Globális jelenségek

Géza !Szerintem egy határ után a csendes esõ(fõleg,ha hideg van)óriási károkat okoz a mezõgazdaságnak.Jelenleg azon az úton vagyunk(ilyen tél és tavasz után),hogy kevés és pocsék minõségû lesz a termés.A gyümölcs,szálas takarmány,gabona,burgonya paprika,paradicsom,zöldségek mind-mind megsínylik ezt a kritikán aluli idõt.Már most a gombabetegségek és a tetvek,csigák,hangyák tizedelik a termést,a cseresznye ízetlen és elrothad,de nem sorolom.
A zivatar és felhõszakadás komoly kárt tesz,de csak megyénként néhány településen,a mostani meg országosan nagy kárt okoz.

Apropó, Búvár! LAM, véletlenül nincs egy cikked a friss számban?

Nemrég jelent meg a Búvár 3. száma. Van benne két nagyon érdekes cikk, mindekettõ komoly kutatási elõzménnyel rendelkezik.
Az egyik erdeink klímaérzékenységének vizsgálatáról: hogyan változhat a jövõben egységnyi hõm. ill. csap.-változás hatására a hazai 4 klímazonális vegetációs öv mintázata;
A másik a (korábban itt is megvitatott) metán-problémakörrõl szól. E cikk végén olvasható, amit elõre sejtettem, sajnos. Amolyan tudathasadásos állapotba juttatja az élõvilágunkért, Földünk hosszútávú létéért aggódókat. Vagyis hogy a környezetpusztító multivállalatok/érdekeltségek a saját ellenfeleiktõl kaptak akaratlan segítséget, lévén bebizonyosodott: a legnagyobb kiterjedésû zöldfelületek (erdõk) fölött található a legsûrûbb metánfelhõ.

Online azt hiszem nem elérhetõk a lap cikkei, így bátran ajánlom mindenkinek megvételre (meg amúgy is).

Mondjuk még mindig jobb, ha ez a sok esö csendes esöben jön le mint felhöszakadásokkal, jégesökkel, maj egy hónap szünettel...

Üdv Kenya!

Hari:Enzim építéshez kell a mi vérenzimünk.
Amúgy meg csak egy kis nasira vágytak!

Nola:Ez most pozitív vagy negatív disszkrimináció?

Noli: csak nyugi, ez szerintem ne tartson vissza. Mit veszíthetsz? Meg különben is, Máté Bence elsõsorban állatokat fotóz.

Link

Hari: de nem a hõre mennek a szúnyogok? Nem elég édes vérünk?
LAM: a nõstényszunyik sem szeretnek ám mindenkit egyformán!

A nõstényszúnyogok is csak akkor szívnak vért, ha éppen petét akarnak rakni, nem?
A hétvégén mézet pergettünk, és megfigyeltem, hogy pár nõstényszúnyog odajött "kortyolgatni" a lépre. Vagy csak étrend kiegészítés miatt? De többször megfigyeltem virágon is õket.

Gyilkos szúnyogok! Hülyére kereshetnénk magunkat Hollywoodban.
Bizony, bizony már a Tüskevárban is milliárdnyi szúnyogról regélt Fekete István.
Természetesen van indikátor szerepe a gyötrõ szúnyog állomány hullámzó változásainak. Elsõsorban környezeti feltételek változásainak és a szúnyoglárvával táplálkozó más fajok populációdinamikai változásainak terén. Kedvezõ idõjárási feltételek is közrejátszanak, a csapadékosabb tavasz és nyár, a tartós aszály hiánya, a hótakarós tél, a kemény, hosszantartó téli fagyok megritkulása.
A szúnyog ökológiai niche terében (életfeltételeinek határai között) jelenleg lehetõség nyilik a teljes tér kitöltésére.
Agressziójuk annyiban merül ki, hogy gradáció van és számszerûen többen vannak. Az irtásra használt idegdúcokra ható idegméreg nem befolyásoló tényezõ. Ettõl nem vadulnak be. Az már kérdés, hogy a szúnyoglárvákat fogyasztó és a szúnyogpopulációt természetesen szabályozó egyéb hártyásszárnyúakra és lárváikra, milyen hatással van. És kérdéses, ez mennyire befolyásolja, módosítja a gyötrõ szúnyog populációk alakulásának ökológiai egyensúlyát.
De vigasztaljon a tudat, hogy a hímek itt is békés nektár szürcsölõk, míg csak a nöstények nem tudnak meglenni vérünk szívása nélkül.

Floo:A szunyog invázioról annyit,hogy most metnet talin a tónál a stégen rengeteg szúnyog volt,legalább 1 órát ott voltam és kemény 2 csípést szedtem be,ugyhogy szerintem egyáltalán nem agresszivabbak.

Épp errõl van szó,hogy semmilyen változás nincs.Az való igaz hogy egyre több lesz a szélsõség és egyre kiszámíthatatlanabb lesz idõjárásunk.De az elmult 5 év kivéve 2000-t és 2003-t itt MO-n nem a globális felmelegedés jegyében zajlik.Tudom hogy az nem évekrõl szól hanem évtizedekrõl,de az elmult 5 évben nem hogy szárazabb hanem csapadékosabb lett az országunk,és ezen belül is a kiugró hónapos csapadékok(100 mm+).Elnézést kérek hogyha valamelyik országrészbe nem igy volt,nincs idõm átnézni az egész országot.

Jaurinum: nem!
Nálunk több szúnyog van most, mint volt az utóbbi években, de ez a sok esõ miatt van. (Sóstóhegy és a kertünk közt mocsaras rész van.) Rengeteg a fecske és a békák is hemzsegnek. És megjelent a kócsag is! Utóbbi években meg volt úgy hogy kiszáradt (tavaly persze nem, idén se hiszem). A víz visszaköveteli most, ami az övé volt valamikor régen..
De nem lehet még ebbõl következtetni arra, hogy esõsebb vagy szárazabb lesz itt a klíma. Vagy hogy valami változás van...

Húha Floo, a hármasság-törvényed ennél jobb volt, he-he !

Nagyon igaz, a "bezzeg gyermekkoromban", az nagyon az erdõbe viszi az objektív emlékezetet.

A szúnyogokról annyit, hogy errefelé az esõs években-idõszakban bõven vannak, száraz években nem annyira.
Eddig is voltak, most is vannak, lesznek is, idõnként tömegében, a mi bánatunkra, az õket kedvelõ állatok örömére.

Floo, már ne haragudj, de a szokásosnál is nagyobb zöldségekre ragadtatod magad A szúnyogok természetesen semmivel sem voltak kevésbé agresszívek pl. a hetvenes vagy nyolcvanas években.

Engem gyermekkoromban is halálra csíptek a szúnyogok, és bizony kissrácként esténként, ha fociztunk, nem szabadott megállni, mert azonnal jött egy falka....

Amúgy pedig a gyerekkori emlékekkel jó vigyázni, mert az évek múltán az emlékek is sokat változnak. A szépek szebbeké, a rosszak rosszabbaká válnak....

Noli!
Csak a gyerkmekkorodra gondolj vissza,ha ennyi és ilyen agressziv szunyogok lettek volna,tuti nem tudtál volna kint lenni,és emlékeznél rá hogy ösedi nem engednek ki játszani,mituán halálra csiptek már párszor...
Régen ez nem volt gond...

kenya, köszi az linket pályázatilag, lehet, megpróbálom - bár Máté Bencével borzasztó nehéz lesz felvenni a versenyt :-) Szerintem az elmúlt évtized egyik legkiválóbb természetfotósa...

Floo: a szúnyoginvázióról veszprémiként nem tudok nyilatkozni, itt nincs annyi víz, hogy tömegesen keljenek ki. Ahova fotózni szoktam járni, ott vannak szúnyogok és bizony valóban zabálnak fényes nappal is, de mivel csak pár éve járok fel rendszeresen oda, így nincs összehasonlításom. Amit tudok: a Balatonon gyerekkoromban még nem nagyon volt irtás, akkor volt sok szúnyog, de tényleg nem voltak ilyen agresszívek. Amióta irtják, a túlélõk bizony nagyon nekiesnek az embernek. Illetve többször tapaztaltam, hogy szúnyogirtás után, ha katicainvázió van, akkor a katicák is CSÍPNEK brutálisan, és nekimennek az embernek! Volt, hogy haza kellett jönni a strandról, mert annyi dilinyós katica volt, hogy nem lehetett megmaradni tõlük...

Nem tudom Ti hogy vagytok vele,de én annak idején este 10-ig minden nap kint szoktam játszani az udvaron,és csak hébe-hóba volt rajtam 1-2 szunyogcsipés...
Akkor az volt a szokás,ha pl. mentem horgászni, a vizparton este fél 9 körül elöjöttek a szunyogok,1 óráig csipkelödtek,majd fél 10-10 körül eltüntek,ebben a szük idöszakban kellett csak elviselni öket,de nem voltak agresszivak...
Most ez úgy müködik hogy a délutáni napsütésben is az udvaron nem lehet megmaradni mert megeszik az embert,erre a legjobb bizonyiték hogy ha gyerekem lenne tuti nem engedném ki este az udvarra,mert lerágnák róla a húst is,régen meg reggel délbe este kint lehetünk és nem volt baj...
Múltkor horgásztam és a tüzö napon és nem tudtam fogni a botot mert belepték a kezemet....,kint a kertben nem lehet tölük dolgozni,mert megesznek,és ez nem csak most van igy hanem igy volt múlt éven is...
2 oka lehet hogy ez igy van,vagy a megváltozott klima,vagy pedig mi saját magunk...
Csapadékosabb lett az idöjárás ez biztos,több pocsolya több a szunyog is,ez tiszta sor...
Viszont a rendszeres szunyogirtás ellen a szunyogok szerintem ugy védekeznek,hogy sokkal agresszivabbak és próbálnak több nemzedéket kihozni egy nyár alatt,vagyis minél jobban irtják öket annál több lesz...

Figyelem, aki szeret fotózni és érdekli az éghajlatváltozás:
Link

Tagja vagy, Hari?

Link

Link

Egy kis történelem:
Link

Nomád igen fontos dolgot említett: "a Föld túlélheti a klímaváltozást"... A Föld egészen biztosan túléli a klímaváltozást, mint ahogyan eddig is mindent túlélt. Hiszen a klíma teljesen független attól, hogy van-e emberiség vagy nincs. A fajok kihalása jó példa a Föld alkalmazkodóképességére. Valójában az a kérdés, hogy sikerül-e az emberiségnek túlélnie egy klímakatasztrófát (nem a szenzációhajhászás miatt fogalmaztam így). És éppen ez a klímavédelem célja is (úgy gondolom, ezt egyszer már le kell írni): a számunkra oly fontos, értékes és életet adó klíma védelmét kell elõtérbe helyezni és nem a megváltozó klímához való alkalmazkodást.
Az egyén hozzájárulása fontos lehet, hiszen megváltoztathatja a gondolkodásmódot (csupa feltételes mód...). Mégis elõször a nagyokon lenne a sor. Nem csak a "nagy csendõrre" gondolok, ahol azért vannak szép számmal környezetvédelmi kutatások, hanem a világ másik szegletében pl. Kínára. A tavalyi 14,5 %-os gazdasági növekedés iszonyatos "árat" követelt, soha nem látott mértékben növekedett a károsanyagkibocsátás - Kyoto ide vagy oda.
Általánosságban szemet szúr azonban a környezetbarát technológiák fejlesztésének lassúsága illetve elhanyagolása. Egy ideig mindenki a hidrogénrõl beszélt, mint a jövõ üzemanyagáról. Fejlesztgették is (sõt fejlesztik a mai napig is), aztán jött a kézenfekvõ felismerés: a hidrogén elõállításához (vízbontás) villamos energia szükséges, amit viszont hagyományos tüzelõanyagú erõmüvek állítanak elõ... Ígéretes technológia lenne az ú.n. tüzelõanyag-cellák alkalmazása - ám a fejlesztés igen lassú, sorozatgyártásra alkalmas modellek 20 év múlva kerülhetnek le a tervezõk asztalairól.
Nagyon fontos lenne a megújuló energiaforrások felhasználása: szél-, nap- és korlátozottan vízenergia (hiszen itt ismét csak belenyúlunk a természetbe). És mi a tapasztalat: egy falu polgármestere meg tudja akadályozni egy szélkerék-park telepítését a falutól 3 km-re, mert "nem túl szép látvány és elrisztja a vadakat, így viszont nem lehet vadászni..." Röhej...
Ami a tudományos eredmények közérthetõ magyarázatát és elmagyarázását illeti, komoly fenntartásaim vannak (holott valóban ez lenne a járható út): hány dohányos hallgatott arra, amit az orvosok érthetõen és tanulmányokkal alátámasztva elmagyaráztak, t.i. a dohányzás halált okozhat (ma van a nemdohányzás világnapja). 1%? 2? Miért lenne tehát más a reakció egy olyan témában, ami nem ennyire húsbavágó?
Tenni kéne valamit...

Kenya, nagyon helyes a cikk leközlése! Igen, valami ilyesmivel kell kezdeni a Józsi bácsik meggyõzését. Témába vág: energiatakarékos izzónál is van jobb, a LED-es izzó. Mi már nekiálltunk apránként lecserélgetni itthon õket. 3000- körül van darabja (Conrad.hu-n kapható), hihetetlen alacsony a fogyasztása, s helyi világításra tökéletes. Egyelõre olyan még nincs forgalomban, mellyel nagy teret lehetne bevilágítani, legalábbis nem tudok róla, de pl. olvasólámpának, íróasztalhoz, stb. tökéletesek a mostaniak. Azzal, hogy megfizethetõbbek lesznek, terjedni is fognak, talán divattá is lesz, ami helyes lenne.

Címoldal!
Link

Ez már tetszik, érdemi eszmecsere.

Klímaváltozás van, tennivaló is lenne.
A politika most kezdi kinyitni szemét, ennek megfelelõ az utóbbi évek hivatalos "pálfordulása" itt Európában (csak itt).
A médiának nagy szerepe van, neki kell közvetíteni a társadalom "krémjének".
Az elõbbinek most a közvetítõnek (az utóbbinak) a kicsit eltúlzott "hivatalos mi lesz itt-el" kell elõállni, amivel (még) nincs is hiba, a hiba utána van.
Lassan-lassan mi is eljutunk oda, hogy csak az utóbbiról vannak érdemi véleménykülönbségek.

Sajnos, az az igazság, valamennyi hozzászólónak igaza van. A jelenlegi hozzáállással annyit fogunk elérni, hogy csak akkor fogunk észbe kapni, amikor késõ lesz. A Föld valóban túlélheti a klimaváltozási periódust, hiszen a változás miatt emberek százezrei, vagy éppen milliói halhatnak meg.

Érdekes lenne az alábbit megtenni. Az IPCC 2000-es jelentésében leírt, élõrejelzett hatásokat a jelen pillanatban történõ meteorológiai eseményekkel össze kellene hasonlítani. Érdekes dolgok derülhetnek ki.

A média szerepe.... Nehéz ez az ügy, KP-val hosszan beszélgettünk errõl. Jóska bácsinak elmagyarázni azt, hogy változik a klíma, ez által a termése ki fog rohadni a földbõl, vagy ellenkezõleg, egy aszály miatt kiszárad minden, úgy sem hiszi el.

Pedig itt jön az egyén szerepe. A VAHAVA által szorgalmazott ALKALMAZKODÁS a klímaváltozás körülményeihez ekkor fog szerepet kapni. Tudományos tényekkel, magyarázatokkal az idõsebb embereket nem lehet meggyõzni.

A tudományos tényeket, elõrejelzéseket a hétköznapi - nem meteorológia imádóknak - el kell mondani, azon a "nyelven", amelyet õ is megért. Ilyenkor viszon egy rossz megfogalmazás miatt "világvége" hangulatot lehet teremteni, amelyre a természetes reakció: "-Kit érdekel, én már nem érem meg...".

Nem tudom, észre vettétek-e, hogy az utóbbi idõben a szélsõséges idõjárás miatt kialakult rendkívüli körülményeket már állami szinten a klímaváltozára vezetik vissza?!

Egy dologban biztos vagyok. A Föld (és itt a fõleg bioszférára gondolok) biztos túléli ezt a kemény klímaváltozási ciklust (is) ami elõttünk áll. Gondoljunk csak az olyan kihalásokra mint a perm-triász-és egyben az ó -és középidõ határa- amikor a fajok több mint 95%-a kipusztult és amiben szintén jelentõs szerepet játszott a klímaváltozás. De még rajtunk (is) áll hogy miként jövünk ki a dologból. Azaz mardunk-e 6+x millárdan vagy "visszamegyünk a barlangba", vagy még oda se. Egyetértek KP-val abban hogy nem ismerjük pontosan a klímánkat és ez okozhatja azt hogy nem tudjuk megítélni pontosan hogy egy idõjárási eseményben mennyi szerepe is van a normál kilengéseknek és mennyi a klímaváltozásnak. Éppen ezért kemény dió a dolog mert annak a változásáról kell beszélnünk amit valójában nem is ismerünk pontosan. Ez hozzájárul ahhoz hogy a változás jovõbeli lezajlására ennyi forgatókönyv készült (sok módon ki lehet hozni ugyan azt az eredményt).
Az emberekhez eljuttatni az üzenetet talán még nehezebb. A médi szerepe (sajnos?) elvitathatatlan. De hiába számol be már amelyik) egy hír arról hogy az Aral-tónál élõ halászok tüntettek a kormányépülett elõtt mert majd" éhenhalnak mivel a tó az utóbbi évtizedekben kb harmadára zsugorodott és nincs elég hal, ha erre egy legyintéssel azt mondja az emberek nagyrésze hogy: na és kit érdekelnek az üzbégek meg a kazahok. És ma ilyen, "na és kit érdekel a másik" országokból van a legtöbb, ha nem az összes. Ezzel csak azt akarom mondani hogy azt kell az emberekhez eljuttatni hogy egy globális dologról van szó ahol nem mindegy mi történik 4000 kilométerrel odébb. Erre kezdetben "kicsiben" megfelelõek lehetnek az ilyen EU kampányok is. Bár az egy más kérdés hogy milyen lenne a társadalmi megítélése annak ha a csapból is ez folyna. Az egyénre szabott kampány jó de látszik hogy nem ez lesz a megoldás. Ugyanis most is tudják hogy baj van, az emberek nagyrésze tisztában van (ha minimális szinten is) azzal hogy baj lesz ha nem történik változás a CO2 kibocsátás jelenlegi ütemében. Azonban az látszik hogy senki nem tesz semmit "tömegként". Mert azt már nem tudja hogy mit kellene tennie. A harmadik szint pedig az lenne hogy rá is kéne arra bírni amit már tud hogy tennie kéne. Azonban az ipari kibocsátással még mindig nem foglalkozik senki komolyabban. Bár ha a lakosság ebben felvállalná a felelõsségét akkor ez jelentene némi visszacsatolást az iparra nézve is.
Még valami, az atomerõmû ellen tüntetõket meg el kel küldeni a 3,14csába.

Noli: pontosan ugyanezt írtam én is néhány napja. Sokan még mindig egyértelmû bizonyítékot várnak, mások pedig úgy gondolják, mire "megérkezik" az egyértelmû bizonyíték, késõ lesz. Én meg úgy gondolom, a szén-dioxidon és társain kívül sok egyéb szemétséget követtünk el eddig is Gaia ellen, nem volt elég? Tegyünk meg mindent, ami csak rajtunk múlik. A világ csendõre úgy viselkedik, ahogy, abba nem sok beleszólásunk van. Bízzunk benne, hogy ott is elérik a kritikus tömeget, egyre többen rádöbbennek az igazságra. Baromi naív vagyok tudom, de volt már példa rá, hogy az egész világ felfordult néhány ember miatt.

Cassano: értettem én

Nyuli: Félreértés ne essék! Én is azon az állásponton vagyok, hogy tenni kell valamit, próbáljunk meg mi is aktívan részt venni a természet védelmezésében.
Ám sajnos addig nem tehetünk semmit, amíg épp a "világ csendõre" a legfõbb károsanyag kibocsájtó. Ráadásul a nagyvállalatok a fejlõdõ országokba települnek, ahol nincsenek korlátozó intézkedések...

Az egyénekre szabott kampánynak szerintem igenis van jelentõsége. Részben példamutatáson kersztül tudunk hatni másokra (hülye példa, de mûködõ: a lakótelepünkön az elsõ kutyája végtermékét zacskóba begyûjtõ gazdi úgy egy éve jelent meg, ma már vagy húszan vannak! Tehát mûködik a dolog, csak fel kell vállalni valakinek az elsõség, vagyis a tömegbõl kilógás szerepét.)
Igenis múlik az egyéneken. Persze nem sokan fognak olyan drasztikus fogyasztás-csökkentést bevezetni, hogy attól pl összeomoljon a csomagolóipar, de a tenger is vízcseppekbõl áll össze, cseppek nélkül csak üres meder! Minden egyes csepp beleteszi a maga részét, ehhez nem kormányok kellenek. Egy nagyvállalatnak mondjuk szerintem a törvényi korlátozásnál erõsebb érv, ha nem tud valamit eladni, mert környezetszennyezõ technológiával állította elõ, stb. Ha pl a tudatos vásárlás erõre kap, ez egész jól menne.

Cassano: ezeket a jelentéseket nem a bulvársajtóban olvastam, ott meg sem jelennek ilyenek...
Persze kényelmes álláspont mindenre azt mondani, hogy "már ez is elõfordult" - ilyen alapon valóban semmi új nem történik és ilyen alapon tényleg nagyon nehéz felhívni a figyelmet arra - ahogy KP fogalmazta -, hogy "valami nem stimmel". Érdemes lenne megvizsgálni, hogy valójában miért is kényszerültek az afrikai farmerek arra, hogy állataikat a már száraz, füves pusztán legeltessék. Téves gazdálkodás, nemtörõdömség, stb., vagy természetes változás? Mindegy, hiszen a tény attól tény marad. És éppen arról van szó, hogy hogyan lehet a folyamatot megállítani, illetve visszafordítani.
Ami az amerikai tanulmányt illeti: ismerve az ottani iparpolitika céljait éppen az a meglepõ, hogy egy független tanulmány ki merte mondani azt, amit a multik nem hajlandók tudomásul venni. Éppen ezért értékes ez a tanulmány, mert nem a politika érdekeit próbálja kiszolgálni - akkor a fenyegetõ vízhiányról (mint a várható klímaváltozás egyik hatásáról) egy szót sem ejtettek volna.

Tény, hogy van éghajlatváltozás, ez vitathatatlan. Azonban véleményem szerint más eszközt kellene találni arra, hogy felhívjuk a figyelmet a probléma megoldására. Nem tartom szerencsésnek, hogy a média olyan színben tûntet fel egyébként nem rendkívüli eseményeket, mintha világvége lenne.
Nyuli! Az elsivatagosodás sem feltétlenül az éghajlatváltozást jelenti. Az elmúlt évtizedekben nagy szerepet játszott a sivatagos területek térhódításában az is, hogy az átmeneti övezetben ésszerûtlenül gazdálkodtak. A száraz füves pusztákat túllegeltették az állatokkal, néhány helyen nagy területeket égettek fel. Az egyébként is csapadékszegény területeken nehezen sarjad újra a növényzet, ráadásul ezekben a kevésbé fejlett országokban törvények sem büntetik az esztelen pusztítást. Ezt belevéve a számításba, Európa azért kevésbé fenyegetett az elsivatagosodás miatt.
Az amerikai tudósokkal kapcsolatos hírekkel pedig vigyázni kell, hiszen a téma az egyik kedvence a bulvár sajtónak, így gyakran hiányzik belõlük az objektivitás.

Cauchy: igazad van, viszont ha jobban körülnézünk, akkor igenis vannak már most is igazi katasztrófák. Ilyen pl. a sivatagok rohamos térhódítása, ill. az a tény, hogy egy ENSZ-tanulmány szerint már Európa 1/5-ét a közvetlen elsivatagosodás fenyegeti. Vagy ilyen az óceánok vízszintjének folyamatos emelkedése, a sarki jégsapka zsugorodása (bár ez gyakran elõfordult az évmilliók során, ez igaz). De ezek az események nem kapnak akkora visszhangot, mintha ezrek vesztenék életüket (azaz nem szaftos hírek).
Ami még lényeges: egy amerikai tanulmány a terrorizmusnál is sokkal fenyegetõbbnek tartja a jövõre nézve a klímaváltozás hatásait és egy olyan képet vetít elõre, ami szerint a háborúk nem az olajért fognak dúlni - hanem a vízért. Ez már elég katasztrofális ahhoz, hogy elébe lehessen (kelljen!) menni a problémának.
A KP által említet kampány valóban hatásos lehet az egyének szintjén - de valahogy olyan íze van, hogy a nagypolitika megint a kisemberek nyakába akarja áttenni a felelõsség egy részét. Csak egy példa a visszásságra: hiába telepít valaki (itt legalábbis) a házára napelemeket és válik ezáltal az országos villamos hálózattól tökéletesen függetlenné, mégis behajtják rajta is a hálózatfejlesztési hozzájárulást - paradox, nem? Erre értettem az elõzõ beírásomban említett "hatékony intézkedési terv" megnevezést.
Azt már csak félve merem leírni (mert "kissé" utópisztikus gondolat): mi lenne, ha megpróbálnánk "földléptékben" gondolkodni? Nem mint külön nemzetek, népcsoportok, etnikumok, vallások, szekták, hanem mint emberiség, úgy ahogy vagyunk. Ha az erõforrásokat nem egymás leküzdésére és túlszárnyalására használnánk, hanem valóban az emberiség javára fordítanánk. De ez már messzire vezet

1 dolog.
Szerintem nagy a valószínûsége, hogy ameddig nem történik valami nagy katasztrófa (nem csak egy-egy hurrikán vagy tornádó) addig semmi sem fog történni. Amikor meg majd észbekapunk akkor már késõ. A változást meg kell majd szenvedni, de ha túléljük (és a Föld is) akkor jobbak lehetünk, mint elõtte.

Usrin: A kérdésem arra irányult, hogy az idõjárás mindenki által megtapasztalható jelenségei alapján, hogyan lehetne ráébreszteni az egyszerû halandókat arra, hogy valami mégsem stimmel.

Ez a kampány elsõsorban arra összpontosít, hogy mit lehet tenni egyéni szinten az éghajlatváltozás mérsékléséért. Azaz, azt feltételezi - egyébként jogosan, hisz a felmérések szerint az éghajlatváltozást tekinti nagyon sok ember az egyik legkomolyabb problémának -, hogy az emberekhez eljutott az idõjárás "üzenete". Ebben pedig akár tetszik, akár nem a média által - olykor felfújt, olykor nem - továbbított üzenetek játszanak szerepet.

A terveket amiket, láttam ilyesmi volt:

CHANGE
Switch off. Turn down. Recycle. Walk.

Gondolom ennek a magyar megfelelõi lesznek a szlogenek.

Brüsszelben már tavasszal hallottam errõl a tervrõl. Június 5-én indul a kampány az összes EU tagállamban. Volt olyan terv is, hogy az Országházat beborítják óriásposzterrel.

Az újságokba is menni fog a propaganda, kíváncsi vagyok mi sül ki belõle.

... és mind a kettõ belefér az idõjárás természetes változékonyságába is.

Az alábbi hír viszont nagyon érdekes - ilyesmire gondoltam, mikor szóba került, hogyan lehetne felhívni a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire. Remélem, tényleg meggyõzõre fog sikerülni ez a kampány: Link

..és mind a kettõ belefér a klímaváltozás jelenségei közé.

"Egy vészmadár"

Cassano! Most hallottam a TV2-n hogy hûvös és esõs nyár lesz és max 1 hét lesz amikor kánikula várható. Számolni fogom az biztos, de hogy hogy képes a média ekkora etetésre én nem értem. Németh Lajos is hogy bír ilyenbe belemenni. Épp ezaz. Ha kánikula akkor globális felmelegedés, ha meg kicsit cspadékosabb idõszak akkor jön a jégkorszak... pfff...

A sok vészmadárnak most kellene magába néznie! Ha 2 hét kánikula van, akkor már a tévébõl, rádióból nem hall mást az ember, csak hogy globális felmelegedés van, katasztrófális következmények várhatóak rövid idõn belül, szélsõséges idõjárás lesz mostmár mindig.
A tévések a tegnapihoz hasonló felhõszakadásokat is úgy mutatják be, mintha ilyen még soha az életben nem fordult volna elõ Magyarországon. Sajnos az emberekkel be lehet kajoltatni ezeket a dolgokat.
Lefogadom, hogy a héten valamelyik okostojás TV-társaság meg fogja pendíteni, hogy ilyen hideg még sosem volt május vége, július eleje, idén nem lesz nyár és hamarosan jégkorszak köszönt Európára. Aztán két hét múlva már az elsivatagosodásról regélnek.
Bezzeg azt egyik média sem veszi észre, hogy az idei tavasz teljesen átlagosan telt...

Ezt most olvastam (friss hír), gyógyulóban az ózonpajzs
Link

Ugye érdekes??Szerintem végig kell olvasni!Mind a kettö tanulságos!

Link
Ez is fontos!

Link

A MetNet kezdölapján találtam .Érdekes!