Globális jelenségek
Köszönöm a kiegészitéseiteket!Valoban itt tanul az ember és el kell fogadni egymás véleményeit, meglátásait, melyek valoban az esetek döntö többségében jók!
Egymást kiegészitve csak tanulhatunk.
Egymást kiegészitve csak tanulhatunk.
Most,hogy 3 nap után itt vagyok megint egy nem minden évtizedben elõforduló esemény:2 nap alatt itt 70 mm esõ,elõtte 30 nap alatt 17,7.Természetesen tudom,hogy országosan nem ez történt,de a mai 5-10 fokos Tmaxok is durvák,ha tavaly tudom(nehogy beírogassátok),hogy júniusban is volt ilyen.Cseszneken az április 15-én elvetett kukorica árnyékos helyen 12 nap alatt kikelt.Errefelé szokatlanul meleg volt az a 2 hét.Pl.a kajszi 10-én virágzott ki,mostanra néhány almafa kivételével minden fa elvirágzott.Rendkívül hosszú hidegperiódus után április elején kezdtek ébredni a növények,s a két hét hátrányból két hét elõny lett a nyári idõ hatására:még az orgona is kivirágzott,miközben az aranyesõ be sem fejezte.Persze ez nem országos,lehet,hogy csak a Bakonyalján volt így.
Dehogy baj András, sõt !
Ebbe már én sem mentem bele, hogy jégesõ és jégesõ között is óriási különbség van.
Már csak méret okán is, abszolút jogos a 2cm-es átmérõhatár.
Valamint ugye a kialakulás miatt is, téli félévi záporok kísérõjelensége (dara, max.0,5cm), gyenge egycellás "pulse-type" zivatarok szimpla kihullása (borsó, 0,5-2cm), vagy multicellás (netán szupercellák) külön áramlási struktúráiból jól meghízott leérkezõ (méret akár 10cm, pl. Mályi 2004 06.09: 6-10cm) , netán leáramlással levágódó jegei között.
A tavaszi alsó légrétegek hõmérsékleti viszonyai is fontos ismérv, egyetértek !
Azaz egyértelmû kijelentések elõtt érdemes jól körüljárni a témát, remélem tudtunk segíteni Géza75.
Ebbe már én sem mentem bele, hogy jégesõ és jégesõ között is óriási különbség van.
Már csak méret okán is, abszolút jogos a 2cm-es átmérõhatár.
Valamint ugye a kialakulás miatt is, téli félévi záporok kísérõjelensége (dara, max.0,5cm), gyenge egycellás "pulse-type" zivatarok szimpla kihullása (borsó, 0,5-2cm), vagy multicellás (netán szupercellák) külön áramlási struktúráiból jól meghízott leérkezõ (méret akár 10cm, pl. Mályi 2004 06.09: 6-10cm) , netán leáramlással levágódó jegei között.
A tavaszi alsó légrétegek hõmérsékleti viszonyai is fontos ismérv, egyetértek !
Azaz egyértelmû kijelentések elõtt érdemes jól körüljárni a témát, remélem tudtunk segíteni Géza75.
Még annyit: továbbra is úgy gondolom, hogy az "átlagos" zivatarokból tavasszal sokkal nagyobb eséllyel kapunk jégesõt, mint nyáron. Ha a konvekció csak arra elég, hogy 1 cm-nél kisebb jégszemek keletkezzenek, ezek nyáron a meleg alsó légrétegekben teljesen elolvadnak, a mostani T mellett viszont még le tudnak érkezni. A nyári melegben persze már kialakulhat olyan erõs konvekció, ami sokkal nagyobb jégszemeket termel. Ha most, áprilisban ilyeneket láttunk volna, az tényleg különleges lenne. De azért messze nem szupercellák voltak ezek a mostani zivatarok, jégesõ ide vagy oda...
Géza75: nemcsak a jégszemek méretében van a különbség, hanem a jégesõt létrehozó folyamatokban is... Lásd Storman 3 nappal ezelõtti hozzászólását a "zivatarlesen" fórumban - remélem, nem baj, hogy itt idézem:
Storman (Budapest II.) 2006-04-26 22:54:10
"Jégesõre szinte mindig van esély, amikor zivatarra, még akkor is, ha csak átlagos egycellás zivatarokra lehet számítani. A legnagyobb reflektivitású részekbe általában szokott vegyülni legalább néhány jégszem. Az más dolog, hogy ez azért elég kis területet szokott ilyen esetekben érinteni. A jégesõt akkor van értelme kiemelni, ha a légköri feltételek jobban kedveznek, mint általában, vagy nagyobb az esély a heves kategóriára (jégszem > 2 cm)."
Storman (Budapest II.) 2006-04-26 22:54:10
"Jégesõre szinte mindig van esély, amikor zivatarra, még akkor is, ha csak átlagos egycellás zivatarokra lehet számítani. A legnagyobb reflektivitású részekbe általában szokott vegyülni legalább néhány jégszem. Az más dolog, hogy ez azért elég kis területet szokott ilyen esetekben érinteni. A jégesõt akkor van értelme kiemelni, ha a légköri feltételek jobban kedveznek, mint általában, vagy nagyobb az esély a heves kategóriára (jégszem > 2 cm)."
Géza75: Igaz, ám megõrizve az objektivítást, azaz ne kiáltsunk farkast minden apró kutyára.
Azaz Usrin véleményét újra csak megerõsíteni tudom, tudván azt, hogy egyik változási tendencia a konvekciós események erõsödés lehet a következõ idõszakban, ám nekem ilyenkor mindig ugyanaz ugrik be, hogy mihez képest, pl. ha az elmúlt éghajlati "döglött" idõszakra (1960-90), az nem igazán mérvadó.
Azaz Usrin véleményét újra csak megerõsíteni tudom, tudván azt, hogy egyik változási tendencia a konvekciós események erõsödés lehet a következõ idõszakban, ám nekem ilyenkor mindig ugyanaz ugrik be, hogy mihez képest, pl. ha az elmúlt éghajlati "döglött" idõszakra (1960-90), az nem igazán mérvadó.
De érdemes együtt emliteni!A globális-éghajlatváltozás minden "apró" dologban megnyilvánulhat...
Azért a mostaniakat nem érdemes együtt említeni az igazán heves, károkat okozó jégesõvel. Ezeknek az aprószemû jégesõknek szerintem épp a tavaszi hûvösebb idõ kedvez: ha nyáron alakulnak ki ugyanekkora jégszemek egy Cb-ben, azok valószínûleg elolvadnak, mielõtt elérnék a felszínt...
Való igaz, de ha utána nézel azért árrilisban nem gyakori az ilyen helyzet,hogy jégesö legyen ilyen sok helyen..És a melegnek is van köze hozzá.
Ma éjjel nálam 1h-kor volt jégesö...Csendes esö közepette,csak ugy..
Annyit akarok csak kihámozni, hogy az éghajlatváltozással együtt gyakoribbak lesznek az ilyen "ritka" szituk.Üdv.
Ma éjjel nálam 1h-kor volt jégesö...Csendes esö közepette,csak ugy..
Annyit akarok csak kihámozni, hogy az éghajlatváltozással együtt gyakoribbak lesznek az ilyen "ritka" szituk.Üdv.
Géza75: sztem a jégesõnek az erõs konvekcióhoz van inkább köze mint a hõmérséklethez.
Az idén igen hamar jöttek a jégesök és a felhöszakadások..A jégesö nagy melegben (30 fok) körül jellemzö...Nem18-20 foknál..
Egyébként azért volt egy kis szeszélyesség, mert április 12-én havasesõ volt, reggel csak a Mecsekben, késõbb a városban is. Egy nappal elõtte zivatar volt. Mondjuk ebben nagyjából ki is merült a dolog.
Nemrég kezembe akadt Probáld Ferenc "Változik-e éghajlatunk" címû mûve!Nagyon érdekes és tanulságos a könyv!
a tavsz elmaradtáról:
évek óta egyre jobban tapasztalható, hogy a hõmérséklet meredeken megugrik áprilisban. március derekén még masszívan havazgatott, de az orgona virágzás az idén is jelentõsen megelõzte a "ballagási szezont". mintha shift-szerûen váltana az idõ egy hidegebb állapotból egy jelentõsen melegebbe.
az április szeszélyességének elmaradtáról:
idén a tél is egyenletes hõmérsékletû volt. tavaly a pesti kátyúk nagyrésze az un. "hõstressz" miatt alakult ki. többször elõfordult 10-15 fokos napi átlaghõmérséklet különbség két egymás utáni nap között. idén ilyen nem volt. ez az egyenletesség folytatódott áprilisban is.
érdekes lenne mindkét megfigyelést a "számok nyelvén" vizsgálni hosszabb távon összevetve az ághajlati átlagokkal:
1. téli-tavaszi idõszak napi átlag T egyenletessége
2. a tavaszi melegedés hirtelensége ill. fokozatossága
évek óta egyre jobban tapasztalható, hogy a hõmérséklet meredeken megugrik áprilisban. március derekén még masszívan havazgatott, de az orgona virágzás az idén is jelentõsen megelõzte a "ballagási szezont". mintha shift-szerûen váltana az idõ egy hidegebb állapotból egy jelentõsen melegebbe.
az április szeszélyességének elmaradtáról:
idén a tél is egyenletes hõmérsékletû volt. tavaly a pesti kátyúk nagyrésze az un. "hõstressz" miatt alakult ki. többször elõfordult 10-15 fokos napi átlaghõmérséklet különbség két egymás utáni nap között. idén ilyen nem volt. ez az egyenletesség folytatódott áprilisban is.
érdekes lenne mindkét megfigyelést a "számok nyelvén" vizsgálni hosszabb távon összevetve az ághajlati átlagokkal:
1. téli-tavaszi idõszak napi átlag T egyenletessége
2. a tavaszi melegedés hirtelensége ill. fokozatossága
Na végre sikerült újra életet lehelni a fórumba, visszatérnek a régi hozzászólók! 
Már csak Kenya barátunk hiányzik!
Partalan vitáról szerintem itt szó sem lehet! Ez a fórum elsõsorban adatokkal alátámasztott elõrevivõ véleményütköztetések színtere. Remélem..
Snowhunter:Köszönöm! Én is örülök, hogy a "hét szûk hét" után végre felbukkanhattam!
A tavasz normálissága vagy nem normálissága - hangsúlyozottan átmeneti évszak jellege nyomán - meglehetõsen szubjektív megitélés alá esik.
Idén valóban mentes a nagyobb szélsõségektõl, a gyors és "drasztikus" változásoktól, amellett, hogy a meteorógiai adatok (hõingás, T.max, T.min, csapadék) nagy átlagban hozták a szokásos áprilisi értékeket. Persze területi szórásban.
De - és erre igyekeztünk Jaurinummal felhívni a figyelmet -a rövid idõintervallum alatt bekövetkezõ "bolondos áprilisi szeszéllyesség" (nem csak mint hangulati elem) idén elmaradt. (Markáns ciklonális hatások frontjai, korábban beharangozott hidegbetörések, hidegöblitések stb.)
Az azonban elgondolkodtató, hogy április 1.-én (!) minden hivatalos hóadat ellenére a börzsönyi Csóványos-Magosfa 750-800 m feletti csúcsrégiójában (jelentõs kiterjedésû terület) a márciusi téli viszonyok nyomán még mindig 50-60 cm-nyi (helyenként ezt bõven meghaladó) összefüggõ hótakaró volt.
Ezzel szemben április 27-én pedig, az ismert fagyzugos, északra nyitott, magasan fekvõ szûk völgyfõkben és gerincoldalakon, a szubmontán és montán bükkösök május közepi-végi zöld levélzetben pompáznak, aljnövényzetükben márciusi-áprilisi-májusi geofiton fajok kevert virágszönyegével.
Már csak Kenya barátunk hiányzik!
Partalan vitáról szerintem itt szó sem lehet! Ez a fórum elsõsorban adatokkal alátámasztott elõrevivõ véleményütköztetések színtere. Remélem..
Snowhunter:Köszönöm! Én is örülök, hogy a "hét szûk hét" után végre felbukkanhattam!
A tavasz normálissága vagy nem normálissága - hangsúlyozottan átmeneti évszak jellege nyomán - meglehetõsen szubjektív megitélés alá esik.
Idén valóban mentes a nagyobb szélsõségektõl, a gyors és "drasztikus" változásoktól, amellett, hogy a meteorógiai adatok (hõingás, T.max, T.min, csapadék) nagy átlagban hozták a szokásos áprilisi értékeket. Persze területi szórásban.
De - és erre igyekeztünk Jaurinummal felhívni a figyelmet -a rövid idõintervallum alatt bekövetkezõ "bolondos áprilisi szeszéllyesség" (nem csak mint hangulati elem) idén elmaradt. (Markáns ciklonális hatások frontjai, korábban beharangozott hidegbetörések, hidegöblitések stb.)
Az azonban elgondolkodtató, hogy április 1.-én (!) minden hivatalos hóadat ellenére a börzsönyi Csóványos-Magosfa 750-800 m feletti csúcsrégiójában (jelentõs kiterjedésû terület) a márciusi téli viszonyok nyomán még mindig 50-60 cm-nyi (helyenként ezt bõven meghaladó) összefüggõ hótakaró volt.
Ezzel szemben április 27-én pedig, az ismert fagyzugos, északra nyitott, magasan fekvõ szûk völgyfõkben és gerincoldalakon, a szubmontán és montán bükkösök május közepi-végi zöld levélzetben pompáznak, aljnövényzetükben márciusi-áprilisi-májusi geofiton fajok kevert virágszönyegével.
Még egy félreértésre szeretném felhívni a figyelmet. Magyarország területének 98-99%-án az számít átlagosnak, ha VAN fagy áprilisban! Még egyes középiskolai atlaszokban is szerepel a térkép az utolsó tavaszi fagy átlagos idõpontjáról: ez csak az ország legdélibb részén van április 1. elõtt, legtöbb helyen 10-20. közé esik, az Északi-középhegységben május 1. körüli...
Bakonyvár: bármennyire meglepõnek látod, tény marad, hogy a mostani tiszai árvizeknél a VÍZHOZAMOK nem döntöttek rekordot, márpedig az idõjárás csak ezt tudja befolyásolni. Hogy ugyanakkora vízmennyiség milyen magasra emelkedik, és mennyi idõ alatt tud lefolyni, az már csak attól függ, hogy mennyi akadállyal találkozik a mederben és az ártérben... Továbbá érdemes megnézni, hogy a rendkívüli árvizek NEM a folyók felsõ szakaszán voltak (pedig oda kerül be közvetlenül a csapadék- és olvadékvíz), hanem az alsó szakaszokon. Részben azért, mert a felsõ szakaszok ill. a mellékfolyók "normális" nagyvize szerencsétlenül esett egybe, részben az árterek feltöltõdése, beépítése, stb. miatt...
A hõmérséklettel kapcsolatban pedig mindig lehet találni olyat ami nem "átlagos", kérdezz meg Bakonyvár meteorológusokat errõl a hónapról hõmérsékleti szepontból !
Az árvízek természetesen az idõjárás és csapadékháztartás okán létezõ természeti jelenségek.
Csupán arra akartam ráviláígatni, hogy jelen igen komoly árvízet, nem a tavasz rendkívülisége, hanem a téli hónapok igen komoly hóvízkészlete hozta magával, és a Február téliesssége után nagyon is benne van a március közepi lendületes hõmérsékletemelkedés, ám ez szokott jelensége idõjárásunknak, egyik fõ ismérve, Sándor-József-Benedek ...
A hidrológusok talán egyetértenek, hogy még ennél rosszabb lehetõségek is benne lehettek volna ebben a tavaszban, még szerencsénk is volt (március eleji brutális med.ciklon, mindent "lehozó" gyors áradás, a még fagyott talajon, al"á 2001), ha ez kombinálódott volna a mostani 2000-essel rokon rekordközeli hóval ...
Csupán arra akartam ráviláígatni, hogy jelen igen komoly árvízet, nem a tavasz rendkívülisége, hanem a téli hónapok igen komoly hóvízkészlete hozta magával, és a Február téliesssége után nagyon is benne van a március közepi lendületes hõmérsékletemelkedés, ám ez szokott jelensége idõjárásunknak, egyik fõ ismérve, Sándor-József-Benedek ...
A hidrológusok talán egyetértenek, hogy még ennél rosszabb lehetõségek is benne lehettek volna ebben a tavaszban, még szerencsénk is volt (március eleji brutális med.ciklon, mindent "lehozó" gyors áradás, a még fagyott talajon, al"á 2001), ha ez kombinálódott volna a mostani 2000-essel rokon rekordközeli hóval ...
Felhívom a figyelmet,nehogy így maradjon,hogy tavaly a tél folyamán sokkal több hó halmozódott fel és közel sem volt árvíz,bár hetekig azzal riogattak.Most tehát nem a tél a ludas elsõsorban a rekordvizekért,hanem a hirtelen bekövetkezõ márciusi meleg és a folyamatos esõs idõ a vízgyüjtõkön,ami az áprilisi idõszakban is folytatódott.
Az április kapcsán is kell egy két csúsztatással foglalkozni.Én Pápáról írtam és arról,hogy az ország egyes pontjai közt óriásiak az eltérések.Semmi 100 éves rekord megdõlésérõl az idõjárásban nem írtam.Ahogy voltak átlagos áprilisú helyek,úgy voltak nem olyanok is.Ahol 20 vagy 150 mm-el zárul a hónap ott nem átlagos.Ahol voltak fagyok,ott nem szokványos annyira,mint ahogy a fagy nélkülieknél.Nem írtam olyat,hogy a 20 fok áprilisban nem megszokott,de Pápán egy hétig 25 fok körül volt a Tmax,ami a júniusi átlag és nem áprilisra jellemzõ.
Már tavaly is írtam,hogy az a vélekedés,hogy az árvíz nem az idõjárás miatt van elsõsorban (hanem ember,állat,növény ? stb. miatt),ez nekem annyira új,hogy tán szabadalmaztatni kéne és tankönyvekbe foglalni mindenki okulására.
Az április kapcsán is kell egy két csúsztatással foglalkozni.Én Pápáról írtam és arról,hogy az ország egyes pontjai közt óriásiak az eltérések.Semmi 100 éves rekord megdõlésérõl az idõjárásban nem írtam.Ahogy voltak átlagos áprilisú helyek,úgy voltak nem olyanok is.Ahol 20 vagy 150 mm-el zárul a hónap ott nem átlagos.Ahol voltak fagyok,ott nem szokványos annyira,mint ahogy a fagy nélkülieknél.Nem írtam olyat,hogy a 20 fok áprilisban nem megszokott,de Pápán egy hétig 25 fok körül volt a Tmax,ami a júniusi átlag és nem áprilisra jellemzõ.
Már tavaly is írtam,hogy az a vélekedés,hogy az árvíz nem az idõjárás miatt van elsõsorban (hanem ember,állat,növény ? stb. miatt),ez nekem annyira új,hogy tán szabadalmaztatni kéne és tankönyvekbe foglalni mindenki okulására.
Egyetértek Usrin, ahogy szoktam.
Bakonyvár:
A tavasz a nagy napi hõingások (15-20°C, nekem pl. 2003-van volt ehónapban 21°C is: -0,5/20,4°C) szülõje, ehhez hasonlókat csak a forró napokon mérhetünk, jól rávilágított Usrin.
Este is írni akartam az árvízi helyzet és a tavaszi "szélsõséges" idõjárás közötti nemlétezõ egyértelmû kapcsolatról, látom hiba volt, he-he !
Áprilisi csapadékok Pápa 1901-1970):
Min:4, 7, 7, 12, 13, 15mm.
Max: 142, 141, 126, 99, 95mm.
Ez csak 70 év, ehavi átlag 50mm, ami bizony ahogy biztos tudod, nem 70*50mm-es hónapokat jelent, ám bármely állomásra ugynezek igazak.
Ennek ellenére nem akarom egy újabb parttalan vita újabb "mea culpa" jellegõ folytatását, tisztában vagyok azzal, hogy vannak más beálítottságú emberek, csak kérek objektivítást.
Bakonyvár:
A tavasz a nagy napi hõingások (15-20°C, nekem pl. 2003-van volt ehónapban 21°C is: -0,5/20,4°C) szülõje, ehhez hasonlókat csak a forró napokon mérhetünk, jól rávilágított Usrin.
Este is írni akartam az árvízi helyzet és a tavaszi "szélsõséges" idõjárás közötti nemlétezõ egyértelmû kapcsolatról, látom hiba volt, he-he !
Áprilisi csapadékok Pápa 1901-1970):
Min:4, 7, 7, 12, 13, 15mm.
Max: 142, 141, 126, 99, 95mm.
Ez csak 70 év, ehavi átlag 50mm, ami bizony ahogy biztos tudod, nem 70*50mm-es hónapokat jelent, ám bármely állomásra ugynezek igazak.
Ennek ellenére nem akarom egy újabb parttalan vita újabb "mea culpa" jellegõ folytatását, tisztában vagyok azzal, hogy vannak más beálítottságú emberek, csak kérek objektivítást.
Egyébként tényleg kíváncsi vagyok: milyen hõmérsékleteket tartanál normálisnak így április második felében? (Ha a 20°C feletti maximum már túl magas, akkor nyilván elég szûk intervallumra gondolsz. De hányszor valósult ez meg a régi feljegyzéseidben?)
Bakonyvár: T(min)-t a T(max)-szal összehasonlítani elég látványos túlzás! A WO adatai alapján a -2°C-os reggel napján (ápr. 8.) 16°C volt a maximum. Ehhez képest már csak 5-10°C-os melegedés állt be az elmúlt hetekben, ami a tavasz kellõs közepén talán mégsem "szélsõség". Az árvizeknél a télen lehullott hó játszotta a fõszerepet, ezt sem túl helyénvaló a tavasz rendellenességeként is "elsütni"... mint ahogy önmagában a vízállások sem sokat mondanak. (A Tiszán Szolnoknál a 70-es években még 9 méteres vízállással vonult le UGYANAKKORA vízhozam, mint manapság 10 méter felett. Ebben bizony nem az idõjárás a "bûnös"!)
Ápr. 8-án még -2 fokot mértem,15-tõl folyamatosan 20-27 fokos Tmaxok vannak.Ez errefelé nem átlagos,de a csapadék minimális volta sem.Ugyanakkor az itteni 17-el szemben sokfelé jóval 100 mm felett lesz a havi szumma és felhõszakik jégesõk sokaságáról hallok.Folyóink jelentõs hányadán 100% feletti vízállások voltak,helyenként fél méterrel több az eddigi rekordnál.Persze ezt felfoghatjuk átlagnak,ki hol él,úgy ítél.
Bizony, egy eddig egy nagyon is szép tavasz, szélsõségektõl mentes.
Örülök LAM újabb felbukkanásának.
Floo: Akkor a sima-fordított játékot (tuti nem LESZ gyümölcs, lefagy-mindentele LESZ, nalátod ezért érdemesebb a feltételességet alkalmazni, jelen esetben a LEHET-tel) lezárhatod, he-he !
Örülök LAM újabb felbukkanásának.
Floo: Akkor a sima-fordított játékot (tuti nem LESZ gyümölcs, lefagy-mindentele LESZ, nalátod ezért érdemesebb a feltételességet alkalmazni, jelen esetben a LEHET-tel) lezárhatod, he-he !
Jaja ugy néz ki elmarad a tavaszi fagy,végre lesz gyümi,juhhhééééj
Ilyen szép tavaszunk rég volt már,itt volt az ideje...
A klimaváltozás annyiban van benne,hogy régen ez volt túlsúlyban,most viszont egy szép normális tavasz epizódjellegü...
Hüüü mitkapok én ezért
Ilyen szép tavaszunk rég volt már,itt volt az ideje...
A klimaváltozás annyiban van benne,hogy régen ez volt túlsúlyban,most viszont egy szép normális tavasz epizódjellegü...
Hüüü mitkapok én ezért
Jaurinum, az öröm kölcsönös!
Bizony sokan boldogok a beköszöntött "kora nyár" 20 C° feletti T max.-ai miatt, a zivi szerelmesek (köztük én is) a jó kis labilitást üdvözlik. De ez így vagy úgy de nem az igazi április.
Ebben az évben elvesztette markánságát, változatos szeszélyességét.
Idõjárási diverzitását? ;-)
Helyette jellegtelen homogenitás, hetekig tartó "bárikus mocsár".
Bár a visszatekintõben lenne a helye, de mivel szívembõl beszélve "önmaguk tempójától majd hasra esõ hódarával teli gomolyokról irtál", szinte képszerûen megjelent elõttem 2004. május 24-e (!).
Magas-Börzsöny, Rakottyás-bérc, délelõtt 12.15, tszf 700-710 m. Pontosan leírásod szerinti cumulusok rohamát éltük át, heves,intenzív és sorozatos graupel záporok közepette, a ciklon hátoldalon betóduló labilis sarki levegõ betörése nyomán. A kitetett gerincen viharos ÉNy-i széllel.
Na pont ez hiányzik...
Bizony sokan boldogok a beköszöntött "kora nyár" 20 C° feletti T max.-ai miatt, a zivi szerelmesek (köztük én is) a jó kis labilitást üdvözlik. De ez így vagy úgy de nem az igazi április.
Ebben az évben elvesztette markánságát, változatos szeszélyességét.
Idõjárási diverzitását? ;-)
Helyette jellegtelen homogenitás, hetekig tartó "bárikus mocsár".
Bár a visszatekintõben lenne a helye, de mivel szívembõl beszélve "önmaguk tempójától majd hasra esõ hódarával teli gomolyokról irtál", szinte képszerûen megjelent elõttem 2004. május 24-e (!).
Magas-Börzsöny, Rakottyás-bérc, délelõtt 12.15, tszf 700-710 m. Pontosan leírásod szerinti cumulusok rohamát éltük át, heves,intenzív és sorozatos graupel záporok közepette, a ciklon hátoldalon betóduló labilis sarki levegõ betörése nyomán. A kitetett gerincen viharos ÉNy-i széllel.
Na pont ez hiányzik...
De el ám.. Amikor egymást kergetik az önmaguk tempójától majd hasra esõ, hódarával teli gomolyok, s amikor a süvítõ szélben lefagy az ember füle a +5 fokban, a kivilágoszöldült kertet-parkot félórás fehérség borítja.. No de sebaj, bennem már tovább fordult a biológiai óra, az elmúlt napok kora délutáni árnyék után kutatása után pedig nem is tûnik olyan messzinek (és nemkívánatosnak) a késõ õszi hóért-izgulás..
LAM, jó újra hallani Felõled !
LAM, jó újra hallani Felõled !
Kevés olyan áprilisra emlékszem amikor fenn a hegyekben (Magas-Börzsöny) ne lett volna hózápor, graupelzápor és egyéb hidegöblitéses nyalánkságok. Átmeneti évszakként a tavaszhoz ezek az ingadozások normálisan hozzá tartoznának. Idén ez úgy néz ki elmarad.
Egyébként éppen ma gondolkodtam, azon hogy erre az évre eddig legalábbis nem foghatják rá a "károgók", hogy "bezzeg régen igazi tavaszok voltak, hol esett, hol fújt, hol sütött a Nap." Meg hogy nincs átmenet, a tél hirtelen vált át a nyárba, stb...
Cassano: Itt vagyok, csak egy kicsit megsokasodtak a teendõim munka terén. Sajnos jóval kevesebbet vagyok gépközelben. Ez a rossz hír. A jó, hogy végre van munkám...:-)
aha akkor nagyjából értem!ezekrõl még nem hallottam! bocsi Floo!
mindenesetre a szél kb. éjszaka 3ig nem fújt aztán hirtelen reggelig szinte viharos szél volt... szóval a szélcsatorna ekkora szerepet játszik? de azért télen nem örülök ennek mert mindig necces a halmazállapot!
bocsi Floo!mindenesetre a szél kb. éjszaka 3ig nem fújt aztán hirtelen reggelig szinte viharos szél volt... szóval a szélcsatorna ekkora szerepet játszik? de azért télen nem örülök ennek mert mindig necces a halmazállapot!
Igen Floo, a hátoldali hidegadvekció a tavaszi, a kontinentális a téli hónapokban hoz az évszaknál hidegebb idõt, a tavaszi átmenetileg, egy-két éjszakára.
(Egyébként nem 2004 03.06-ra gondoltál ? Akkor volt nálam is -10,1°C volt, tavaly 7-én "csak" -8,7°C, azok azért még nem a /késõ/ tavaszi "gyümölcskaszálós" fagyok idõpontjai).
Petrol:
Eme tavaszi fagyok a szélárnyékos helyeken ténykedhetnek, az Alföld nagy része ebbõl kiesik, mivel benne van a szélcsatornába.
Nem feltétlenül a Gyõr-Szeged vonal csak ez, ebbe benne van az ország 2/3-a, hazánk DNY-i és ÉK-i része (és azon vidékek völgyei) az, ami az ilyenkor jelllemzõ ÉNy-i áramlástól árnyékolva van.
(Egyébként nem 2004 03.06-ra gondoltál ? Akkor volt nálam is -10,1°C volt, tavaly 7-én "csak" -8,7°C, azok azért még nem a /késõ/ tavaszi "gyümölcskaszálós" fagyok idõpontjai).
Petrol:
Eme tavaszi fagyok a szélárnyékos helyeken ténykedhetnek, az Alföld nagy része ebbõl kiesik, mivel benne van a szélcsatornába.
Nem feltétlenül a Gyõr-Szeged vonal csak ez, ebbe benne van az ország 2/3-a, hazánk DNY-i és ÉK-i része (és azon vidékek völgyei) az, ami az ilyenkor jelllemzõ ÉNy-i áramlástól árnyékolva van.
oké küldheted!
értem az érvelésed 2 tipusát, az elsõnél nálunk nem fagyott el semmi, sõt az utolsó 5 évben nem fagyott el semmi! lehet hogy igazad van mert tapasztaltabb vagy, mindenesetre nekm furcsa, mivel te sem lax a hegyekben! :-)
mailcímem: [email protected]
értem az érvelésed 2 tipusát, az elsõnél nálunk nem fagyott el semmi, sõt az utolsó 5 évben nem fagyott el semmi! lehet hogy igazad van mert tapasztaltabb vagy, mindenesetre nekm furcsa, mivel te sem lax a hegyekben! :-)
mailcímem: [email protected]
Petrol!
Én 2 részre osztom az olyan lehülésket amik kárt tehetnek a gyümölcsökben vagy bármikben,és az egyik tipusnál a szél fontos szerepet játszik,és ugye erröl volt szó a naplóban...
Az egyik tipus mikor szibériai eredtü anticiklon száraz hideg levegöje ülepedik meg a Kárpát-medencében,és akkor napokon át -20-25 fokok vannak,mint ahogy ez volt mult év február 10-e környékén,és ekkor tökmindegy hol lax,Zala megye vagy ÉK vagy épp Soltvadkert...
Viszont a másik tipus amikor egy ciklon hátoldalán hideg leegö áramlik be az országba,a front záródik NY-ÉNY felõl,fúj az ÉNY-i szél,viszont este éjjel eláll a csapi,kiderül az ég,és reggelig itt nálam nagyon le tud hülni,mert ÉNY felõl szélrányékban vagyok(éjszakára aludni megy a fön),és szélcsend derült ég mellett jóval hidegebb van mint máshol(erröl küldök neked egy képet mélbe ha adsz egy mélcimet),mert bent az országban még van valami felhö és fúj a szél a Sopron-Szeged vonalban,akadályozva lehülést...
Viszont ez gyakran csak 1 éjszakára szól,mert a ciklon után már jön a következö indul aznap vagy másnap a déli szélvagy vagy akármi történik,arra az egy éjszakára itt lemegy a T máshol nem...
A barackra visszatérve tavasszal ez utolsó szitu a gyakoribb,és ezért ez itt tud kaszálni...
Múlt év március 6-án is ez a helyzet volt,bent az országban mindenhol -2-4 fok volt,mig itt csak itt -12-15 fok volt az elõbb emlitett okokból kifolyólag...
De ha adod a mélcimedet küldöm...
Én 2 részre osztom az olyan lehülésket amik kárt tehetnek a gyümölcsökben vagy bármikben,és az egyik tipusnál a szél fontos szerepet játszik,és ugye erröl volt szó a naplóban...
Az egyik tipus mikor szibériai eredtü anticiklon száraz hideg levegöje ülepedik meg a Kárpát-medencében,és akkor napokon át -20-25 fokok vannak,mint ahogy ez volt mult év február 10-e környékén,és ekkor tökmindegy hol lax,Zala megye vagy ÉK vagy épp Soltvadkert...
Viszont a másik tipus amikor egy ciklon hátoldalán hideg leegö áramlik be az országba,a front záródik NY-ÉNY felõl,fúj az ÉNY-i szél,viszont este éjjel eláll a csapi,kiderül az ég,és reggelig itt nálam nagyon le tud hülni,mert ÉNY felõl szélrányékban vagyok(éjszakára aludni megy a fön),és szélcsend derült ég mellett jóval hidegebb van mint máshol(erröl küldök neked egy képet mélbe ha adsz egy mélcimet),mert bent az országban még van valami felhö és fúj a szél a Sopron-Szeged vonalban,akadályozva lehülést...
Viszont ez gyakran csak 1 éjszakára szól,mert a ciklon után már jön a következö indul aznap vagy másnap a déli szélvagy vagy akármi történik,arra az egy éjszakára itt lemegy a T máshol nem...
A barackra visszatérve tavasszal ez utolsó szitu a gyakoribb,és ezért ez itt tud kaszálni...
Múlt év március 6-án is ez a helyzet volt,bent az országban mindenhol -2-4 fok volt,mig itt csak itt -12-15 fok volt az elõbb emlitett okokból kifolyólag...
De ha adod a mélcimedet küldöm...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat