Globális jelenségek

kenya: Persze, de a lényeg szerintem azon van az ilyen újsághírekkel, hogy az átlagembert elterelik az álatala is megváltoztatni való dolgokról. Ha sok olyat olvasol, hogy így a termlszetes folyamatok, úgy az erdõk meg a tengerek, akkor egy idõ után azt fogod mondani: tojok én a környezetvédelemre, amikor úgysem rajtam fog múlni!
Pedig sokkal inkább kellene tudatosítani azt az emberi eredetû káros hatást, amit igenis személyre lebontva lehet csak globálisan megoldani. Értem ezalatt, hogy nem járni mindenhova autóval, stb. Persze ezek idealista eszmék. És ahogy az emberek egyre kevésbé érzik a saját szerepüket fontosnak a világban (vagy egy országban, egy kisebb közösségben), úgy ennek egyre csekélyebb is az esélye. Egy lazacnak valóban nincs esélye feljutni az árral szemben úszva az ívóhelyre, de ha sokan nekilátnak, néhánynak bizony sikerül - és nálunk is ez (is) jelenti a túlélés titkát.
Nyomorult Wegenert pedig pont azért gúnyolták, mert nem volt geológus, így nem hitte senki, hogy beleláthat olyan rendszerbe, ami nem a szakterülete. Talán belõle példát emelve lehetünk mi, amatõrök is reménnyel teltek, hogy esetleg mégis hisznek majd nekünk s talán még idõben.

Öröm olvasni ezt a fórumot! Csak így tovább!

Köszi Usrin, rémlett a neve, de nem akartam butaságot írni.

Kenya: Alfred Wegener volt az, aki ("amatõr" geológusként, hiszen elsõsorban meteorológus volt!) felismerte a partvonalak illeszkedését, és több más tényezõt, ami az egykori összetartozásukat bizonyítja.

Noli: van egy olyan mondat, ami megadja a tudósoknak is a visszavonulás lehetõségét, egy afféle Jolly-Joker ami így hangzik: "...a tudomány mai állása szerint...." Ez tulajdonképpen teljesen érthetõ is, hiszen éppen a tudomány az, ahol minden nagyon gyorsan változik, hihetetlenül naprakésznek kell lenni. Elméletek, nézõpontok "harcolnak" egymással, látszólag mindegyiknek igaza is van. Sokszor volt olyan, amikor szó szerint kiröhögtek egy tudóst az elméletéért és lám, neki lett igaza. Itt van pl. a lemeztektonika elmélete: Valakinek feltûnt (Usrin segítség, nem jut eszembe a neve!) hogy Afrika nyugati és Dél-Amerika keleti partja pontosan összeillik. Elõször kigúnyolták, aztán kiderült, neki van igaza. Én a magam részérõl az éghajlatváltozás témakörében fel vagyok készülve jónéhány meglepetésre, néhány olyan tényezõre, ami még ezután fog kiderülni és valamerre elbillenti a mérleg nyelvét. Pontosan azért, mert rendkívül sokismeretlenes egyenletrõl van szó. Alapvetõen persze jó lenne, ha a humán faj leszállna a magas lóról és tudomásul venné, hogy õ is része a bioszférának, bármennyire is szeretnénk kivonni magunkat ezalól.

Nola: több, mint valószínû, hogy LAM-nak igaza van, rövid jellemzésed tényleg a Larix decidua-ra utal. Kevesen ismerik, hiszen hazánkban csak a Vend-vidéken fordulnak elõ terjedelmesebb (ültetett) állományai. Persze díszfaként több helyen felbukkan.
Pár éve az egyik Vágó-adásban (Legyen ön is milliomos) egy eladdig magabiztosan menetelõ játékos megkapta ezt a kérdést (azazhogy a 4 felsorolt fenyõféle közül melyik lombhullató?) azt hiszem 1.5 millió ft-ért. Kikért 2 segítséget, telefonon mondták meg neki a jó választ..
Szóval mehetsz a 3 millásra, de a közönség már nem segíthet !

Errõl a lenti cikkrõl az jut eszembe, hogy volt valamikor olyan "hit" is divatban, hogy ne tartsunk szobanövényeket, mert elszívják az oxigént a lakásban az ember elõl, míg az ember alszik. :-(
Kinek érdeke az, hogy a valós, emberileg változtatható dolgok helyett ráfogjon mindent a Természetre?...

A globális felmelegedésért az esõerdõk a felelõsek, a legtöbb metánt ezek bocsátják ki:

Link

Kár hogy a metán a légkörben feljebb található. Ha lejjebb lenne, nem is éreznénk, hogy meleg van. Mi is betépnénk tõle. :-DDD

kenya:Ez hót komoly!
Széles-spektrumú metánmámor! :-D

Azért jó tudni, hogy már a toxikológusok is érdeklõdnek az éghajlatváltozás iránt! :-)

LAM: ezt nem mondod komolyan! :-DDD Ilyet! Betéptek a metántól? És a partiõrség radarjai? Azok is?

Nola, Kenya:Az utalt Bermudás cikk is a hirtelen nagy mennyiségû metán felszabadulást tette felelõssé. De a következtetésük egészen sajátos volt.
Szerintük a kilépû nagy mennyiségû gáz egyszerûen elkábította a hajósokat! Beszívták/tak!
Ezért tûntek el..
Gondolom az automatikus navigációs eszközök is gázmámorban fetrengtek...;-)

"pezsegõs víz"? Jó neve van. Bár ha már pezseg, nem baj, ha COOH-t is tartalmaz. :-)
Egyébként a fórum témájánál maradva, többen valóban a permafrost-ból esetleg kiszabaduló metánt tartják az egyik legnagyobb veszélynek. Valóban eléggé felgyorsíthatná a folyamatot. Pozitív visszacsatolásból pedig van több is. Egyébként ami személy szerint engem mindig lenyûgöz, az a rendszer hihetetlenül komplex volta és az, hogy bármilyen változás hány és hány helyen idézhet elõ további, valamilyen irányú változást. Ha még a pillangó-effektust is hozzávesszük, valóban hátborzongató lehet a végeredmény.

kenya: én is láttam valami hasonló filmet mostanában, ott "pezsegõs vízként" említették.

Nola: bocs hogy beleszólok, én a Bermuda-sztori egy verzióját ismerem. Nemrég volt egy film róla, miszerint a Bermudák körül a tengerfenékrõl helyenként erõs metán-gázbuborék feláramlást észleltek. Az volt az elmélet, hogy ez a jelenség közrejátszhat hajók eltûnésében, csökkentve a felhajtóerõt, amely ezen jármûveket a víz felszínén tartja ugye. Kísérleteket is végeztek ezirányban, azonban ezek éppen ellenkezõ eredménnyel zárultak. Nemhogy csökkent volna a felhajtóerõ, éppenhogy növekedett. Ez tehát nem lehetett okozója a hajók nyomtalan eltûnésének. NEkem ez volt az asszociációm a Bermuda-háromszög és a metán kapcsolatáról.

LAM: a jövõbeni képeimrõl Jaurinumtól többet megtudhatsz, e-mailben biztos megírja, ha rákérdezel.

Snowhunter: :-) (he-he!)

Nola:A metánszint emelkedéses hõcsapda ugyan csúnya ügy lenne, de ez már megint csak egyoldalú közelítése a dolgoknak.
Az algák gondolom lebontási termékeik révén keverednek ide. Bár ebben egy algász kompetensebb.
Ugyan, nem látom az összefüggést a jõvõbeni szép képek esélye és a munkahelyed között, de ettõl még kivi vagyok a következõ képekre is!
Nem akarván elvenni Jaurinum kenyerét, de a plasztikus leírás alapján, gondolom egy európai vörösfenyõrõl lehet szó...:-)

LAM: köszönöm, ha visszamegyek augusztusban dolgozni majd akkor lesznek igazán szép képek is!
Akkor azért nem találtam sok mindent, mert én a metán-hidridre emlékeztem és azt kerestem.
A filmben nem volt szó alternatív energiaforrásról, ott kimondottan a globális felmelegedéssel hozták kapcsolatba, meg az algákról esett még szó benne. Olyasmire emlékszem hogy antarktiszi jégmintavétellel kimutatták, hogy a föld történetében többször elõfodult már, hogy emelkedett átlaghõmérséklet és õk ezt azzal próbálták magyarázni, hogy nagyobb mennyiségû metán szabadult fel egyszerre az óceánok mélyérõl. Akkor nem volt még környezetszennyezés, azért kerestek valami lehetséges magyarázatot a melegedésre és lyukadtak ki a metánhidrátnál. Aztán hogy az algák hogyan keveredtek bele a dologba, arra már tényleg nem emlékszem.
Sajnos a Bermuda -háromszögeset nem tudom megnyitni egyik böngészõmmel sem, de el tudom képzelni mi lehet benne.

Jaurinum: ha kitavaszodik csinálok egy nagyon szép, lombhullató fenyõfélérõl képet, az is a tónál van. Most ugyan kopasz, de így is szép formája van, a többi fenyõ fölé magasodik. Ha kihajt nagyon élénk zöld a levele és szinte selymes tapintású. Õsszel besárgul, majd vörösödik, aztán rozsdabarnán lehullanak a levelei.
Neked biztos tetszene!

Érdemtelenül Lam ?

Ugyan már, párját ritkítóan érdekes, objektív és tanulságos írásokat "követsz el", minden elismerésem.

Kár, hogy olvasni is alig van idõm.

Szia Nola!
Valóban halottam (pontosabban a Földtani Kutatást forgatva bukkantam rá egyszer) már ezekrõl a gázhidrátokról, és a szóban forgó metán-hidrátról!
A 70-es évek óta (olajár-robbanás) foglakoznak velük behatóbban. Persze a vegyészek (és az asztrokémia!) már régen ismerik az illékony gázok hidratált állapotát.
Nagy nyomás, alacsony hõmérséklet, vizes (hidratált, mint a babaápolóknál :-) környezet és megvan a gázhidrátunk.
Pontosan a mélytengeri környezet, óceánfenék, az örök jég, csúnyaszóval a permafrost (pl. Szibériai fagyott altalajú helyek) területei alkalmasak erre.
Speciális keletkezési körülményeik miatt valóban elég érzékenyek, ahogy írod instabilak. Egyszerûen elvesztik a gáztartalmukat.
A drasztikusan fogyó (azért egészségesen kételkedjünk) CH-k kiváltására akarják õket alkalmazni. Gõzerõvel kutatják a felhasználhatóság körülményeit. Az oroszoknál már fejtik és erõmûben égetik is.
De hát a metán oxigénes égetésekor megint mi keletkezik?
CO2 és vízgõz. Ezek pedig üvegházgázok. Fából vas karika.
Emellett pedig mûrevaló fejtésük se egyszerû eset.
De a metánhidrát keresõszó alatt azért elég sok mindent ad majd fel a gugli.
A legjobb a Bermuda-háromszöges..nem lövöm le a poént!
Amúgy tegnap már írtam - szerintem eltûnt az észlelések tengerében - hogy szépek a képeid. Fõleg a naplementések!
És szívesen..

Jaurinum, Nomad:Érdemtelenül tisztelnek meg Uraim,de köszönöm!

Csatlakozom Nomad-hoz, gratulálok!

LAM, gratulálok az ismereteidhez...öröm olvasni...

LAM: évekkel ezelõtt láttam egy mûsort valamelyik ismeretterjesztõ csatornán. Az óceánok mélyén levõ szilárd állapotú metánról volt szó benne (metán-hidrid vagy hidrát már nem emlékszem), hogy milyen instabil anyag, pár fokos hõmérséklet-emelkedés is felszabadíthatja. Én aztán tényleg nem értek hozzá, de errõl nem nagyon hallani. A neten nem találtam túl sok infót róla az éghajlatváltozással kapcsolatban, (valami japán oldalon persze ott virított a képlete. Most nem azt kérem, hogy Te nézz utána, csak kíváncsi vagyok, hogy pontosabban tudsz-e róla valamit. (Biztos tudsz! Köszönöm.

Hûha az ember fia hirtelen nem is tudja kinek reagáljon!?
Talán sorrendben..

Floo:Kiváncsi lennék én is a pontosabb lokalizációra.
Fõleg mivel domboldalból akad egy-kettõ Dél-Svédben!

Nao: Ahogy írod, Te és Én is és még sokan mások, valóban egy (általam jó értelemben büszkén ) vállaltan amatõr meteorológus oldal fórumában cseréljük ki eszméinket.
Ennek ellenére - tudományosságtól függetlenül - alapvetõ fontosságú megtartanunk és betartanunk vélemény nyilvánításaink kapcsán a tárgyilagosságot.
Az ember pszichéjébõl, szocializáltságából fakad, hogy alapvetõen szubjektíven áll hozzá majd minden egyes kérdéshez, problémához.
Kicsiny életünk apró-cseprõ dolgaiban hozott döntéseinkben is, gyakran (konformitásból, szinkretizmusból) prekoncepciókból indulunk ki, majd a felmerülõ tényeket megrostázzuk és aszerint válogatjuk ki, hogy mennyire passzolnak, illeszthetõek be a hibás vagy nem hibás elméletünkbe.
De az esetek többségében a tények, elõbb vagy utóbb vigyorogva orrba vágnak.
Ez Veled és Velem is így van. Emberi sajátosság.
A jelenlegi redukáló tudomány oldaláról nézve, ráadásul ez a hozzáállás mételyszerûen elterjedt. Persze báriumszulfid és sósav reakciójából - Örkényt idézve - minden társadalmi rendszerben bárium-klorid lesz. Egzakt és pontos.
Csak hát az eredmény késõbbi felhasználásánál, beillesztésénél jelentkeznek az esetleges ferdítések.
Igaz kis fórumunk nem szaktudományos vitarovat, ahol képzett szakemberek vitáznak pro és kontra.
Épp ez a jó benne! Ott pl. nem gyõzöl meg senkit ha a hierarchia alján állsz, (gyakran objektív tényekkel sem), egyes nézetei ingatag voltáról.
Mi lelkes amatõrök talán nem vagyunk annyira nyomás alatt ezen a szubjektív terhektõl, ezért lenne jó ha megõriznénk széles látókörû objektivitásunkat!
Legalább mi!
Ahogy mondod, óvakodva akár a legnagyobb nevek által terjesztett nem biztos információk feltétlen elfogadásától.
Mivel egy forrás nem forrás!
Így fel sem merülhet a "baromságokat ír effektus"!Mindannyian írunk hibás, téves dolgokat dezinformációk, téves következtetések alapján, aztán mások megcáfolják, mi újra beleássuk magunkat és jó esetben, nerm csak az állításunkat alátámasztó téziseket vizsgáljuk meg, fogadjuk el.
Így lassan kialakulhat a konszenzus egy adott probléma körül. Ez pedig már elõre mutat.
S ez amatõr létünk szépsége, akár itt a fórumban is.

Rovaniemi:Véletlenül lett ez a CO2 téma példaként kiemelve, nem állt szándékomban ezt pellengére állítani, még ha úgy tûnik is. Írtam is.
A probléma Ma és Holnap kérdéssel egy húron pendülünk.
A részterületi hozzáértésbe meg nem megyek most bele, mert egyrészt messzire vezet, másrészt lassan kiátkoznak tudományfilozófiai fejtegetéseim miatt.
Mégis csak éghajlatváltozási fórum ez!

LAM!
Amit leírtál az biztosan így van, nem értek hozzá. Ezt nyíltan vállaltam is.
Itt a szerintem "káros" hozzáállás miatt emeltem szót.
Az én személyes nézõpontom az, hogyha van egy probléma, illetve NAGY valószínûséggel LESZ egy probléma, akkor azt már MA kezdjük el megoldani vagy kezdjünk el gondolkozni a megoldáson és ne holnap vagy holnapután vagy amikor már minden oldalról bebizonyosodott, hogy baj van.

Egyébként én is szívesen tanulok olyanoktól, akik egy egy RÉSZterületen otthon vannak, valódi tudással rendelkeznek.

LAM:
ez egy - vállaltan - amatõr meteorológus oldal fóruma. senkitõl nem elvárható itt, hogy tudományos objektivitással írjon itt. a (természet) tudományos objektivitás azt jelenti, hogy valamit vagy hiteles mérésekkel megmérünk, megfigyelünk vagy hiteles körülmények között (kisérlet) vizsgálunk. ezeket leírhatjuk ill. az elfogadott sajtóból (szakirodalom) megerõsíthetjük, cáfolhatjuk.
ebbõl itt semmi nem valósul meg, de nem is ez a cél. rajongól, lelkes amatõrök osztják meg egymással a véleményüket.

jómagam egyébként törekszem erre a bizonyos objektivitásra azzal, hogy internetes linkekkel, forrásokkal meg szoktam erõsíteni az általam leírtakat. (a tatárjárásnál is - így utólag - megnéztem, de nem találtam semmit... . különben annyi a tanulság ezzel kapcsolatban számomra, hogy csínján kell bánni a nem biztosan tudott információkkal, mert az ember hitele romolhat (ha ez egyáltalán számít persze) - "na, ez mindig baromságokat ír..."

ettõl függetlenül nagyon örülök, hogy írsz, mert jót tesz az oldal színvonalának, ha hozzáértõ véleményekekt olvashat az ember.

az óceán abszolút lassítja a változást valóban. én nem is értem, hogy a légköri melegedés folyamatát vizsgálva ezzel az oceánok szerepével nem foglalkozunk többet. csak egy megdöbbentõ adat: az óceánokban úgy 300-500 (?) m alatt (na, ennek most utána kéne néznem..., de most lusta vagyok, tehát nem "objektív" a víz hõmérséklete +1 fok. ez hatalmas stabilizáló erõ! mennyi hõ kell ahhoz, hogy mondjuk +2-ra melegedjen? és akkor az Antarktisz jegének elolvadásról még nem is beszéltünk.

Nao:Általánosságba véve a fórumban olvasható sok féle érdekes vélemény kapcsán, azt hiszem valójában itt nem tévedésrõl és mentségekrõl van szó.
Inkább a Snowhunter által oly sokat zászlóra tûzött és joggal hangoztatott objektivitás megõrzésérõl!
És emelett - ahogy már sok beírással ezelõtt próbáltam felhívni rá a figyelmet - a redukcionizmus és a prekoncepciózus gondolkodás mellõzésérõl.
Azt hiszem Rovainemi írta pl. (bocs hogy pont õt ragadom ki, de ez ütötte meg a szememet), hogy nem ismerünk olyan visszacsatolási folyamatot ami lassítaná vagy megállítaná a légköri melegedést.
Ez így nem igaz.
A bioszférás Föld szén-dioxiddal (és még más légköri gázok, pl. ammónia, vízgõz, metán kombinálódásával) mûködõ üvegház modellje, negatív feedback mechanizmussal, rendszerben képes szabályozni a Föld felszín hõmérsékletét.
Ha lehül felfûti, ha melegszik lehûti.
Mélyebben nem menvén bele, és nagyon leegyszerüsítve, a fotoszintézis CO2 redukciója és elemi O felszabadítása (még ha nem is sztöchiometriai arányban) a folyamat élõ oldalát jelenti. Élettelen oldalon ott áll, a lemztektonikai szubdukciók, a szilikátos kõzetek mállása (azaz a légköri CO2-bõl képzõdõ szénsavvval történõ reakció, a talajban lévõ CO2 parciális nyomás növelkedésével), és a vulkanizmus CO2 kibocsátása.
Ez egy biogeokémiai ciklust alkot. Persze a ciklus ideje és varianciája hosszú és nagy.
És akkor még nem is kevertük bele a G2-es tíusú Napunk, azon sajátos asztrofizikai jellemzõjét, hogy a luminozitása (fényessége) fokozatosan erõsödött fel és fokozódik.
És ez csak egyetlen általunk ismert rendszer. Annak sem minden input és output oldala feltárt.
Még egy példa a bonyolutságra.
Senki nem gondolta volna, hogy az Atlanti-óceán jellegeztes óceán illata és a felhõzöttségi foka között összefüggés áll fenn.
Anélkül, hogy ebbe is mélyebben bele mennénk, itt is egy biogeokémiai rendszerrel állunk szemben.
Az ócánok felett nagy a molekuláris kondenzációs mag hiány. Ezt az algák és más zooplanktoniális élõlények dimetil-szulfid felvétele és bennük zajló bakteriális lebontása kompenzálja, mert szulfát részecskét juttatnak a levegõbe, amely segíti a felhõképzõdést. De ha ez a tevékenység fokozódik a nagyobb borultság révén a fotoszintetizáló algák kevesebb fényhez jutva, kevesebb DMS-t termelnek, és így kevesebb negatív töltésû SO4 részecske kerül, hullámzás során létre jövõ vízbeporzás útján a levegõbe.
Újabb feed-back az óceánok sajátos klímájában.
A sajátos illatot a bakteriális lebomlás kéntermelése okozza, csak épp ez meghatározza egy adott óceán feletti légkör folymatait is.
Valóban ez nem egy történelmi oldal, de e szaktudomány objektív tanulmányozása módszertanilag megtanít arra, hogy sok-sokmforrás összevetése visz el a tanulmányozott folyamatok feltételezett hátteréhez.
Ezt lenne jó ha természettudomány is megtanulná.
Egyébként az emberi akcelerációval messze egyetértek, sok féle irányultságú, nagy részt dilletáns tevékenységünkel katalizátorként gyorsítjuk a folyamatokat, de ennek iránya, sebessége, az egészleges rendszerismeret (elsõsorban bioszféra szinten) hiánya miatt nem megjósolható egyelõre.

LAM én ugy tudtam a vörössel nem is a fagyérzékenység miatt van baj,hanem nem érik be ha nem elég meleg a nyár...
És ugye elgondolkodtam,hogy a múlt nyáron ugye beragadó mediterrán jellegü ciklonok uralták az idöjárást itt nálunk,hüvös csapis volt a nyár,lehet fent Svédben meg felnyomult a meleg és ha megint hüvös nyarunk lesz,ott megint jobb idö lesz...
Igaz az öszünk jó volt,igy lehet behozta a szölö érése a lemaradást,nem véletlenül aszalódott meg a füge sem már a fán...
Utána járok hogy hol is akar próbálkozni a pasas a vörössel,mármint az ország mely részén,annyit tudok hogy dombon

Floo!
A "kicsit ledöbbentõ svédben szõlõ" mondatodra igyekeztem reagálni elsõsorban.
Emellett jelezni próbáltam, hogy évtizedek óta létezik már szõlõtermelés Svédországban, így az ürge nem mûvel olyan kiugróan nagy újdonságot.
A fehér vagy vörös fajtajelleg nem annyira domináns a hidegtûrés esetében. Nem a mai, de már a korábbi alacsonyabb színvonalú agrár-biotechnológia is képes volt megfelelõen tesztelt és variált oltóalany(ok) esetén, fehér és vörös fajtákat fagyrezisztensekké tenni.
A szicilai vörösfajtákkal való egy az egyben próbálkozás kicsit merész húzásnak tûnik, (nem vonom kétségbe, hogy megpróbálja!) mert agyagbemosódásos BET talaj csupán Skane déli csücskére jellemzõ, míg a termõhely szempontjából még potenciálisan szóba jöhetõ Smalland és a Közép-Svéd-alföld déli része már gyepes podzoltalaj.
Ez pedig messze nem felel meg talajkémiai és mikroorganikus adottságaiban e fajták igényeinek.
Analógiaként: Kanadában is próbálkoztak egyes olasz vörös fajtákkal , de a talaj összetevõk és a vízháztartás komoly biotechnológiai bevatkozásokat igényeltek, az eredményes termeléshez.
Mondjuk az ízvilágukat pedig nem hasonlítanám, egy villányihoz..
Egy adott pont tengerektõl való távolsága geográfiai értelemben pedig mindig viszonylagos. Ez Dél-Svédben sehol nem haladja meg a 150 km-t.

LAM!
Az oké,de a vörös szõlõre is ezt mondod???
Az ürge megpróbálkozik a vörösel is,mert lát rá reális esélyt hogy az se fagyjon el és be is érjen...
És nem tengerparton van...

LAM: ezek szerint tévedek. mentségemre szóljon, hogy az "olvastam olyat is" azért kifejezi, hogy nem szentírás, amit írtam. így emlékeztem. azért az elõzõ hozzászólásom többi pontja rendben van.
(még jó, hogy ez nem egy történelemmel foglalkozó oldal...

Örülök LAM objektv megnyilatkozásaidnak.
Szõlõ ügyben nagyon igazad van.

A globális felmelegedéshez egy kicsit kapcsolódva ,bár nem igazán ehez a témakörhöz kapcsolódik ,de elgondolkodtató.
Einstein jól megmondta: "Azt nem tudom ,hogy az emberiség a harmadik világháborúban mivel fog harcolni, de azt tudom ,hogy a negyedikban mivel. Kõvel és bunkóval."
Elég gondolkodtató, hogy az ember saját magát és a Földet a saját tudtával elpusztítja.

Nao: Csak annyit a tatárjárás körüli viszonylagos csúszáshoz, késlekedéshez, hogy vajmi kevés köze van a folyók jegesedéséhez, befagyásához.
Kiválóan alkalmazták télen is a nomád pusztai népek õsi bõrtömlõs úsztatási technikáját.
A háttér inkább történeti jellegû és a Közép-Ázsiai belsõ viszonyokban keresendõ.

Floo: A Skane-félszigeten és Smalland déli területein 20-30 évvel ezelõtt is már termeltek amerikai alanyra oltott, fagy és hidegtûrõ szõlõ (általában rizling) fajtákat.
A régebbi mezõgazdasági és agrár-statisztikákban utána kereshetõk az ottani eredmények.

Éghajlatváltozás ma este 21.05-kor MTV1.

Most hallom hogy egy svéd ürge 4-5 éve szõlõt termeszt Svédroszágban,és komoly sikereket ér el,sõt az idén megpróbálja a vörös szõlõt is,egy sziciliai szõlõtermesztõ látja el szõlõvel,kicsit ledöbbentö svédben szõlõ...
És nem véletlenül most kezdte el termelni,a svéd ürge szerint ugy fejreállt a klima hogy nem fagy el a szõlõ,és be is érik...
Nálunk meg minden éven komoly fagykárok keletkeznek...

Aki szeretne a globális felmelegedésrõl cikkeket olvasni, grafikákat, képeket nézni ,vagy meg akarja nézni mik lesznek a globális felmelegedés következményei az látogassa meg a honlapomat.
www.gportal.hu/portal/vince01

A hír a fõoldalon érdekes, mintha eddig sehol sem lett volna -30 fok soha. Látom már Cauchy is beírta,de szerintem mindenkinek ezt sugallja a hír címe.

Egyébként Johnas írása szerintem is nagyon helytálló, jó hozzászólás.

Folyamatosan olvasom ezt a fórumot, de már igen régen írtam be.
Most azonban "megütötte" valami a szemem Johnas beírásában.
"...bõven van még idõnk azt helyrehozni."
Ezzel szeretnék egy kicsit vitatkozni, illetve elmondani az én álláspontomat.
A legtöbbünk, akik ez iránt a támakör iránt érdeklõdnek, információikat a különbözõ médiumokból szerzik. Úgy mint különbözõ újságok, szakfolyóiratok, szakkönyvek, TV mûsorok, internet, különbözõ elõadások ( pl. Metnet találkozók Bartholy Judit, Mindentudás Egyeteme) stb...
Mivel itt a döntõ többség nem szakember, tehát nem foglalkozik hivatásszerûen a témával és/vagy nincs olyan fokú elméleti és gyakorlati tudása, amivel megfelelõ TUDÁS alapján egyértelmû véleményt formálhatna így véleményem szerint mindenki saját maga dönti el, hogy mit hisz el és kinek hiszi el a különbözõ információkat. Mindenki saját vérmérsékletének, személyiségének megfelelõen.
Amit én szûrtem le (hittem el) az információzuhatagból...
1. a tudósok ( akik ezzel a témával foglalkoznak, ebben kutatnak) bebizonyították, hogy globális felmelegedés van, létezik.
2. nem vitatva, hogy régebben is voltak hasonló sõt sokkal melegebb periódusai a földnek
3. valószínûleg most is egy "magától" is melegedõ periódusban vagyunk
4. azonban ez a melegedési folyamat szokatlanul gyors, amire VALÓSZÍNÛLEG nem(?) volt példa az utóbbi néhány száz ezer évben, tehát VALÓSZÍNÛLEG a 30%-al megnövekedett CO2 kibocsátás a felelõs
5. nehezen tudom elhinni, hogy 30%-os gyors CO2 növekedés nem hagy "nyomot" a föld rendkívül bonyolult rendszerében
6. a MAI tudásunk ( a szakemberek döntõ többsége által elfogadott) tudás szerint NAGY VALÓSZÍNÛSÉG szerint a felmelegedés folytatódik, sõt tovább gyorsul
7. a mértékére különbözõ számításokat készítenek, amik természetesen CSAK jóslások, becslések, de a trend egyértelmû
8. MAI tudásunk szerint nem látszik olyan visszacsatolási folyamat, ami jelentõsen lassítaná, esetleg visszafordítaná a melegedési folyamatot
8. a most fennálló civilizációnk a MAI idõjárási-éghajlati viszonyokra épül, ehhez igazodik társadalmunk, gazdaságunk, mezõgazdaságunk
9. ma, MAI tudásunk szerint, ha azonnal drasztikusan "elzárnánk" a CO2 "csapokat", még akkor is évtizedekig növekedne a CO2 szint a légkörben, a rendszer tehetetlensége miatt
10. tehát, ha nõ a föld hõmérséklete, NEM tudjuk elõre, hogy miként fog a rendszer erre reagálni, tehát amit tudunk az a BIZONYTALANSÁG
11. a bizonytalanságra KELL felkészülni, a MOSTANI adatok, tudásunk alapján, tehát a VÁLTOZÁSRA, aminek a bekövetkezési valószínûsége NAGY

Itt utalnék vissza a "...bõven van még idõnk azt helyrehozni." kijelentésre illetve gondolkodásmódra, hiszen ha elõzõekben felsorolt "kiszûrések" igazak, akkor 30 év múlva már talán késõ lesz AKKOR megpróbálni helyrehozni azt amit talán akkor már nem is lehet.
Feltételezve, hogy a mai adatok/elméletek igazak, akkor nagy fokú felelõtlenség lenne, ha a döntéshozók NEM foglalkoznának a problémával, illetve magukévá tennék az " ej rá érünk arra még " vagy a " mindig volt valahogy, ezután is csak lesz valahogy" hozzáállást. Erõsen bízom benne, hogy nem így van.
Természetesen nincsenek illúzióim sem a fennálló rendszereket mozgató politikai-gazdasági érdekekcsoportok nem éppen tisztességes és a jövõvel FELELÕSSÉGGEL foglalkozó politikusai/döntéshozói iránt sem.

A jövõ? Az én olvasatomban:
1. csak abban bízhatom, hogy az üzleti szférának is megéri majd a jövõben új energaiforrásokat felkutatni, új autó üzemanyagokat kifejleszteni, átállni a mostani alapvetõen olajfelhasználásról egy tisztább üzemmódra ( talán pozitív elmozdulás, hogy a Shell is elkezdte a felkészülést az "olaj utáni világra", hidrogén/etanol hajtású autók, nem tudom???)
2. társadalmi nyomásra a döntéshozók is "elkezdenek" foglalkozni a veszélyekkel, a változásokkal, a megoldásokkal
(talán hamis nyom de bízzunk benne: Bush több pénzt biztosít alternatív energiák kutatására, persze ez is csak önös érdek, hiszen csak a közel-keleti olajfüggõséget akarja minimálisra csökkenteni, de ez most talán még kapóra is jöhet a világnak
Itt szeretném egy kicsit megvédeni a bulvármédiát. Ahhoz, hogy megfelelõ társadalmi nyomás alakuljon ki, meg kell dolgozni az embereket, át kell lépni az ingerküszöbükön. Mivel lehet? Vérrel, sok vérrel, halállal, veszélyek folyamatos hangoztatásával. Mert lássuk be ugyan ki retten meg attól az elõrejelzéstõl, hogy a Kárpát-Medence csapadéka a 2050-es évekre 10%-kal csökkeni fog ( a mai tudásunk szerint). Még ha néhány ember tudja is, hogy mennyi az éves átlag és veszi magának a fáradtságot, kiszámolja a 10%-ot, majd azt elosztja mondjuk 50-nel, nem hiszen hogy megrémülne az adattól:-).
Ha viszont azt mondjuk, hogy egyre nagyobb aszályok jöhetnek, egyre több lesz a szélsõség, egyik héten +35 fok, a másik héten özönvízek fognak pusztítani, na erre a "tájékoztatásra" már felkapják a fejüket, beszélnek róla, talán néhány napig téma is marad.
Nem az én elméletem, de igaz lehet, hogy minél nagyobb a pusztítás mértéke mind emberéletben, mind anyagi javakban, annál inkább foglalkozniuk kell a problémával a politikusoknak, döntéshozóknak, így talán elmozdulás?.

Összefoglalva az irományomat: ha a MAI tudásunk szerint, változni fog az éghajlat, az ki fog hatni az emberek mindennapjaira is, tehát a NAGY VALÓSZÍNÛSÉGGEL bekövetkezõ változásokra MA kell elkezdenünk a felkészülést és nem 30 év múlva, amikor már BIZONYOSSÁGGÁ vált a változás. Ha pedig a mai forgatókönyvek mind tévedések lennének a jövõre nézve, az csak jó lenne mindnyájunknak. Azzal, hogy vigyázunk a környezetünkre, csökkentjük a szennyezést, a mai forgatókönyvektõl függetlenül is jót tennénk.
Legközelebb akkor írok be, ha Magyarország nemzeti jelképe a kaktusz vagy a jegesmedve lesz:-)

Johnas: pár megjegyzés a hozzászólásodhoz:

1. érdekes az idõszámítás elõtti Egyiptom és a kb. honfoglalás kori Grönland maitól eltérõ éghajlatára felhívni a figyelmet. olvastam olyat is, hogy a tatárjárás is azért ért el minket viszonylag késõn, mert a folyókon való átkelést nehezítette, hogy nemigen fagytak be.
de egyik korból sem rendelkezünk "hiteles" adatokkal, csak következtethetünk rá

2. az éghajlat mindig változott, változik természetesen is. idõnként lassabban, idõnként gyorsabban

3. amivel érdemes foglalkozni szerintem az az antropogén acceleráció (az emberi hatásoknak melegedést okozó - vagy ha egyébként is önmagában most melegedne az éghajlat (amit nem tudunk) akkor -gyorsító hatásainak jeleit tetten érni a mindennapok idõjárásában.
az emberi hatás befolyásoló, gyorsító hatása szerintem a lényeg, mert még egy olyan csodálatosan önszabályozó rendszerben is, mint a földi természet, a tartós, nagymértékû beavatkozás kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el.

4. a cunami nem idevaló téma. arról persze lehet elmélkedni, hogy az emberi civilizáció bizonyos jelenségekkel nem számol. pl. én egy 6 emeletes bérházban lakom. ha egy erõs földrengés lenne..., abban bízom, hogy nem lesz. na, ezért építkeznek a tengerpartra az emberek...

Johnas: egyetértek!

Ezeket...

A dermesztõ hideg nem kímélt senkit és semmit
2006-02-05 - 09:37:00
Világszerte rengeteg ember vesztette életét a rendkívüli idõjárás miatt. Az idei tél megmutatta, hogy a mínusz 30 fok többé nem ritkaság.

Na ez megint milyen hír: azt sugallja, hogy eddig -30 fok az 100 évente egyszer volt, de most majd már évente 40-szer lesz ennyi. Ezek alattomosan sugalmazó híreket nagyon nem szeretem.

Csatlakozom, mélyen egyeteértve nincs mit hozzáfûzni, örülök Johnas írásának.

Johnas, nemcsak hogy világosan fogalmaztál, de (személyes vélemény) igazad is van, méghozzá mindenben. Jó olvasni az ilyen véleményeket, nem is fûznék hozzá semmit.
Ám gondolotmeneted érezhetõen tovább vezet, ami nem feltételnül pozitív történet lenne, de inkább társadalmi, szociológiai témát feszegetne..

Nomad: Az én véleményem valahol a két véglet között van, Azaz szerintem igen is van egy természetes változás az éghajlatban. Hiszen ezelõtt 1800 évvel annyira hûvös volt az éghajlat, hogy "Egyiptom volt a Római birodalom élés kamrája" ami alatt a gabona termesztés értendõ, azaz annyira hûvösebb volt az éghajlat, hogy a ma sivatagos területeken gabonát, rengeteg gabonát termesztettek. Majd rá 600 évvel meg annyira meleg volt az éghajlat, hogy a Vikingek nyugodt szívvel át tudtak ahjózni északon az Amerikai kontinensre, sõt Grönlandon településeket alapítottak( Grönland= zöld sziget ). Ez a két véglet közt eltellt mindösszesen 600-700 év.
Jelenleg egyik végletet sem éljük meg. Mindezen változásokat nem az emberi tevékenységek okozták, hiszen elhanyagolható mértékû volt az ember természet átalakító ténykedése. Ehhez még hozzá jön az is, hogy ezen változások "csak" emberi léptékûek, mi ez a 600-700 év a Föld krónikájában? szinte semmi.
Ugyanakkor a ma embere sokkal jobban befolyásolja a környezetét, mint tette azt ezelõtt 1000 éve, és valóban felgyorsultak az események, DE még mindig messze vagyunk azoktól a végletektõl amiket a természet teljesen magától produkált, és már most észrevettük kártékony tevékenységünk, bõven van még idõnk azt helyrehozni.

Egyébként a problémát Istenigazából az okozza, hogy önön nyereségvágyunkból betelepítettünk olyan területeket, amiket nem szabadott volna pl: ártereket, meredek dombokat, sûrûn lakottá tettük a partvidékeket. Tehát ami igazából probléma szerintem az az, hogy hogyan mentsük meg a magunk által értelmetlenül rossz helyre letelepített ember milliókat. pl indonéziában is a Cunami végeztével derült ki, hogy a kárt az okozta, hogy lakott területekké váltak az õshonos Mangrove erdõk. Ha nem telepítették volna be 100-szor kevesebb lett volna a halálos áldozat. Ugyanez történt New Orleans-al is, és ez fog történni szerintem Németalfölddel is.

Remélem érthetõen fogalmaztam, nem vagyok az az érthetõen beszélõ emberke persze mindez szubjektív vélemény. A példákat meg csak sorolni lehetne, az emberi települések rosszabbnál rosszabb elhelyezkedésére.