Kérdések és válaszok

A modell determinisztikus változatát, illetve az ebböl származó elörejelzést szokás operatívnak nevezni, ami egyetlen egy futást tartalmaz csak. Ezenkívül van több modellnél az ensemble változat, amely több, (20, 30, 50 stb) db futást (elörejelzést) tartalmaz. Ez még abból az idöböl maradt meg, amikor az ensemble változat csak teszt volt, és az "igazi", operativan müködö modell ekkor még csak determinisztikus volt. Már nagyon rég operativ, azaz nem csak tesztváltozat az ensemble modell is, úgyhogy helyesebb lenne determinisztikusról (nagyobb felbontású, egyetlen kimenet) ill. ensembleról (kisebb felbontásu, több kimenet) beszélni.

Példa: Link
Az egyetlen determinisztikus elörejelzés ("operativ") és az ensemble tagok vagy az azok által kifeszített ensemble tartomány föbb részei.

És mi az hogy Operatív?

Galervin tollából: Link

Egyébként az Operatív Rendkívül Szélsõséges Csapongása

Azt szeretném megkérdezni, hogy mit jelent az, hogy ORSC.

Többször elõfordult mostanában a fórumban, a lehûléssel kapcsolatosan.

A weboldallal kapcsolatban lenne egy kérdésem. Szóval hogy az egyéni elõrejelzések hova tûntek, illetve ha meg lettek szûntetve,a kkor mikor és miért?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#226213)

Télen, tavasszal a középhegységi fagyzugok környezete, a rengeteg erdõ mind oda hat, hogy nem tudnak versenyezni az alföldi 30-35 fokban felizzott homokkal, kiégett fûvel, gyér növénytakaróval.
Télen és tavasszal a szállított levegõ hõmérséklete számít, a környezõ hegyek fõnös rásegítése miatt lehetnek versenyben a peremvidékek magasabb tengerszint feletti magasságaik.
Amikor egy téli napon dönget a fõnös délnyugati szél Iklódban 12 fokban, akkor az Alföld homokja felett bedöglött, átkeverés nélküli levegõ csak 5-6-8 fokra melegszik fel, rosszabb esetben még ennyire sem.
Ugyanez nyáron fordítva van, Iklódban a szélhûtés miatt csak 31 fok van, miközben az Alföldön a kevésbé szeles idõ miatt 34, mert a felizzott puszta felett kevésbé mozgó levegõ jobban fel tud melegedni.
Amikor északi áramlás van télen vagy tavasszal, Zabar, Szécsény a szlovák hegyek fõnjében sokszor megveri az Alföldet, nyáron a 227 méteres szint nem tud versenyezni az Alföld 80-90-100 méteres homoksivatagával.
Télen délnyugati szélnél a Mecsek fõnje miatt Bátaapáti sokszor mér magasabb értéket nappal, mint Sátorhely a Mecsektõl délkeletre.
Bátaapáti 150 méteren van, erdõkkel teli dombok között Link
Sátorhely 94 méteren, de ilyen talaj van ott Link
A majdnem 60 méteres szintkülönbség, a talaj és a környezet miatt egy nyári napon nem kérdés, melyik indul jobb esélyekkel.

Az miért van, hogy tavasszal, száraz idõben a középhegységi fagyzugok simán tartják a lépést a TopMax-os helyekkel, nyáron viszont esélyük sincs erre?

Ahhoz gyors mozgású hidegfront kellene, ami legtöbbször zonális ill. ÉNY-i irányítású idõszakokra jellemzõ. A mostanában gyakori meridionális irányítás lassan mozgó, hullámzó frontokkal jár együtt, melyektõl max. szlovéniai instab.-ot várhatnánk, bár az sem gyakori vendég mostanság.

Akkor most mindenki helyett megkérdezem: Hová tûntek az északnyugati instabok? Régebben (úgy 2008-ig) rendszeresen érkeztek, most mi a baj?

Köszönöm a válaszokat, erre nem gondoltam.

Másik variáció a témára: az yr.no egyik olvasójának az szúrt szemet, hogy Bodöben (a sarkkörtõl kevéssel északra) nyáron egy hónapig nem megy le a Nap, télen bezzeg minden nap felkel. Link A válasz ugyanaz volt, mint a te kérdésedre.

A Nanovich linkjén szereplõ réteg ezt a jelenséget hozza létre: Link

Ettõl a horizont közelében lévõ Nap kicsit magasabban látszik az égen a valódi irányához képest. Tehát néhány perccel elõbb látjuk felkelni és pár perccel késõbb lenyugodni, mint ahogy a geometriai helyzet indokolná. (Ugyanezért lesz ovális a felkelõ/lenyugvó Nap: a napkorong alja jobban "megemelkedik", mint a teteje.)

Ez az okos motor levágja a linkbõl is az aposztrofot. Szóval: Link

Az OMSZ honlapján látható táblázat szerint ma 05:52-kor kelt a Nap és 17:53-kor nyugszik, tehát 12 óra és 1 percet van/volt fenn.
A tavaszi napéjegyenlõség: 2014. március 20. 17:57, ezen a napon -a táblázat szerint- a Nap kel 05:46-kor és 17:57-kor nyugszik.
Hogy is van ez akkor? Rossz a táblázat?

Mondjuk júniustól.

Lehet, hogy furcsa kérdés, de hirtelen eszembe jutott: kb. mikortól hoz egy zonális idõszak már az átlagosnál hûvösebb idõt? (Nyilván pontos idõponthoz nem lehet kötni, de kb. melyik hónaptól?)

"A legmelegebb idén Szegeden (nyári átlaghõmérséklet 23,3°C), a leghûvösebb pedig Kékestetõn volt (19,9°C)."

Mivel a Szeged külterületi állomás nyári középhõmérséklete 21,9 fok, ezért gyanítom, hogy a 23,3 fokos átlagot a belvárosban mérték.
Soha nem értem ilyenkor, miért nem emelik ki hogy ez városi állomási adat, ami mesterséges környezeti hatások miatt annyi amennyi, tehát mondhatni semmit nem ér, mert ennyi erõvel Zabarban egy ház tornácán az ablakban is mérhetnének ennyit.
Vagy pedig ne is tegyék bele ilyen tanulmányokba a városi állomásokat, vagy kezeljék õket külön.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#222485)

Link

VáraljaMet: Köszönöm a választ! Floo: Hasonló táblázatot a téli idõszakokra vonatkozóan nem találtam. Az OMSZ oldalán viszont van grafikon erre vonatkozóan: Link (bár ezt biztosan ismered). Mondjuk az éveket elég nehéz rajta kibogarászni, de talán mégis megoldható. A leghidegebb tél egyébként a híres 1940-es volt, ahogyan az a grafikonról is leolvasható. Persze Lász kolléga biztosan tud majd keményebb téli idõszakokról is beszámolni az elmúlt századokból, de az OMSZ egyelõre 1901-tõl számol.

Ettõl még mindig nem tudom honnan származik.

1901-tõl!

Ezt ki és honnan?

Az elsõ 10 így néz ki:
1834: 23,6
2003: 23,22
1811: 23,02
1781: 22,91
2012: 22,87
1992: 22,83
2007: 22,72
1797: 22,66
1848: 22,64
1858: 22,63
Ezek fõvárosi adatsorok.

Szépen szerepel az elmúlt 13 évbõl 10 a felsorolásban és csak 5 a múlt századból.

A leghidegebb téli idõszakokról nincs ilyen összesítés?

Valószínûleg homogenizált és interpolált (MASH és MISH).

Link Ez a táblázat homogenizált adatok alapján készült?

A pórusokban levõ víz folyamatos lassú 4 oC alatti tágulása a hûlés miatt, a felszínen lassú folyamatos fagyással???

Köszi szépen Floo!A minimum érdekelt jobban

A nappali minimum?
T max +1 fok, T min -7,4 fok.

Valószínûleg errõl lehet szó. Közben újra megnézve a helyszínt kiderült, hogy ezen a képen Link nem szétrepesztett egy cserépdarabot, hanem az elõtte ép cserépfelszínt áttörve préselõdött ki a jég; csak itt a többi kitörési ponttal ellentétben egy jókora (2x2 cm-es) darabot egyszerûen felemelt.

Köszönöm! A linkekkel teljes választ adtál. Némelyik kép egészen elképesztõ, pl. a lágyszárúakat szétfeszítõ vagy a vascsõbõl, mint tubusból kinyomódó jég. Ezek szerint nem is lehet annyira ritka jelenség.

Valóban nagyon érdekes és szép jelenség. Arra tippelek, hogy a hajszálcsövesség, a kapilláris nyomás játszik szerepet benne. A cserép porózus, ezért könnyen elõfordulhat, hogy hajszálcsövesség révén a talaj víztartalma felfelé mozog benne. A felszínre jutott víz megfagy a 0 fok körüli hõmérsékleten, és elképzelhetõ, hogy a létrejött jég struktúrája is valamiképp követi a tégla kapillárisait. Ha a jégben még maradt folyékony fázis, úgy a jég kapillárisaiban az is fölfelé törekszik, létrehozva a szokatlan formákat.

1987 január 23-án hány fok volt Budapesten? Meg tudná mondani valaki?A minimum hõmérséklet érdekelne nappal!

Nagyon hasonlít a jelenség régebben még Noli által mutatotthoz: Link Link Link

Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? Link Link Link Link
Tegnap reggel -3-4 fokban, a kertben szabad ég alatt hagyott, mállófélben lévõ tetõcserép produkálta ezeket a formákat. Az egyik fele félig belelógott egy pocsolyába, napközben felszívta a vizet, majd az éjszakai fagyban kipréselte magából és ilyen fantasztikus formákat hozott létre. A 3. képen kiválóan látszik, hogy egy kis cserépdarabkát középen szétrepesztett és megemelt.

Azt szeretném kérdezni, hogy itt Magyarországon melyik fajta szélhûtést használjuk? Régit vagy az újat ? Link

Nincs valakinek tapasztalata abban, hogy a freemeteo vagy a tutiempo közül melyiken találhatóak pontos archív széladatok?
Konkréten az 1983 szeptember 30-ai értékeket néztem egy dél-korzikai helyszínre, az elõbbin 67,1 km/h-s legnagyobb szélsebességet és 117,3 km/h-s lökést írnak, míg az utóbbin 88,9 km/h-t és 155,4 km/h-t, ami elég nagy eltérés, és nem tudom, melyik lehet a helyes. Link Link Ráadásul ahogy néztem a többi adat nagyjából ugyanaz mindkettõn, ott csak a csapadéknál vannak egy-két tizedes eltérések.

Ha esetleg további hasonló (vagy "csúnyább" :-) ) számítások érdekelnek, Geresdi István Felhõfizikája jól "olvasmány" lehet.

Kösz mindenkinek! Nem is olyan bonyolult, még meg is tanulható.

Elég durva közelítés az a felsö, maradjunk csak az alsónál szerintem
Abban is van közelítés...

Így: Link

A legegyszerûbb képlet :

(dp= harmatpont)