2024. november 23., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#1539
Usrin: Igen, pont a lényeget környékezed. Az a fontos, hogy ÖSSZE KELL KAPCSOLNI az emberiség által folytatott fenntarhatatlan életmódot, éghajlatváltozás már megjelenõ jelenségeit mint következményeket. Ez így lenne jól érthetõ.

Az elsõ nehézségek azonban már ott jelentkeznek, hogy nem tudjuk elkülöníteni a jelenségeket, úgy hogy pl ez a felhõszakadás ez a megszokott éghajlatunk része, ez a másik viszont viszont már extrém anomália, ami már az éghajlatváltozás miatt van. Az OMSZ ebbe tavaly gyalogolt bele, amikor Mátrakeresztes után azt mondta, hogy ez nem éghajlatváltozás, a majd mádi fejlemények után már kissé zavarba jöttek. Én abban látom a probléma gyökerét, - és ahogy olvasom a hozzászólásokat, úgy vélem ti is így érzitek- hogy nem ismerjük olyan nagy pontossággal az éghajlatunkat, hogy el tudjuk különíteni a változást.

Ezért az ügyért úgy gondolom, hogy lassanként a Metnet is tehet, fõleg ha meglesz a szélsõséges bejelentõ. Akkor egy emberöltõ múlva, már vizsgálhatjuk a trendeket...
#1538
Érdekes cikkek vannak benne:
Link
Link
Link
#1537
Noli!Sok ember észre sem venné..Sajnos!Csak akkor remegne a lábuk, ha éreznék, hogy mi vár rájuk..Mégegyszer: A természet állandó körforgásba van/meleg-hideg periodus../,csak mi emberek nagyon felgyorsitjuk és ennek van kiszámithatalan következménye!

Talán még lehetne összefogni és lelasittani..Mert visszaforditani NEM lehet!
#1536
Jaurinum: sajnos én is csak könyvtárból jutottam hozzá a Réthly-könyvekhez - most épp a pár éve megjelent 3. kötetet (1800-1899) olvasgatom...

Az idõjárási szélsõségektõl szóló bulvárhíreknek szerintem az a nagy hibája, hogy hiába rázzák fel az embereket, a megoldáshoz nem juttatnak közelebb. Az újságolvasó, aki pl. egy hurrikánról szóló hírt látva elszörnyûlködik a klímaváltozáson, utána nyugodt lelkiismerettel száll be az autójába, hogy a dugóban állva levegõbe juttassa a napi CO2-adagját. Hiszen nem õ, az egyszerû ember, hanem a "gonosz" olajmultik, az USA, és hasonló "magasabb erõk" a hibásak ebben is... Sõt a túlzások hatására az ember könnyen elkönyveli azt is, hogy most már semmit sem tehetünk... Noli ötletével nagyon egyetértek. (A Holnaputánt nem láttam, és nem tudom, abban szerepelt-e... de egy efféle filmbe tényleg be lehetne illeszteni azt is, hogy milyen okok vezetnek az ott látott jövõhöz!)
#1535
KP! Én azt tenném, hogy telepakolnám nagy számlálós kijelzõkkel a világot, a sok hülye óriásplakát helyett, s ezeken folyamatosan lõném az adatokat az emberek tudatába. Minden tábla alján egy felhívó mondattal, amiben takarékoskodásra szólítják fel az embereket, kiszámolva, hogy pl. hány liter el nem használt üzemanyag hány évvel tolja ki a katasztrófát, stb. Ezeket úgy, hogy érzelmekre hasson, mint a gyermekélelmezési alapítvány mocskosarcú kiskölke, vagy ilyesmi. Minden helyen persze a helyi lakosság legalkalmasabb ijesztgetése lenne a jó. Mondom, mindezt adatokkal alátámasztva.
Aztán kellene sok-sok olyan jellegû film, mint a Holnapután, sokfelõl körbejárva a következmények lehetõségeit, természetesen tudományos alapon felvázolva a várható helyzetet, megfelelõ dramaturgiával, lártvánnyal, izgalommal, aztán ebbõl is értene sok ember.
A legfontosabb azonban az etikus tájékoztatás lenne, ami nem arról szól, hogy miként lehet a másik médiumot túllicitálva lódítani, hanem korrekt híradásról.
#1534
Te jó ég! Most jut eszembe, a Kisalföld (megyei lap) még nem lépett, hogy idén nem verte el a mosoni földeket a jég. Most mi lesz? Törhetik a fejüket valami más címlapsztorin. A fõ-fõ gazdák meg hadd ne mondjam min.. Ez is 2006..
#1533
Hát a média,nagyon nagyon fel tudja fjna a dolgokat, való igaz. Eggyet kell értsek azokkal akik úgy gondolják,hogy ez valamikor bekövetkezne,de jóval lassabban,mint így,az emberek miatt.Valójában,ezek a nagy hurrikánok,tájfunok,víz alatti földrengések nem is olyan rendellenes dolog,ez akkor is megtörtént,amikor még nem vették ilyen komolyan a dolgokat. Szerintem még nem késõ,hogy ráébredjünk arra,hogy ez ellen amit csinálunk tenni kéne valamit. (Jobb késöbb,mint soha)
#1532
Tudjátok az a baj, hogy akik a legtöbbet tehetnék -pl. az ipari szennyezés ellen-,homokba dugják fejüket...
Valoban van egy természetes éghajlatváltozás,de mi emberek felgyorsitottuk..Sajnos:-(
#1531
Ezzel egyet kell értsek, Nyuli!
#1530
KP, ez nagyon (hogyan is fogalmazzak..) durva kérdés! -Nekem, az élõvilág helyhez kötött részével foglalkozó emberének véleménye szerint, ez emberöltõi léptékkel mérve jellemezhetetlen folyamat, amit nem gyõzünk újra- és újrakutatni. És, (talán megdöbbentõ, de) a legkisebb, évtizedes eredmények kiértékelésekor, tanulmányozásakor is korhû jellemrajzokat kapunk eredményül..
De.., médiából bukta vagyok..- kiváncsian várom mások véleményét is!
#1529
Az egésszel csak ott van baj, hogy aki a bulvársajtóban figyelemfelkeltésre törekszik, annak tökéletesen mindegy, mire hívja fel a figyelmet: ma az éghajlatváltozásra, holnap a csúszásmentes szárnyasbetétre - tehát nem meggyõzõdésbõl, nem a téma érdekében számol be a dolgokról, hanem a saját érdekében, tollforgatói "képességeit" elõtérben tartva. Az ismeretterjesztés nem itt kezdõdik. Kicsit sarkosan fogalmazva azt is meg lehet állapítani sajnos, hogy a civilizáció fejlõdésével egyenes arányban nõ az emberi elbutulás mértéke: hiszen már gondolkodnunk sem kell, mindent megkapunk készen leírva, a tömegízlés szerint szaftosan tálalva. Szomorú...
Mindaddig, amíg a politika (és a világpolitika) nem helyezi a problémát az õt megilletõ helyre - pl. oktatás módosítása, közérdekü információk kiadása, (valódi és hatékony) intézkedési tervek kidolgozása - addig sajnos marad a maszlag. És itt lehetne kezdeni: egy átgondolt tömegtájékoztatásal, nem szenzációhajhász módon, hanem jó értelemben vett "központi" koordinálással.
#1528
Látom a szokásos vita tart megint. nevet

Az éghajlatváltozás már elkezdõdött, ez tény. Az éghajlatváltozást az ember idézi elõ (már az IPCC TAR is taglalta bõven, de ott még árnyaltan. A hírek szerint az IPCC jövõ novemberben megjelenõ 4. jelentésében kerek perec ki lesz mondva, hogy az éghajlatváltozásért kizárólagosan az ember felel). Na már most. Ha nem rázzuk fel az embereket, akkor tényleg nagy bajok lesznek. Itt jön képbe a média. Abban mindenki egyet ért szerintem, hogy tárgyilagosnak kell lenni. És lehetõség szerint szakmailag is minél pontosabbnak. De. Más kell pl a bulvár sajtó olvasóinak, és más egy tudományosan igényes közönségnek. Sajnos az emberek nem egyformák. Higyjétek el, valaki csak abból ért, ha ki van sarkítva a dolog. Vagy abból sem.

Ezért most gonosz módon megfordítom a kérdést:

Ha nektek kellene felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az éghajlatváltozás már érezhetõ, akkor mit írnátok? Hogyan csinálnátok?

Várom az ötleteket!
vidám
#1527
Usrin, Neked örökbe van meg a 2 kötet? Érdekelne az egész korról alkotott véleményed! (többévi fórum-olvasás alapján)
#1526
Szerencsére van ez a kis csapat, ez a néhány ember, akik azért mélyebben utánajárunk dolgoknak és el tudjuk mondani azoknak is, akikkel nap mint nap kapcsolatban vagyunk. Nem sok, de több a semminél.
"Egy hosszú út is egyetlen lépéssel kezdõdik."
#1525
De azért a párhuzamba állítás meglehetõsen erõs, hiszen a körülmények (maihoz mérten) kezdetlegessége rengeteg jelen korunkban már igen ritkán vagy egyáltalán nem elõforduló baleset, katasztrófa, furcsa elhalálozás megtörténését tette lehetõvé. Löszpartoldalomlás miatt a semmibe szakadó szekerek, télen hetekig megközelíthetetlen szõlõhegyek, leröpülõ zsuptetõk, összeomló vályogházak nem számítottak ritkaságnak akkor. Az érintett lakosság (pl. itt a Sokoróban) hozzászokott az efféle veszedelmekhez. Ha ilyen ma megtörténne, országos hír lenne napokig.
#1524
Örömmel olvastam végig a tegnapi hozzászólásokat. Ezzel a pár emberrel teljesen egyetértek, nem is szorzom tovább a dolgot.
Van szerencsém kölcsönben birtokolni a Réthly-könyvet, ha tehetem esténként gyakran olvasgatom. Bár magam is undorodom a mai világ szenzációhajhász torzszüleményeitõl, azért látom vannak nálam "rosszabbak" is - ilyen téren nevet Usrinra gondolok. (Szerencsére?) csak az Õ mondatai juttattak el a könyv amatõr megfigyelõinek megfogalmazásai és a mai médiavilág hírei-hírforrásai közötti nagyfokú hasonlóság észrevételére. Ezt megnyugvással fogadtam nevet De igaza van, sajnos..
#1523
Voltam rég. Már nem.
#1522
Tagja vagy, Hari?
#1521
Link
#1520
Na igen, az ilyesmit értem rendes cikk alatt, ami körbejárva a témát elmesél sok dolgot érthetõen, és nem riogat, hanem okosít. A Term.Vil.-ban mindig van valami nagyon jó, ezer éve veszem :-) Mondhatni szellemi kenyerem, magát az újságot alapban ajánlom, mert érdekes, jó, s nagyon sokat lehet tanulni belõle. Témától függetlenül!
#1519
Ja, a neten is elérhetõ mindkét cikk.
#1518
Ha már itt tartunk: figyelmetekbe ajánlom a Természet Világa április-májusi számában a "Mégis, kinek a vírusa?" cikkét. Néhány hónapja szó volt a témáról a fórumon, gondoltam megemlítem.
#1517
No, és miért teheti meg a média, hogy álhíreket terjeszt? Voltaképp egy oka van: bárki lehet újságíró, nem kell szakirányú végzettség, stb. Magyarul: Tóth Juliska tehenészlányt a pi... khmm khmm, szóval a jó kapcsolatai bejuttatják egy netes laphoz, idõnként az asztalára esik egy hír, hogy na, "ezt írja meg, Juliska". Õ meg megírja, szaktudás, széles rálátás, átfogó ismeretek nélkül, majomként leutánozza, amit mások írtak valahol. Ha ezt egy felelõsen gondolkodó, képzett, alapos tudományos újságíró teszi, nem ez lesz belõle. Sajnos azonban nem a Természet Világa négy-öt oldalas írásai kerülnek a média elõterébe, hanem a húsz soros gyorshírek, amikben lehet valóságos adat, csak a környezetébõl kiragadva, összefüggései nélkül, így az igaz hírbõl is gyorsan hazugság, félrevezetés lesz.
Sajnálatos, hogy ide jutottunk, nem tudom, mivel lehetne visszakerülni arra a szintre, amikor az ország egy emberként nézte pl. Öveges prof tévés fizikaóráit. Ez a kérdés!
Elkurvult világ ez, na.
Az emberek meg lusták, és semmire sincs idejük, így inkább a 20 soros hírt olvassák a 4 oldalas helyett. Meg nem is érdekli õket semmi. Sajnos.
És a kenya által említett pókos sztori csak egy a millióból, ami pénzt hoz egy tévének, lapnak. Meg alaptalan félelmet olyasmitõl, ami marhaság, az alapos félelem helyett, ami a küszöbön tipródik...
#1516
Ez természetesen nem érv bármi ellen, illetve mellett, csak egy napjainkra nagyon jellemzõ momentum.
#1515
Na végre, költözött egy kis élet a fórumba. :-)
Ilyenkor mindig az jut eszembe, amikor néhány hónapja találtak egy "barna özvegy" nevû pókot az egyik lakásban. A "szakértõ" nagyon tudálékosan csak annyit mondott, hogy igen, ez bizony a klímaváltozás miatt van, itt is meg fog telepedni, mert az emelkedõ hõmérséklet miatt jól érzi magát. Másnap aztán jött egy valódi szakértõ, aki elmondta, a nyomorult póknak semmi köze a barna özvegyhez, itt él a szerencsétlen már néhány százezer éve, csak nem mindenki ismeri fel.
Fõ hírek között szerepelt a kereskedelmi tévécsatornákban.
#1514
Örülök Usrin az újból imegerõsítést !

A Réthly-kiadvány újbóli felmlítésének nagyon örvendek, régóta hajtogatom.
A média kezébe kerülve valami apokalitikus cikkek lennének belõle.
#1513
A klímaváltozás hatásai valóban léteznek, ezt itt senki nem vitatta. De ha kiragadott eseményekrõl kijelentjük, hogy ez "a klímaváltozás miatt van", és "erre kell a jövõben számítanunk", akkor születnek az olyan színvonalú "megoldások", mint a jéghegyek Londonba vontatása, vagy a Balaton feltöltése a Rábából...

A szélsõségek gyakoribbá válását pedig sokféleképpen lehet bizonyítani, de nem így. Az IPCC-s tudósok sem a bulvársajtóból lapátolják össze a híreket, inkább a számoknak hisznek (ld. sevillai adatsor...), és bizony elkülönítik a jelenségek idõjárási és nem-idõjárási (vízhasználat, erdõirtás, stb.) okait. És még így is marad bõven bizonyíték a klímaváltozásra! Kár, hogy a médiában ezekkel már nem találkozunk...

Az ilyen hírek mennyisége nem a szélsõségek számával arányos, hanem a média igényeivel. A mai média pontosan ugyanennyi, hasonlóan "szenzációs" hírt tudott volna gyártani az 50, 100 vagy 200 évvel ezelõtti idõjárásból is. Ettõl még nagyon könnyen lehet, hogy akkor kevesebb szélsõség volt - de ez nem az újsághírekbõl fog kiderülni.

Mellesleg biztos vagyok benne, hogy ha egy Réthly-könyvbõl összeszedném a 18-19. század valamelyik évének rendkívüli eseményeit, és a mai sajtó nyelvezetére átírva, "no comment" zárással bemásolnám ide, néhányan rögtön elkezdenének szörnyûlködni, mikre képes a klímaváltozás. nevet (Pedig akkor a Kárpát-medencén kívülrõl még igen nehezen jutottak el hozzánk a hírek...)
#1512
Nem értelek !
Vannak tények, van klímatváltozás, a hatásaival igenis kell foglalkozni, a VAHAVA és az IPCC is szükséges.
Ám ezek és az újra és újra becsomagolt álhírek (ma.hu, stop.hu, nem is szabadna nézni ...) olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtõl.

Noli mondatai most nagyon ülnek, eme hírek, nemhogy kiváltanák a kívánt hatást, csak visszafelé sülnek el.
Hiába no, nem a tárgyilagosség, a valós információközlés és jövõbeni konkrét tervtovábbítás, hanem a "hagyneilllesemjelzõvel" tematika vezérli a médiát.

Ne mosszuk össze a kettõt, ne esünk a média hibájába (igaz ez nem hiba, következetes tevékenység, ...), legalább MI legyünk tárgyilagosak.

Ám újra a lefutott köröket rójuk, be is fejezem.
#1511
Igazad van...bocs az indulatért...mindenre van magyarázat, a klimaváltozás hatásai nem is léteznek, mivel azok az események, amelyet annak hisznek, természetes folyamat...halucinál az összes IPCC-s és VAHAVA-s tudós (nem médiasztárok!), holt fölösleges bármilyen felkészülés...hiszen nincs mire...

...és igazad van. Nincs értelme a fokozódó idõjárási anomáliákról beszélni, hiszen ilyen nem is létezik...vettem a lapot.
#1510
Nomad:
Hová ez az indulat !
Nincs itt elkendõzés, vannak tények, ám a hírek java lózung (nézd meg pl. Sevilla elmúlt 10éves májusi adatsorát, az angliai vízhiány emberi eredetû, a usa árvíz csapadékadatai, az északi-sarki légszennyezés sajan régóta tudott dolog).
Jól szólt Noli, a médiatúlkapások nem nekünk szólnak, a megetetni kész tömegnek.
#1509
...én sem akarok kötözködni, de itt nem az objektivitás a kérdés. Az Északi-sarki légszennyezettség tény...ha szerinted nem, kérlek, cáfold. A vízhiány, amely Angliát fenyegeti, kiderül nyáron. A spanyol hõség tény...az amerikai ítéletidõ szintén tény. A New Hampshire-i és Massachusetts-i 70 éves áradás szintén tény. Az is tény, hogy Indiát ennyi jégesõ az elmúlt években nem sújtotta, mint 2006-ban. Tény, hogy az ausztrál kormányzat már elkezdte a felkészülést a klímaváltozás miatt megváltozott körülményekhez.

Nem lenne elég a fórum, hogy felsoroljam azokat az anomáliákat, amelyek az elmúlt öt hónapban napvilágot látott.

Természetesen most jön a hosszútávú meteorológia, meg hogy, „-ilyen már volt a föld történtében.” Valahogy a 100-200 éves idõintervallumok engem hidegen hagynak, mivel én itt, és most élek. Ami pedig az idõjárással történik, azt unokáinkra fogjuk hagyni…már ha lesz mit…

Természetesen MINDENBE bele lehet kötni, lehet kritizálni, hülyének nevezni azt, aki ellent mert bármivel mondani, vagy más véleményen van a többséggel. Engem nem az objektivitás felemlegetése zavar. Inkább az, hogy folyamatosan okosabbak vagyunk azoknál, akik a nap 24 órájában kutatással töltik idejüket, felmérjék, mi várható…az, hogy az IPCC jelentését folyamatosan kalandregénynek vesszük…pedig nem az….mondom ezt az eddig „bekövetkezett” események ismeretében.
#1508
Link
#1507
Igen, az objektivitás nélküli hírek azok, melyek segítségével elhitetik, hogy semmit sem kell tenni, mivel már úgysem tudunk, azért, hogy talán elkerüljünk egy nagyobb problémát, amit a klímaváltozás okoz. Könnyû etetni a médián keresztül a szenzációéhes olvasókat, sokkal könnyebb, mint felelõsen megfogalmazott írásokkal a valós információkat növelve felhívni a figyelmet valamire, amirõl amúgy még nem tudunk eleget (s pont ezért látszik nagyobb esély a pozitív beavatkozásra is).
#1506
Félre ne érts Nomad, ám a hírek javarészében egy csipetnyi objektivítást se látok...
#1505
Olyan szennyezett a levegõ az Északi-sarkon, mint egy nagyváros forgalmas utcáin - Link

Száz éve nem látott szárazság fenyegeti Angliát - Link

Jéghegyet vontatnának Londonba az ivóvízhiány csökkentésére - Link

Hõhullám sújtja Spanyolországot - Link

Ítéletidõ Amerikában - Link

.... es kis szemelvény...egy könyv jut eszembe: Arthur Huxley - Szép új világ....

No comment...
#1504
Link
#1503
Link
#1502
Már megint találtam valamit:Link
#1501
Link
#1500
Köszönöm a kiegészitéseiteket!Valoban itt tanul az ember és el kell fogadni egymás véleményeit, meglátásait, melyek valoban az esetek döntö többségében jók!
Egymást kiegészitve csak tanulhatunk.
#1499
Most,hogy 3 nap után itt vagyok megint egy nem minden évtizedben elõforduló esemény:2 nap alatt itt 70 mm esõ,elõtte 30 nap alatt 17,7.Természetesen tudom,hogy országosan nem ez történt,de a mai 5-10 fokos Tmaxok is durvák,ha tavaly tudom(nehogy beírogassátok),hogy júniusban is volt ilyen.Cseszneken az április 15-én elvetett kukorica árnyékos helyen 12 nap alatt kikelt.Errefelé szokatlanul meleg volt az a 2 hét.Pl.a kajszi 10-én virágzott ki,mostanra néhány almafa kivételével minden fa elvirágzott.Rendkívül hosszú hidegperiódus után április elején kezdtek ébredni a növények,s a két hét hátrányból két hét elõny lett a nyári idõ hatására:még az orgona is kivirágzott,miközben az aranyesõ be sem fejezte.Persze ez nem országos,lehet,hogy csak a Bakonyalján volt így.
#1498
Dehogy baj András, sõt !
Ebbe már én sem mentem bele, hogy jégesõ és jégesõ között is óriási különbség van.
Már csak méret okán is, abszolút jogos a 2cm-es átmérõhatár.
Valamint ugye a kialakulás miatt is, téli félévi záporok kísérõjelensége (dara, max.0,5cm), gyenge egycellás "pulse-type" zivatarok szimpla kihullása (borsó, 0,5-2cm), vagy multicellás (netán szupercellák) külön áramlási struktúráiból jól meghízott leérkezõ (méret akár 10cm, pl. Mályi 2004 06.09: 6-10cm) , netán leáramlással levágódó jegei között.
A tavaszi alsó légrétegek hõmérsékleti viszonyai is fontos ismérv, egyetértek !

Azaz egyértelmû kijelentések elõtt érdemes jól körüljárni a témát, remélem tudtunk segíteni Géza75.
#1496
Még annyit: továbbra is úgy gondolom, hogy az "átlagos" zivatarokból tavasszal sokkal nagyobb eséllyel kapunk jégesõt, mint nyáron. Ha a konvekció csak arra elég, hogy 1 cm-nél kisebb jégszemek keletkezzenek, ezek nyáron a meleg alsó légrétegekben teljesen elolvadnak, a mostani T mellett viszont még le tudnak érkezni. A nyári melegben persze már kialakulhat olyan erõs konvekció, ami sokkal nagyobb jégszemeket termel. Ha most, áprilisban ilyeneket láttunk volna, az tényleg különleges lenne. De azért messze nem szupercellák voltak ezek a mostani zivatarok, jégesõ ide vagy oda...
#1495
Géza75: nemcsak a jégszemek méretében van a különbség, hanem a jégesõt létrehozó folyamatokban is... Lásd Storman 3 nappal ezelõtti hozzászólását a "zivatarlesen" fórumban - remélem, nem baj, hogy itt idézem:

Storman (Budapest II.) 2006-04-26 22:54:10

"Jégesõre szinte mindig van esély, amikor zivatarra, még akkor is, ha csak átlagos egycellás zivatarokra lehet számítani. A legnagyobb reflektivitású részekbe általában szokott vegyülni legalább néhány jégszem. Az más dolog, hogy ez azért elég kis területet szokott ilyen esetekben érinteni. A jégesõt akkor van értelme kiemelni, ha a légköri feltételek jobban kedveznek, mint általában, vagy nagyobb az esély a heves kategóriára (jégszem > 2 cm)."
#1494
Géza75: Igaz, ám megõrizve az objektivítást, azaz ne kiáltsunk farkast minden apró kutyára.
Azaz Usrin véleményét újra csak megerõsíteni tudom, tudván azt, hogy egyik változási tendencia a konvekciós események erõsödés lehet a következõ idõszakban, ám nekem ilyenkor mindig ugyanaz ugrik be, hogy mihez képest, pl. ha az elmúlt éghajlati "döglött" idõszakra (1960-90), az nem igazán mérvadó.
#1493
De érdemes együtt emliteni!A globális-éghajlatváltozás minden "apró" dologban megnyilvánulhat...
#1492
Nem tudom sírjak vagy nevessek: Link
#1491
Azért a mostaniakat nem érdemes együtt említeni az igazán heves, károkat okozó jégesõvel. Ezeknek az aprószemû jégesõknek szerintem épp a tavaszi hûvösebb idõ kedvez: ha nyáron alakulnak ki ugyanekkora jégszemek egy Cb-ben, azok valószínûleg elolvadnak, mielõtt elérnék a felszínt...
#1490
Való igaz, de ha utána nézel azért árrilisban nem gyakori az ilyen helyzet,hogy jégesö legyen ilyen sok helyen..És a melegnek is van köze hozzá.
Ma éjjel nálam 1h-kor volt jégesö...Csendes esö közepette,csak ugy..
Annyit akarok csak kihámozni, hogy az éghajlatváltozással együtt gyakoribbak lesznek az ilyen "ritka" szituk.Üdv.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-23 11:18:12

Sopron - Felsõ-Lõvérek, 243 tszf.

5.9 °C

31502

RH: 42 | P: 1023.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.