Globális jelenségek
KP, ez nagyon (hogyan is fogalmazzak..) durva kérdés! -Nekem, az élõvilág helyhez kötött részével foglalkozó emberének véleménye szerint, ez emberöltõi léptékkel mérve jellemezhetetlen folyamat, amit nem gyõzünk újra- és újrakutatni. És, (talán megdöbbentõ, de) a legkisebb, évtizedes eredmények kiértékelésekor, tanulmányozásakor is korhû jellemrajzokat kapunk eredményül..
De.., médiából bukta vagyok..- kiváncsian várom mások véleményét is!
De.., médiából bukta vagyok..- kiváncsian várom mások véleményét is!
Az egésszel csak ott van baj, hogy aki a bulvársajtóban figyelemfelkeltésre törekszik, annak tökéletesen mindegy, mire hívja fel a figyelmet: ma az éghajlatváltozásra, holnap a csúszásmentes szárnyasbetétre - tehát nem meggyõzõdésbõl, nem a téma érdekében számol be a dolgokról, hanem a saját érdekében, tollforgatói "képességeit" elõtérben tartva. Az ismeretterjesztés nem itt kezdõdik. Kicsit sarkosan fogalmazva azt is meg lehet állapítani sajnos, hogy a civilizáció fejlõdésével egyenes arányban nõ az emberi elbutulás mértéke: hiszen már gondolkodnunk sem kell, mindent megkapunk készen leírva, a tömegízlés szerint szaftosan tálalva. Szomorú...
Mindaddig, amíg a politika (és a világpolitika) nem helyezi a problémát az õt megilletõ helyre - pl. oktatás módosítása, közérdekü információk kiadása, (valódi és hatékony) intézkedési tervek kidolgozása - addig sajnos marad a maszlag. És itt lehetne kezdeni: egy átgondolt tömegtájékoztatásal, nem szenzációhajhász módon, hanem jó értelemben vett "központi" koordinálással.
Mindaddig, amíg a politika (és a világpolitika) nem helyezi a problémát az õt megilletõ helyre - pl. oktatás módosítása, közérdekü információk kiadása, (valódi és hatékony) intézkedési tervek kidolgozása - addig sajnos marad a maszlag. És itt lehetne kezdeni: egy átgondolt tömegtájékoztatásal, nem szenzációhajhász módon, hanem jó értelemben vett "központi" koordinálással.
Látom a szokásos vita tart megint. 
Az éghajlatváltozás már elkezdõdött, ez tény. Az éghajlatváltozást az ember idézi elõ (már az IPCC TAR is taglalta bõven, de ott még árnyaltan. A hírek szerint az IPCC jövõ novemberben megjelenõ 4. jelentésében kerek perec ki lesz mondva, hogy az éghajlatváltozásért kizárólagosan az ember felel). Na már most. Ha nem rázzuk fel az embereket, akkor tényleg nagy bajok lesznek. Itt jön képbe a média. Abban mindenki egyet ért szerintem, hogy tárgyilagosnak kell lenni. És lehetõség szerint szakmailag is minél pontosabbnak. De. Más kell pl a bulvár sajtó olvasóinak, és más egy tudományosan igényes közönségnek. Sajnos az emberek nem egyformák. Higyjétek el, valaki csak abból ért, ha ki van sarkítva a dolog. Vagy abból sem.
Ezért most gonosz módon megfordítom a kérdést:
Ha nektek kellene felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az éghajlatváltozás már érezhetõ, akkor mit írnátok? Hogyan csinálnátok?
Várom az ötleteket!
Az éghajlatváltozás már elkezdõdött, ez tény. Az éghajlatváltozást az ember idézi elõ (már az IPCC TAR is taglalta bõven, de ott még árnyaltan. A hírek szerint az IPCC jövõ novemberben megjelenõ 4. jelentésében kerek perec ki lesz mondva, hogy az éghajlatváltozásért kizárólagosan az ember felel). Na már most. Ha nem rázzuk fel az embereket, akkor tényleg nagy bajok lesznek. Itt jön képbe a média. Abban mindenki egyet ért szerintem, hogy tárgyilagosnak kell lenni. És lehetõség szerint szakmailag is minél pontosabbnak. De. Más kell pl a bulvár sajtó olvasóinak, és más egy tudományosan igényes közönségnek. Sajnos az emberek nem egyformák. Higyjétek el, valaki csak abból ért, ha ki van sarkítva a dolog. Vagy abból sem.
Ezért most gonosz módon megfordítom a kérdést:
Ha nektek kellene felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az éghajlatváltozás már érezhetõ, akkor mit írnátok? Hogyan csinálnátok?
Várom az ötleteket!
Usrin, Neked örökbe van meg a 2 kötet? Érdekelne az egész korról alkotott véleményed! (többévi fórum-olvasás alapján)
Szerencsére van ez a kis csapat, ez a néhány ember, akik azért mélyebben utánajárunk dolgoknak és el tudjuk mondani azoknak is, akikkel nap mint nap kapcsolatban vagyunk. Nem sok, de több a semminél.
"Egy hosszú út is egyetlen lépéssel kezdõdik."
"Egy hosszú út is egyetlen lépéssel kezdõdik."
De azért a párhuzamba állítás meglehetõsen erõs, hiszen a körülmények (maihoz mérten) kezdetlegessége rengeteg jelen korunkban már igen ritkán vagy egyáltalán nem elõforduló baleset, katasztrófa, furcsa elhalálozás megtörténését tette lehetõvé. Löszpartoldalomlás miatt a semmibe szakadó szekerek, télen hetekig megközelíthetetlen szõlõhegyek, leröpülõ zsuptetõk, összeomló vályogházak nem számítottak ritkaságnak akkor. Az érintett lakosság (pl. itt a Sokoróban) hozzászokott az efféle veszedelmekhez. Ha ilyen ma megtörténne, országos hír lenne napokig.
Örömmel olvastam végig a tegnapi hozzászólásokat. Ezzel a pár emberrel teljesen egyetértek, nem is szorzom tovább a dolgot.
Van szerencsém kölcsönben birtokolni a Réthly-könyvet, ha tehetem esténként gyakran olvasgatom. Bár magam is undorodom a mai világ szenzációhajhász torzszüleményeitõl, azért látom vannak nálam "rosszabbak" is - ilyen téren Usrinra gondolok. (Szerencsére?) csak az Õ mondatai juttattak el a könyv amatõr megfigyelõinek megfogalmazásai és a mai médiavilág hírei-hírforrásai közötti nagyfokú hasonlóság észrevételére. Ezt megnyugvással fogadtam De igaza van, sajnos..
Van szerencsém kölcsönben birtokolni a Réthly-könyvet, ha tehetem esténként gyakran olvasgatom. Bár magam is undorodom a mai világ szenzációhajhász torzszüleményeitõl, azért látom vannak nálam "rosszabbak" is - ilyen téren
Usrinra gondolok. (Szerencsére?) csak az Õ mondatai juttattak el a könyv amatõr megfigyelõinek megfogalmazásai és a mai médiavilág hírei-hírforrásai közötti nagyfokú hasonlóság észrevételére. Ezt megnyugvással fogadtam De igaza van, sajnos.. 
Na igen, az ilyesmit értem rendes cikk alatt, ami körbejárva a témát elmesél sok dolgot érthetõen, és nem riogat, hanem okosít. A Term.Vil.-ban mindig van valami nagyon jó, ezer éve veszem :-) Mondhatni szellemi kenyerem, magát az újságot alapban ajánlom, mert érdekes, jó, s nagyon sokat lehet tanulni belõle. Témától függetlenül!
Ha már itt tartunk: figyelmetekbe ajánlom a Természet Világa április-májusi számában a "Mégis, kinek a vírusa?" cikkét. Néhány hónapja szó volt a témáról a fórumon, gondoltam megemlítem.
No, és miért teheti meg a média, hogy álhíreket terjeszt? Voltaképp egy oka van: bárki lehet újságíró, nem kell szakirányú végzettség, stb. Magyarul: Tóth Juliska tehenészlányt a pi... khmm khmm, szóval a jó kapcsolatai bejuttatják egy netes laphoz, idõnként az asztalára esik egy hír, hogy na, "ezt írja meg, Juliska". Õ meg megírja, szaktudás, széles rálátás, átfogó ismeretek nélkül, majomként leutánozza, amit mások írtak valahol. Ha ezt egy felelõsen gondolkodó, képzett, alapos tudományos újságíró teszi, nem ez lesz belõle. Sajnos azonban nem a Természet Világa négy-öt oldalas írásai kerülnek a média elõterébe, hanem a húsz soros gyorshírek, amikben lehet valóságos adat, csak a környezetébõl kiragadva, összefüggései nélkül, így az igaz hírbõl is gyorsan hazugság, félrevezetés lesz.
Sajnálatos, hogy ide jutottunk, nem tudom, mivel lehetne visszakerülni arra a szintre, amikor az ország egy emberként nézte pl. Öveges prof tévés fizikaóráit. Ez a kérdés!
Elkurvult világ ez, na.
Az emberek meg lusták, és semmire sincs idejük, így inkább a 20 soros hírt olvassák a 4 oldalas helyett. Meg nem is érdekli õket semmi. Sajnos.
És a kenya által említett pókos sztori csak egy a millióból, ami pénzt hoz egy tévének, lapnak. Meg alaptalan félelmet olyasmitõl, ami marhaság, az alapos félelem helyett, ami a küszöbön tipródik...
Sajnálatos, hogy ide jutottunk, nem tudom, mivel lehetne visszakerülni arra a szintre, amikor az ország egy emberként nézte pl. Öveges prof tévés fizikaóráit. Ez a kérdés!
Elkurvult világ ez, na.
Az emberek meg lusták, és semmire sincs idejük, így inkább a 20 soros hírt olvassák a 4 oldalas helyett. Meg nem is érdekli õket semmi. Sajnos.
És a kenya által említett pókos sztori csak egy a millióból, ami pénzt hoz egy tévének, lapnak. Meg alaptalan félelmet olyasmitõl, ami marhaság, az alapos félelem helyett, ami a küszöbön tipródik...
Ez természetesen nem érv bármi ellen, illetve mellett, csak egy napjainkra nagyon jellemzõ momentum.
Na végre, költözött egy kis élet a fórumba. :-)
Ilyenkor mindig az jut eszembe, amikor néhány hónapja találtak egy "barna özvegy" nevû pókot az egyik lakásban. A "szakértõ" nagyon tudálékosan csak annyit mondott, hogy igen, ez bizony a klímaváltozás miatt van, itt is meg fog telepedni, mert az emelkedõ hõmérséklet miatt jól érzi magát. Másnap aztán jött egy valódi szakértõ, aki elmondta, a nyomorult póknak semmi köze a barna özvegyhez, itt él a szerencsétlen már néhány százezer éve, csak nem mindenki ismeri fel.
Fõ hírek között szerepelt a kereskedelmi tévécsatornákban.
Ilyenkor mindig az jut eszembe, amikor néhány hónapja találtak egy "barna özvegy" nevû pókot az egyik lakásban. A "szakértõ" nagyon tudálékosan csak annyit mondott, hogy igen, ez bizony a klímaváltozás miatt van, itt is meg fog telepedni, mert az emelkedõ hõmérséklet miatt jól érzi magát. Másnap aztán jött egy valódi szakértõ, aki elmondta, a nyomorult póknak semmi köze a barna özvegyhez, itt él a szerencsétlen már néhány százezer éve, csak nem mindenki ismeri fel.
Fõ hírek között szerepelt a kereskedelmi tévécsatornákban.
Örülök Usrin az újból imegerõsítést !
A Réthly-kiadvány újbóli felmlítésének nagyon örvendek, régóta hajtogatom.
A média kezébe kerülve valami apokalitikus cikkek lennének belõle.
A Réthly-kiadvány újbóli felmlítésének nagyon örvendek, régóta hajtogatom.
A média kezébe kerülve valami apokalitikus cikkek lennének belõle.
A klímaváltozás hatásai valóban léteznek, ezt itt senki nem vitatta. De ha kiragadott eseményekrõl kijelentjük, hogy ez "a klímaváltozás miatt van", és "erre kell a jövõben számítanunk", akkor születnek az olyan színvonalú "megoldások", mint a jéghegyek Londonba vontatása, vagy a Balaton feltöltése a Rábából...
A szélsõségek gyakoribbá válását pedig sokféleképpen lehet bizonyítani, de nem így. Az IPCC-s tudósok sem a bulvársajtóból lapátolják össze a híreket, inkább a számoknak hisznek (ld. sevillai adatsor...), és bizony elkülönítik a jelenségek idõjárási és nem-idõjárási (vízhasználat, erdõirtás, stb.) okait. És még így is marad bõven bizonyíték a klímaváltozásra! Kár, hogy a médiában ezekkel már nem találkozunk...
Az ilyen hírek mennyisége nem a szélsõségek számával arányos, hanem a média igényeivel. A mai média pontosan ugyanennyi, hasonlóan "szenzációs" hírt tudott volna gyártani az 50, 100 vagy 200 évvel ezelõtti idõjárásból is. Ettõl még nagyon könnyen lehet, hogy akkor kevesebb szélsõség volt - de ez nem az újsághírekbõl fog kiderülni.
Mellesleg biztos vagyok benne, hogy ha egy Réthly-könyvbõl összeszedném a 18-19. század valamelyik évének rendkívüli eseményeit, és a mai sajtó nyelvezetére átírva, "no comment" zárással bemásolnám ide, néhányan rögtön elkezdenének szörnyûlködni, mikre képes a klímaváltozás. (Pedig akkor a Kárpát-medencén kívülrõl még igen nehezen jutottak el hozzánk a hírek...)
A szélsõségek gyakoribbá válását pedig sokféleképpen lehet bizonyítani, de nem így. Az IPCC-s tudósok sem a bulvársajtóból lapátolják össze a híreket, inkább a számoknak hisznek (ld. sevillai adatsor...), és bizony elkülönítik a jelenségek idõjárási és nem-idõjárási (vízhasználat, erdõirtás, stb.) okait. És még így is marad bõven bizonyíték a klímaváltozásra! Kár, hogy a médiában ezekkel már nem találkozunk...
Az ilyen hírek mennyisége nem a szélsõségek számával arányos, hanem a média igényeivel. A mai média pontosan ugyanennyi, hasonlóan "szenzációs" hírt tudott volna gyártani az 50, 100 vagy 200 évvel ezelõtti idõjárásból is. Ettõl még nagyon könnyen lehet, hogy akkor kevesebb szélsõség volt - de ez nem az újsághírekbõl fog kiderülni.
Mellesleg biztos vagyok benne, hogy ha egy Réthly-könyvbõl összeszedném a 18-19. század valamelyik évének rendkívüli eseményeit, és a mai sajtó nyelvezetére átírva, "no comment" zárással bemásolnám ide, néhányan rögtön elkezdenének szörnyûlködni, mikre képes a klímaváltozás.
(Pedig akkor a Kárpát-medencén kívülrõl még igen nehezen jutottak el hozzánk a hírek...)
Nem értelek !
Vannak tények, van klímatváltozás, a hatásaival igenis kell foglalkozni, a VAHAVA és az IPCC is szükséges.
Ám ezek és az újra és újra becsomagolt álhírek (ma.hu, stop.hu, nem is szabadna nézni ...) olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtõl.
Noli mondatai most nagyon ülnek, eme hírek, nemhogy kiváltanák a kívánt hatást, csak visszafelé sülnek el.
Hiába no, nem a tárgyilagosség, a valós információközlés és jövõbeni konkrét tervtovábbítás, hanem a "hagyneilllesemjelzõvel" tematika vezérli a médiát.
Ne mosszuk össze a kettõt, ne esünk a média hibájába (igaz ez nem hiba, következetes tevékenység, ...), legalább MI legyünk tárgyilagosak.
Ám újra a lefutott köröket rójuk, be is fejezem.
Vannak tények, van klímatváltozás, a hatásaival igenis kell foglalkozni, a VAHAVA és az IPCC is szükséges.
Ám ezek és az újra és újra becsomagolt álhírek (ma.hu, stop.hu, nem is szabadna nézni ...) olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtõl.
Noli mondatai most nagyon ülnek, eme hírek, nemhogy kiváltanák a kívánt hatást, csak visszafelé sülnek el.
Hiába no, nem a tárgyilagosség, a valós információközlés és jövõbeni konkrét tervtovábbítás, hanem a "hagyneilllesemjelzõvel" tematika vezérli a médiát.
Ne mosszuk össze a kettõt, ne esünk a média hibájába (igaz ez nem hiba, következetes tevékenység, ...), legalább MI legyünk tárgyilagosak.
Ám újra a lefutott köröket rójuk, be is fejezem.
Igazad van...bocs az indulatért...mindenre van magyarázat, a klimaváltozás hatásai nem is léteznek, mivel azok az események, amelyet annak hisznek, természetes folyamat...halucinál az összes IPCC-s és VAHAVA-s tudós (nem médiasztárok!), holt fölösleges bármilyen felkészülés...hiszen nincs mire...
...és igazad van. Nincs értelme a fokozódó idõjárási anomáliákról beszélni, hiszen ilyen nem is létezik...vettem a lapot.
...és igazad van. Nincs értelme a fokozódó idõjárási anomáliákról beszélni, hiszen ilyen nem is létezik...vettem a lapot.
Nomad:
Hová ez az indulat !
Nincs itt elkendõzés, vannak tények, ám a hírek java lózung (nézd meg pl. Sevilla elmúlt 10éves májusi adatsorát, az angliai vízhiány emberi eredetû, a usa árvíz csapadékadatai, az északi-sarki légszennyezés sajan régóta tudott dolog).
Jól szólt Noli, a médiatúlkapások nem nekünk szólnak, a megetetni kész tömegnek.
Hová ez az indulat !
Nincs itt elkendõzés, vannak tények, ám a hírek java lózung (nézd meg pl. Sevilla elmúlt 10éves májusi adatsorát, az angliai vízhiány emberi eredetû, a usa árvíz csapadékadatai, az északi-sarki légszennyezés sajan régóta tudott dolog).
Jól szólt Noli, a médiatúlkapások nem nekünk szólnak, a megetetni kész tömegnek.
...én sem akarok kötözködni, de itt nem az objektivitás a kérdés. Az Északi-sarki légszennyezettség tény...ha szerinted nem, kérlek, cáfold. A vízhiány, amely Angliát fenyegeti, kiderül nyáron. A spanyol hõség tény...az amerikai ítéletidõ szintén tény. A New Hampshire-i és Massachusetts-i 70 éves áradás szintén tény. Az is tény, hogy Indiát ennyi jégesõ az elmúlt években nem sújtotta, mint 2006-ban. Tény, hogy az ausztrál kormányzat már elkezdte a felkészülést a klímaváltozás miatt megváltozott körülményekhez.
Nem lenne elég a fórum, hogy felsoroljam azokat az anomáliákat, amelyek az elmúlt öt hónapban napvilágot látott.
Természetesen most jön a hosszútávú meteorológia, meg hogy, „-ilyen már volt a föld történtében.” Valahogy a 100-200 éves idõintervallumok engem hidegen hagynak, mivel én itt, és most élek. Ami pedig az idõjárással történik, azt unokáinkra fogjuk hagyni…már ha lesz mit…
Természetesen MINDENBE bele lehet kötni, lehet kritizálni, hülyének nevezni azt, aki ellent mert bármivel mondani, vagy más véleményen van a többséggel. Engem nem az objektivitás felemlegetése zavar. Inkább az, hogy folyamatosan okosabbak vagyunk azoknál, akik a nap 24 órájában kutatással töltik idejüket, felmérjék, mi várható…az, hogy az IPCC jelentését folyamatosan kalandregénynek vesszük…pedig nem az….mondom ezt az eddig „bekövetkezett” események ismeretében.
Nem lenne elég a fórum, hogy felsoroljam azokat az anomáliákat, amelyek az elmúlt öt hónapban napvilágot látott.
Természetesen most jön a hosszútávú meteorológia, meg hogy, „-ilyen már volt a föld történtében.” Valahogy a 100-200 éves idõintervallumok engem hidegen hagynak, mivel én itt, és most élek. Ami pedig az idõjárással történik, azt unokáinkra fogjuk hagyni…már ha lesz mit…
Természetesen MINDENBE bele lehet kötni, lehet kritizálni, hülyének nevezni azt, aki ellent mert bármivel mondani, vagy más véleményen van a többséggel. Engem nem az objektivitás felemlegetése zavar. Inkább az, hogy folyamatosan okosabbak vagyunk azoknál, akik a nap 24 órájában kutatással töltik idejüket, felmérjék, mi várható…az, hogy az IPCC jelentését folyamatosan kalandregénynek vesszük…pedig nem az….mondom ezt az eddig „bekövetkezett” események ismeretében.
Igen, az objektivitás nélküli hírek azok, melyek segítségével elhitetik, hogy semmit sem kell tenni, mivel már úgysem tudunk, azért, hogy talán elkerüljünk egy nagyobb problémát, amit a klímaváltozás okoz. Könnyû etetni a médián keresztül a szenzációéhes olvasókat, sokkal könnyebb, mint felelõsen megfogalmazott írásokkal a valós információkat növelve felhívni a figyelmet valamire, amirõl amúgy még nem tudunk eleget (s pont ezért látszik nagyobb esély a pozitív beavatkozásra is).
Olyan szennyezett a levegõ az Északi-sarkon, mint egy nagyváros forgalmas utcáin - Link
Száz éve nem látott szárazság fenyegeti Angliát - Link
Jéghegyet vontatnának Londonba az ivóvízhiány csökkentésére - Link
Hõhullám sújtja Spanyolországot - Link
Ítéletidõ Amerikában - Link
.... es kis szemelvény...egy könyv jut eszembe: Arthur Huxley - Szép új világ....
No comment...
Száz éve nem látott szárazság fenyegeti Angliát - Link
Jéghegyet vontatnának Londonba az ivóvízhiány csökkentésére - Link
Hõhullám sújtja Spanyolországot - Link
Ítéletidõ Amerikában - Link
.... es kis szemelvény...egy könyv jut eszembe: Arthur Huxley - Szép új világ....
No comment...
Köszönöm a kiegészitéseiteket!Valoban itt tanul az ember és el kell fogadni egymás véleményeit, meglátásait, melyek valoban az esetek döntö többségében jók!
Egymást kiegészitve csak tanulhatunk.
Egymást kiegészitve csak tanulhatunk.
Most,hogy 3 nap után itt vagyok megint egy nem minden évtizedben elõforduló esemény:2 nap alatt itt 70 mm esõ,elõtte 30 nap alatt 17,7.Természetesen tudom,hogy országosan nem ez történt,de a mai 5-10 fokos Tmaxok is durvák,ha tavaly tudom(nehogy beírogassátok),hogy júniusban is volt ilyen.Cseszneken az április 15-én elvetett kukorica árnyékos helyen 12 nap alatt kikelt.Errefelé szokatlanul meleg volt az a 2 hét.Pl.a kajszi 10-én virágzott ki,mostanra néhány almafa kivételével minden fa elvirágzott.Rendkívül hosszú hidegperiódus után április elején kezdtek ébredni a növények,s a két hét hátrányból két hét elõny lett a nyári idõ hatására:még az orgona is kivirágzott,miközben az aranyesõ be sem fejezte.Persze ez nem országos,lehet,hogy csak a Bakonyalján volt így.
Dehogy baj András, sõt !
Ebbe már én sem mentem bele, hogy jégesõ és jégesõ között is óriási különbség van.
Már csak méret okán is, abszolút jogos a 2cm-es átmérõhatár.
Valamint ugye a kialakulás miatt is, téli félévi záporok kísérõjelensége (dara, max.0,5cm), gyenge egycellás "pulse-type" zivatarok szimpla kihullása (borsó, 0,5-2cm), vagy multicellás (netán szupercellák) külön áramlási struktúráiból jól meghízott leérkezõ (méret akár 10cm, pl. Mályi 2004 06.09: 6-10cm) , netán leáramlással levágódó jegei között.
A tavaszi alsó légrétegek hõmérsékleti viszonyai is fontos ismérv, egyetértek !
Azaz egyértelmû kijelentések elõtt érdemes jól körüljárni a témát, remélem tudtunk segíteni Géza75.
Ebbe már én sem mentem bele, hogy jégesõ és jégesõ között is óriási különbség van.
Már csak méret okán is, abszolút jogos a 2cm-es átmérõhatár.
Valamint ugye a kialakulás miatt is, téli félévi záporok kísérõjelensége (dara, max.0,5cm), gyenge egycellás "pulse-type" zivatarok szimpla kihullása (borsó, 0,5-2cm), vagy multicellás (netán szupercellák) külön áramlási struktúráiból jól meghízott leérkezõ (méret akár 10cm, pl. Mályi 2004 06.09: 6-10cm) , netán leáramlással levágódó jegei között.
A tavaszi alsó légrétegek hõmérsékleti viszonyai is fontos ismérv, egyetértek !
Azaz egyértelmû kijelentések elõtt érdemes jól körüljárni a témát, remélem tudtunk segíteni Géza75.
Még annyit: továbbra is úgy gondolom, hogy az "átlagos" zivatarokból tavasszal sokkal nagyobb eséllyel kapunk jégesõt, mint nyáron. Ha a konvekció csak arra elég, hogy 1 cm-nél kisebb jégszemek keletkezzenek, ezek nyáron a meleg alsó légrétegekben teljesen elolvadnak, a mostani T mellett viszont még le tudnak érkezni. A nyári melegben persze már kialakulhat olyan erõs konvekció, ami sokkal nagyobb jégszemeket termel. Ha most, áprilisban ilyeneket láttunk volna, az tényleg különleges lenne. De azért messze nem szupercellák voltak ezek a mostani zivatarok, jégesõ ide vagy oda...
Géza75: nemcsak a jégszemek méretében van a különbség, hanem a jégesõt létrehozó folyamatokban is... Lásd Storman 3 nappal ezelõtti hozzászólását a "zivatarlesen" fórumban - remélem, nem baj, hogy itt idézem:
Storman (Budapest II.) 2006-04-26 22:54:10
"Jégesõre szinte mindig van esély, amikor zivatarra, még akkor is, ha csak átlagos egycellás zivatarokra lehet számítani. A legnagyobb reflektivitású részekbe általában szokott vegyülni legalább néhány jégszem. Az más dolog, hogy ez azért elég kis területet szokott ilyen esetekben érinteni. A jégesõt akkor van értelme kiemelni, ha a légköri feltételek jobban kedveznek, mint általában, vagy nagyobb az esély a heves kategóriára (jégszem > 2 cm)."
Storman (Budapest II.) 2006-04-26 22:54:10
"Jégesõre szinte mindig van esély, amikor zivatarra, még akkor is, ha csak átlagos egycellás zivatarokra lehet számítani. A legnagyobb reflektivitású részekbe általában szokott vegyülni legalább néhány jégszem. Az más dolog, hogy ez azért elég kis területet szokott ilyen esetekben érinteni. A jégesõt akkor van értelme kiemelni, ha a légköri feltételek jobban kedveznek, mint általában, vagy nagyobb az esély a heves kategóriára (jégszem > 2 cm)."
Géza75: Igaz, ám megõrizve az objektivítást, azaz ne kiáltsunk farkast minden apró kutyára.
Azaz Usrin véleményét újra csak megerõsíteni tudom, tudván azt, hogy egyik változási tendencia a konvekciós események erõsödés lehet a következõ idõszakban, ám nekem ilyenkor mindig ugyanaz ugrik be, hogy mihez képest, pl. ha az elmúlt éghajlati "döglött" idõszakra (1960-90), az nem igazán mérvadó.
Azaz Usrin véleményét újra csak megerõsíteni tudom, tudván azt, hogy egyik változási tendencia a konvekciós események erõsödés lehet a következõ idõszakban, ám nekem ilyenkor mindig ugyanaz ugrik be, hogy mihez képest, pl. ha az elmúlt éghajlati "döglött" idõszakra (1960-90), az nem igazán mérvadó.
De érdemes együtt emliteni!A globális-éghajlatváltozás minden "apró" dologban megnyilvánulhat...
Azért a mostaniakat nem érdemes együtt említeni az igazán heves, károkat okozó jégesõvel. Ezeknek az aprószemû jégesõknek szerintem épp a tavaszi hûvösebb idõ kedvez: ha nyáron alakulnak ki ugyanekkora jégszemek egy Cb-ben, azok valószínûleg elolvadnak, mielõtt elérnék a felszínt...
Való igaz, de ha utána nézel azért árrilisban nem gyakori az ilyen helyzet,hogy jégesö legyen ilyen sok helyen..És a melegnek is van köze hozzá.
Ma éjjel nálam 1h-kor volt jégesö...Csendes esö közepette,csak ugy..
Annyit akarok csak kihámozni, hogy az éghajlatváltozással együtt gyakoribbak lesznek az ilyen "ritka" szituk.Üdv.
Ma éjjel nálam 1h-kor volt jégesö...Csendes esö közepette,csak ugy..
Annyit akarok csak kihámozni, hogy az éghajlatváltozással együtt gyakoribbak lesznek az ilyen "ritka" szituk.Üdv.
Géza75: sztem a jégesõnek az erõs konvekcióhoz van inkább köze mint a hõmérséklethez.
Az idén igen hamar jöttek a jégesök és a felhöszakadások..A jégesö nagy melegben (30 fok) körül jellemzö...Nem18-20 foknál..
Egyébként azért volt egy kis szeszélyesség, mert április 12-én havasesõ volt, reggel csak a Mecsekben, késõbb a városban is. Egy nappal elõtte zivatar volt. Mondjuk ebben nagyjából ki is merült a dolog.
Nemrég kezembe akadt Probáld Ferenc "Változik-e éghajlatunk" címû mûve!Nagyon érdekes és tanulságos a könyv!
a tavsz elmaradtáról:
évek óta egyre jobban tapasztalható, hogy a hõmérséklet meredeken megugrik áprilisban. március derekén még masszívan havazgatott, de az orgona virágzás az idén is jelentõsen megelõzte a "ballagási szezont". mintha shift-szerûen váltana az idõ egy hidegebb állapotból egy jelentõsen melegebbe.
az április szeszélyességének elmaradtáról:
idén a tél is egyenletes hõmérsékletû volt. tavaly a pesti kátyúk nagyrésze az un. "hõstressz" miatt alakult ki. többször elõfordult 10-15 fokos napi átlaghõmérséklet különbség két egymás utáni nap között. idén ilyen nem volt. ez az egyenletesség folytatódott áprilisban is.
érdekes lenne mindkét megfigyelést a "számok nyelvén" vizsgálni hosszabb távon összevetve az ághajlati átlagokkal:
1. téli-tavaszi idõszak napi átlag T egyenletessége
2. a tavaszi melegedés hirtelensége ill. fokozatossága
évek óta egyre jobban tapasztalható, hogy a hõmérséklet meredeken megugrik áprilisban. március derekén még masszívan havazgatott, de az orgona virágzás az idén is jelentõsen megelõzte a "ballagási szezont". mintha shift-szerûen váltana az idõ egy hidegebb állapotból egy jelentõsen melegebbe.
az április szeszélyességének elmaradtáról:
idén a tél is egyenletes hõmérsékletû volt. tavaly a pesti kátyúk nagyrésze az un. "hõstressz" miatt alakult ki. többször elõfordult 10-15 fokos napi átlaghõmérséklet különbség két egymás utáni nap között. idén ilyen nem volt. ez az egyenletesség folytatódott áprilisban is.
érdekes lenne mindkét megfigyelést a "számok nyelvén" vizsgálni hosszabb távon összevetve az ághajlati átlagokkal:
1. téli-tavaszi idõszak napi átlag T egyenletessége
2. a tavaszi melegedés hirtelensége ill. fokozatossága
Na végre sikerült újra életet lehelni a fórumba, visszatérnek a régi hozzászólók!
Már csak Kenya barátunk hiányzik!
Partalan vitáról szerintem itt szó sem lehet! Ez a fórum elsõsorban adatokkal alátámasztott elõrevivõ véleményütköztetések színtere. Remélem..
Snowhunter:Köszönöm! Én is örülök, hogy a "hét szûk hét" után végre felbukkanhattam!
A tavasz normálissága vagy nem normálissága - hangsúlyozottan átmeneti évszak jellege nyomán - meglehetõsen szubjektív megitélés alá esik.
Idén valóban mentes a nagyobb szélsõségektõl, a gyors és "drasztikus" változásoktól, amellett, hogy a meteorógiai adatok (hõingás, T.max, T.min, csapadék) nagy átlagban hozták a szokásos áprilisi értékeket. Persze területi szórásban.
De - és erre igyekeztünk Jaurinummal felhívni a figyelmet -a rövid idõintervallum alatt bekövetkezõ "bolondos áprilisi szeszéllyesség" (nem csak mint hangulati elem) idén elmaradt. (Markáns ciklonális hatások frontjai, korábban beharangozott hidegbetörések, hidegöblitések stb.)
Az azonban elgondolkodtató, hogy április 1.-én (!) minden hivatalos hóadat ellenére a börzsönyi Csóványos-Magosfa 750-800 m feletti csúcsrégiójában (jelentõs kiterjedésû terület) a márciusi téli viszonyok nyomán még mindig 50-60 cm-nyi (helyenként ezt bõven meghaladó) összefüggõ hótakaró volt.
Ezzel szemben április 27-én pedig, az ismert fagyzugos, északra nyitott, magasan fekvõ szûk völgyfõkben és gerincoldalakon, a szubmontán és montán bükkösök május közepi-végi zöld levélzetben pompáznak, aljnövényzetükben márciusi-áprilisi-májusi geofiton fajok kevert virágszönyegével.
Már csak Kenya barátunk hiányzik!
Partalan vitáról szerintem itt szó sem lehet! Ez a fórum elsõsorban adatokkal alátámasztott elõrevivõ véleményütköztetések színtere. Remélem..
Snowhunter:Köszönöm! Én is örülök, hogy a "hét szûk hét" után végre felbukkanhattam!
A tavasz normálissága vagy nem normálissága - hangsúlyozottan átmeneti évszak jellege nyomán - meglehetõsen szubjektív megitélés alá esik.
Idén valóban mentes a nagyobb szélsõségektõl, a gyors és "drasztikus" változásoktól, amellett, hogy a meteorógiai adatok (hõingás, T.max, T.min, csapadék) nagy átlagban hozták a szokásos áprilisi értékeket. Persze területi szórásban.
De - és erre igyekeztünk Jaurinummal felhívni a figyelmet -a rövid idõintervallum alatt bekövetkezõ "bolondos áprilisi szeszéllyesség" (nem csak mint hangulati elem) idén elmaradt. (Markáns ciklonális hatások frontjai, korábban beharangozott hidegbetörések, hidegöblitések stb.)
Az azonban elgondolkodtató, hogy április 1.-én (!) minden hivatalos hóadat ellenére a börzsönyi Csóványos-Magosfa 750-800 m feletti csúcsrégiójában (jelentõs kiterjedésû terület) a márciusi téli viszonyok nyomán még mindig 50-60 cm-nyi (helyenként ezt bõven meghaladó) összefüggõ hótakaró volt.
Ezzel szemben április 27-én pedig, az ismert fagyzugos, északra nyitott, magasan fekvõ szûk völgyfõkben és gerincoldalakon, a szubmontán és montán bükkösök május közepi-végi zöld levélzetben pompáznak, aljnövényzetükben márciusi-áprilisi-májusi geofiton fajok kevert virágszönyegével.
Még egy félreértésre szeretném felhívni a figyelmet. Magyarország területének 98-99%-án az számít átlagosnak, ha VAN fagy áprilisban! Még egyes középiskolai atlaszokban is szerepel a térkép az utolsó tavaszi fagy átlagos idõpontjáról: ez csak az ország legdélibb részén van április 1. elõtt, legtöbb helyen 10-20. közé esik, az Északi-középhegységben május 1. körüli...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-21 09:40
Szabályzat