Hydroinfo
Néhány adat az árvízrõl:
Ezzel az árhullámmal kb. 10.000.000.000 (tízmilliárd) m3 víz folyik le a Dunán.
- minden magyar lakosra jut 1.000 m3.
- ennyi víz átlagosan 8,8 hónap alatt folyik le a Dunán
- ha ezt a vizet igazságosan eloszlatnánk az ország területén, átlagosan 10,7 cm vízborítást kapnánk.
- ha inkább a Balatonba vezetnénk, a tó vízszintje 16,8 méterrel nõne meg, (persze csak ha a medrében maradna).
- A Velencei tó vízszintje több, mint 400 méterrel emelkedne.
- az árhullám a Fekete-tengerben szintjét 2,6 cm-rel növeli.
- ha valahová félre tudnánk tenni, fedezné Baja város ivóvízfogyasztását a következõ 4.000 évre!
Ezzel az árhullámmal kb. 10.000.000.000 (tízmilliárd) m3 víz folyik le a Dunán.
- minden magyar lakosra jut 1.000 m3.
- ennyi víz átlagosan 8,8 hónap alatt folyik le a Dunán
- ha ezt a vizet igazságosan eloszlatnánk az ország területén, átlagosan 10,7 cm vízborítást kapnánk.
- ha inkább a Balatonba vezetnénk, a tó vízszintje 16,8 méterrel nõne meg, (persze csak ha a medrében maradna).
- A Velencei tó vízszintje több, mint 400 méterrel emelkedne.
- az árhullám a Fekete-tengerben szintjét 2,6 cm-rel növeli.
- ha valahová félre tudnánk tenni, fedezné Baja város ivóvízfogyasztását a következõ 4.000 évre!
Ismerem a helyzetet, ettõl még elkélne nálunk is egy szárazabb idõszak.
Az egy dolog hogy nálunk esik-e vagy sem. A Duna vízgyûjtõjén az elmúlt két nap során ismét rengeteg csapadék hullott, így jó eséllyel újabb, de nem ilyen mértékû árhullám várható.
A kezdõdõ újabb árhullámot jól mutatja hogy a Duna Ausztriai szakaszának felsõ része és a Duna ottani mellékfolyói gyorsan áradnak, a legtöbb helyen újra árvízvédelmi készültség van érvényben.
A kezdõdõ újabb árhullámot jól mutatja hogy a Duna Ausztriai szakaszának felsõ része és a Duna ottani mellékfolyói gyorsan áradnak, a legtöbb helyen újra árvízvédelmi készültség van érvényben.
Tele van a hátam vele, de kaptam rá gyógyszert, szóval semmi komoly.
Legjobban most egy 0 mm csapadékú hónapra vágyok
Legjobban most egy 0 mm csapadékú hónapra vágyok
Holnap dõl el, de ma rendõri kísérettel bementem a "halálzónába" nálunk minden oké volt, de a Csalogány utcában, ahova a TEK a 1,5 m magas homokzsákfalat emelte, ott áll a víz, csurig... Ez a víztömeg kb. 30-40m-re van tõlünk.
Kb péntek estétõl homokzsákoltunk, elég sokat, az jó móka volt, sok ismerõssel együtt dolgozni, az ellátásunk az óvóhelyen és a zsákolás közben is fejedelmi volt.
Aludni ismerõsöknél aludtunk a faluban, szóval jó volt.
Annyi negatívum van, hogy valami betegséget elkaptam a vízbõl, nagy hólyagjaim lettek.
Kb péntek estétõl homokzsákoltunk, elég sokat, az jó móka volt, sok ismerõssel együtt dolgozni, az ellátásunk az óvóhelyen és a zsákolás közben is fejedelmi volt.
Aludni ismerõsöknél aludtunk a faluban, szóval jó volt.
Annyi negatívum van, hogy valami betegséget elkaptam a vízbõl, nagy hólyagjaim lettek.
Komárom-Esztergom megyében a Duna mellett, Süttõn ma 32 mm esett. (Telefonon kaptam a hírt.) Szerencsére elég kis területre korlátozódott a jelentõs csapadék.
Megérkeztem Horányból, bennünket is kitelepítettek még vasárnap. Nagyon kevesen múlott, hogy nem úsztak el a házaink. 50 m-re tõlünk van a másfél méteres homokzsák fal, ami tartja az ugyanilyen magas víztömeget...
A több, mint fél méteres apadásnak köszönhetõen mostanában csökken a vízszint a fõvárosban a XX. századi LNV, az 1965-ös 845 cm-es szint alá.
Forrás: vizugy.hu
Forrás: vizugy.hu
A magam lakhelyén tapasztaltakról: Gyõr alatt, egy kicsi víkendház telepen van a házam, közel a vízhez, majdnem pontosan a torkolatban, de még a Mosoni-Duna mellett. Ez a folyó itt már elég széles, és gyakorlatilag az Öreg-Duna öblének tekinthetõ. A torkolattól valamivel lefelé a Gyõr-Gönyû kikötõ építményei találhatók.
A telep magaspartra épült, ezért itt töltés egyáltalán nincs is. Ennek ellenére, illetve amellett, hogy a házat nagyjából 50 m-re megközelítette a víz a tetõzéskor, az ott tartózkodás mindvégig teljesen biztonságos volt. Senkit kitelepíteni nem kellett, szóba se jött ilyesmi. Becslésem szerint a legmagasabb vízszintre még legalább 1 m emelkedésnek kellett volna jönnie ahhoz, hogy a küszöbömig kiöntsön a folyó. A telep legrégebbi épületei több mint száz évesek, és a házak dombon történõ elhelyezésére a régiek nagyon nagy súlyt fektettek árvízveszélyes helyeken. Hogy manapság miért tûnt el ez az okos óvatosság, el nem tudom képzelni. A telep helyének jó kiválasztása mindenesetre most is kifizetõdõnek bizonyult.
Az 1-es fõút Gyõr és Komárom közötti szakaszának azonban vannak mélyebben fekvõ részei, melyek homokzsákolás nélkül víz alá kerültek volna. Ilyenek a környékemen fõleg Gyõrszentiván-kertvárosnál vannak. Az itt folyó árvízvédelmi munkálatok miatt a fenti útszakaszt napokkal ezelõtt lezárták. (Engem, mint ott lakót, persze beeresztenek)
Meghökkentõ, ugyanakkor üdítõ a motorzúgás nélküli csend. Az út a telkemtõl kb. 300 m-re húzódik a Dunával átellenes oldalon, ezért mostanában néha kissé zajos a környék.
Meglepetéssel vettem észre, hogy az út víz felõli oldalán olyan helyekre is nyúlgátat emeltek, ahol ez, és a folyó között homokbuckák helyezkedvén el, veszély legkevésbé sem mutatkozott. Késõbb felfedeztem, hogy a nyúlgát alja bizony ott is nedvesedik, az úton tócsák állnak. A víz átjött, nem a homokbuckák felett, de alattuk!
Az egész magaspart meglehetõsen átázott a pár napos rendkívül magas vízállás idején. A homokos bekötõút a házam elõtt folyton olyan nedves volt, mintha röviddel azelõtt esett volna az esõ. Naplemente után rendszerint köd gomolygott a tengernyi vízzel körülvett vidék felett, misztikus hangulatot kölcsönözve a színnek. A levegõ érezhetõen nyirkos, hûvös, és különös szagú volt.
A telep magaspartra épült, ezért itt töltés egyáltalán nincs is. Ennek ellenére, illetve amellett, hogy a házat nagyjából 50 m-re megközelítette a víz a tetõzéskor, az ott tartózkodás mindvégig teljesen biztonságos volt. Senkit kitelepíteni nem kellett, szóba se jött ilyesmi. Becslésem szerint a legmagasabb vízszintre még legalább 1 m emelkedésnek kellett volna jönnie ahhoz, hogy a küszöbömig kiöntsön a folyó. A telep legrégebbi épületei több mint száz évesek, és a házak dombon történõ elhelyezésére a régiek nagyon nagy súlyt fektettek árvízveszélyes helyeken. Hogy manapság miért tûnt el ez az okos óvatosság, el nem tudom képzelni. A telep helyének jó kiválasztása mindenesetre most is kifizetõdõnek bizonyult.
Az 1-es fõút Gyõr és Komárom közötti szakaszának azonban vannak mélyebben fekvõ részei, melyek homokzsákolás nélkül víz alá kerültek volna. Ilyenek a környékemen fõleg Gyõrszentiván-kertvárosnál vannak. Az itt folyó árvízvédelmi munkálatok miatt a fenti útszakaszt napokkal ezelõtt lezárták. (Engem, mint ott lakót, persze beeresztenek)
Meghökkentõ, ugyanakkor üdítõ a motorzúgás nélküli csend. Az út a telkemtõl kb. 300 m-re húzódik a Dunával átellenes oldalon, ezért mostanában néha kissé zajos a környék.
Meglepetéssel vettem észre, hogy az út víz felõli oldalán olyan helyekre is nyúlgátat emeltek, ahol ez, és a folyó között homokbuckák helyezkedvén el, veszély legkevésbé sem mutatkozott. Késõbb felfedeztem, hogy a nyúlgát alja bizony ott is nedvesedik, az úton tócsák állnak. A víz átjött, nem a homokbuckák felett, de alattuk!
Az egész magaspart meglehetõsen átázott a pár napos rendkívül magas vízállás idején. A homokos bekötõút a házam elõtt folyton olyan nedves volt, mintha röviddel azelõtt esett volna az esõ. Naplemente után rendszerint köd gomolygott a tengernyi vízzel körülvett vidék felett, misztikus hangulatot kölcsönözve a színnek. A levegõ érezhetõen nyirkos, hûvös, és különös szagú volt.
Szerkesztettem az albumot ezért a régi link már nem volt elérhetõ. Ez már mûködik a tetõsérõl.Link
Az apadásnak köszönhetõen mostanában csökken a vízszint a fõvárosban a korábbi 860 cm-es (2006. áprilisi) LNV alá.
Forrás: vizugy.hu
Forrás: vizugy.hu
Úgy néz ki Tassnál 908 cm tetõzött a Duna.órákig ezen a szinten stagnált.Jelenleg 907 cm, már 2 órája.
Az LNV-nél 20 cm-el magasabb volt a tetõzés.
Az LNV-nél 20 cm-el magasabb volt a tetõzés.
Tehát, a szokvány áradásokkal ellentétben vízszint emelkedéskor ahelyett, hogy felgyorsulna a folyó áramlása, teljesen megáll: állóvíz lesz a Mosoni-Duna és a Rába gyõri szakaszából. A mozgásban megállt folyókban leülepszik a hordalék, a víz letisztul, ellentétben az áradó folyóvizek általános zavarosságával, szennyességével. Elõfordult, hogy a letisztulás addig ment: a hídról le lehetett látni a Rába 3-4 m mélységben levõ fenekére, és mint egy akváriumban, úgy lehetett nézegetni a halrajokat. Ilyen visszaduzzasztott áradás, mely nem ment tovább a letisztulás fázisánál, a 70-es évek nyarain nemegyszer 2-3 hetenként ismétlõdött. Most már, miután az osztrák tározók, ill. a körtvélyesi víztározó "megfogják" a kisebb árhullámokat, a gyakori vízszintemelkedés nem tapasztalható.
Nagyobb árhullámok esetén ezen kezdeti állóvízzé válást, letisztulást a szennyes nagy-dunai áradat betörése követi, mégpedig alulról, a Mosoni-Duna nagy-dunai (véneki) torkolata felõl.
Nagyon érdekes, hogy ekkor mind a Mosoni-Dunán, mint a Rábán megfordul a folyás iránya, a víz látszólag alulról felfelé folyik. A csodálatos "akvárium" néhány óra leforgása alatt szennyes sárga "levessé" lesz, mely mindenféle uszadékot, fõleg kidöntött fákat hoz magával.
Jellemzõ, hogy a 2002-es áradás idején a Rába kettõs hídjáról (melynek belvárosi hídfõje az említett Vaskakas étteremnél van) még úszógatyás gyerkõcök ugráltak a piszkos vízbe, s úsztak el a várbástya felé. Most, 2013-ban az illetékesek ilyesmit már nemigen engedtek volna meg.
Egyébként a mostani árvíz is a klasszikus menetrendet követte Gyõrnél: elõször a letisztulás, majd a szennyes áradat alulról való betörése, ahogy a kollégák fényképei is mutatják.
Érdekes módon a Rába önálló áradásai viszonylag ritkák, és leginkább gyors hóolvadáskor fordulnak elõ. A megáradt folyó ilyenkor sûrû vöröses-sárga színt ölt, és valósággal száguld. Nagy-dunai árhullám egyidejû jelentkezése híján azonban a Rába áradása Gyõrre nézve veszélytelen. A város folyóinak vízállását abszolúte a Nagy-Duna vízmagassága szabja meg. Más a helyzet, mikor a rábai és a dunai ár idõben egybe esik. Ez történt pl. 1965-ben, s ekkor Gyõrnél ugyancsak "meleg" napokat kellett átélni.
Sok szó esett a médiában a gyõrújfalui helyzetrõl. Ez a község a Mosoni-Duna partján fekszik, Gyõr fölött 5-6 km-re. Mellékág melletti fekvése eleve limitálja egy itteni, esetleges gátszakadás veszélyességét. Az igazán veszedelmes szigetközi árakat a Nagy-Duna töltésének átszakadása okozhatja. Ez volt a helyzet 1954-ben is, mikor Ásványrárónál és Kisbodaknál szakadt át a gát, és a Nagy-Duna elöntötte Szigetköznek (mely tulajdonképpen a Nagy-Duna és a meanderezõ Mosoni-Duna által közrezárt folyami sziget) az alsó részét.
Ha most átszakadt volna a Mosoni-Duna gátja Gyõrújfalunál, akkor a víz, magában a községben elöntéseket okozva lefelé, Gyõr-Révfalu irányába folyt volna. Azonban még Gyõr elõtt a körtöltés, melynek a mûutat átbocsájtó un. kulissza nyílását homokzsákokkal eltorlaszolták, megállította volna az áradatot. Az 54-es katasztrofális árvízkárokhoz hasonlók ebbõl a gátszakadásból semmiképp nem keletkezhettek volna.
Egyébként az ilyen gátszakadás a legkevésbé sem tréfadolog. A média azt is közölte, hogy a veszélyeztetett gyõrújfalui töltés-szakaszon dolgozókat ellátták mentõmellénnyel (!)
Az ilyen fajta elõvigyázatosság szakításnál fabatkát sem ér: aki ott van, mindenki a halál fia. Apám látta a gátszakadást a Körösök mellett. Azt mondta, a teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló víztömeg. Azt mondta, az igazi veszélyt az átázott töltések, illetve a buzgárok jelentik. Az átitatódott földtömegnek érezni a mozgását, ilyen töltésen járva apám (aki pedig katonaviselt, Don-kanyart megjárt öreg harcos volt) halálfélelmet érzett.
A tetõzést követõ néhány napban most is fakadó vizek jelentek meg Gyõrben, a Móricz Zsigmond rakparti szakaszon, az árvédelmi fal aljában. Az úttesten már patakokban folyt a víz, és ha elhúzódott volna a tetõzés, itt bizony házelöntések lettek volna. Úgy látszik, Gyõrben ez az egyik kritikus hely.
Nagyobb árhullámok esetén ezen kezdeti állóvízzé válást, letisztulást a szennyes nagy-dunai áradat betörése követi, mégpedig alulról, a Mosoni-Duna nagy-dunai (véneki) torkolata felõl.
Nagyon érdekes, hogy ekkor mind a Mosoni-Dunán, mint a Rábán megfordul a folyás iránya, a víz látszólag alulról felfelé folyik. A csodálatos "akvárium" néhány óra leforgása alatt szennyes sárga "levessé" lesz, mely mindenféle uszadékot, fõleg kidöntött fákat hoz magával.
Jellemzõ, hogy a 2002-es áradás idején a Rába kettõs hídjáról (melynek belvárosi hídfõje az említett Vaskakas étteremnél van) még úszógatyás gyerkõcök ugráltak a piszkos vízbe, s úsztak el a várbástya felé. Most, 2013-ban az illetékesek ilyesmit már nemigen engedtek volna meg.
Egyébként a mostani árvíz is a klasszikus menetrendet követte Gyõrnél: elõször a letisztulás, majd a szennyes áradat alulról való betörése, ahogy a kollégák fényképei is mutatják.
Érdekes módon a Rába önálló áradásai viszonylag ritkák, és leginkább gyors hóolvadáskor fordulnak elõ. A megáradt folyó ilyenkor sûrû vöröses-sárga színt ölt, és valósággal száguld. Nagy-dunai árhullám egyidejû jelentkezése híján azonban a Rába áradása Gyõrre nézve veszélytelen. A város folyóinak vízállását abszolúte a Nagy-Duna vízmagassága szabja meg. Más a helyzet, mikor a rábai és a dunai ár idõben egybe esik. Ez történt pl. 1965-ben, s ekkor Gyõrnél ugyancsak "meleg" napokat kellett átélni.
Sok szó esett a médiában a gyõrújfalui helyzetrõl. Ez a község a Mosoni-Duna partján fekszik, Gyõr fölött 5-6 km-re. Mellékág melletti fekvése eleve limitálja egy itteni, esetleges gátszakadás veszélyességét. Az igazán veszedelmes szigetközi árakat a Nagy-Duna töltésének átszakadása okozhatja. Ez volt a helyzet 1954-ben is, mikor Ásványrárónál és Kisbodaknál szakadt át a gát, és a Nagy-Duna elöntötte Szigetköznek (mely tulajdonképpen a Nagy-Duna és a meanderezõ Mosoni-Duna által közrezárt folyami sziget) az alsó részét.
Ha most átszakadt volna a Mosoni-Duna gátja Gyõrújfalunál, akkor a víz, magában a községben elöntéseket okozva lefelé, Gyõr-Révfalu irányába folyt volna. Azonban még Gyõr elõtt a körtöltés, melynek a mûutat átbocsájtó un. kulissza nyílását homokzsákokkal eltorlaszolták, megállította volna az áradatot. Az 54-es katasztrofális árvízkárokhoz hasonlók ebbõl a gátszakadásból semmiképp nem keletkezhettek volna.
Egyébként az ilyen gátszakadás a legkevésbé sem tréfadolog. A média azt is közölte, hogy a veszélyeztetett gyõrújfalui töltés-szakaszon dolgozókat ellátták mentõmellénnyel (!)
Az ilyen fajta elõvigyázatosság szakításnál fabatkát sem ér: aki ott van, mindenki a halál fia. Apám látta a gátszakadást a Körösök mellett. Azt mondta, a teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló víztömeg. Azt mondta, az igazi veszélyt az átázott töltések, illetve a buzgárok jelentik. Az átitatódott földtömegnek érezni a mozgását, ilyen töltésen járva apám (aki pedig katonaviselt, Don-kanyart megjárt öreg harcos volt) halálfélelmet érzett.
A tetõzést követõ néhány napban most is fakadó vizek jelentek meg Gyõrben, a Móricz Zsigmond rakparti szakaszon, az árvédelmi fal aljában. Az úttesten már patakokban folyt a víz, és ha elhúzódott volna a tetõzés, itt bizony házelöntések lettek volna. Úgy látszik, Gyõrben ez az egyik kritikus hely.
Rövid "egyveleget" szeretnék adni az árvizekrõl általában. Fõleg gyõri vonatkozású dolgokról fogok írni, hiszen ebben a városban figyelem a folyók viselkedését immár 1973 óta. Másrészrõl édesapám, mint az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, annak idején az összes veszedelmes tiszai, és körös-völgyi árvíz-védekezésben részt vett az 1960-as évek második felében és az 1970-es években, és sokat mesélt nekem élményeirõl. Így remélem, sikerül néhány közérdeklõdésre számot tartó adalékkal szolgálnom.
Mindenekelõtt megemlítem (bár ennek jelentõségét valószínûleg csak gyõri, illetve Gyõr környéki fórumtársaim fogják átérezni) hogy a 2002-es rekord árvíz tetõzésekor az egykori Vaskakas étterem melletti kettõs lépcsõsor alsó tagjának legfelsõ fokáig jött fel a víz. A lépcsõk alján elhelyezett dísz-ágyúk már ekkor kb. 2m vízzel voltak elborítva, holott az sem gyakori, ha a víz egyáltalán az ágyúkig kiönt. Akkor azt gondoltam: ilyen vízmagasságot nem lehet felülmúlni. A mostani tetõzéskor ellenben a víz ellepte a lépcsõsor magasabban levõ tagjának egy részét, s a felülrõl számított 11. és 12. fok között állt meg. Ugyanakkor elérte a valamikori étterem folyó felõli kapuját, ahol homokzsák-sort raktak fel a megállítására. Aki ismeri a környéket, nem fogja kétségbe vonni a látvány döbbenetességét.
Félreértések elkerülése végett: eddig a Rába folyóról beszéltem.
Nem helybeli társaink számára jó lesz, ha dióhéjban felvázolom Gyõr nagyon speciális vízrajzi viszonyait. Ez a város Duna menti, meg nem is. A Duna fõ ága (a nagy, vagy öreg Duna) Gyõrtõl nagyjából 10 km-re északra helyezkedik el. Magán a városon ennek mellékága (un. "fattyúág"), a Mosoni-Duna (helyi nevén a Kis-Duna) folyik keresztül. Ez nem túl jelentõs folyó, középvíznél talán 70-80 m szélességû, és kis mélysége miatt a Rába torkolata felett egyáltalán nem, alatta is csak nehezen hajózható. A Mosoni-Duna hozzávetõlegesen 10 kilométerrel Gyõr alatt egyesül a Nagy-Dunával. A Mosoni-Dunába a belvárosban torkollik be a Rába, mely az elõbbinél is keskenyebb, kisebb folyó. Szintén Gyõr területén éri el a Mosoni-Dunát a Rábca és a Marcal, azonban ezekrõl nincs mondanivalóm, mert árvizek szempontjából elhanyagolhatók.
A fenti speciális viszonyokból következik, hogy a gyõri magas vízállások többsége visszaduzzasztásból származik. Az áradó Nagy-Duna kezdetben megállítja folyásában a Mosoni-Dunát és a Rábát.
Mindenekelõtt megemlítem (bár ennek jelentõségét valószínûleg csak gyõri, illetve Gyõr környéki fórumtársaim fogják átérezni) hogy a 2002-es rekord árvíz tetõzésekor az egykori Vaskakas étterem melletti kettõs lépcsõsor alsó tagjának legfelsõ fokáig jött fel a víz. A lépcsõk alján elhelyezett dísz-ágyúk már ekkor kb. 2m vízzel voltak elborítva, holott az sem gyakori, ha a víz egyáltalán az ágyúkig kiönt. Akkor azt gondoltam: ilyen vízmagasságot nem lehet felülmúlni. A mostani tetõzéskor ellenben a víz ellepte a lépcsõsor magasabban levõ tagjának egy részét, s a felülrõl számított 11. és 12. fok között állt meg. Ugyanakkor elérte a valamikori étterem folyó felõli kapuját, ahol homokzsák-sort raktak fel a megállítására. Aki ismeri a környéket, nem fogja kétségbe vonni a látvány döbbenetességét.
Félreértések elkerülése végett: eddig a Rába folyóról beszéltem.
Nem helybeli társaink számára jó lesz, ha dióhéjban felvázolom Gyõr nagyon speciális vízrajzi viszonyait. Ez a város Duna menti, meg nem is. A Duna fõ ága (a nagy, vagy öreg Duna) Gyõrtõl nagyjából 10 km-re északra helyezkedik el. Magán a városon ennek mellékága (un. "fattyúág"), a Mosoni-Duna (helyi nevén a Kis-Duna) folyik keresztül. Ez nem túl jelentõs folyó, középvíznél talán 70-80 m szélességû, és kis mélysége miatt a Rába torkolata felett egyáltalán nem, alatta is csak nehezen hajózható. A Mosoni-Duna hozzávetõlegesen 10 kilométerrel Gyõr alatt egyesül a Nagy-Dunával. A Mosoni-Dunába a belvárosban torkollik be a Rába, mely az elõbbinél is keskenyebb, kisebb folyó. Szintén Gyõr területén éri el a Mosoni-Dunát a Rábca és a Marcal, azonban ezekrõl nincs mondanivalóm, mert árvizek szempontjából elhanyagolhatók.
A fenti speciális viszonyokból következik, hogy a gyõri magas vízállások többsége visszaduzzasztásból származik. Az áradó Nagy-Duna kezdetben megállítja folyásában a Mosoni-Dunát és a Rábát.
Tassnál az éjjel átszakadt a Pákász üdülõ felé vezetõ úton felépített gát.A víz egészen feljött a nagy gátig, ami a folyamtól úgy 1.5 km.Szerencsére a gát masszív, és a magassága is kielégítõ.Elöntötte a víz a Duna melletti fúrt kutakat is, ahonnan a környék ivóvíz ellátását biztosítják.Állítólag nincs veszélyben az ellátás.
Az üdülõben épületeknek csak a teteje látszik ki a vízbõl állítólag.
A vízszint még mindig emelkedik, jelenleg 906 cm-nél jár.
Az üdülõben épületeknek csak a teteje látszik ki a vízbõl állítólag.
A vízszint még mindig emelkedik, jelenleg 906 cm-nél jár.
Nagyon jó, hogy felhívtad erre a fórumozók figyelmét, hiszen bármi kevéssel hozzá tudunk járulni a károk enyhítéséhez, a károsultak megsegítéséhez, az adott esetben életet is menthet.
"Eddig körülbelül százmillió forintnyi adomány gyûlt össze az árvízkárosultak megsegítésére. Sok természetbeni felajánlás is érkezett, fõleg munkagépeket és homokzsákokat küldtek." (MTI)
Aki pénzben szeretne segíteni, ez a hivatalos adományvonal és számlaszám:
Ezt a számot kell hívni: 1357
A bankszámla száma: 11711711-22222222
Aki pénzben szeretne segíteni, ez a hivatalos adományvonal és számlaszám:
Ezt a számot kell hívni: 1357
A bankszámla száma: 11711711-22222222
Szerencsére a tegnap 20 órától, ma 03 óráigig tartó 891 cm-es tetõzés után már 2 cm-t apadt a Duna a fõvárosban.
Hát... :Link Sajnos elég lehangoló, nagy a víz nagyon sok helyen buzgárok vannak, a Fõ utcában végigsétáltam ott folyamatosan megy a homokzsák pakolás, mert a rakpartra már senki se mehet le.
Megnéztem én is Bp. belsõ részét, mind a pesti, mind a budai oldalt. A pestivel semmi gond, rendõr sincs ott. A budai oldalon a Bem tér és a Batthyány tér környéke tûnik komolynak. Minden homokzsákot véd és figyel valaki, rendõr, polgárõr valaki áll mellette. A Felsõ rakparton a homokzsákkal erõsítik meg a kõ korlátot, több helyen szivárgás volt már. A Batthyány tér teljesen lezárva, a Fõ utcára terelik az embereket. A Fõ utca és környékén mindenhol homokzsákokat raknak a házak bejáratához, szerintem nem a Dunától félnek, hanem a keddre készülnek, ha jön valami komoly csapadék. A Margit sziget le van zárva, rendõröket figyelmeztették rádión, hogy jön O.V. még a kocsit is szépen párhuzamosra parkolták. Holnap nem tudom mi lesz a szemétszállítással, mert egy rakat kukáskocsi állt a HÉV felett terhelésnek, nem hiszem hogy el fognak menni onnan egyhamar. Volt mûködés képtelen troli és szép felújított kék busz is a sorban, nagyon hirtelen csinálhatták az egészet, ha ilyen vegyes felhozatalt sikerült produkálni.
Ma volt idõm bejárni a budai és a pesti rakpartot is. Jó pár képet hoztam. Itt megtekinthetõek: Link
Nekem is nehéz, hogy nem tudok, tudunk innen segíteni. [esõ]
A vízállásról adott tájékoztatás nagy segítséget jelenthet, hiszen, akik kint dolgoznak, nem tudnak a neten nézelõdni, hogy éppen hogy alakul a víz magassága, milyen irányba megy a folyamat.
A vizsgához sok sikert kívánok!
A vízállásról adott tájékoztatás nagy segítséget jelenthet, hiszen, akik kint dolgoznak, nem tudnak a neten nézelõdni, hogy éppen hogy alakul a víz magassága, milyen irányba megy a folyamat.
A vizsgához sok sikert kívánok!
Flurries igen, én nem.
Nem tudtam menni. Kérdeztem az egyetemet, hogy lemondják-e a hétvégi vizsgákat, de nemleges választ kaptam, így tanultam. Köti a törvény a kezüket, nem tolhatják ki a vizsgaidõszakot.
Amit tudtam, segíteni, az az volt, hogy a gáton dolgozóknak adtam folyamatosan a tájékoztatást a vízállásról. Ez nem valami sok...
Nem tudtam menni. Kérdeztem az egyetemet, hogy lemondják-e a hétvégi vizsgákat, de nemleges választ kaptam, így tanultam. Köti a törvény a kezüket, nem tolhatják ki a vizsgaidõszakot.
Amit tudtam, segíteni, az az volt, hogy a gáton dolgozóknak adtam folyamatosan a tájékoztatást a vízállásról. Ez nem valami sok...
Minden elismerésem egyébként a védekezésben résztvevõké, innen a Metnetrõl, ahogy tudom Palui, Dotya, Becko8, TLT részt vettek/ részt vesznek.
Gondolom, többen is, olyan jó lenne tudni, hogy még kik (gondolom, õk egy darabig nincsenek inernetközelben).
Egyébként tényleg mindenhonnan olyan híreket olvasok, hogy nagyon jó a szervezettség, a lakosság is a legtöbb helyen maximálisan együttmûködõ.
Az elõzõ hozzászólásommal nem akarok bulvárkodni, de nekem Leányfalu nagyon a szívem csücske és - amennyire elehet - követem az ottani helyzetet.
Gondolom, többen is, olyan jó lenne tudni, hogy még kik (gondolom, õk egy darabig nincsenek inernetközelben).
Egyébként tényleg mindenhonnan olyan híreket olvasok, hogy nagyon jó a szervezettség, a lakosság is a legtöbb helyen maximálisan együttmûködõ.
Az elõzõ hozzászólásommal nem akarok bulvárkodni, de nekem Leányfalu nagyon a szívem csücske és - amennyire elehet - követem az ottani helyzetet.
Ez gyönyörû, még ez is...
"Robbanóanyagot találtak a homokban Leányfalunál
Egy robbanóanyagot tartalmazó ködgyertyát találtak az árvízi védekezéshez vitt homokban Leányfalunál vasárnap délelõtt - közölte a Honvéd Tûzszerész és Hadihajós Ezred kommunikációs tisztje az MTI-vel.
Németh-Zsohár Agnieszka százados tájékoztatása szerint a két kilogrammos magyar gyártmányú pirotechnikai eszköz az árvízi védekezéshez szállított homokból került elõ a Móricz Zsigmond úton, egy benzinkút mellett.
A töltõállomáson tartózkodó két embernek, illetve a környéken lévõknek el kellett hagyniuk a helyszínt, amelyet négyszáz méteren egy idõre le is zártak.
A ködgyertyát a tûzszerészek a központi gyûjtõbe vitték - tette hozzá a kommunikációs tiszt."
MTI
"Robbanóanyagot találtak a homokban Leányfalunál
Egy robbanóanyagot tartalmazó ködgyertyát találtak az árvízi védekezéshez vitt homokban Leányfalunál vasárnap délelõtt - közölte a Honvéd Tûzszerész és Hadihajós Ezred kommunikációs tisztje az MTI-vel.
Németh-Zsohár Agnieszka százados tájékoztatása szerint a két kilogrammos magyar gyártmányú pirotechnikai eszköz az árvízi védekezéshez szállított homokból került elõ a Móricz Zsigmond úton, egy benzinkút mellett.
A töltõállomáson tartózkodó két embernek, illetve a környéken lévõknek el kellett hagyniuk a helyszínt, amelyet négyszáz méteren egy idõre le is zártak.
A ködgyertyát a tûzszerészek a központi gyûjtõbe vitték - tette hozzá a kommunikációs tiszt."
MTI
A következõ 72 óra.. Link
Nem akarok vészmadárkodni, de ez igencsak hasonlít a 2 héttel ezelõtti állapotokhoz.
Nem akarok vészmadárkodni, de ez igencsak hasonlít a 2 héttel ezelõtti állapotokhoz.
8 és fél éve élek Királyréten, de semmi hasonlóra nem emlékszem, de a szokolyai idõs korosztály sem.
Én bízom benne, hogy ez nem következik be, hisz" már - mint írtam - órák óta stagnál a szint, már nem emelkedik.
Reggel Vácról jövet Szendehely-Katalinpuszta elõtt 5 busszal találkoztam, melyen katonákat szállítottak. A buszokon a sofõrök kivételével mindenki aludt, elgyötört arccal. Emberfeletti munka van a hátuk mögött.
Valamint ami még feltûnt: hihetetlen összetartás és fegyelmezettség uralkodik a térségben, nem csak az árvízzel elöntött részeken. Most nagyon büszke vagyok, hogy magyar vagyok.
Én bízom benne, hogy ez nem következik be, hisz" már - mint írtam - órák óta stagnál a szint, már nem emelkedik.
Reggel Vácról jövet Szendehely-Katalinpuszta elõtt 5 busszal találkoztam, melyen katonákat szállítottak. A buszokon a sofõrök kivételével mindenki aludt, elgyötört arccal. Emberfeletti munka van a hátuk mögött.
Valamint ami még feltûnt: hihetetlen összetartás és fegyelmezettség uralkodik a térségben, nem csak az árvízzel elöntött részeken. Most nagyon büszke vagyok, hogy magyar vagyok.
Milán: volt már ilyenre példa?
Szentendre és Visegrád között is lezárták a 11-es utat, ahol most csak a lakókat és a védelemben résztvevõket engedik be, de ahogy olvastam, annyi átfolyés van, hogy gyakorlatilag csak terepjáróval járható. Kisoroszi napok óta el van zárva, mert körülvette a víz. Gondolom, a katonaság és a polgári védelem tud segíteni az emberek ellátásában.
Szentendre és Visegrád között is lezárták a 11-es utat, ahol most csak a lakókat és a védelemben résztvevõket engedik be, de ahogy olvastam, annyi átfolyés van, hogy gyakorlatilag csak terepjáróval járható. Kisoroszi napok óta el van zárva, mert körülvette a víz. Gondolom, a katonaság és a polgári védelem tud segíteni az emberek ellátásában.
Már több, mint fél métert apadt az új rekordunk óta, lassan fellélegezhetünk.
Elképesztõ az a morál, amivel az emberek dolgoztak, mikor az új zsákszállítmány megérkezett, úgy mentek rá, minthacsak egy szegény afrikai faluba hoztak volna élelmet... 10 évestõl a 65-ig minden korosztály jelen volt, kellemes légkörben telt el a "munkaidõ", nem a víztõl való félelem határozta meg a hangulatot...emlékezetes néhány nap marad ez, annyi biztos.
Elképesztõ az a morál, amivel az emberek dolgoztak, mikor az új zsákszállítmány megérkezett, úgy mentek rá, minthacsak egy szegény afrikai faluba hoztak volna élelmet... 10 évestõl a 65-ig minden korosztály jelen volt, kellemes légkörben telt el a "munkaidõ", nem a víztõl való félelem határozta meg a hangulatot...emlékezetes néhány nap marad ez, annyi biztos.
Nagymaros is rég búcsút intett a 2006-os 714 cm-es LNV-nek, az új "rekord" 750 cm lesz minden bizonnyal. Órák óta tetõzik a Duna a térségben. Reggel igen bizarr látvány volt, hogy Kismaros -Verõce közti útszakaszon ömlik át a víz. Ugyanis ha ezt az útszakaszt is lezárják, akkor teljesen beszorulnak az alábbi települések, nem lesz kiút közúton: Szokolya, Kismaros, Nagymaros, Márianosztra, Zebegény, Szob, Ipolydamásd.