Globális jelenségek

Noli, persze, ez eddig nagyon gyenge próbálkozás. Ezzel is el lehet érni valamit csak nagyon sok helyen kell hangoztatni. Ez valami olyasféle mint a reklám alapszabálya: ha valamit nagyon sokszor látsz reklámokban (esetünkben a plakáton) akkor amikor bemész a boltba akkor meg fogod venni, még ha nem is azzal a szándékkal mentél be. Csak hát ezt még most láttam elõször és eddig sehol máshol. Remélem csak azért mert ez a kezdete a kampánynak. De a végeredmény és a hatásfok még így is kérdéses, ugyanis most nem egy áruról van szó amit le lehet emelni a polcról, hanem szemléletváltásról.

Nanovich*, ez annyira meggyõzõ, nem? Rádöbbenti az embereket, hogy "Jé, tényleg!".
Azért talán lesznek értelmesebb hirdetések is...

Tegnap a Déli pályaudvarnál láttam elõször sz EU-s kampány elsõ plakátját, valami ilyesféle szöveggel: Te is tehetsz az éghajlatváltozás ellen.

Jééé, felébredtek!?
Link

Egy kis felfrissülés ebben a melegben:
Link

Már rég ugyanezt mondom, mint Dexion: attól, hogy az éghajlat Nekünk nem jó, attól még teljesen jó a többi élõlénynek, csak az emberi nagyképûség mondatja velünk, hogy nélkülünk a Föld pályafutása is véget ér

Nyugi, a Föld nem fog belehalni
"Csak" az éghajlat változásai elõbb vagy utóbb rossz esetben elkezdik csökkenteni a népességet (éhinség, járvány, ezek miatti háborúk stb) addig, amig az egyensúl vissza nem áll. Az, hogy ehhez hány év és hány ember halála kell, csak minket izgat, a Földet nem.

Ilyenkor mindig az a vicc jut eszembe, amikor egy ember üldögél a tengerparton, eszegeti az osztrigákat. Arra megy egy nagykalapos milliomos és kérdezi:
-Miért nem alkalmazol embereket, hogy szedegessék az osztrigákat?
Erre a másik:
-Miért lenne az jó?
Milliomos:
-Mert sok pénzt tudnál keresni vele.
Osztrigaszedõ:
-És az miért lenne nekem jó?
Milliomos:
-Azért, mert ha sok osztrigát szednek, eladhatnád õket, vehetnél egy konzervgyárat, ahol feldolgozzák õket és még több pénzed lenne.
Osztrigaszedõ:
-És az miért lenne jó?
-Mert akkor egész nap ülhetnél a tengerparton és eszegethednéd az osztrigákat.

Usrin, igazad van, de tényleg túlzásokba visszük a Természet leszabályozását... Ha semmi mozgásteret nem hagyunk a folyóknak, ahogy ugye írtad, hogy célszerû lenne távolabb tenni a gátakat, hogy legyen elég ártér, szóval ha úgy menne, okés lenne, de nem csak úgy megy... Valóban sokkal nehezebb lenne az élet, sok tekintetben, és biztosan nem is lennénk ennyien, de szerintem pont azzal nyírjuk ki a bolygónkat, hogy a sokaságunk és az "intelligenciánk" által egyszerûen átrajzoljuk vagy letapossuk a környezetet. Egyik sem jó. Nem tudom persze, hogy reagálnék, ha elém állna egy elhivatott térítõ és megkérne, hogy a Föld megmentése okán legyek öngyilkos, persze ez elég direkt, de így is azok leszünk, csak közben a Föld is belehal...

Noli: igaz, tulajdonképpen minden folyószabályozás beavatkozik a természet rendjébe, ha úgy vesszük, károsítja azt. De szerintem meg lehet ezt oldani annyira kíméletesen, hogy a megváltozott viszonyok mellett a természet egy új egyensúlyt alakítson ki, és ezzel mi is jobban járunk. Pl. ha egy folyót "kiegyenesítünk", de elég széles árteret hagyunk neki a töltések között, akkor ezen elõbb-utóbb újból kanyarogni kezd, de semmi veszélyt nem okoz vele. Ha közvetlenül az egyenes meder partjára tesszük a gátakat (hogy a lehetõ legnagyobb területet nyerjük), akkor is ezzel próbálkozna - vagyis azonnal elkezdené erodálni a töltést, amit aztán erõsíthetnénk a végtelenségig... Hasonló lehet a helyzet az élõvilággal is - vannak a Tiszának olyan szakaszai (vagy pl. a Tisza-tó), ahol a természetet látva embernek eszébe nem jutna, hogy egy szabályozott folyót lát, pedig a háttérben ott vannak a gátak. De szabályozott víz a Balaton is - mégsem hat természetkárosításnak az, hogy Tihany ma már nem sziget...

Emellett azért van, amikor a kanyarulatok "kiegyenesítése" nagyon sokat tesz az árvízvédelemért. Pl. a Dunán Bp.-nél máig nem volt az 1838-as jeges árvízhez hasonló vízállás - köszönhetõen annak, hogy a Bp. alatti mederszakaszt szabályozták, eltüntetve a szûkületeket, ahol a jég feltorlódhatott...

Hogy az Alföld minden szabályozás nélkül milyen lenne most, azt szinte lehetetlen elképzelni. A termõföldeket gátak nélkül szerintem még inkább félteni kellene az árvíztõl, hacsak nem korlátoznánk a mûvelést a legmagasabb területekre. (Ami viszont már az 1700-as években sem mindig tudta eltartani a lakosságot - többek közt ez indította el a szabályozásokat.) A mai közlekedés sem létezhetne folyószabályozás nélkül, hiszen nyilván nem építenének hidakat 20-30 km széles ártereken keresztül. Vígan terjedhetnének ma már "egzotikusnak" számító betegségek, stb. És ne feledjük, a szabályozatlan állapotba "belefér" az is, hogy a meder idõrõl idõre teljesen új nyomvonalra, akár néhány 10 km-rel arrébb helyezõdik... ennél váratlanabb kiöntést nem tudok elképzelni egy szabályozott folyótól. Igaz, valóban ez volt a legtermészetesebb állapot, de ha fennmaradt volna, biztos nem élnénk 10 millióan a mai Magyarország területén. (Mondjuk kérdés, hogy ez mennyire lenne baj. ) A másik oldalról én is úgy látom, hogy ha "kíméletesebben" avatkozunk be, a természet is jobban jár, és az árvizekkel is kevesebb gondunk lenne...

kenya, amikor én suliba jártam, még téma volt, hogy meg is fordítják... Szerencsére nem volt olyan egyszerû...
Ettõl függetlenül szerintem mindennemû folyószabályozás természetkárosító, akármennyire is istenítik a 19. század nagy magyarjait, akik ezt végrehajtották itthon (vagyis inkább csak elkezdték), bár rövid távú gazdasági haszna kétségtelen, hosszú távon isszuk a levét (vagy elázik benne a házunk, vagy elárasztódik a szántónk, stb.). Tény, hogy rohadt sokan vagyunk, s nem igazán akarunk alkalmazkodni a Természethez. Ráadásul ma már olyan alapvetõnek tekinti mindenki a folyószabályozást, mintha a Jóisten is egyenesre faragta volna a medreket, pedig nem... Az évmilliók során fokozatosan kialakult rendszerekbe beavatkozva aztán csodálkozunk, ha kiöntenek a folyók ott is, ahol nem akarnánk... Persze itt Veszprémben könnyen beszélek...

Az Aral-tóhoz visszatérve a szüleimtõl hallottam, hogy a Szovjetunióban meg akarták fordítani a szibériai folyókat gazdasági megfontolásból. Hiába, már Eistein is megmondta: " az emberi hülyeség és a Világegyetem egyaránt végtelen. Bár az utóbbiban nem vagyok biztos."

Ez az, amikor az ember le akarja gyõzni a Természetet. Aztán visszanyal a fagyi.
Még egy érdekes cím: Link
kár, hogy homlokráncolós animáció nincs a menüben...

Az Aralról a Földgömb egyik korábbi (2-3 éve) számában is volt egy hoszabb cikk, brutális képekkel, no meg persze brutális leírásokkal... És nem hagyták abba a víz túlhasználatát, tehát hamarosan teljeen el fog tûnni a tó...

Láttam én is Jaurinum, megdöbbentõ volt a dokumentumfilm, és egyben figyelmeztetõ.

Igen-igen. A Turáni homoksivatagból virágzó agrárvidéket varázsoltak, na de milyen áron.. Pár éve láttam egy dok.filmet a térségrõl, melyben a földönfutó özbegek, kazakok, karakalpakok sírva gondoltak vissza a szovjet korszak hatalmas gyapotföldjeire. Aminek iszonyú vízszükségletét a sivatagon való "átkelést" egyébként is alig túlélõ Darjákból (fõleg az Amu-Darjából) fedezték - amíg tudták. A mértéktelen vízkivétel és néhány kedvezõtlenül alakuló (száraz, forró) éghajlatú év miatt felgyorsult párolgás szinte az Aral halálához vezetett. Megdöbbentõ volt látni a tó óriási kiszáradt tófenekén a többtonnás rozsdás tengerjárók látványa, amint félig belepi egy homokdûne.. (Ember, mivé lettél!)

Igaz Kenya, tragikus, amit a szovjetek az átkosban mûveltek az Amu és Szir-Darján (ezáltal Az Aral-tóval), az jelzõvel alig illethetõen hatalmas bûntett volt, megmutatva, mire is képes az ember természetrombolás ügyében ...

Gyönyörû, de tragikus is egyben...
Link

Link

Link

Link

Akkor gáz lesz, hogy stílusosan fogalmazzak.

Vagyis ismét szökik a metán ?

A távoli Szibériában is hõhullám tombol, a szélsõséges fagyokról elhíresült Verhojanszki-hg.-ben és a Léna mentén jelenleg a 30°C-t közelíti a hõmérséklet (a nyári évszak átlaga kb. 20-22°C ott). Végeláthatatlan ingoványok vannak most arrafelé.

Floo: azért ne aggódj, olyan következménye biztos nem lesz a klímaváltozásnak, hogy mostantól Skandináviában melegebbek lesznek a nyarak, mint Közép-Európában... Változhat bárhogy a légkör összetétele, a napsugárzás nagy úr, és abból mindig hozzánk fog több jutni (hacsak a Földet ki nem billentjük a pályájáról .

A szélsõségek gyarapodásába viszont tényleg "belefér" ez az idõszak - emiatt azon sem lennék meglepve, ha legközelebb pont a fordítottját látnánk (a szokásosnál is sokkal nagyobb T-különbséget a mi javunkra)... Egyébként megkockáztatom, hogy ez a helyzet sokkal rendkívülibb volt, mint egy-egy árvíz, tornádó, akármi, amit a média "soha nem látottnak" minõsít. Persze errõl egy szót sem ejtettek. Naná, nem voltak károk, sebesültek, halottak, kit is érdekelt volna...

Usrin!
Az hogy meleg van ott az okés,a baj az hogy ott 3 hétig melegebb volt jóval mint itt...

És a szenzáció-hajhász kereskedelmi csatorna "irányitott" meteorologusa bejelneti, hogy mégis forró nyarunk lesz..Tudjátok, szerinte még két hete a 22-25 fok volt reális junius közepére..

Floo: ehhez mit szólsz? Link

A dél-svédországi meleg, amit írtál, még csak-csak elmegy - de hogy 1000 km-rel ennél is északabbra még melegebb legyen, az már tényleg nem semmi. (Félreértés ne essék, nem mondom, hogy íme, ez a klímaváltozás - de érdekesnek érdekes.)

Jaj, ne bunyózzatok már, én nem vontam kétségbe Nomad szavahihetõségét, csak megírtam, idézve, amit a helyi szemtanú tapasztalt. Vágás és szerkesztés nélkül. :-)
Szóval millió hírt átvesznek egymástól az ügynökségek, s bizony sokszor átszerkesztik, rövidítik, kiszínezik, s mire egy ilyen átér a világon, kicsit mindenképp megváltozik. Alapvetõen törekszem arra, hogy egy adott jelenségrõl a lehetõ legközelebbi forrást keressem meg, ahonnan valószínûbb a valós hír beszerzése. Sajnos nekem sincs mindehol ismerõsöm, de ha van olyan helyen, ahol esemény van, akkor bizony õt fogom kérdezni, s nem a neten vagy a tévében szerzem be az infót.

Természetesen onnan. Csak nem "reklámoznám" tudván hogy úgy hangzatosabb hogy"nem TV-s forrás". De ezzel semmi gond csak fentartással kell kezelni és ha esetleg nem tudjuk biztosan az infó eredetét akor nem belebeszélni mást.

Egyébként Nanovich* te honnan vennén a világ ÖSSZES részérõl az infot? Csak kiváncsi vagyok...

Egyébként amit Nomad belinkelt annak is nagy része TV-s forrás csak a neten olvasható, ennyi. A Bloomberg médiabirodalom és társai. Kb olyan mint ha én a Híradó onlineról linkeltem volna. Nem azt mondom hogy rossz mert itt legalább nem akarták Albertot hurrikánként eladni ( bár itt is írtak marhaságokat) csak a tisztán látás kedvéért, bizony ezek is "vadmédia" részei.

Nomad, nem azért mondtam, csak alapvetõen nem egészen hiszek a médiának, illetve jelen helyzetben az érintett helyszínen élõ barátnõmnek ezerszer inkább hiszek. Fõleg egy olyan városban, ahol lézetik "tél-terem", ami az ott élõk számára megmutatja, milyen is a hideg idõ, mínusz 5 fokos terem van, jéggel, mûhóval, ahova belépõjeggyel lehet menni látogatni, még sapkát is lehet kölcsönözni... Szóval lehet, hogy ott az is szenzáció, ami nálunk átlagos, így esetleg eleve ferdülnek a hírek, mire ideérnek. Persze, hogy nem normális és szokványos ott sem az ilyen erõsségû vihar, hideg. Auckland átlagos adatai szerint +9°C a minimum, +14°C a maximum átlaga júniusban, a rekordminimum +2°C fok volt.
Az új-zélandi meteorológia szolgálat oldala: Link

Érdekes!
Link

A nyomottvizes (atom)reaktorok hatásfoka 25-38% közötti, a tenyészreaktoroké 45-48%, míg a szénerõmûveké 30-40% körül mozog. Azonban míg egy 1000MW-os szénerõmû évente 6,5 millió tonna CO2-t bocsát ki 4500 t nitrogén-oxidok és 900 t kén-dioxid kíséretében, addig egy ugyanolyan nagyságú atomerõmûben ugyanannyi idõ alatt 30 t nagy aktivitású hulladék keletkezik kb 300 t kis és közepes aktivitásúval együtt. De ami a legfontosabb hogy ezek a hulladékok lokalizálhatók és nem kerülnek a légkörebe (ideális esetben). A vizierõmûvek 70%-os hatásfoka akár már jónak is mondható, persze a mai technikával ennyi. A napenergia és a szélenergia elektromos energiává konvertálása még gyerekcipõben jár, a hatásfok 20% vagy kevesebb viszont gyakorlatilag ez korlátlan mennyiségben a rendelkezésre áll. A fúziós erõmûvek hatásfoka pedig még a negtív tartományban tanyázik úgyhogy van mit fejlõdni de ígéretes projektek indulnak mostanában. Persze 2030-ig ne számítson senki a fúziós energia megjelenésére a kenyérpirítójában

Noli, nem TV-s forrás:
1. Link
2. Link
3. Link
4. Link

Már csak a félreértés elkerülése véget...

Én még úgy tanultam, hogy az atomerõmûvek hatásfoka sem éri el a 40%-ot, a szénerõmûveké talán 10-20% (?). Remélem hamarosan "hétköznapi" használatra is eléhetõk lesznek a fúziós erõmûvek, amik az erõmûvi szennyezés (légszennyezés (szén, olaj, gáz), természetrombolás (vizi, szél), tájképi (szél, nap) nagy részét megszünteti. Ezek után jöhet a közlekedés.

Délelött melegebb volt Svédországban,mint a mai T max lesz itt nálunk...
És ez hetek óta igy megy...

Bocs, hogy ide, de tán ide illik leginkább, egyenes hírek (nem tévés forrásból - Link ) Auckland-ben (Új-Zéland) élõ barátnõmtõl:
"Ma akkora vihar volt, hogy fákat döntött ki, áradások voltak, szivattyúzták a vizet az utakról a város kül. területein. A miénken nem, mert itt ilyen nincs, egy dombon lakunk a tenger mellett. Itt az áramkimaradás a rossz néha. Viszont gyorsan megcsinálják, még nem volt egy óránál hosszabb kimaradás itt.
A belvárosban szívtak ma nagyot, a kidõlõ fák vmi trafót romboltak szét, min 6 óráig semmi áram nem volt.5 perc káosz volt, aztán kiértek a rendõrök és minden forgalmas keresztezõdést õk irányítottak. A déli szigeten havazik, szívnak
Viszont a sok esõnek köszönhetõen látunk napi 5 bazinagy dupla szivárványt."

Jogos, legkorszerûbb technológiával is csak 45% körül van...

Azt csak szeretnék ha a szénerõmû hatásfoka 80-90% legyen. Sajnos ennél jóval kevesebb.

Ha már napenergia, akkor lehet vele fõzni is, eléggé egyszerûen, házilag is készíthetõ szerkentyûvel. Van egy jó oldal, ahol csupa ilyesmi van:
Link
Ezt meg otthon is le tudja bárki gyártani:
Link
Lehet, ilyeneket kéne gyártanom, az áremelések után jó piacuk lesz...

Kicsit költséges,de környezetkímélõ.
Link

DEjó hogy nektek van idötök irogatni,nekem még végigolvasni seincs,pedig érdekes dolgok ezek...
Amugy Dél-Svédországban több fokkal melegebb van hetek óta mint Rómában...

A Te majás történeted is nagyon tanulságos!

jaurinum, ez hasznos infó volt, nem jutott volna eszembe, pedig olvastam róla...

Egy valamit tennék hozzá a szinte folyamatosan aktuális vízözön kontra aszály dologhoz. Mindenki csodálkozik (média), hogyan lehet egyik évrõl a másikra eljutni a csonttá repedezett földektõl a tengerré váló határig - ugyanazon területen. Okként elhangzik néha a csatornák, árkok beszántása, tisztítatlanul hagyása, mint sík területen a fölös belvíz levezetésére szolgáló mesterséges medrek hiánya, ám a környezõ földek pár hetes (elõzményként 1-2 hónapos) vízzel való teljes telítettségére, majd a felszínen maradó csapadékvízre (belvíz), miként a teljes kiszáradására ez nem adhat magyarázatot. Alapjában alföldjeinken rossz víz- és hõháztartású váztalajok, a leginkább érintett Tisza-mentén, Tiszántúlon homok- és szolonyec szikesek találhatók, melyeken a mg. növénytermesztés megindulása elõtti idõkben is az erdõtlen, zonális erdõs-sztyep volt a jellemzõ -> a talaj nem tudott dúsabb vegetációt "kiszolgálni ". A földmûvelés kezdetével elkezdtük a talajokat forgatni, keverni, ahol kell vegyszerezni, javítani, mûtrágyázni stb., és az évi rendszeres sekélyszántások mellett 4-5 évenként bizony mélyszántásra is sor kerül(t). És itt a bibi, hiszen utóbbi mûveletnek meghatározott mûvelési mélysége van, amit -bár úgy tanítják, mindig változtatni kell- a legtöbb esetben be is tartanak - megspórolva a plusz tervezési, és gépbeállítási teendõket. Ez vezet elõbb-utóbb az ún. eketalp-betegség kialakulásához, ami a mélymûvelés alsó határán kialakult kemény vízzáró réteget jelenti. Ezen se felefelé, s lefelé nem tud a csapadékvíz ingázni. Mezõgazdasági területen bizony, jórészt ez vezet ahhoz, hogy többnapos esõk után áll a víz a földeken, és a felsõ rétegek viszonylag gyors kiszáradása után sincsen mi alulról táplálja a növényeket, ezért "sül ki" minden. A saját területét átalakító ember pedig csodálkozik, miért is sújtja õt a természet..

Nocsak!
Link

hehe... a moniliát idén lenyomtam a sárgabarackról, jövõre újabb csata következik.