300-as obiról...
Ez csak 70mm-rõl:
A mai hold a szobából:
Link
Ez csak 70mm-rõl:
A mai hold a szobából:
Link
Köszönöm!
Azért az a meteroka szépen beleesett a képbe!
Ma egy vénuszlementét akartam volna de most megint beszülrkült az égbolt! Na majd amikor kijön a jóidõ!
Azért az a meteroka szépen beleesett a képbe!

Ma egy vénuszlementét akartam volna de most megint beszülrkült az égbolt! Na majd amikor kijön a jóidõ!

Nagyon fafa kép!!!
A meteor azonban tutira nem Ursida (egyáltalán nem a radiáns irányában áll, ráadásnak az Ursida egy elég rövid lefutású raj, ilyenkor már nem lehet), inkább Coma Berenicida lehet. De lehet sporadikus is. Mindenesetre különösen szerencsés, hogy megfogtad!!! Megérte dideregni!
Itt a 2009-es meteorkalendárium: Link
A meteor azonban tutira nem Ursida (egyáltalán nem a radiáns irányában áll, ráadásnak az Ursida egy elég rövid lefutású raj, ilyenkor már nem lehet), inkább Coma Berenicida lehet. De lehet sporadikus is. Mindenesetre különösen szerencsés, hogy megfogtad!!! Megérte dideregni!
Itt a 2009-es meteorkalendárium: Link
Aztamindenit,de ráéreztél a csíkhúzósra!Gratula!
A szpészvödörhöz is!!
A szpészvödörhöz is!!

10/10 - Jó neked hogy dupla üvegen keresztül!
Én fagyoskodtam a -8°Cban, az objektív kideresedett!
De az eredmény nem maradt el: Link (ISO 800, f5.6, 141x30s exp)
A kép közepétõl balra van egy kis csík. Szerintem az egy Ursida!
Én fagyoskodtam a -8°Cban, az objektív kideresedett!
De az eredmény nem maradt el: Link (ISO 800, f5.6, 141x30s exp)
A kép közepétõl balra van egy kis csík. Szerintem az egy Ursida!
