Időjárási visszatekintő

Tényleg nagyon enyhén indít az idei november, felénk még országos viszonylatban nem is olyan kirívó a helyzet, de a 13 fokos elsõ hetek azért valóban nem szokványosak. Én egyébként nem tartom teljesen kizártnak azt sem, hogy legyenek olyan pontjai az országnak ahol a november melegebb lesz, mint az október, számottevõ eltérés pedig majdnem biztos, hogy nem kettõ között. A következõ hét még nem igen fogja lefelé vinni az átlagot, akkor meg már markáns változásnak kell jönnie a hónap második felében, hogy érdemi módon csökkenjen ez a pozitív anomália.

Megnéztem a novemberi rekordokat. Ezen a napon (nov.8.) 1997-ben Debrecenben született meg az absz.országos havi max. 25,5 fokkal.Az OMSZ napijelentése 5-én mutatja a legmagasabb idei értéket 23 fokkal. Ez kb. 1 fokkal maradt csak el a napi rekordtól (Szeged,1963,24,2 fok).
Budapesten a novemberi absz. max. 22,6 fok volt és 1927. nov. 4-én mérték.

Ismét Pápán vagyok (beteg édesanyám ápolását nõverem vette át Cseszneken) és kicsit áttekintettem az elmúlt hetet.Nem tudom,hogy a távprogik látták-e elõre a történteket, de úgy veszem észre eléggé elment mindenki a hét 5-7 fokos anomáliája mellett.Az ilyenkor szokásos 6,5 helyett kb.11-13,5 a közép (2 fokos negatív óriási szóömléssel szokott járni).Már egy hete írtam,hogy az októbernél melegebb lehet a november,ami igen ritka.Olyanról,hogy az átmeneti évszakos szélsõ hónapjai helyet cserélnek még nem hallottam.Ennek persze most sincs esélye,de érdekes,hogy nálam Pápán szept.elsõ hetének T közepe 13 fok volt, a novemberéé 12 fok.De vannak talán olyan helyek,ahol pl. majdnem 14 fok a novemberi közép jelenleg,hogy a szeptemberi elsõ hetet is meghaladja.Szeptember elsõ hetében 6-20 fok közt volt a T,most 4,6 és 18,4 közt Pápán,de vannak olyan helyek,ahol szept. 25. óta 20 fok alatt volt a T,de most ebben a hétben többször is fölötte volt,sõt 23-at is mértek egyesek.(Cseszneken is volt 20 fok 5 hét után).
Tavaly az elsõ hét pontosan fordítva nagy hideget hozott,csupán 7-én sikerült az ilyenkor szokásos 6,5 fokos közepet meghaladni.Aztán olyan enyheség jött,hogy a hónap 7 fok körüli átlaggal zárt,ami közel 3 fokos országos anomália.Most azt hallom,hasonló a helyzet a tavalyihoz.Nem egészen (akkor 6 fokos negatív,most ugyanennyi pozitív anomália), de gondolom egy hetes fáziskéséssel,hisz most 1-én lett nagy meleg,akkor 7-e után.A folytatás hasonlónak néz ki valóban a tavalyihoz: enyhe és esõs.Ma még 12,7 fok van jelenleg nálam és a hónap legnagyobb éjjeli minimuma után vagyunk: 11.8 fok ! Ilyen valamikor szeptemberben volt utoljára.Ma még nõhet is a havi közép(most kb.13 fok a napi) és az esõs idõ miatti magas minimumok miatt visszaesés nem nagyon lesz egy darabig...

Hát köszönöm az utólagos tájékoztatásotokat/kiegészítéseteket. Így már értem, hogy miért írtál 40-42 fokokat, legközelebb majd jobban helyén kezelem azt a szélsõérték táblázatot.
A XIX. századi nagyobb forróságokról már én is többet olvastam, azokat is fõleg a ti írásaitokból.

Így igaz, ahogy hidegség is írta.

Folytatva, a XX. századból pedig az általad említetteken (1950 stb.) kívül például 1921, 1928, 1935, 1936, 1939, 1943, 1946, 1947, 1957 nyara volt olyan, amikor 40 fok körüli vagy magasabb értékek elõfordultak hazánkban.

Az 1930-as évek közepe elõtt sajnos csak nagyon kevés állomás volt az egészen napjainkig használatban lévõ, ún. Fuess-féle minimum-maximum hõmérõpárral felszerelve. A fontosabb éghajlati állomásokon 1901-20 közötti kezdettel találunk csak min-max adatokat (Debrecen-Pallag, Túrkeve, Kalocsai Obszervatórium, Orosháza, Keszthely, Pécs-Belváros, Budapest, stb.)

Ahol nem jegyezhették fel a hõmérsékleti szélsõértékeket tizedfokra pontosan, ott csak a kora délutáni észlelés (helyi középidõ szerint 14 óra) méréseibõl lehet következtetni a napi maximumokra. A nyári idõszakban a 14 órás mérés kb. 1.5 fokkal maradhatott el a valódi maximumtól. Ennek mértéke természetesen alkalomról-alkalomra változik, az abszolút szélsõségeket 95%-os pontossággal egy kb. +/- 0.7°c-os értékkel lehet megadni.

A nappali maximum hõmérsékletek alakulását az elhelyezés kisebb mértékben képes befolyásolni, mint az éjszakai méréseket. A városi hõsziget intenzitása nyári nappalokon elhanyagolható, éjszaka viszont 3-8°c közötti különbségek lehetnek belterület és külterület között. Például Szegeden a külterületi állomás méri általában a magasabb nappali hõmérsékleteket az utóbbi árnyékos fekvése miatt, miközben napi átlaghõmérséklet terén más máshogy alakulna a helyzet.


Néhány igen extrém mérés a 19. századból, havi bontásban, a teljesség igénye nélkül (a maximumot 14 órás észlelésbõl becsülve):

1865 július: 42.1°c, Debrecen

1870 július: néhány tizedfok eltéréssel 40°c-ot mértek Debrecenben és Nyíregyházán is. Debrecenben 1853-ban, Nyíregyházán pedig 1866-ban indultak rendszeres mérések.

1881 augusztus: 42.2°c , Mezõhegyes
1882 július: 41.7°c, , Mezõhegyes

1886 augusztus: 42.6°c Kecskeméten, ezzel együtt Szolnokon 41°c köré emelkedhetett a hõmérséklet.

Ennél jóval több van még, csupán keresni kell

Leírtam, leírtuk már nagyon sokszor, hogy az a rekord-listának nevezett valami nagyon messze van a valóságtól, és hogy mi ennek az oka. Úgyhogy nem érdemes arra hivatkozni. Ha figyelemmel követed többünk munkásságát itt, idõrõl idõre láthatod, sokszor elõhozunk olyan adatokat, amelyek a közvélemény számára még ismeretlenek - na hát ez a helyzet a szélsõségesen magas hõmérsékletekkel is.

Ahogy múlnak az évek, remélhetõleg egyre inkább tisztul majd a kép - ebben igyekszem én is segíteni...

Szegedi adatokkal,1951 elõtt óvatosan...ti.,addig belterületen mértek.

40-42 fokok. Na ezekrõl monjuk még nem nagyon hallottam, hogy abban az idõkben is lettek volna ennyire nagy melegek. Végig nézve a hõmérsékleti szélsõértékeket, azért van ott még jó pár rekord, amik a mai napig fent állnak. Fõleg 1917, 1918, 1921, 1927 és 1928-ból. A helyszínt tekintve pedig Túrkeve szerepel sokszor illetve Szeged és Kecskemét.

A 40 fok feletti értékeket amúgy csak ezekben az években találtam:
1905, 1917, 1950, 1952, 2000, 2007,

Thermometer!

Hát igen:Karácsony után jött meg a hidegLink
Aztán január elején igazából már kezdett visszaszorulni északra:Link
Link
Link
Link
Aztán innentõl a tél hátralévõ részében döntõen ilyen T-k voltak már 850Hp-n,mint az utolsó linkeken.Az más kérdés hogy januárban hidegpárna volt.
Úgy emlékszem hogy nagyon kevés hó volt.Unalmas tél volt.

"A nyarakat figyelembe véve pedig akkoriban is voltak nagy forróságok, 36-38 fokok."

Hajjaj, nemhogy 36-38, de még 40-42 fokok is...

Sajnos lassú(GPRS) és akadozó itt Cseszneken az internetem,de a mai napon a rekordokra kéne figyelni.Nem tudom a napi és az abszolút novemberi rekord mennyi,de a T olyan vágtát produkál a hûvös reggel után itt a kristálytiszta napfényben, ami párját ritkítja(12,9 most).Úgy hallom Ausztria rekordmeleget mért (23,7 fok), nem zárható ma,vagy keleten még holnap is egy hasonló érték nálunk sem.

Az azért figyelemre méltó, hogy a múlt század két leghidegebb telû éve szerepel ezen a listán (1928 és 1963) és ott van a közelmúlt egyik leghidegebbje is (2002).

Pápán október legmelegebb napja 31-én volt 14,5 fokos T középpel (ez az orbitális meleg kimaradt a havi elemzésbõl), de nov. 1. meg is döntötte 14,7 fokkal.Fura módon utána a pápai T-k elmaradnak az országosan kibontakozó 20 fok legázolásból.Mekkora rekord lehet pl. a mai Bakonyban mért 20 fok feletti meleg ?

Mai napi középhõmérséklet 2 tizeddel lett magasabb (13 fok) ,mint az októberi legmagasabb napi középhõmérséklet (12,!Nem gyenge.

Mai maximum hõmérséklet nálam: 19,7°C Bp-Lõrincen 19,6°C volt, egész jól együtt mértünk. Ráadásul nálam az októberi abszolút maximum csak 16,8°C volt, ami szintén rendkívüli, szóval most itt elég gyorsan átestünk a ló túloldalára.

Érdekesség, hogy a 100 éves adatsort végigböngészve, ilyen magas novemberi maximum nem túl sûrûn fordul elõ Budapesten, de azért nem is túl ritkán. Az elmúlt 110 évben 16-szor volt ennyi vagy ennél magasabb a havi abszolút maximumhõmérséklet. Persze azért nem garantált az, hogy idén ennyi lesz a legmagasabb hõmérséklet novemberben, de azért én remélem nem lesz már magasabb az idén, de a holnapi nap azért még veszélyes.

Legmagasabb havi maximumok:

19.7°C 1913-11-01
20.5°C 1924-11-03
21.5°C 1926-11-01
22.6°C 1927-11-04 (abszolút novemberi maximum)
22.2°C 1928-11-02
19.9°C 1940-11-15
19.6°C 1942-11-02
20.9°C 1951-11-12
21.2°C 1963-11-05
20.0°C 1968-11-02
19.6°C 1969-11-14
20.4°C 1970-11-03
19.6°C 1996-11-13
19.6°C 2000-11-01
20,4°C 2002-11-15
20,1°C 2008-11-02

Érdekesség, hogy a 20-as és a 60-as években többször is elérte a hõmérséklet a 20 fokot novemberben, nem véletlen, hogy a legmelegebb középhõmérsékletû novemberi hónap is ebbõl az idõszakból származik, mégpedig 1926-ból. Akkor a novemberi középhõmérséklet 10,2°C volt.
A leghidegebb november pedig 1920-ban volt akkor a havi középhõmérséklet 0,4°C volt.
A másik véglet pedig, hogy 1970 és 1996 között egyszer sem közelítette meg a novemberi hõmérséklet a 20 fokot.

Más téma: Érdekes lenne kicsit komolyabban megvizsgálni ezeket a 20-as éveket, ahogy a statisztikákból kitûnik akkor is voltak nem kis szélsõségek az országunk idõjárásában. Volt egy extrém hideg tél (1928/29), illetve volt nagyon enyhe tél is (pl: 1920/21, amikor a leghidegebb hónap a november volt), ha egy kicsit még visszább tekintünk a múltban, akkor látható, hogy az 1910-es évek telei még enyhébbek voltak, volt hogy éveken át nem volt negatív középhõmérsékletû hónap (pl.: 1914-1916 és 1918-1921 között). A nyarakat figyelembe véve pedig akkoriban is voltak nagy forróságok, 36-38 fokok. Szóval a szélsõségeket tekintve talán ez az évtized hasonlít a legjobban a 2000-es évekhez.

Találtam néhány mûholdképes összefoglalót az elmúlt évek nagyobb viharairól, szerintem érdemes õket megnézni (fõleg az animációkat). Link Link Link

Szolnok idõjárása 2010.október


Havi középhõmérséklet:9,1 fok
Havi átlagos minimumhõmérséklet:4,2 fok
Havi átlagos maximumhõmérséklet:14 fok
Havi legalacsonyabb hõmérséklet:-2,4 fok (28.)
Havi legmagasabb hõmérséklet:18 fok (7.)
Legnagyobb napi hõingás:14,6 fok (23.)
Havi összes csapadék:24,5mm
Legcsapadékosabb nap:14,4mm (5.)
Csapadékos napok száma:6db
Jelentõs csapadékú napok száma:1db
Fagyos napok száma:5db
Zord napok száma:0db
Ködös napok száma:4db
Téli napok száma:0db
Legnagyobb hóvastagság:0cm
Hótakarós napok száma:0db

Nem volt valami meleg az október, de csapadékos se.A sokéves átlaghoz képest alacsonyabb volt a hõmérséklet.A legcsapadékosabb nap az október 5. volt.Sokszor napos idõ volt csak néha felhõsödött be.

2010.október, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 8,8 °C (-1,8 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 5,0 °C (-0,8 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: 14,1 °C (-2,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 23,4 mm (68%-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1018 hPa
Napsütéses órák száma: 164,2 h (SYNOP) (+11,3 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 5,3 h

Szélsõértékek:
Tmin: -0,5 °C (28.)
Tmax: 18,0 °C (12.)
Legnagyobb napi hõingás: 15,6 °C (12.)
Pmin: 1003 hPa (19.)
Pmax: 1029,7 hPa (8.)

Legnagyobb napi csapadék: 15 mm (5.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 7
Jelentõs csapadékú napok: 2
Zivataros napok: 0
Fagyos napok: 3
Nyári napok: 0
Ködös napok: 3

Az elmúlt hónapok csapadékos idõjárása után az október jóval szárazabb volt. Sokat sütött a nap, uralkodott csendes idõjárás; de a hónap hûvös volt, a havi középhõ elmaradt a sokéves átlagtól, különösen a Tmax átlag volt jóval az sokéves átlag alatti. A légmozgás általában gyenge volt.
Külterületen 5 fagyos nap volt, de a belvárosban 2 nap csak talajmenti fagy volt, 2 m-en 0 fok fölött alakult a T.

2010. október Cegléden

Az átlagosnál jóval hûvösebb és kissé szárazabb volt az elmúlt hónap.

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 8,4°C (30 éves átlag 11,2°C)
max. 18,7°C (3-án), min. -3,4°C (28-án).

Csapadék: 27,7 mm (átlag 35 mm, tavaly 55,3 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 18,8 mm (12-én).
Részletes napi adatok: Link
Októberben még elég gyakran elõfordul nyári nap, idén azonban nem hogy a 25, de még a 20°-ot sem érte el a hõmérséklet. Ilyen az utóbbi 54 évben csak egyszer, 1974-ben fordult elõ, amikor 18,2°C volt a maximum. A havi közepeket nézve a mostanihoz hasonlóan hûvös október legutóbb 2003-ban volt (8,6°C); 1956-ig visszanyúlva a leghûvösebb októberek rangsora:
1. 7,5°C 1997
2. 7,6°C 1974
3. 8,4°C 2010
4. 8,5°C 1972
5. 8,6°C 1979 és 2003

Tavaly ilyenkor azt írtam, hogy a csapadékos októberrel megszakadt a március óta tartó száraz hónapok sorozata. Most pedig épp ellenkezõleg: az átlagnál szárazabb októberrel megszakadt a tulajdonképpen tavaly október óta tartó csapadékos periódus (igaz, volt már ilyen egy hónapos kihagyás ebben a sorozatban, mert a március és a július csapadéka is átlag alatt maradt).
Az éves csapadékösszeg 732,5 mm (az 1999-es évi rekord megdöntéséhez 153,5 mm-re lenne szükség november-decemberben).

Október is átlag(33mm) felett teljesített csapadék szempontjából, 41mm lett. Ami nem túl sûrûn fordul elõ, hogy 4 fagyos nap is volt. A leghidegebb reggelen -2,2 fokot mértem.
Az év 828mm. Két, akár átlagos hónap és megvan a 900mm.
Az elmúlt évek utolsó 2 hónapjainak (gy.k. november, december ) csapadékadatai:
2007-ben: 93,5mm
2008-ban: 109,5mm
2009-ben: 144mm

Tavaly november 1-én kezdtem adatokat feltölteni az éghajlati naplóba.
Ez alkalomból készítettem az elmúlt egy évrõl egy kis összefoglaló illetve táblázat félét.

Csapadék adatok 2009.11.01.-2010.10.31.
Összes csapadék 833 mm lett.
Legcsapadékosabb nap 2010.09.25.-én 47 mm-el.
Csapadékos napok száma 159 nap.
Jelentõs csapadék 54 napon volt.
Zivatart 18 napon jegyeztem fel.
Köd 33 nap fordult elõ.
Hótakarós napok száma 45 .
Legnagyobb hóvastagság 19 cm 2010.02.12.-én.

Hõmérséklet adatok:
Havi középhõmérséklet legalacsonyabb Januárban -1,4 °C
legmagasabb Júliusban +22,8 °C
Havi átlagos minimum -3,6 °C Januárban
maximum +16,4 °C Júliusban
Legalacsonyabb hõmérséklet 2009.12.21-én - -16,4 °C
Legmagasabb 2010.07.14-én - +35,3 °C
Legnagyobb hõingás Július 10-én - 19,9 fok
Forró napok 1
Hõségnapok 22
Nyári napok 66
Fagyos napok 99
Téli napok 21
Zord napok 5 nap lett.

Köszönöm, hogy végig olvastátok

Mint írtam már,azon a reggelen /2003.jan.13./ nyílt köd ereszkedett a városra. Ez,talán megmagyarázza a mindössze 1,5 fokos különbséget az aznapi bel-és külterületi adatok között.

Köszönjük!
Baján is két mérés volt, a tanítóképzõben "csak" -29,1 fok volt.

Joe!
"A mérések 1946. áprilisában indultak újra, de már az épület tetõteraszán, a talaj fölött 24 m magasságban."
Hát ez azért elég egyértelmû, nem részletezi. Valóban nem bizonyítja, de nem is cáfolja

Hú, tényleg!
Most néztem, ezek is megvannak, csak szegényeket kifelejtettem az alföldiek közül...

Így is maradt, pl. Tiszaörs, Szeghalom, he-he!
Egyébként szép kis összesítés, elismerésem és köszönjük!

Most csak az alföldieket írtam be, vannak még a Dunántúlon is, igaz, azért -31, -32 alatt nem nagyon. Majd ahogy ígértem, egyben is közlöm az összeset, aztán rendbe szedjük a toplistát!

Trento: köszi!

Szerk.: illetve természetesen az ÉK-i helyek is kimaradtak most.

Asszem,megvan (Mezõgazdasági Intézet) : Link
Alsó kikötõ sor (a Tisza-töltés újszegedi oldalán)...közel sem külterület...

Legközelebbi : Hmvhely.

Jó pár hiányzik, íme: Link

Ezt sajnos nem tudom most így itthonról, de majd utánanézek!

Minden bizonnyal igazad van. Melyik a Szegedhez legközelebbi település a felsoroltak közül? Ha jól sejtem, Hódmezõvásárhely (-32,0), illetve Csongrád (-31,6)? Ezek is a -30 alatti értékre utalnak Szegeden.

A mezõgazdasági intézet,vajon hol lehetett??? Egyébként,nagyon köszi az infót! Továbbra is gyanítom : ha lett volna külterületi mérés már akkor is ,jócskán -30 fok alatt lenne az abszolút min. T , Szegeden is...

Én még azt figyeltem,hogy amint nyílt köd ereszkedik a városra,hirtelen annyit zuhan a T a belterületen ,hogy gyakorlatilag kiegyenlítõdik a hõm.különbség a külterületi értékekkel.
Ez volt jellemzõ pl. 2003.jan.13-án is...

Oké, persze. Csak eddig arról volt szó, hogy "milyen durva, hogy a tetõn mérik a hõmérsékletet". Hát nem ott mérik.

Floo! A linked nem bizonyítja, hogy a hõmérséklet mérését is a tetõteraszon végezték. Ugyanúgy meglehetett az udvari hõmérõház már régen is. Na nem mintha az sokkal jobb lenne abban a környezetben, de a városi klímát lehet vele mérni.

Ezek vannak 1942. január 24-rõl, mint hellyel-közzel alföldiek:

- Baja, Kertészeti Tanintézet: -34,1
- Kunszentmiklós: -33,8
- Kecskemét, Miklóstelep: -33,0
- Kiskunfélegyháza: -32,2
- Hódmezõvásárhely: -32,0
- Kiskunhalas: -32,0
- Kecskemét, Csalános: -31,8
- Szerep: -31,8
- Csongrád: -31,6
- Püspökladány: -31,5
- Cegléd, Gazdasági Iskola: -31,0
- Nagykõrös: -31,0
- Kenderes: -30,3
- Debrecen, Pallag: -30,2
- Nagyhortobágy: -30,0
- Gyula: -29,5
- Szeged, Mezõgazdasági Intézet: -29,5 (Ez tehát az alacsonyabb szegedi érték, nem a 29,1, csak ez nem nagyon ismert!)
- Bugac: -29,4
- Mezõhegyes: -29,2
- Baja, Tanítóképzõ: -29,1
- Szeged, Egyetem: -29,1
- Szolnok: -28,3
- Tótkomlós: -28,2
- Túrkeve: -28,2
- Debrecen, Egyetem: -28,0
- Sarkad: -28,0
- Berettyóújfalu: -27,6
- Hajdúdorog: -27,2
- Orosháza: -27,1
- Szarvas, Gazdasági Technikum: -27,0
- Kalocsa, Csillagda: -26,1
- Mezõtúr: -25,0
- Békéscsaba: -24,6

Forrás: OMSZ (és jogelõdjei) évkönyvek

Mindehhez hozzá kell tenni - mint ahogy minden régi hõmérsékleti adathoz -, hogy ezek csak amolyan csupasz értékek, és közben semmit nem mondtunk arról, hogy az egyes állomások, hogyan, milyen körülmények között helyezkedtek el (hõmérõház helyzete, magassága a felszín felett stb.)

Csak a hõmérõ (egyben rel. nedvességmérõ), és a felszínközeli fûhõmérõ van lent az udvaron a képen is látható hõmérõházban, ill. mellette. A többi érzékelõ (szél, csapadék, globálsugárzás) fent van a tetõn, mivel lent túlságosan beépített a környezet pl. a zavartalan csapadékméréshez. A szélmérõ kb. 28 m magasan van, mégis az átlagos szélsebességek alacsonyabbak, mint a külterületen 10 m-en. Ennyit számít a beépített, tagolt felszín érdességének fékezõ hatása! A másik különlegesség, hogy a külterületen rendszerint magasabbak a maximumok általában 0,5-1°C-al, de néha akár 1,5-2°C-al is! Szerintem ez amiatt van, hogy a belterületi hõmérõház alapvetõen egy árnyékos helyen (magas épület + nagy fa) van, és kb. csak 1-2 órán keresztül éri a direkt napsütés a hõmérõházat és közvetlen környezetét (ilyenkor egyébként jól megfigyelhetõ, ahogy hirtelen megugrik a talajszinti hõm.).

Szerintem az a különbség egy belvárosi és egy külterületi mérés között nem kimondottan nagy, viszont a másik 1,5 fokos különbség meglepõen kicsi.
Sokat gondolkodok a városok hõszennyezésén, illetve azon, hogy vajon derült, de szeles (tehát "szállított fagy effektus") éjszakákon, vagy amikor totál áll a légoszlop, akkor mér-e sokkal többet a városi mérõ, tehát hogy mikor érvényesül jobban a városhatás a városon belül?!
Ugyanis egy beépített udvarban vagy téren a környezõ házak leárnyékolják a szelet szeles idõben, tehát mintegy fagyzughatást okoznak, de közben ha leáll a házak miatt a szél, akkor még mindig ott van a hõszennyezés. Vagy ha fúj a szél egy hidegbetörésnél, akkor a mozgó levegõnél nem tud annyira érvényesülni a falak, az aszfalt és a fûtés hõje.
Elvileg az 1942 január 24-i mérésnél elég lenne egy békéscsabai vagy egy másik, a környéken lévõ állomás adata, nem muszáj Szeged külterületi adat, kíváncsi lennék bármelyikre.
Baján biztosan -34,1 fok volt, az volt a napi rekord, tehát annál hidegebbet biztos nem mértek akkor.
Bár véleményem szerint a mostani helyen lévõ szegedi állomás alföldi viszonylatban nem egy rossz fekvés, sejtéseim szerint a környéken lehetne hidegebb helyeket is találni, jó példa erre valamelyik orosházai betyár tapasztalata, amikor kijártak a városból egy külterületi részre hûsölni, ahol egy kis részen nagyon hûvös volt, illetve Kakucs a másik gyanút ébresztõ állomás.

Joe!
Nem mítosz az, legalábbis a múltat tekintve biztosan nem Link
De ezek szerint még most is mérnek ott.

Coontac!
Vesd be a csábos mosolyod és juss be

Akkor nem szóltam.

De online-ként a tetõtéri adatokat kuksizhatjuk.
Link
Tavasszal volt szerencsénk ott fent is járni, amikor Dr. Kevei Ferencné-vel is beszélgettünk a bükki méréseinkkel kapcsolatban és kaptunk tõle egy pár relikviát.

A karsztökológiáról itt olvashattok:
Link

Na, ezzel megdõlt a "tetõn lévõ szegedi állomás" mítosza is. Való igaz, ott is van egy hõmérõház, de amint látható, az udvaron is van egy.

Itt Link találsz képeket az egyetemi met.állomásról. Nem éppen ideális helyen van elhelyezve...

Az idei október itt is érdekes dolgokat produkált. A 4 éves méréstörténetem magasan leghidegebb átlagát produkálta, ami még különösebben nem meglepõ talán, viszont a 4,3 fokos Tmin átlag két tizeddel alacsonyabb a tavalyi novemberhez képest, ami már azért nem mindennapi. A legmeglepõbb pedig minden bizonnyal a 17,5 fokos havi abszolút maximum hõmérséklet. Az elmúlt három évben ez a következõképpen alakult:

2007: 25,1
2008: 24,2
2009: 28,2!

A napokban igyekszem lefotózni az állomást, de egy egyetemi épület közvetlen közelében helyezkedik el.

Mit szólsz a 12.-i 7,1 fokos különbséghez?
Vajon,mennyi lehetett külterületi részeken a T , 1942.jan.24-én,amikor a belvárosban -29,1 fokot mértek?? Sajnos,ezt sosem fogjuk megtudni!

Emlékszem arra a reggelre...nyílt köd volt,én a 2.emeleti panel-ablakon elhelyezett hõmérõrõl -25 fokot olvastam le. Nem tudtak reggel elindulni a buszok.

Köszönöm Neked is és Aszinak is!
Az a -23,6 fok bent a városban az kegyetlen.
Mennyire van hõszennyezett helyen a mérõ?
Azt tudom, hogy épületek között, de szinte alig volt különbség a külterület és a belterület között, legalábbis az a 1,5 fokos különbség az nudli.

Floo/és a magam / kedvéért,de talán mást is érdekel : aszi-tól származó infók alapján,ezúton is köszönöm neki :

Minimum hõmérsékletek Szegeden ...
-2003.jan.12 :

külterület : -21,7 fok
belterület : -14,6 fok.

-2003.jan.13 :

külterület : -25,2 fok
belterület : -23,6 fok.

12-én reggel mérsékelt É-i szél fújt,ekkor jól érvényesült a hõsziget.

13-án reggel nagyon gyenge(1-2 m/s) D-i szél volt.
Reggelre a belterület kicsit hidegebb volt(!)már,mint a külterület,ahol a minimum T éjfél körül állt be...

Fõleg Anarki figyelmébe ajánlom, hogy újból elkészítettem a 2004. február 8-ai zivataros helyzet összefoglalóját, amit múltkor kérdezett. Link
Nem tudom, hogy te erre gondoltál-e, de az utóbbi idõben mindenképp ez volt a legjelentõsebb téli zivataros nap (na meg talán a tavaly karácsonyi).

Most nézem,hogy az ég. napló adatai szerint a legmelegebb októberben 20,1 fok volt,míg tegnap 20,3 vagyis már elsején lepipáltuk absz. max-ban az októbert. Érdekes,hogy mindkettõt Gyõr megyében mérték.

November elsején Pápán elmaradt a Tmax 0,4 fokkal az októberitõl, de a 18,1 fok így is szép.A Tmin 11,2 fokkal éppen egyezik az októberi csúcsmeleg éjjellel.A napi közép viszont 0,2 fokkal több lett(14,7) mint az októberi legmelegebb napé(31-én állt be).Fennáll a hónap helycsere veszélye,hisz lehetnek olyan helyek,ahol a 7-10 fokos októberi középnél melegebb lesz a november,egy ilyen kezdésnek köszönhetõen.Persze még messze a vége.Az október akár a szeptember itt kb. 2 fokkal hidegebb lett a 30 éves átlagnál (8,5 fok),ami országosan is igaz,hisz 9,4-11,3 közt mozog az országos átlag és a 8,5 ennél éppen 2(1-3) fokkal kevesebb.(sajnos a saját anomália térképünk ennél egy fokkal többre teszi)
Pápán 39,3 mm, Cseszneken 46,4 mm lett az októberi csapadék(ott az év már 1073,9 mm).Országosan 15-65 mm közt volt zömében a csapadék,ami a sokévi 33-48 mm-hez képest(persze hegyek nélkül)éppen átlag körüli,de az ÉK-i részek nagy területen elmaradtak ettõl akár 50 %-al is. Pápán és Cseszneken 4-5 mm hiány volt az átlagtól,ami a 3. ill. 2. átlag alatti hónapot jelenti az idén.