2025. augusztus 04., hétfő

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#9523
Így van, ahogy mondod, de azért az elég biztos hogy ha délelõt árgyékban van, az negatívan érinti a hõmérséklet alakulását, mintha körbe tudná sütni a nap mint egy kis fennsikon vagy hasonló helyen!
Egyébként tényleg ha néhány méterrel arrébb viszed a mérés helyét, már akkor van különbség (persze egyértelmû hogy 2 dombi vagy 2 fagyzugi állomás között nem tud lenni akkora difi, mint 1 dombi és 1 fagyzugi között)!
Ha most beülnénk a kocsiba, és végiglátogatnánk az összes állomást, és minden szempontból (fekvés, árnyékoltság, talaj, növényborítottság) megvizsgálnánk õket közösen, hát nem sok reprezentatívat találnánk, fõleg nem a dombvidékeken!
És ha ezen bejárások alkalmával az adott térségeken körbevizsgálódnánk, és megpróbálnánk kiszúrni olyan pontokat, amiket reprezentatívnak találunk (vagyis az összes feltételnek megfelel, fekvés, árnyékoltág stb.), látnád hogy 2 millió ilyen helyet találnánk, ha ebbõl kilõjjük azokat, amik a többi feltételnek (áramellátás, biztonság, megközelíthetõség) nem felel meg, akkor is gondosan ki tudnánk válogatni jócsomó helyet, ahol az adott térségre reprezentatív mérést tudnánk végezni, azzal együtt hogy totálhiperszuper reprezentatív hely nincs, de a cél talán az lenne hogy konvergáljuk felé!
Bár ezeket leirnom felesleges abból a szempontból, hogy naivitás lenne azt gondolni hogy lenne pénz és igény az állomások ésszerû telepitésére (hisz ha most lenne, akkor lett volna elõtte is, és akkor nem lenne mirõl beszélnünk), szal nem fog változni semmi, csak igy kell ezeket a térképeket atlaszokat nézegetni, belekalkulálva azt hogy sokat nem érnek!
Sõt!

Este jövök egy nagyon érdekes összehasonlítással, és ha az után sem lesz világos, akkor feladom nevet
#9522
Akkor jogosan Tõled felmerülne az a kérdés, hogy miért pont az a völgy vagy a a domb a reprezentatív és nem másik.
Mert lehet ,annak ha gyenge a szél, akkor más a lehûlési görbéje, mint egy másiknak stb..
#9521
Most már tényleg érdemes lenne felkeresned azt a sokat idézett lendvai állomást, hogy a saját szemeddel is lásd, valóban szakszerûen helyezték-e el a mérõket, valóban nem zavar be a város hõje, valóban helyesen mérnek-e, stb. Nem is értem, eddig miért fogadtad el látatlanban az ottani méréseket. Azért a szlovénok sem tökéletesek...
Utána pedig jöhet a tudományos igényû kutatás. :-)
Ha tényleg komolyan gondolod, hogy ki szeretnéd bogozni a témát, egészen biztos vagyok benne, hogy akár az OMSZ-ot, akár a szlovén meteorológusokat keresed meg, megkapod az adatsorokat.

Szerk.: Hiszen ahhoz, hogy valóban meglásd a hibás pontokat, kiindulásnak ismerned kell az elõzményeket is az összhasonlítás végett.

...és én csak bekukucskáltam a témába, vitázni nem szeretnék. :-)
#9520
Cauchy írta régebben hogy megfelelõ számú mérõhellyel lehetne egy adott térség klímáját feltérképezni, Metwolf most írta hogy nem lehet minden ponton mérni ahhoz hogy megfelelõ képet kapjunk!
Na ez pont fordítva van, nem sok helyen kell mérni, hanem 1-1 adott térségen belül elég lenne 3 db mérés gondosan szakszerûen kiválaszott pontokon, egy dombon egy völgyben és egy a 2 között, ez uóbbi lenne a reprezentatív, és ennyi, ez a 3 mérõhely adatsora adna reális képet egy adott tájegység klímájáról!
Usrin!
Szerda etse átböngésztem az 1998-as kiadású klimaatlaszt, ugyanazt a képet látva benne mint amit Te is belinkeltél, ami kép semmit nem jelent, hisz azokból az adatokból lett összeállitva amiket én épp kifogásolok elhelyzekedésük révén!
Sajna sok idõm nincs, de egy érdekesség : tévedtem Lendva reprezentativitását illetõen, ugyani nem reprezentativ állomás ! !
Az ok egyszerû, ez csak most tûnt fel, hogy ahogy haladunk az õsz felé, pl. van egy reggel, Kanizsa 2 fok, Lendva 5 fok Pécs 8 fok!
Ebben az esetben dél körül Lendva 12 fok, Kanizsa 15 Pécs 16 fokon áll!
Ez pár hete figyelhetõ meg, az oka pedig rémegyszerû : Lendva egy domb nyugati lábánál található, vagyis a nap elsõ felében totál árnyékban, csak dél környékén vagy kicsivel utána kezd besütni oda a nap, ezért marad le ebben a délelõtti idõszakban Kanizsától és Pécstõl is, vagyis hátrányt szenved ebbõl a szempontból!
Ez eddig azért nem tûnt fel, mert nyáron a nap magasabban jár, és ahogy haladunk a tél felé, ez a hatás szerintem erõsõdik, ami éves évtizedes szinten elég komoly hátrány a pogányi állomáséval szemben!
Most rohannom kell, majd késõbb a többit nevet
#9519
Lendva 23°C
#9518
Ez a lényeg.:-)
#9517
Egyébként fõprobléma az volt, hogy ilyen összehasonlításokat nehéz tenni, az állomások elhelyezésébõl eredõ problémák miatt.
#9516
Mert a Tmax-okkal "szerzett elõnyt", a Tmin-ek rontják le.
Egyébként, az itteni(somogy) 11 fok körüli hõmérséklet úgy alakul ki, hogy nem olyan rosszak a lehûlés éjjel viszont a Max-ok Nagykanizsival nagyon hasonlóak.
#9515
Akkor miért a Tmax-okkal jössz mostanában, he-he ?

Nem mondhatnám egyébként, hisz a baranyai klímaállomások nem mind Pogányon vannak.
#9514
Igazából ez a különbség, nem abból adódik, mert csapadékosabb vagy, az Alpok közelében van Lendva.
Hanem az éjszakai lehûlés miatt.
(csapadékosság is befolyásolja persze, de nem olyan mértékben mint azt bárki is gondolná, így pontos az állításnevet
#9513
Tényleg látszik, hogy csak utólag szólsz bele a dolgokba, anélkül, hogy átolvastad volna a dolgokat.
Többször le lett írva, hogy Pécsen 0,4°C-al magasabb az átlagos (30 éves) évi középhõmérséklet Lendvánál.
A középhõmérsékleti térkép is ezt támasztja alá, hisz az 1°C-os bontással ábrázol.
A met.hu-n íme egy árnyalt térkép:
Link

Ennél többet nem is állítottunk.
#9512
Már nem azért de amirõl Floo elmélte szól az pusztán helyi mikroklíma,mindenhova nemlehet állomást tenni.

De szerintem felesleges errõl vitázni,a mediterrán kérdésrõl meg mégannyira.

Ezek az elméletek már kedenek erõsen rögeszmék lenni.
#9511
Jujj de durvavidámvidámvidám
#9510
Dehogynem! :-D

A 430 ezer lakosú Dabrony Magyarország nyugati térségében a Kisalföld legdélibb részét képezõ Marcal-medence szélén, a Bakonyaljának is nevezett átmeneti vidéken helyezkedik el. A település a Gányás és a Hajagos patakok medrei között létesült. Határai egyik oldalról a Marcal-völgy rétjeivel, mocsaras-lápos területeivel, másik oldalról a bakonyi erdõk nyúlványaival érintkeznek. Éghajlata mediterrán, gazdasági növekedését elsõsorban a kellemes klíma miatt megélénkült idegenforgalomnak köszönheti.
#9509
Mediterrán városok szerintem csak a mediterrán térségben vannak jelenleg; hazai viszonylatban csak akkor lesznek mediterrán városok ,amikor hazánk is a mediterrán térség részéve válik.

Én nyugodtan mondhatnám, hogy Pécs mediterrán város, hiszen az év legtöbb napján 4-5 Celsius fokkal melegebb van ott, mint itt...de ettõl még nem az és valószínûleg még sokáig nem is lesz az.
#9508
Dabrony soha sem lesz mediterrán város, mivel faluvidám
#9507
Pontosabban kellene használni a klimatikus kifejezéseket. Az is elég nagy baj, hogy a klímaváltozás jellemzésénél is a sajtó gyakran beleesik ebbe a hibába, így sokan rosszul tanulják meg.
#9506
Így viszont Eger, Szentendre vagy éppen Veszprém is az lenne, ugyanis ezekre a városokra is mondják, hogy mediterrán hangulatuk van.
De lassan Stockholm is az lesz, ha már egyszer észak Velencéje... :-)
#9505
Egyébként Floo-nak van erre az évi középhõmérsékletre egy elmélete:

"a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "
#9504
:-)
#9503
Van olyan mediterrán város ami csapadékosabb mint Nagykanizsa.Persze az eloszlás az más.
#9502
"Akinek nem inge, ne vegye magára, de akinek inge, az öltözzön már fel végre!" nevet
#9501
"Egyébként a "Pécs mediterrán város" kitételre továbbra is annak ellenére hivatkoztok, hogy éghajlattani munkában sehol, senki nem írt ilyet."

Én aztán nem! ;-)
#9500
Egyébként kéne szerezni éves középhõmérsékleti adatsor Lendváról mert az közel van a Pécsi évi középhõmérséklethez az biztos.
#9499
Pécs nem mediterrán éghajlatú város,ez hülyeség!

Az viszont igaz hogy a mediterrán hangulatok városa,de az más :-)
#9498
Ha ezt a egy bulvárlap szerkesztõi olvasnák holnap így jelenne meg.
Szeged és Békéscsaba trópusi város nevet
#9497
"Nagykanizsa egyforma meleg Péccsel eszerint, akkor Nagykanizsa is mediterrán város? nevet"

Szeged és Békéscsaba pedig még melegebb, akkor ezek trópusi városok? nevet

Egyébként a vita nem a maximumokról szólt, az volt a "baj", hogy Baranyában az évi középhõmérséklet érdemtelenül magasabb, és ebbõl szerintetek téves következtetéseket vontak le... Ám amint látható, ez így, ebben a formában nem igaz.
#9496
Milyen dolgokat, én csak a térképet látom amin gyakorlatilag megegyezik a középhõmérséklet két város között.
Úgy hogy ma is 5 fok volt Kanizsán míg Pécsen 12 a min.
És ezt az értéket Nagykanizsa csak Pécsnél átlagosabban magasabb Maximumokkal érheti el éves szinten.
#9495
Vagy a napfénytartamé: Link nevet

Egyébként a "Pécs mediterrán város" kitételre továbbra is annak ellenére hivatkoztok, hogy éghajlattani munkában sehol, senki nem írt ilyet. [persze lehet, hogy csak én nem olvastam, ez esetben várom a hivatkozást.
#9494
András-Borka: Hagyjátok, Wetsom egyszerûen képtelen felfogni a dolgokat, he-he !

A viccet félre téve Wetsom, emlékezz már mit állítottunk!
#9493
Egy-egy terület mediterrán mivoltát nemcsak a hõmérséklet, hanem a csapadék évi eloszlása is meghatározza ám. :-)
#9492
Egyébként ez a térkép azt is bizonyítja, hogy Nagykanizsán magasabb maximumok vannak mint Pécsen.
#9491
Nagykanizsa egyforma meleg Péccsel eszerint, akkor Nagykanizsa is mediterrán város? nevet
#9490
Floo, Kertész, Wetsom: kíváncsi vagyok, hogy ezen a térképen mivel nem értetek egyet. Link

[ez magyarország évi középhõmérséklete egy 1996-os kiadású atlaszból, de mutathatnám akármelyik szakkönyvbõl, mindenütt ugyanígy néz ki.]
#9489
Látom a hamiskárttyások ugyanazt fújjáknevet
#9488
Köszönöm a részletes információkat! :-) Ez most nagyon jól jött, hogy leírtad, fõleg az esõvel/záporral kapcsolatban, mostanában viszonylag elõfordult eféle kis cseppméretû zápor, és ez rendszerint szépen zavarba hozott, hogy most ez mi. ;-)
#9487
Ám a csalóka helyzetet (kiragadott adatok....) jól mutatja a sok keleti példa !

Egyébként tévedsz, Szeged is porondon volt, ma 23°C, he-he !
#9486
Emiatt most melegebb: Link
#9485
A fõkérdés mindíg is Dny-on volt :-)
#9484
Beleestél a csapdába, he-he !
Ezek szerint kelet-északkelet melegebb, mint Dny., he-he !
#9483
Most már nem az ország, csak DNy-Dunántúl legmelegebb tájegysége akartok lenni? nevet
#9482
Dny Dunántúli csoportba hogy kerül keleti település :-)
#9481
Kecskemét 24°C, Debrecen: 23°C (legutóbbi "idézéseidnél" Miskolc is több volt) he-he !
#9480
Lendva-Pécs
22:22 fok :-)
Félidõben átmenetileg befelhõsödött Lendván ezért hátrányból indultunk.
#9479
1. A csapadékfajta meghatározásánál a legfontosabb MINDIG a felhõzettel való szoros összefüggés figyelembe vétele.
Ez az elsõdleges, minden más (intenzitás, cseppméret, kísérõjelenségek stb.) csak ezután jöhet. Hiszen elõfordul például kis cseppes, gyenge zápor (amit ugyebár ilyen módon inkább esõnek mondanánk), és hasonlóan, nagyobb cseppes, intenzív esõ is (amit pedig inkább zápornak gondolnánk).
A gond persze a beágyazódott Cu vagy Cb esetén van. Ilyenkor az a szabály, hogy ha Ns-bõl (vagy akár As-bõl) hulló csapadékot hirtelen, egyik pillanatról a másikra intenzív csapadék vált föl, akkor mindenképpen beágyazott záporral van dolgunk, még ha az alacsonyszintû felhõzet nem is látszik.

2. A párásságnak nem kötelezõ kritériuma az, hogy a relatív nedvesség bizonyos érték fölött legyen. A konvenció egyébként az, hogy ha a lt. 5 km alatti, akkor 75 % (és nem 80 %!) feletti RH esetén van párásság, ez alatt pedig valami más, általában a levegõben lévõ litometeorok okozzák a lt. csökkenését (ez lehet füst, száraz légköri homály vagy lebegõ por). Mellesleg ez utóbbi jelenségek 1 km alatti lt.-t is okozhatnak.
De ez nem kötelezõ érvényû, tehát ettõl még lehet párásság, csak nem túl gyakori. Pl. a távolban lévõ, feloszló köd maradványai esetén fordul elõ.

3. Itt ugyanez a helyzet: a párásságnak, ködnek NEM kötelezõ kritériuma az, hogy a relatív nedvesség ekkora vagy akkora legyen.
A lényeg, hogy a látástávolság 5 illetve 1 km alá csökkenjen, és hogy ezt a levegõben LEBEGÕ VÍZCSEPPEK/JÉGKRISTÁLYOK okozzák.

#9478
Valaki tudna nekem adni egy olyan oldalt, ami Miskolcon vagy akár Szerencsen lehullott csapadékmennyiséget mutatja naponta? Van ez az oldal, de szerintem ezen a lehullott csapadék mennyisége nagyon el van sz*rva: Link ezen kívül van más, ami megbízhatóbb?
#9477
Persze, csak akkor tisztázni lehetne valahol, hogy nagyjából mikortól számít szélsõségesnek. Persze, egy átlagos zivatar, pár mili csapadékkal meg 1-2 dörgéssel egyértelmû, hogy nem az. De mondjuk ha jég van, akkor mi szélsõséges? Az, ha mondjuk a virágoskert lakóitnak leveleit megtépázza kicsit, vagy csak akkor, ha mindent elver? Vagy a vele járó szél: amikor a fûzfánkról 8-10 kisebb (max 2-3 cm átmérõjû) ágat leszab, valamint a diófánk tekintélyes méretû száraz ágát tõben letörte, az már vehetõ szélsõségesnek. De nézhetjük úgy is, hogy csak akkor szélsõséges, ha fákat csavar ki, meg lebontja a tetõt. Szóval ez - szerintem - nagyon tág fogalom.
Persze így utólag belegondolva, lehet az volt a gond, hogy utólag írtam be (a vihar alatt áramtalanítva volt), szóval nem abban a percben, amikor a vihar volt?...
#9476
Komolyan kérdem!
Még mindíg ott a piros "priv.üzenetek (1)", de nincs alatta olvasatlan üzenet!
Más valaki is tapasztalt ilyet??
#9475
Szerintem egy 2-3 mm-t adó, 60 Km-es szelet produkáló zivatar, mégha volt is benne apró jég, egyáltalán nem szélsõséges jelenség. Ennyi símán elvárható egy valamire való zivatartól bármikor. Még jó hogy bedörrent :-)
#9474
Én csak akkor szoktam ha nagyon szélsõséges.
De azt nem értem mért törölték a bejelentésed.

Utolsó észlelés

2025-08-04 11:15:43

Szentmártonkáta

23.8 °C

na00

RH: 65 | P: 1016.7

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

144085

Hírek, események

Hétvégén újabb hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46

pic
Ismét hétvégén romlik el az idő, északnyugat felől egy hidegfront éri el hazánkat, ami meglehetősen lomhán vonul át, plusz hétfőre egy hidegcsepp is érkezhet.