2024. november 23., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#1439
Norbi!
A világnapok dátumokhoz kötödnek, így 7 esetbõl 5-ször hétköznap vannak : )
#1438
gordonka! Ez tök jó de mért hétköznapra tesznek egy ilyent? Én szívesen elmennék az OMSZ sátorhoz.
#1437
Kedves MetNet, Pedagógusok és Szülõk !
Víz Világnapja alkalmából 2006. március 22-én, szerdán ingyenesen látogathatják az Állatkertet a 14 éven aluli gyermekek
Szerdán egész napos programok várják a nagyközönséget a Fõvárosi Állat- és Növénykertben. A Víz Világnapja, illetve a közelgõ Meteorológiai Világnap alkamából megrendezésre kerülõ egész napos esemény a vendéglátó Állatkert, a Fõvárosi Vízmûvek és az Országos Meteorológiai Szolgálat közös rendezvényeként valósul meg.
Az Akvárium bejáratánál pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat sátránál nyerhet betekintést az idõjárás rejtelmeibe minden érdeklõdõ.
#1436
Szóval, mivel kitöröltek az észlelési naplóból, itt mondom el, hogy ugyebár az elmúlt sztendõ volt az eddigi legmelegebb, már amióta mérik a hõmérsékletet. Jó, rendben. Csak akkor kérdezem én, hogy van az, hogy eddig sokkal forróbb nyaraink voltak, most pedi egy hét nem sok, aanyi nap nem múlt el a nyáron, amikor amelegre kellett volna panaszkodnunk. Szóval emeberek én azt mondom: Szerintem európa idõjárásában ilyen többéves fázisingadozások fognak jelentkezni, néhány év száraz, aztán egy két év nagyon csapadékos év. Mindazonáltal én akkoris azt mondom: akinek nem muszály ne üljön autóba, menjen tömegközlekedéssel vagy kerékpárral, mert a saját bõrén fogja tapasztalni a saját kényelmeskedését, meg egyáltalán: járjon mindenki többet a természetbe, másszon hegyeket, mozogjon, hogy kitisztuljon a feje és megtanulja megbecsülni a természetet...
#1435
Usrin, 1824-ben hangzott el elõször az üvegház elmélet. 1896-ban már számításokat végeztek, és akkor 500 évet adtak, és elérjük a 4-5 fok emelkedést. Tehát elkerülhetetlen. A nagyobb ütemû iparosodás, a több energiaigény csak elöbbre hozza a klímaváltozást. Az emberiség nem tudja kivédeni az 1896-os megállapítás szerint? Ez érdekes, bekövetkezik, csak az idõpont bizonytalan?
Link

Amit a korábbi hozzászólásommal kapcsolatban írtál, azzal egyet értek. Csak arra gondoltam, hogy az éghajlatra a föld tengelyferdülésének periódikus mozgása is kihat, és ez egy adott földrészre klimaváltozást okozhat.
#1433
B.dodó: pontos adatokkal kapásból nem tudok szolgálni, de fontos, hogy a Föld tengelyferdeségének csökkenése önmagában NEM felmelegedést okoz, csak az évi hõingást csökkenti! (Gondolj bele: télen növeli, de nyáron ugyanannyival csökkenti a napsugárzás beesési szögét.) Nulla tengelyferdeség esetén egyáltalán nem lenne évszakos ingadozás, de az átlaghõmérséklet ugyanannyi maradna, ezt értették "örök tavasz" alatt. És akkor a lehetséges visszacsatolásoktól el is tekintettem: az enyhülõ telek csapadékosabbak is lehetnének, és a több hó a hûvösebb nyarakon nem tudna elolvadni, egyre kevesebb napsugárzás nyelõdne el, stb., stb... mindegy, 21-22°-nál kisebb tengelyferdeség úgysem lesz. nevet

Persze régóta tudjuk, hogy a "jégkorszakokat" (jobban mondva glaciálisokat) és a közöttük lévõ melegebb idõszakokat a Föld pályaelemeinek a ciklikus változása idézte elõ. De ehhez a forgástengely dõlésszögének változása kevés lenne, a valóságban több tényezõ (a földpálya elnyúltságának, és az általad említett dõlésszög mellett a forgástengely dõlésIRÁNYának) együttes hatásáról van szó. Hivatkoznak is rá sokszor, hogy ez majd megállítja a globális felmelegedést. Csak azt felejtik el, hogy ezen az úton 5-10 ezer(!) év alatt hûlt 1-2°C-ot a Föld, míg a jelenlegi CO2-kibocsátással a modellszámítások alapján évtizedek alatt melegedhet ennyit...
#1432
No comment :-((( Link
#1431
1898-ban jelent meg Camille Flammarion: A csillagok világa c. könyve. Benne olvasható, hogy a földnek 11 fõmozgása van. A 6-ik mozgás a függöleges tengely ingamozgása. Ie. 1100-ben a nappálya síkjához viszonyítva ezt 23 fok és 54 percnyinek tálálták a kínai csillagászok, ie. 350 évvel Pytheas Marseillesben 23 fok 49 percnyinek találta, 1800-ban az újkori mérések meg 23 fok 27,55 - 1850-ben 23,27,31 - 1870-ben 23,27,22- 1880-ban 23,27,18- 1890-ben 23,27,9-et mértek. Ebbõl azt a következtetést vonták le, hogy minden 125 évben csökken egy percet. Ha ez állandó lenne, akkor 7500 év alatt 60 perc, vagyis 1 fok lenne a csökkenés, 177 ezer év után meg a függõleges tengely következtében beköszöntene az örök tavasz. De ez nem következik be, mert a földnek a függõleges tengelymozgása ingamozgást végez 1 fok és 21 perc között oda-vissza. Ez a föld hatodik mozgása.
Ennek alapján, akkor ugye a felmelegedési folyamatban vagyunk. Ha az 1898-ban megjelent könyvben olvashatók a tudomány mai állásponta alapján igazak, akkor törvényszerû a felmelegedés, vagyis a klímaváltozás a légkör szennyezése nélkül is, és eljön az az idõ, amikor a tendencia megfordul.
Mi a véleményetek errõl?
#1430
Találtam egy egész cikkgyûjteményt a témáról, ilyet is, olyat is. Lehet mazsolázni.:Link
#1429
Most akkor mi van? Link
#1428
Nekem az tünt fel,nem tudom ez gyakori jelenség-e,de emléxem olyan havazásokra,amik egyenletesen teritettek az országban,föleg a genovai tipusu havazások voltak ilyenek,letettek mindenhova 17,4 centi havat...
Volt hogy mentem Pécsre 2003-ban Keszthelyröl,Keszthelyen volt 23 centi hó,Pécsen 26,a 2 között meg 24,5 centi...
Viszont ezen a télen feltünöen sok volt a záporos intenzitás,mint a radaron látható volt,mint pedig tapasztalható hogy itt a környezö felvakban is volt ahol 10 centi hó esett máshol meg alig lett fehér a táj...
Ezek a záporos inteznzitások is mediterrán ciklonból voltak,pedig azokra nagy részben az egyenletesebb havak jellemzöek,na ha most ezek nyáron is ugyanigy jönnek,akkor nagyon csúnya zivik lehetnek...
#1427
Az elhúzódó tél = Normális tél..

Vagy az lenne a jó, ha január közepétõl 15 fokok lennének?
#1426
Na az rsoe.hu megint lehozott egy cikket, a kanadai enyhe télrõl, meg a széndioxid szintrõl. És a végén az egyik cikknek van egy mondat, miszerint ha nem vigyázunk, megváltoztatjuk a Föld éghajlatát. Szerintem már nem, 2005 már errõl szólt, a rengeteg hurrikán a karibi térségben; a hazai rendkívüli csapadékos nyár (fõleg aug.); a sarkvidéki enyhe tél (melegebb volt, mint közép vagy dél Európában); a rekordhavazás Japánban; a szárazság az Ibériai félszigeten; nem beszélve az igen elhúzódó télrõl - nálunk és nyugaton is. Szóval nem azt kéne hangoztatni, hogy vigyázzunk, mert rosszabb lehet, hanem hogy még rosszabb, fel kéne ismerni, hogy már a dolog közepén tartunk.
#1425
Megint egy link: Link
#1424
Egy kis kedélyborzoló: Link
#1423
Ja. Csak arra nem találtam információt, hogy mi a nevük ezeknek a hurrikánoknak.
Talán Andropov, Brezsnyev, Csernyenko?
#1422
Jáááájj, jannesz! Ez már nagyon fáj... vidám
#1421
Nem tudom volt-e már róla szó, vagy láttátok-e, de a TV2 csütörtöki (2006.03.09.) híradójában mondták, hogy a dél-oroszországi Vlagyikavkazban hurrikán volt, és a következõ napokban további hurrikánokat várnak a térségbe.
Link

Hát ha valami, akkor ez egy újabb bizonyíték az éghajlatváltozásra nevet
#1420
kuli által adott link 1 másik, de nem sokban eltérõ, másik nézõpontból:
Link
#1419
Cauchy: a kaktusz, mert nem bírta az evolúciót követni nevet
#1418
Szia LAM! Bocs, hogy nem válaszoltam, de csak ma este értem haza, egyáltalán nem voltam gépközelben. Valóban, csõd csõd hátán. De még a szõnyeg alá söprésben sem vagyunk túl hatékonyak, idõrõl-idõre kilóg a lóláb. Pedig olyan apró dolgok tudnak nagy örömöt szerezni, mint pl. amiért itt is olyan sokan rajonganak, egy szép havas este, egy jó nyári zivatar, egy virág, stb. Errõl mindig egy szenzációs ember jut eszembe, személyesen nem találkoztam vele, csak a könyveit olvastam. Anthony deMello a neve (azaz csak volt, már nem él) jezsuita szerzetes volt. Neki volt egy olyan mondása, hogy "a legtöbb embert az érdekli, hogy van-e élet a halál után. Az viszont csak nagyon keveseket érdekel, hogy van-e élet a halál ELÕTT." Pedig ez a lényeg, élni, szembenézni, örülni, szeretni, törõdni a másikkal, és ebbe a környezetünk is beletartozik. De nem akarok filozófiai fórumot nyitni, ez kikívánkozott belõlem.
#1417
Index-cikk a Vahavarol:
Link
#1416
Link
#1415
Az alábbi hipotézist támasztják alá az Assam és a Khasi-hegység térségében mért kiugróan alacsony vegetációs indexek is. nevet
(Jaj bizony! Sõt jaj-jaj!)

Kenya:Ez a napernyõs ötlet valóban teljesen jellemzõ a
mentalitásunkra. Nevezhetnénk a megfogalmazásod alapján "Advil Ultra effektusnak" is.
Árnyékoljuk le a földet, temessük el szemetünket stb. stb. Máris meg van oldva a probléma.
Hazudunk önmagunknak és becsapjuk önmagunkat.
A viselkedés kutatók és a neurobiológia néhány éve már szajkozza, hogy a konfliktus helyzetet meg kell oldani, szembe kell nézni vele. Ez a megküzdés.
Van ennek sok féle hibás technikája (projektálás stb.), amikor igyekszünk elfedni, elkerülni a konfliktust.
Tulajdonképpen egész kicsiny életünk e konfliktus kezelések csõd sorozata. (Tisztelet a kivételnek!)
Csak az a baj, hogy a szõnyeg alá söprés a vezetõ halálokok közé lépett, az évi 8 millió rákos haláleset, a szív és érrendszeri betegségek terén a maga 30%-os arányával.
Analógiásan ugyanez a helyzet a mi kis élõ bolygónkkal is.
Nem érdek megoldani. Fenntartjuk a mestereséges rendszereket, a véges Földi természetes erõforrások végletekig történõ kiaknázásával, hosszútávon illékony extra profitok bûvöletében. Gondoljunk csak arra, hogy egy város ökológiailag csupa inputból áll. Nem önfenntartó. Hagyjuk ott magára és nézzük meg mi lesz...katasztrófa.
Az irreverzibilitással egyetértek, ha e tágtûrésû rendszer kibillen, nem lesz megállás. A drasztikus határátlépési küszöbbel nem teljesen, jobban mondva
nem ilyen formában.
Éghajlat-, klímaváltozás (vagy klímaingadozás?) esetében sem.
Az általam belinkelt cikk valóban jó, csak szerintem nem foglalkozik az áramlások esetén a nagy földi légkörzés (ÁC), ennek csillagászati háttere és az óceánok, tengerek áramlási rendszerei közötti összefüggésekkel.
Nagyon a termohalinra van kihegyezve.
#1414
Egyszerû ez nevet nekem pl. a sok öntözéstõl kirohadt az kaktuszom.
Újra visszaköszön az a kérdés, hogy ha változik az éghajlat, akkor mi is a fõ ok ebben? Az emberek vagy maga a természet.
#1413
Ez nekem magas. nevet Hogy a sok csapadéktól pusztulnának ki a növények? Ha egy esõerdõre és egy sivatagra gondolok, ebben valami nem stimmel...
#1412
Jaj ...
#1411
Akárhogy és akárhányszor is végiggondolom ugyanarra a következtetésre jutok:KOMOLY GONDOK LESZNEK HA EZ IGY MEGY TOVÁBB!Ugyanis beindult egy ördögi körforgá amelynek lehet hogy már igy sem lesz vége.Gondoljunk csak bele:a sok esõ miatt sorra halnak ki a növények,emiatt megint csak nõ a széndioxid mennyisége.A tovább növõ co2 mennyisége miatt még változékonyabb lessz az idõ még több csapadék hullik majd és még több növény hal ki.Emellett:a co2 üvegházhatása fõként az alsó légkörben lessz érezhetõ emiatt többször lessz labilis a légkör és jobban emiatt még több és még pusztítóbb viharokra kell felkészülni a jövõben.A levegõ kén-dioxid tartalma is növekszik . Ezen gázok iss az alsóbb légkörben keveredik a párával. Ahogy felfelé halad ,higul hõ (amolyan latens hõ) szabadul fel. Ez is növeli a komoly viharok kialakulásának kockázatát!
#1410
LAM: nagyon jó a cikk. Régebben hallottam már hasonlóan elképesztõ ötleteket, többek között az ûrbéli "napernyõ" gondolatát is. Sajnos jellemzõ mai gondolkodásunkra a nagyfokú tüneti kezelésre való hajlandóság. Kedvenc fordulatom: "nincs idõ a fájdalomra" Nyomjunk el mindent, söpörjünk a szõnyeg alá minden jelet, betegség tünetét (és itt most a Föld betegségeire is gondolok) aztán jöhet a meglepetés, amikor elképesztõ energiák szabadulnak fel egy addig mesterségesen eltorzított rendszerbõl. Van egy orvos barátom, aki azt szokta mondogatni, hogy a szervezet figyelmeztetése a fájdalom és nem elnyomni kell hanem odafigyelni rá, mert bajt jelez. Itt ugyanaz a helyzet, csak nagyban. Valahol valami kibillent, vagy legalábbis nagyon közel áll hozzá, és nem a tüneteket kéne kezelni.
Azt hiszem, éppen egy amerikai tudós nyilatkozta egyszer, hogy olyan ez az éghajlatváltozás, hogy sokáig nem történik semmi komoly, semmi "látványos". Aztán jön egy küszöb, egy plató, amit ha átlép a rendszer, akkor irreverzibilissé válnak a folyamatok és nagyon durva dolgok történnek. A riporter megkérdezte, honnan fogjuk tudni, hogy ez bekövetkezett-e. Azt mondta, efelõl nyugodt lehet, tudni fogjuk. Azt is hozzátette: ne akarja tudni, mi lesz akkor. Addig jó mindenkinek, amíg nem tudjuk pontosan, mi fog történni.
Gondolom nem véletlenül osztogatták a Holnapután-ra szóló jegyek mellé azokat a brossúrákat.
#1409
Off
Usrin:Igazad van! Az emlékezetbõl futólag felidézet adat
nem a születéskor várható élettartamra vonatkozott, hanem az akkor még igen magas csecsmõhalandósági rátához kapcsolódott.
Születéskor várható átlagos élettartam alakulása:
1820:20-25 év
1920:41-43 év
1941:55-58 év
1994:76.7 év (nõi)
67.3 év (ffi)
Tanulság:A tényadatok kopnak a korom elõrehaladtával,
tehát már nem elég az "IQ-ból nyomás",
utána kell néznem.:-)
Off vége...
#1408
kenya:Inkább nem mondok semmit.
Ha még nem lenne- homo sapiens szempontból - kisebb (humán)ökológiai katasztrófa kibontakozóban, ezek az átgondolt ötletek és modellezések (röhej!) megvalósulásai biztosítanák a totális sikert. Már a gyártásuk is, nem hogy az alkalmazás.
Reméljük megmaradnak torz agyszüleménynek.

Tudom volt témáról szó, de talán további információkkal szolgálhat (és feléleszti a kicsit "alvó" förumot, ez hosszabb lélegzetû cikk nevet )
Link

Itt klikk Számaink, majd 2005 november és a kezdõ cikk.
Götz Gusztáv:Létezik-e éghajlati rendszerünknek Achilles-sarka?
#1407
OFF: "Száz év alatt a születéskor várható élettartam csaknem megduplázódott: 1900/01-ben mindössze 37,3 év volt, 2000-ben 71,3 év." Link
(Szerintem az 50 év nem a születéskor, hanem az 1 éves korban várható élettartam lehetett, az akkori csecsemõhalandóság mellett bõven lehet ekkora eltérés a két adat között...)
#1406
Off
Usrin:A 30-40 év egy kicsit sok lesz a várható élettartam növekedése terén, a "fejlett" országokban.
Csak magyar példát hozva 1910-ben 50 év volt a férfi népesség várható élettartama, ami ma 68-69 év körül mozog.
Ny-Eu már akkor is valamennyivel magasabb értéken állt ez ügyben is, de arányosan kb. ugyanennyit növekedett.
Ez az érték inkább a "fejlõdõkre" igaz, de ott is kicsit sok.
Összeesküvés elmélet valóban létezik és mûködik is - még ha sokkal bújtatottabb, rejtettebb formában is mint az alant vázoltak - csak a felállás szétágazóbb, bonyolultabb mint hinnénk. De ez nem a globális világ politikai földrajza fórum! nevet
#1405
Újabb ötletek. Mit szóltok?:
Link
#1404
OFF: Ezt a világméretû összeesküvést látva csak azt nem értem, hogy az elmúlt évszázadban miért nõtt mégis 30-40 évvel az emberek átlagéletkora a fejlett országokban...
#1403
A kutatások nagyrészt nem az emberiséget szolgálják, hanem pl. a hadiipart. mivel senkinek nem érdeke, hogy az ember sokáig, egészségesen, biztonságban éljen. A nagyhatalmak célja pont az ellenkezõ, a céljuk, hogy egészségtelen, gyorsélelmiszerekkel tönkretegyék az immunrendszert, amit aztán ételkiegészítõkkel, fogyókúrás tápokkal, és gyógyszerekkel pótoljnak. Ami ugye hatalmas bevétel a gyógyszeriparnak, ami sajnos még napjainkban is úgy mûködik akár egy TNC. az érdekük nem a gyors hanem a lassú gyógyulás, hogy minél több ideig, minél többféle gyógyszert szedjen az ember. De mindenhol ez van, mióta van kapitalizmus.

ha valaki fel is talál valamit, ami segíthetné az emberiséget, a pénzesek egyszerûen elsöprik az útból. Valószínüleg már rég meg van sok, eddig gyógyíthatatlan betegség ellenszere.

Igaz úgy tûnik a technika egyre gyorsabb ütemben fejlõdik, holott ez nem igaz. csak egyre sûrûbben hoznak nyilvánosságra dolgokat, a sajtónak is köszönhetõen. De gondoljunk csak bele hogy milyen szinten állhat a CERN titkos laboratóriuma??

úgyhogy a globális klímaváltozással is ez a helyzet, hogy úgycsinálnak mintha érdekelné õket, így az ember azt látja, hogy komolyan foglalkoznak vele, de mivel ez nem profitáló, így senkinek se érdeke ebbe pénzt fektetni.
#1402
Nao: bocsánat, nem ugyanaz a cikk volt, csak ugyanarról szólt, de más volt a forrás.
#1401
Nao: február 28.-án belinkeltem az Általad idézett cikket. Éppen ehhez kapcsolódik a következõ link, amely szerintem sokkal inkább elfogadható.
Link
#1400
egy újabb, nekem hihetetlennek tûnõ, magyarázat az éghajlat változására a múltban:



A nagy pestisjárvány lehet a kis jégkorszak oka
MTI
2006. március 2., csütörtök 15:15
Az Utrechti Egyetem kutatói szerint a nagy pestisjárvány okolható közvetve a kis jégkorszakért. Az erdõk visszahódították a megmûvelt területeket, csökkent az üvegházhatás, csökkent a hõmérséklet.

Az 1347-es nagy pestisjárvány okozta a középkori "kis jégkorszakot" Európában - vélik holland tudósok. A középkori optimum éghajlat, vagyis helyenként a jelenkori felmelegedésnél is enyhébb klíma a VIII. század végétõl tartott, amelynek a XIV. században beköszöntõ háromszáz éves kis jégkorszak vetett véget. A tudósok számtalan elméletet dolgoztak ki, hol a napfolttevékenységet okolva a váratlan lehûlésért, hol az óceáni áramlatokat - olvasható az Utro címû orosz hírportálon.

Tanulmányoztak
A legújabb elmélet az Utrechti Egyetem kutatóinak nevéhez fûzõdik. Dr. Thomas van Hoof kollégáival pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, amelyeket Hollandia délkeleti részén, tófenéki üledékébõl nyert, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezõgazdasági termelés virágkora és mélypontja.

A kutatók számításai szerint a az 1200-as években indult fejlõdésnek a mezõgazdaság, amely kiterjedt erdõirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben megszaporodott a széndioxid, amelyben napjainkban a globális felmelegedés okát látják, s a kontinensen enyhe éghajlat uralkodott.

Az 1347-es pestisjárványnak Európa lakosságának egyharmada esett áldozatul: csökkent a mezõgazdasággal foglalkozók száma és zsugorodott a mûvelt földek területe. A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdõ: a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentõs részét. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezõgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 elõtti szintre.

Link
#1399
LAM: ez sajnos teljesen igaz. Ez az a bizonyos "tudatipar", amit már jónéhányszor emlegettem. Tudatos hülyítés, az elme sakkban tartása, (már aki hagyja). Túlságosan is arra játszanak, hogy az emberek egy jelentõs részének estére kelve alig van egyébre energiája, mint üveges szemmel bámulni a dobozt és válogatás nélkül "benyalni" mindent, amit lát benne.
És valóban, sokszor azok is részt vesznek a káosz növelésében, akiknek pedig pont az ellenkezõje lenne a feladatuk.
#1398
Kenyazavarbanzinte minden vonalon -témától függetlenül - teljes a káosz a laikus fejek többségében (tisztelet a kivételnek).
Valószínû ez a cél.
Fél és dezinformációk tömege zúdul ránk, ellenõrizhetetlen források által generálva. Ez alól persze a kurrens éghajlatváltozás téma sem kivétel.
És a szaktudományok és képviselõik sem minden esetben jelentik a megingathatatlan és kérdõjelezhetetlen alapokat.
Lásd Term. Világa. febr. szám cikke.
#1397
LAM: igen, nagyon hasonló komolyságú. Ezek után csoda, hogy a laikusok fejében káosz van?
#1396
kenya:Ez majdnem jobb mint a metán betépéses cikk! :-D
#1395
Snowhunter: jajjaj!
#1394
Snowhunter: mindig lemaradok, de utánaolvasok. nevet
#1393
Kenya: Jaj ...
Nola: Már kísérleteznek vele egy ideje.
#1392
És ehhez? nevet Link
#1391
Ehhez mit szóltok? Eredeti elgondolás, nem?
Link
#1390
Aki ráér, annak figyelmébe ajánlom a következõ elõadást (a "Statisztikus Fizikai Szemináriumok" sorozat keretében):

RENDKÍVÜLI ELÕADÁS az Elméleti Fizikai Tanszék szervezésében

2006 február 28. kedd, 14 óra, ELTE TTK Kémiai épület (az Északi tömb északnyugati része), 160. terem

Czelnai Rudolf (meteorológus, az MTA rendes tagja): A legnagyobb játszma - Klímaváltozás, komplexitás, lehetséges kutatási stratégiák

A klímaváltozás problémájának komplexitása. Hogyan illeszkedik a klímaváltozás problémája a "nagy kép"-be? Hol mutatkoznak a jelenlegi nemzetközi kutatási programokban nagy lefedetlen kérdések? Milyen kutatási stratégiák lehetségesek? Milyen konkrét kutatási célokat érdemes kitûzni?

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-23 08:25:04

Budapest IV. - Káposztásmegyer

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.