Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A pórusokban levõ víz folyamatos lassú 4 oC alatti tágulása a hûlés miatt, a felszínen lassú folyamatos fagyással???
Valószínûleg errõl lehet szó. Közben újra megnézve a helyszínt kiderült, hogy ezen a képen Link nem szétrepesztett egy cserépdarabot, hanem az elõtte ép cserépfelszínt áttörve préselõdött ki a jég; csak itt a többi kitörési ponttal ellentétben egy jókora (2x2 cm-es) darabot egyszerûen felemelt.
Köszönöm! A linkekkel teljes választ adtál. Némelyik kép egészen elképesztõ, pl. a lágyszárúakat szétfeszítõ vagy a vascsõbõl, mint tubusból kinyomódó jég. Ezek szerint nem is lehet annyira ritka jelenség.
Valóban nagyon érdekes és szép jelenség. Arra tippelek, hogy a hajszálcsövesség, a kapilláris nyomás játszik szerepet benne. A cserép porózus, ezért könnyen elõfordulhat, hogy hajszálcsövesség révén a talaj víztartalma felfelé mozog benne. A felszínre jutott víz megfagy a 0 fok körüli hõmérsékleten, és elképzelhetõ, hogy a létrejött jég struktúrája is valamiképp követi a tégla kapillárisait. Ha a jégben még maradt folyékony fázis, úgy a jég kapillárisaiban az is fölfelé törekszik, létrehozva a szokatlan formákat.
1987 január 23-án hány fok volt Budapesten? Meg tudná mondani valaki?A minimum hõmérséklet érdekelne nappal!
Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? Link Link Link Link
Tegnap reggel -3-4 fokban, a kertben szabad ég alatt hagyott, mállófélben lévõ tetõcserép produkálta ezeket a formákat. Az egyik fele félig belelógott egy pocsolyába, napközben felszívta a vizet, majd az éjszakai fagyban kipréselte magából és ilyen fantasztikus formákat hozott létre. A 3. képen kiválóan látszik, hogy egy kis cserépdarabkát középen szétrepesztett és megemelt.
Tegnap reggel -3-4 fokban, a kertben szabad ég alatt hagyott, mállófélben lévõ tetõcserép produkálta ezeket a formákat. Az egyik fele félig belelógott egy pocsolyába, napközben felszívta a vizet, majd az éjszakai fagyban kipréselte magából és ilyen fantasztikus formákat hozott létre. A 3. képen kiválóan látszik, hogy egy kis cserépdarabkát középen szétrepesztett és megemelt.
Azt szeretném kérdezni, hogy itt Magyarországon melyik fajta szélhûtést használjuk? Régit vagy az újat ? Link
Nincs valakinek tapasztalata abban, hogy a freemeteo vagy a tutiempo közül melyiken találhatóak pontos archív széladatok?
Konkréten az 1983 szeptember 30-ai értékeket néztem egy dél-korzikai helyszínre, az elõbbin 67,1 km/h-s legnagyobb szélsebességet és 117,3 km/h-s lökést írnak, míg az utóbbin 88,9 km/h-t és 155,4 km/h-t, ami elég nagy eltérés, és nem tudom, melyik lehet a helyes. Link Link Ráadásul ahogy néztem a többi adat nagyjából ugyanaz mindkettõn, ott csak a csapadéknál vannak egy-két tizedes eltérések.
Konkréten az 1983 szeptember 30-ai értékeket néztem egy dél-korzikai helyszínre, az elõbbin 67,1 km/h-s legnagyobb szélsebességet és 117,3 km/h-s lökést írnak, míg az utóbbin 88,9 km/h-t és 155,4 km/h-t, ami elég nagy eltérés, és nem tudom, melyik lehet a helyes. Link Link Ráadásul ahogy néztem a többi adat nagyjából ugyanaz mindkettõn, ott csak a csapadéknál vannak egy-két tizedes eltérések.
Ha esetleg további hasonló (vagy "csúnyább" :-) ) számítások érdekelnek, Geresdi István Felhõfizikája jól "olvasmány" lehet.
Elég durva közelítés az a felsö, maradjunk csak az alsónál szerintem
Abban is van közelítés...
Abban is van közelítés...
Milyen képlet alapján számolják ki a hõmérséklet harmatpontját? Régóta érdekel, de sose kérdeztem még itt.
Ha még tovább gyûjtenénk az indokokat: az sem mindegy, hogy milyen irányból kell ideérkeznie a légtömegnek. A mérsékelt égövben a nyugatias áramlás az uralkodó, a nyugatról érkezõ ciklonok elõoldalán pedig DNy felõl kapjuk az afrikai eredetû meleget. Ez egy tipikus helyzet, és ha pár napon át fennáll, kész is a hõhullám. Az igazán csikorgó hideghez viszont kontinentális, ÉK-K felõl érkezõ légtömeg szükséges. Ez az áramlási irány közel ellentétes azzal, ami nálunk a globális légkörzésbõl adódna. Vagyis "nyakatekertebb", ritkábban elõforduló makroszinoptikus felállás kell hozzá.
A USA keleti partján ezért (is) jön össze könnyebben a kemény tél: oda az uralkodó ÉNy-i szél is kontinentális, erõsen lehûlt légtömeget tud szállítani.
A USA keleti partján ezért (is) jön össze könnyebben a kemény tél: oda az uralkodó ÉNy-i szél is kontinentális, erõsen lehûlt légtömeget tud szállítani.
Olyasmi, hogy mig az igazán hidegnek általában valahonnan máshonnan kell a Kárpát-medencébe érkeznie, ami gyakran meghiúsul, addig az igazán meleg (kivéve talán az extrém meleget) nyáron magában a Kárpát-medencében is kialakulhat anélkül, hogy máshonnan advektálódna oda. Nyáron front után, ha megszünik a hidegadvekció, anticiklonális hatások mellett napról-napra egyre jobban felmelegszik az itt lévö levegö és kész is a 30-35 fok pár nap alatt.
Télen összejöhet ennek ellentettje akár ide advektált igen hideg levegö nélkül is, pl. ha vastag hótakaró kialakulása után azonnal, s hosszabb idöre anticiklon települ a medence fölé, s a hótakaró felett éjszakánként egyre jobban kihül a levegö.
Hótakaró nélkül ez sokkal kevésbé látványos és elég hamar leállhat a "kihülés" a hidegpárna beállása miatt.
Ha viszont kialakult vastag hótakaró, akkor gyakran tovább folytatódik a ciklontevékenység a Kárpát-medence közelében, amivel gyakran enyhébb levegö érkezik, és a felhözet miatt amúgy sem "hülhetne ki" a medence éjszakánként, így az igazi hideghez máshonnan ide advektált hideg légtömeg szükséges.
Télen összejöhet ennek ellentettje akár ide advektált igen hideg levegö nélkül is, pl. ha vastag hótakaró kialakulása után azonnal, s hosszabb idöre anticiklon települ a medence fölé, s a hótakaró felett éjszakánként egyre jobban kihül a levegö.
Hótakaró nélkül ez sokkal kevésbé látványos és elég hamar leállhat a "kihülés" a hidegpárna beállása miatt.
Ha viszont kialakult vastag hótakaró, akkor gyakran tovább folytatódik a ciklontevékenység a Kárpát-medence közelében, amivel gyakran enyhébb levegö érkezik, és a felhözet miatt amúgy sem "hülhetne ki" a medence éjszakánként, így az igazi hideghez máshonnan ide advektált hideg légtömeg szükséges.
Van egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: Vajon mi okozhatja azt, hogy a nyári kiemelkedõen meleg periódusok sokkal "megbízhatóbban" jelentkeznek nálunk, míg a kemény téli hideg sokkal többször "szerencsétlenkedik"? Azt tudom, hogy a Kárpátok véd minket az ÉK-i hideg légtömegek betörésétõl, de van ennek valami más légkörfizikai magyarázata is?
Köszönöm választ elõre is.
Köszönöm választ elõre is.
Ha jól látom, akkor ez nem egy applikáció, hanem így néz ki az oldal, ha telefonról böngészõben megnyitod, nem? App store-ban nem találtam semmi hasonlót. Illetve bocs, de igen, az Idõképét.
Nem tudom, hogy Androidra is jó-e, de nálam Windows Phone telón tökéletes. Link
Nekem külön a radar kint van a fõoldalon csempén, ha rákoppintok megnyílik a radarkép.
Mellékesen meg a Bing idõjárás van élõ csempével(live tile), illetve zárolási képernyõn mindig aktuális háttérképpel.
Nekem külön a radar kint van a fõoldalon csempén, ha rákoppintok megnyílik a radarkép.
Mellékesen meg a Bing idõjárás van élõ csempével(live tile), illetve zárolási képernyõn mindig aktuális háttérképpel.
Sziasztok! Androidra mi most a legkorrektebb, ingyenesen elérhetõ idõjárási applikáció? A telóm beépített cuccosa néha még a jelenidõt se találja el. Ez persze nem lep meg, de hátha van jobb Csapadékradarral mindenképpen kellene rendelkeznie. Elõre is köszi.
Szép estét mindenkinek! Nagy segítségre lenne szükségem. Az automatámat csatlakoztatni szeretném a youwindowhoz. A csatlakoztatási útmutatóban leírja, hogy hogyan kell, plusz angolul van és nehezen tudom értelmezni, ha meg lefordítom a googli fordítóval akkor meg kiad mindenféle badarságot. Aki véletlenül tölt fel hozzájuk leírná nekem, hogy mit is kell csinálnom? Köszönöm a segítséget. Link
Viszonylag közel lakom és fenn is voltam még az idõtájt, de nem érzékeltem semmit.
Tessék itt van: Link Dátumot a végén értelemszerûen átírod. (Csak nem a szegedi szupercella?)
Link itt átírod a neked megfelelõ idõpontra.
szerk: bocs, ez csak 2012-ig mûködik! De van egy másik, hasonlóan átírós módszer is, de most hirtelen nem találom...
szerk: bocs, ez csak 2012-ig mûködik! De van egy másik, hasonlóan átírós módszer is, de most hirtelen nem találom...
Sziasztok. Valaki tudna nekem segíteni?
2013.05.11.-i radarképeket keresek. Vagy totál esélytelen?
Köszi.
2013.05.11.-i radarképeket keresek. Vagy totál esélytelen?
Köszi.
Nem felettünk, hanem tõlünk keletre, a Kelet-európai síkságon van az Ac középpontja, mi ennek a nyugati peremén (hátoldalán) helyezkedünk el most. A Brit-szigetek környékén örvénylõ ciklon elõoldali valamint az elõbb említett Ac hátoldali áramrendszere biztosítja a DNY-i áramlást felettünk. Ez okozza ezt a kellemes, tavaszias idõt.
Szia! A térképen a 850 hPa-os szint hõmérséklete és geopotenciális értéke látható. A linkelt képen a Brit-szigeteknél alacsony geopotenciális értékek és sûrûn elhelyezkedõ zárt vonalak mutatják a ciklont. A magas értékek, többnyire egymástól távolabb elhelyezkedõ vonalakkal pedig anticiklont jelölnek.
Vajon a nagy hidegleszakadások pusztán a cirkuláció velejárói, vagy van valamilyen kényszerítõ erõ, melynek hatására alacsony szélességekre lejut egy nagy adag hideg? Példának okáért arra gondolok, amikor Tunézia fölött -10 fokos T850 van.
Ferike az infót tegnap 23:09-kor próbálta megosztani velem /meg azért, hogy megyünk-e bulizni/, felébredtem, de az Anya gyorsabb volt, kinyomta a telót.
Szemétségbõl felhívtam 7:45-kor.
Szemétségbõl felhívtam 7:45-kor.