Légköroptika

"Emissions of Light and Very low frequency perturbations from Electromagnetically pulsed sources" (igaz, a szakdogámban én emeltem ki nagybetûvel, hogy mi mibõl jön - sok cikkben lehet olvasni róla, pl E. R. Wilson (2001): Sprites, Elves, and Glow Discharge Tubes, Physics Today, Vol. 54, p. 41–47. --- érdekes cikk, ha gondolod, átküldöm) Érdekesnek találtam, hogy nem nagybetûvel írják... Ezt a témavezetõm javaslatára írtam így a dolgozatban.

Nem tudod, mibõl rakták össze? Nem találok erre való utalást és nem is írják nagybetûsen. (a TLE-k magyar neveit Bór Józseftõl kaptam, korábban már beírtam ide a fórumba õket)

Köszi szépen
Én a szakdogámban a blue starter-t "kék kezdemény"-nek hívtam, de elég sutának éreztem... XD Amúgy az ELVE egy mozaikszó, tudtommal azokat nem fordítják le, de amúgy vicces ez a gyûrû lidérc.

Mai OPOD Ladányi Tomi ovális Jupiter-pártája:
Link

Conchita Dóri kérdése kapcsán azt hiszem, hiánypótló lesz a következõ:
Link
Kis angol-magyar légköroptikai szótár
A segítséget és az ötleteket köszönöm Kiricsi Áginak és Farkas Alexnek!

Ha bárki talál benne hibát, elütést, hiányt, marhaságot, kérem, írjon egy privit, s javítok.

Erre is pár hónapja született magyar név és ha emlékezetem nem csal, légkörfény az. :-)

Hali, lehetséges, hogy inkább a csillagász fórumban kéne feltennem a kérdést, de tud valaki arról, hogy az "airglow" nevû jelenségnek lenne magyar fordítása? Vagy próbálkozzak szemináriumon lefordítani? [esõ]

Turbopauza valaki tudja : ha kémiai rétegzettség szempontjából vizsgáljuk a légkört: az a határ, ami alatt az oxigén és a nitrogén nem válik szét fajsúly szerint, efölött (kb 90-120 km) a molekuláris oxigén disszociál, és elkezdõdik a fajsúly szerinti szétválás.

TÁTÁTÁTÁÁÁÁM!

Az imént kaptam MoJótól az információt, hogy felkerültek a konferencia videóanyagai az alábbi linkre:

Link

Link
Kaptam mutertól egy darab olaszországi szodalit ásványt, meglestem mikroszkóppal. Néhol a sötétkék ásványt áttetszõ rétegekben borítja valami más ásvány, aminek gyönyörû kettõs fénytörése van.

A turbopauza a felsõlégkörnek az a szintje, amely fölött a légkör alkotóelemeinek turbulens keveredése már elhanyagolhatóan kicsiny.
Magassága - a körülményektõl függõen - 105-115 kilométer közötti.

Link
Le van tiltva nálatok a google??? :-)

Logikailag kikövetkeztetve a turbopauza turbulens légáramlásokat tartalmazó légrész határfelülete, vége. (?)

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!
Lesz még néhány ilyen kérdésem a közeljövõben. Van olyan elnevezés, aminél nem is tudtam rájönni, hogy mit akar jelenteni. (pl. tudjuk mi az a turbopauza?)

Radarvisszhangot viszont télen is észlelni, így annál érdemes megkülönböztetni. Link

A nyári szó, szerintem felesleges. Hiszen tudjuk mikor van jelenség. Mármint, hogy az éjszakai világító felhõk mikor láthatóak.

Tökéletes! (Akkor hát: Nyári Mezoszférikus Radarvisszhang.) Noli, kitûnõ a nyelvérzéked.

Szerintem nagyon is jó ez, de a "radarvisszhang" egy szó. :-)

Nyáridõbeli Sarki Mezoszférikus Visszhang (NSMV) - ez sem rövidebb. (Nem jobb a Nyári Visszhang a Sarki Mezoszférában (NVSM)?) Hosszabb szövegben a jelenség kifejtése után természetesen elegendõ a kezdõbetûket használni. Példa rá: az Éjszakai Világitófelhõk (ÉVF)...

Az éjszakai világító felhõket (NLC) ugyebár 1885-ben fedezték fel. Jóval késõbb még egy jelenséget felfedeztek, amely ugyanabban a magasságban van, mint az NLC-k. Ez utóbbi egy bizonyos radarvisszhang lenne, amirõl megállapították, hogy egy idõben létezik az NLC-vel, azaz ebbõl következõen az NLC-t alkotó anyagról kapunk visszaverõdést. Ezekrõl többé-kevésbé beszélünk is itt a fórumon a gyakorlatban. Namost. A második jelenségnek az volna a neve angolul, hogy Polar Mesosphere Summer Echo, azaz rövidítésben használva PMSE. Ennek kellene egy magyar nevet kitalálni, amihez a Ti segítségeteket kérném. Az én ötletem a Nyári Mezoszférikus Radar Visszhang lenne, de szörnyen furcsának érzem a kifejezést. Ha valakinek van ötlete, véleménye, szívesen várom.

Martin "Holdszivárvány" McKenna legújabb holdszivárványa:
Link

Azért legalább az élmény megvolt! :-))

5 körül brutális dupla szivárvány volt gyönyörû számfeletti ívekkel, de - az eddigiekkel ellentétben - nem áztattam el a telefont, no meg éppen biciklin voltam, meccsre siettem... Persze mindig van kifogás, bocs...!

Nagyon szép képek!!! Jó helyen laksz, ha minden nap van halód! :-))

na itt is vannak a maiak szal: Link Link Link

és egy kis effektel se néz ki rosszul : Link

Hû, de pikánsan színesek, gratulálok :-)

Nagyon szép fotók tényleg
Amúgy ma megint láttam egy 22-est le is kaptam rögtön képek majd lesznek.Csak most nem volt teljes a cirrus réteg ezért csak félkör volt látható.De így is jó.

Gyönyörûek, a második a tükrözõdésekkel egyenesen csodálatos!

Jaja, de ott voltak a tölgyek a Nap meg a folt közt, nem volt épp tökéletes a mérés. :-( Ezért szeretek egyedül kirándulni, mert akkor nem kell nézegetnem mások türelmetlen képét, míg én valamit épp figyelek s van idõ arra, amit szeretek csinálni, vagy épp abban a pillanatban érdekel... Az uram meg a haverunk, akivel voltunk, 50 méterre toporgott az erdõ szélén...

Tegnap naplemente elõtt kicsivel.

Link

Naplemente után kb 40percel.

Link

De azt írtad, hogy kimérted és közelebb volt mint 120°. ?

Alex, nagyon köszönöm a tartalmas kiigazitást. Soraiddal teljesen mértékben egyetértek. Köszönet Nolinak is az éberségéért.

Szerencsém volt, mert amikor jó felhõk voltak délelõtt, elhúztak a Naptól túl messzire, ez meg akkor lett, mikor faternak vittem át rántott õzlábgombát.

Wow, na itt ilyen nem volt. Gratula!

Nagyon szép fényes 22-es, gratulálok, s egyúttal csatalkozom azon kollégákhoz, akik örömmel üdvözölnek a "fertõzöttek" közt. :-))

Közben Ági általi közvetítéssel Marko Riikonen válasza is megérkezett, szerinte 120-as melléknap. A panorámaprogi simán torzíthat annyit, hogy azt tudjam mondani, igaza van.
Szóval a rejtély megoldva. :-)

Mai adag színek és fények:
Link
Koszorú, iriza jött, mint a gyorsvonat!

Komoly a fogalmi zavar a történetben.
1) A parhélikus kör átmérõje valóban változik a napmagassággal, ez egyértelmû. Nyilván "elõbb" összeér a fehér ív, ha a Nap magasabban van. De ezt az átmérõt én még egyik külföldi szakcikkben sem láttam kimérve. Igazából nem is lenne értelme szerintem.
2) Olyan, hogy 90 meg 120 fokos parhélikus kör, nem létezik. Jelen tudásunk szerint legalábbis. Ha létezne, akkor meg nem értem mire vonatkozhatna a fok érték.
3) A parhélikus körön 120 fokra lehet 120 fokos melléknap a Nap mindkét oldalán. A kialakulását most nem akarom ecsetelni, de ha érdekel valakit, szívesen leírom.
4) A Hevel-halo nem 90 fokos parhélikus kör, hanem 90 fokos halo a Nap körül. Ám ennek léte egyelõre nem bizonyított, ugyanis soha senki nem örökítette meg. Hevel történetében - aki elvileg az egyetlen, aki látta - lehet tévedés, lehet, hogy valójában a parhélikus körre gondolt. Errõl több helyen lehet angolul olvasni.
5) Biztos, hogy amit Te írsz "nem vicc" alatt, az a 120 fokos melléknap. Azt lehet, hogy tényleg többször észlelik, mint mi, de amit Noli fotózott, az egyelõre a teljes szakirodalmat áttekintve rejtély.

Én is gratulálok neked, szép képek!
Idõnként nálunk is látszott ma is gyenge 22-es, de nem igazán volt fotózható.

Üdv a csapatban!
Nagyon szép karikát fogtál! Gratula!

meg még egy :Link

Na itt egy mai kép : Link

Már engem is megfertõztetek a légköroptikával Ma sikerült lefotóznom asszem egy 22°fokos halo-t.Csak még valahogy a képet kellene szerkesztõvel korrigálnom mert nem túl kivehetõ a jelenség.

Én nem vicceltem. Tõlünk északabbra valóban többször észlelik, mint mi, mert arrafelé gyakrabban járnak a poláris ciklonok fátyolfelhõi.
Szerintetek a 90, illetõleg 120 fokos parhélikus körök különbözõ átmérõje vajon nem csupán a nap magasságának változásától függ? (Például alacsony napmagasságnál óriási, magas napállásnál lényegesen kisebb. A számitógépes szimulációk erre utalnak.)
A 90 fokos parhélikus kört ismerik Hevel (Jan Hevelke/Hewelke csillagász, fizikus) néven is.

Nos, én csak vicceltem mert a melléknap ív nem gyakori, a 90 fokos melléknapról pedig még nem hallottam. De oké.

Igy van. Kizárólag fehéres, mint a 90 vagy a 120 fokos parhélikus kör, amelyen megfigyelhetõ, csakhogy a fátyolfelhõzet egyenetlenségei, hézagai miatt nem mindig látszanak egyszerre (a nappal átellenes irányban bal- és jobb oldali melléknap is diszeleghet az emlitett körökön).

Noli: nagyon tetszenek a felvételeid!

Na hát itt bevastagodott közben.

Noli, én számolom õket, ha erre jönnek. Felénk egyelõre derül, ami az elmúlt hét után jelentõs eseménynek számít!
Link

Ma tessék orbitális koszorúkkal számolni, osztályon felüli Ac-k vannak!

90 fokos melléknap. Gyakori.

Jó reggelt!
Tegnap délben jött vendégünkkel elmentünk egy gombászós kirándulásra a környékre (szerencsére nem üres kézzel jöttünk haza :-)) s út közben egy nagyobb tisztásra kiérve láttam meg a halót, akkor kezdett alakulni. 90%, hogy körülírt volt, nem szûrtem meg azt a részét, de szemre körülírtnak tûnt. De nem is ez a lényeg. Elõször csak nagyon halványan, de percek alatt felerõsödve látszott egy kékesfehér folt a belátható égrészen(mintegy 150 foknyi) körbefutó phc-n, elsõre simán azt hittem, hogy 120-as melléknap, de aztán kimértem s jóval közelebb vlt a Naphoz, mintegy 80-90 fokra csak. Ez az abszolút "ez meg mi a lópikula" kategória, mivel egyszerûen nincs ilyen holmi, a még szóba jöhetõ kék folt se itt van, hanem jóval messzebb, szóval egyelõre rejtély.
Képek (szûrõzve is)
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Széép! Körülírt!