Globális jelenségek
Nao: február 28.-án belinkeltem az Általad idézett cikket. Éppen ehhez kapcsolódik a következõ link, amely szerintem sokkal inkább elfogadható.
Link
Link
egy újabb, nekem hihetetlennek tûnõ, magyarázat az éghajlat változására a múltban:
A nagy pestisjárvány lehet a kis jégkorszak oka
MTI
2006. március 2., csütörtök 15:15
Az Utrechti Egyetem kutatói szerint a nagy pestisjárvány okolható közvetve a kis jégkorszakért. Az erdõk visszahódították a megmûvelt területeket, csökkent az üvegházhatás, csökkent a hõmérséklet.
Az 1347-es nagy pestisjárvány okozta a középkori "kis jégkorszakot" Európában - vélik holland tudósok. A középkori optimum éghajlat, vagyis helyenként a jelenkori felmelegedésnél is enyhébb klíma a VIII. század végétõl tartott, amelynek a XIV. században beköszöntõ háromszáz éves kis jégkorszak vetett véget. A tudósok számtalan elméletet dolgoztak ki, hol a napfolttevékenységet okolva a váratlan lehûlésért, hol az óceáni áramlatokat - olvasható az Utro címû orosz hírportálon.
Tanulmányoztak
A legújabb elmélet az Utrechti Egyetem kutatóinak nevéhez fûzõdik. Dr. Thomas van Hoof kollégáival pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, amelyeket Hollandia délkeleti részén, tófenéki üledékébõl nyert, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezõgazdasági termelés virágkora és mélypontja.
A kutatók számításai szerint a az 1200-as években indult fejlõdésnek a mezõgazdaság, amely kiterjedt erdõirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben megszaporodott a széndioxid, amelyben napjainkban a globális felmelegedés okát látják, s a kontinensen enyhe éghajlat uralkodott.
Az 1347-es pestisjárványnak Európa lakosságának egyharmada esett áldozatul: csökkent a mezõgazdasággal foglalkozók száma és zsugorodott a mûvelt földek területe. A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdõ: a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentõs részét. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezõgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 elõtti szintre.
Link
A nagy pestisjárvány lehet a kis jégkorszak oka
MTI
2006. március 2., csütörtök 15:15
Az Utrechti Egyetem kutatói szerint a nagy pestisjárvány okolható közvetve a kis jégkorszakért. Az erdõk visszahódították a megmûvelt területeket, csökkent az üvegházhatás, csökkent a hõmérséklet.
Az 1347-es nagy pestisjárvány okozta a középkori "kis jégkorszakot" Európában - vélik holland tudósok. A középkori optimum éghajlat, vagyis helyenként a jelenkori felmelegedésnél is enyhébb klíma a VIII. század végétõl tartott, amelynek a XIV. században beköszöntõ háromszáz éves kis jégkorszak vetett véget. A tudósok számtalan elméletet dolgoztak ki, hol a napfolttevékenységet okolva a váratlan lehûlésért, hol az óceáni áramlatokat - olvasható az Utro címû orosz hírportálon.
Tanulmányoztak
A legújabb elmélet az Utrechti Egyetem kutatóinak nevéhez fûzõdik. Dr. Thomas van Hoof kollégáival pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, amelyeket Hollandia délkeleti részén, tófenéki üledékébõl nyert, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezõgazdasági termelés virágkora és mélypontja.
A kutatók számításai szerint a az 1200-as években indult fejlõdésnek a mezõgazdaság, amely kiterjedt erdõirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben megszaporodott a széndioxid, amelyben napjainkban a globális felmelegedés okát látják, s a kontinensen enyhe éghajlat uralkodott.
Az 1347-es pestisjárványnak Európa lakosságának egyharmada esett áldozatul: csökkent a mezõgazdasággal foglalkozók száma és zsugorodott a mûvelt földek területe. A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdõ: a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentõs részét. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezõgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 elõtti szintre.
Link
LAM: ez sajnos teljesen igaz. Ez az a bizonyos "tudatipar", amit már jónéhányszor emlegettem. Tudatos hülyítés, az elme sakkban tartása, (már aki hagyja). Túlságosan is arra játszanak, hogy az emberek egy jelentõs részének estére kelve alig van egyébre energiája, mint üveges szemmel bámulni a dobozt és válogatás nélkül "benyalni" mindent, amit lát benne.
És valóban, sokszor azok is részt vesznek a káosz növelésében, akiknek pedig pont az ellenkezõje lenne a feladatuk.
És valóban, sokszor azok is részt vesznek a káosz növelésében, akiknek pedig pont az ellenkezõje lenne a feladatuk.
Kenya
zinte minden vonalon -témától függetlenül - teljes a káosz a laikus fejek többségében (tisztelet a kivételnek).
Valószínû ez a cél.
Fél és dezinformációk tömege zúdul ránk, ellenõrizhetetlen források által generálva. Ez alól persze a kurrens éghajlatváltozás téma sem kivétel.
És a szaktudományok és képviselõik sem minden esetben jelentik a megingathatatlan és kérdõjelezhetetlen alapokat.
Lásd Term. Világa. febr. szám cikke.
zinte minden vonalon -témától függetlenül - teljes a káosz a laikus fejek többségében (tisztelet a kivételnek).Valószínû ez a cél.
Fél és dezinformációk tömege zúdul ránk, ellenõrizhetetlen források által generálva. Ez alól persze a kurrens éghajlatváltozás téma sem kivétel.
És a szaktudományok és képviselõik sem minden esetben jelentik a megingathatatlan és kérdõjelezhetetlen alapokat.
Lásd Term. Világa. febr. szám cikke.
LAM: igen, nagyon hasonló komolyságú. Ezek után csoda, hogy a laikusok fejében káosz van?
Aki ráér, annak figyelmébe ajánlom a következõ elõadást (a "Statisztikus Fizikai Szemináriumok" sorozat keretében):
RENDKÍVÜLI ELÕADÁS az Elméleti Fizikai Tanszék szervezésében
2006 február 28. kedd, 14 óra, ELTE TTK Kémiai épület (az Északi tömb északnyugati része), 160. terem
Czelnai Rudolf (meteorológus, az MTA rendes tagja): A legnagyobb játszma - Klímaváltozás, komplexitás, lehetséges kutatási stratégiák
A klímaváltozás problémájának komplexitása. Hogyan illeszkedik a klímaváltozás problémája a "nagy kép"-be? Hol mutatkoznak a jelenlegi nemzetközi kutatási programokban nagy lefedetlen kérdések? Milyen kutatási stratégiák lehetségesek? Milyen konkrét kutatási célokat érdemes kitûzni?
RENDKÍVÜLI ELÕADÁS az Elméleti Fizikai Tanszék szervezésében
2006 február 28. kedd, 14 óra, ELTE TTK Kémiai épület (az Északi tömb északnyugati része), 160. terem
Czelnai Rudolf (meteorológus, az MTA rendes tagja): A legnagyobb játszma - Klímaváltozás, komplexitás, lehetséges kutatási stratégiák
A klímaváltozás problémájának komplexitása. Hogyan illeszkedik a klímaváltozás problémája a "nagy kép"-be? Hol mutatkoznak a jelenlegi nemzetközi kutatási programokban nagy lefedetlen kérdések? Milyen kutatási stratégiák lehetségesek? Milyen konkrét kutatási célokat érdemes kitûzni?
Réthly "Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon" c. mûvében bõven van szó a "régi telekrõl". Ezelõtt 15 évvel a "megboldogult" Föld és ég c. folyóirat közölt innen szemelvényeket.
például:
1242-ben Batu kán a befagyott Dunán átkelve Esztergomra ütött.
1420: Az év elején, bár nagyon hideg volt, de hirtelen annyira alábbhagyott szigorával, hogy minden termés korábban ért...április 25-én már érett a cseresznye, májusban pedig szõlõt lehetett enni.
1500: a szõlõtõkék csak májusban rügyeztek
1633. május 18. oly nagy hideg volt - szél és hófergeteg -, hogy rettenetes volt.
1648. Az elõzõ év december 6-án lehullott hó egészen áprilisig megmaradt.
Egyszóval: a szélsõségekre (átlagtól eltérõ dolgokra) jobban emlékezünk, ezért a "régi, havas telek" emlegetése. Azt én sem tudom megmondani, hogy mikor volt olyan tél, hogy a szánkóm a padláson berozsdált, mert nem volt hó, de arra emlékszem, hogy 1986 januárjában 3 napig nem tudtam Bp-rõl hazajönni, akkora hó volt.
például:
1242-ben Batu kán a befagyott Dunán átkelve Esztergomra ütött.
1420: Az év elején, bár nagyon hideg volt, de hirtelen annyira alábbhagyott szigorával, hogy minden termés korábban ért...április 25-én már érett a cseresznye, májusban pedig szõlõt lehetett enni.
1500: a szõlõtõkék csak májusban rügyeztek
1633. május 18. oly nagy hideg volt - szél és hófergeteg -, hogy rettenetes volt.
1648. Az elõzõ év december 6-án lehullott hó egészen áprilisig megmaradt.
Egyszóval: a szélsõségekre (átlagtól eltérõ dolgokra) jobban emlékezünk, ezért a "régi, havas telek" emlegetése. Azt én sem tudom megmondani, hogy mikor volt olyan tél, hogy a szánkóm a padláson berozsdált, mert nem volt hó, de arra emlékszem, hogy 1986 januárjában 3 napig nem tudtam Bp-rõl hazajönni, akkora hó volt.
A hómennyiség oké, de én szerintem ennél több tényezõt kell nézni. Pl pont a hómennyiségrõl nem is szóltam szerintem 
A rekordokról, szélsõségekrõl is volt már elõadás?
A rekordokról, szélsõségekrõl is volt már elõadás?
Tonic: éppen errõl szólt az elõadás a találkozón, hogy nem volt változás a hómennyiségben az elmúlt idõszakban.
Látom itt még mindig ugyanaz a "vita" megy Amennyire figyeltem a hozzászólásokat kb mindenki egyetért abban, hogy mostanában gyakoribbak a bizonyított szélsõségek. Itt most nem a média által "kitalált" hatalmas havazásokra gondolok amikor esik 5 cm hó, henem rekordcsapadékra, hidegre, melegre. Erre több magyarázat is született, kb a "jajj nekünk végünk van" és az "500 éve is pont ugyanez volt" a két véglet. Én úgy látom, hogy nem teljesen reménytelen eldönteni hogy kinek van inkább igaza. Úgy tudom, hogy több hõmérsékleti rekord született az elmúlt 20 évben, mint mondjuk az azt megelõzõ 40-ben. Ebbõl az adatból elég könnyû kiszûrni a mérõhálózat bõvülése miatti hibát, csak azokat az állomásokat kell nézni amik mondjuk 50 éve megvannak. Gondolom csináltak ilyen vizsgálatokat is, tudtok errõl valamit? Ez alapján elég jó becslést lehet mondani arra hogy gyakoribbak-e a szélsõségek, és mennyivel.
A másik "slágertéma" a változékonyság. Nem tudom, egyáltalán létezik-e a klimatológában kimondottan ezzel foglalkozó terület. A csapadék eloszlására biztos van valami módszer, mondjuk hogy mekkora "adagokban" érkezett az egyhavi csapadék, és hányszor. Ezt szerintem szintén elég könnyû objektíven megvizsgálni, számok a számok "ellen". Még egy dolog eszembe jutott ami könnyen ellenõrizhetõ, a hõmérséklet változékonysága. pl a legprimitívebb, hogy fogjuk egy hónapban a napi középhõmérsékletek különbségeit és összeadjuk. Ezek az adatok jópár évre visszamenõleg rendelkezésre állnak és elég sokmindent elárulnak.
Tehát sokmindent el lehetne dönteni ADTOKKAL alátámasztva, és akkor sokkal kevésbé lenne szubjektív ez az egész, hogy igen régen is voltak szélsõségek, de most SOKKAL több van, hiszen errõl szól a híradó. Vagy a másik oldal, hogy mit problémázol azon hogy hideg van nyáron, mert 1483-ban hó is esett, meg 1749-ben is stb...
Ha ezen már rég túl vagytok, akkor bocs, ritkán nézek be ide. Viszont az adatok mindenképpen érdekelnének, fõleg hogy csináltak-e egyáltalán ilyen elemzést.
Amennyire figyeltem a hozzászólásokat kb mindenki egyetért abban, hogy mostanában gyakoribbak a bizonyított szélsõségek. Itt most nem a média által "kitalált" hatalmas havazásokra gondolok amikor esik 5 cm hó, henem rekordcsapadékra, hidegre, melegre. Erre több magyarázat is született, kb a "jajj nekünk végünk van" és az "500 éve is pont ugyanez volt" a két véglet. Én úgy látom, hogy nem teljesen reménytelen eldönteni hogy kinek van inkább igaza. Úgy tudom, hogy több hõmérsékleti rekord született az elmúlt 20 évben, mint mondjuk az azt megelõzõ 40-ben. Ebbõl az adatból elég könnyû kiszûrni a mérõhálózat bõvülése miatti hibát, csak azokat az állomásokat kell nézni amik mondjuk 50 éve megvannak. Gondolom csináltak ilyen vizsgálatokat is, tudtok errõl valamit? Ez alapján elég jó becslést lehet mondani arra hogy gyakoribbak-e a szélsõségek, és mennyivel.A másik "slágertéma" a változékonyság. Nem tudom, egyáltalán létezik-e a klimatológában kimondottan ezzel foglalkozó terület. A csapadék eloszlására biztos van valami módszer, mondjuk hogy mekkora "adagokban" érkezett az egyhavi csapadék, és hányszor. Ezt szerintem szintén elég könnyû objektíven megvizsgálni, számok a számok "ellen". Még egy dolog eszembe jutott ami könnyen ellenõrizhetõ, a hõmérséklet változékonysága. pl a legprimitívebb, hogy fogjuk egy hónapban a napi középhõmérsékletek különbségeit és összeadjuk. Ezek az adatok jópár évre visszamenõleg rendelkezésre állnak és elég sokmindent elárulnak.
Tehát sokmindent el lehetne dönteni ADTOKKAL alátámasztva, és akkor sokkal kevésbé lenne szubjektív ez az egész, hogy igen régen is voltak szélsõségek, de most SOKKAL több van, hiszen errõl szól a híradó. Vagy a másik oldal, hogy mit problémázol azon hogy hideg van nyáron, mert 1483-ban hó is esett, meg 1749-ben is stb...
Ha ezen már rég túl vagytok, akkor bocs, ritkán nézek be ide. Viszont az adatok mindenképpen érdekelnének, fõleg hogy csináltak-e egyáltalán ilyen elemzést.
Az igaz Cauchy, jómagam ezentúl eme beírásokra csak az elõbb látható módon fogok reflektálni.
Snowhunter: ha valaki abban hisz, hogy régen "mekkora telek voltak", most meg csak katasztrófa és káosz van, azt nem gyõzi meg semmilyen tudományos elemzés.
Egyetértek Gbond-dal.
Többen régóta szajkózzuk a "bezzeg régen ..." szubjektív tévútjait, és a legutóbbi MetNet szabadegyetemen végre Babolcsay Györgytõl láthatta-hallhatta a statisztikákkal alátámasztott realítást.
Több helyrõl le lehet tölteni mp3-ban, nagyon ajánlom, és így az egész parttalan vitaának helye nincs.
Többen régóta szajkózzuk a "bezzeg régen ..." szubjektív tévútjait, és a legutóbbi MetNet szabadegyetemen végre Babolcsay Györgytõl láthatta-hallhatta a statisztikákkal alátámasztott realítást.
Több helyrõl le lehet tölteni mp3-ban, nagyon ajánlom, és így az egész parttalan vitaának helye nincs.
Szerintem ez egy jó fórum, csak sajnos már megint jön ez a telesdi, kezd már kissé unalmas lenni...
Én tudom miylenek voltak a telek (sõt az õszök és a tavaszok is, meg a nyarak).
Az elsõ hó november 30-án este 23:59 perckor kezdett el esni, elõtte nem volt hó, csak havasesõ, fagy csak talajmenti. December elsején egész nap havazott, esett 30 cm. Olyan sohasem fordult elõ, hoyg keleten ónosesõ essen, vagy bárhol az oszrágban, olyan sem, hogy valamelyik országrész kimaradt volna az országos havazásból.
Utána hideg napok jöttek, de soha (SOHA!) semmiylen idõjárási helyzet nem tartott 3-4 napnál tovább, nem fordultak elõ 2 hetes csapadékmentes idõszakok, nem volt tartós köd, de tavasziasan enyhe idõ sem volt (nem úgy, mint most, amikor kizárólag csak szélsõséges idõjárási helyzetek vannak, és még az unalmas idõ is szélsõséges tulajdonságokat vesz fel, pl szélsõségesen unalmas, szélsõségesen átlagos). A hó természetesen szép lassan olvad, de mindig pótlódott, úgy, hogy az átlagos vastagsága ne változzon. Sokszor volt nagy szél, de ez hófúvást (ilyen DRÁMAIT) nem okozott, mert a szél szépen kikerülte az utakat. Így érkezett el a Karácsony: 24-én este minden esetben szép havazás kezdõdött lehûléssel, ha nem, akkor a Karácsony áthelyezték más napra, vagy azt az évet egyszerûen törölték a történelembõl. Szilveszterkor is hideg volt, tartósan, és havas, és ez az idõszak kitartott egészen február közepéig. ddig fokozatosan váltogatták egymást az atlanti frontok és a mediterrán ciklonok, (nem úgy volt, mint manapság, hogy egy atlanti frontból alig van csapadék, és a nyugati országrész megenyhül, vagy a mediterrán ciklon keletre esõt ad) GFebruár vége felé aztán elkezdett olvadni a hó. A régi fajta hónak az volt a legkülönösebb tulajdonsága, hogy SOHASEM okozott belvizet. NEm úgy, mint manapság, amikor 1 cm hó is KATASZTR"Ó"FÁLIS belvizet okoz. Régen a hó úgy olvadt , hogy annyi olavdt el naponta, hogy pont el tudott szivárogni, és árvizek sem voltak, nem úgy, mint manapság. jött a tavasz, de érdekes módon fagy nem volt, nem fagyott soha el semmi.
Én így emlékszem a régmúltra
Az elsõ hó november 30-án este 23:59 perckor kezdett el esni, elõtte nem volt hó, csak havasesõ, fagy csak talajmenti. December elsején egész nap havazott, esett 30 cm. Olyan sohasem fordult elõ, hoyg keleten ónosesõ essen, vagy bárhol az oszrágban, olyan sem, hogy valamelyik országrész kimaradt volna az országos havazásból.
Utána hideg napok jöttek, de soha (SOHA!) semmiylen idõjárási helyzet nem tartott 3-4 napnál tovább, nem fordultak elõ 2 hetes csapadékmentes idõszakok, nem volt tartós köd, de tavasziasan enyhe idõ sem volt (nem úgy, mint most, amikor kizárólag csak szélsõséges idõjárási helyzetek vannak, és még az unalmas idõ is szélsõséges tulajdonságokat vesz fel, pl szélsõségesen unalmas, szélsõségesen átlagos). A hó természetesen szép lassan olvad, de mindig pótlódott, úgy, hogy az átlagos vastagsága ne változzon. Sokszor volt nagy szél, de ez hófúvást (ilyen DRÁMAIT) nem okozott, mert a szél szépen kikerülte az utakat. Így érkezett el a Karácsony: 24-én este minden esetben szép havazás kezdõdött lehûléssel, ha nem, akkor a Karácsony áthelyezték más napra, vagy azt az évet egyszerûen törölték a történelembõl. Szilveszterkor is hideg volt, tartósan, és havas, és ez az idõszak kitartott egészen február közepéig. ddig fokozatosan váltogatták egymást az atlanti frontok és a mediterrán ciklonok, (nem úgy volt, mint manapság, hogy egy atlanti frontból alig van csapadék, és a nyugati országrész megenyhül, vagy a mediterrán ciklon keletre esõt ad) GFebruár vége felé aztán elkezdett olvadni a hó. A régi fajta hónak az volt a legkülönösebb tulajdonsága, hogy SOHASEM okozott belvizet. NEm úgy, mint manapság, amikor 1 cm hó is KATASZTR"Ó"FÁLIS belvizet okoz. Régen a hó úgy olvadt , hogy annyi olavdt el naponta, hogy pont el tudott szivárogni, és árvizek sem voltak, nem úgy, mint manapság. jött a tavasz, de érdekes módon fagy nem volt, nem fagyott soha el semmi.
Én így emlékszem a régmúltra
A 2010. évi X-ik Metnet találkozón szívesen látnék egy olyan elõadást, ahol az elmúlt 8-10 év teleinek stasztikai és egyéb jellemzõi mellett, "A hogyan látták az észlelõink az elmúlt teleket" témakör is szerepet kapna. A korábbi hozzászólások elsõsorban hangulati és nem szakmai vonalát követve bemutathatná, hogy milyennek is kellenne lennie az "igazi télnek", - amilyenek régen voltak és amikre mindenki emlékszik. Még a legfiatalabbak is.
RR: köszi, nekem is feltûnt, hogy ez az adat jelentõsen megváltozott azóta. De amint a fájlnévbõl is kiderül, ezek az 1930-1966 közötti idõszak adatai, Magyarország éghajlati atlaszából - épp azt szeretném vele bemutatni, hogy "régen" milyen telek voltak.
De amint a fájlnévbõl is kiderül, ezek az 1930-1966 közötti idõszak adatai, Magyarország éghajlati atlaszából - épp azt szeretném vele bemutatni, hogy "régen" milyen telek voltak. 
Ursin ! A havas táblázatot megnéztem és tetszett, csak a soproni legkorábbi havazást módosítom ,mert az 10.24. Ez 2003.-ban volt és akkor 23. estétõl 24. reggelig esett. Remélem nem veszed rossz néven e kis helyesbítést !
Floo: volt ilyen IS, de a mediciklonoknak köszönhetõen összességében mindig is a DNy-i országrész volt (a hegyvidékeket leszámítva) a leghavasabb! Lásd (sokadjára linkelem már be): Link
Na hát ilyen volt anno a klima felénk,több 10 éven át ilyen jellegü és pályáju óceáni frontok uralták az idöjárást,most itt +5+6 fokkal esett egy kis esö,mig keleten havazik,ez volt régen,és ilyen szitura mint ez a mostani az elmúlt 1 évben nem volt példa...
Én is csak most tudom igazán megtapasztalni,voltak régen sorozatban ilyen telek,hát össze lehet hasonlitani az elmúlt néhány télen volt-e ilyen nem hogy sorozatban,akár egyszer is...
Ezt mondjuk nehéz bizonyitani söt lehetetlen,de én is emléxem rá mikor általánosba jártam 10-15 éve,volt olyan tél hogy ilyen idö volt végig,havat meg csak TV-ben láttam...
Ez mindenképpen változás,most epizódjelleggel bejött egy ilyen a régiböl....
Én is csak most tudom igazán megtapasztalni,voltak régen sorozatban ilyen telek,hát össze lehet hasonlitani az elmúlt néhány télen volt-e ilyen nem hogy sorozatban,akár egyszer is...
Ezt mondjuk nehéz bizonyitani söt lehetetlen,de én is emléxem rá mikor általánosba jártam 10-15 éve,volt olyan tél hogy ilyen idö volt végig,havat meg csak TV-ben láttam...
Ez mindenképpen változás,most epizódjelleggel bejött egy ilyen a régiböl....
Engedjétek meg, hogy részemrõl tényleg utoljára, de szóljak valamit vírus-ügyben. Ma de. beszélgettem egy orvos-mikrobiológussal, nem elsõsorban a fent említett témáról, de ha már ott voltam, gondoltam megkérdezem. A következõket mondta: sokszor elõfordul, hogy amikor egy vírus mutálódik, veszít a mortalitásából, azaz abból a tulajdonságából, hogy milyen számban okoz végzetes kimenetelû fertõzést. (persze ez nem szabály, csak elõfordul.)
A másik: miután az emberek immunrendszere nem egyforma állapotban van, nagyon sok eset rejtve marad, vagy mert enyhék a tünetei és el sem megy a páciens az orvoshoz vagy egész egyszerûen összekeverik a betegségét a sok más elõforduló egyéb fertõzés valamelyikével.
Én tényleg nem írok errõl többet, de éppen ma hallottam ezt és a téma is itt volt a fórumon.
A másik: miután az emberek immunrendszere nem egyforma állapotban van, nagyon sok eset rejtve marad, vagy mert enyhék a tünetei és el sem megy a páciens az orvoshoz vagy egész egyszerûen összekeverik a betegségét a sok más elõforduló egyéb fertõzés valamelyikével.
Én tényleg nem írok errõl többet, de éppen ma hallottam ezt és a téma is itt volt a fórumon.
Rendben Dexion, a napokban nagyon nem fogok ráérni, talán ma este.
Egyébként eredete a vírusok nagy részének ismeretlen, pl. rá a vérzéses lázak "elit" tagja, az Ebola és annak változatai.
Egyébként eredete a vírusok nagy részének ismeretlen, pl. rá a vérzéses lázak "elit" tagja, az Ebola és annak változatai.
Snowhunter:
Folytassuk másutt (dexion432 kukac hotmail pont com),
de mind az eredet (keletkezés: 1600-1981, bármilyen idõpontot találsz), mind a tulajdonságok tekintetében igen nagy szórás van.
Lényeg, hogy nincs egyértelmû bizonyíték az eredetre.
Folytassuk másutt (dexion432 kukac hotmail pont com),
de mind az eredet (keletkezés: 1600-1981, bármilyen idõpontot találsz), mind a tulajdonságok tekintetében igen nagy szórás van.
Lényeg, hogy nincs egyértelmû bizonyíték az eredetre.
hatásos fegyver a vírusok ellen, majd talán a nanorobotok lesznek.
igaz ez maga után vonja hogy nemcsak "jó" nanorobotok lesznek, hanem "rosszak" is, amik szintén újabb problémát jelenthetnek. de ez még csak a távoli jövõ.
igaz ez maga után vonja hogy nemcsak "jó" nanorobotok lesznek, hanem "rosszak" is, amik szintén újabb problémát jelenthetnek. de ez még csak a távoli jövõ.
Sajnos a legnagyobb veszély tényleg a mutáció. Az orvostudomány eddig még nem jött hogy lehetne megfékeztni a vírusokat, mivel az antibiotikum csak a baktériumokra hat.
és ez a másik nagy gond: az antibiotikumoknak ugyanis csak pár millió változata létezik, és ezek nemsokára elfogynak. Továbbá sok ember nem szedi az elõírt idõtartamig a gyógyszert, úgy a szervezetében megmaradó néhány baktérium immunissá válik az adott antibiotikumra.
Ez történt nemrég egy Indiai jógival, aki Indiába TBC-s lett, de nem szedte folyamatosan az antibiotikumot, így mikor elutazott Amerikába, ottani tanítványait megfertõzte a TBC mutálódott fajával, ami bármilyen szervet képes megtámadni. Egyik nõnek, a gerincét fertõzte meg, aki majnem belehalt, és tolószékbe kényszerült.
Sajnos elkerülhetetlenek az idõnkénti világjárványok, amik általában a fejletlenebb helyeken, és a nagyvárosokban terjednek el, de a legnagyobb pusztítás mégse a fejlett országokban lesz, az ellátásnak köszönhetõen.
és ez a másik nagy gond: az antibiotikumoknak ugyanis csak pár millió változata létezik, és ezek nemsokára elfogynak. Továbbá sok ember nem szedi az elõírt idõtartamig a gyógyszert, úgy a szervezetében megmaradó néhány baktérium immunissá válik az adott antibiotikumra.
Ez történt nemrég egy Indiai jógival, aki Indiába TBC-s lett, de nem szedte folyamatosan az antibiotikumot, így mikor elutazott Amerikába, ottani tanítványait megfertõzte a TBC mutálódott fajával, ami bármilyen szervet képes megtámadni. Egyik nõnek, a gerincét fertõzte meg, aki majnem belehalt, és tolószékbe kényszerült.
Sajnos elkerülhetetlenek az idõnkénti világjárványok, amik általában a fejletlenebb helyeken, és a nagyvárosokban terjednek el, de a legnagyobb pusztítás mégse a fejlett országokban lesz, az ellátásnak köszönhetõen.
Vitatkoznék veled Dexion, légyszíves átolvasni néhány AIDS-el (és úgy általában virológiával) kapcslatos oldalt-cikket-könyvet.
Nem részletezem, hisz megígértem, hogy befejezem, de bizony természetes vírus az AIDS, ugyanonnan származik, mint a vérzéses lázak (az afrikai õserdõkbõl egyelõre felderíthetetlen eredettel), nem véletlen a "kinshasai fõút" elnevezés.
Most már tényleg befejezem, igazad van LAM, bocsánat, he-he !
Nem részletezem, hisz megígértem, hogy befejezem, de bizony természetes vírus az AIDS, ugyanonnan származik, mint a vérzéses lázak (az afrikai õserdõkbõl egyelõre felderíthetetlen eredettel), nem véletlen a "kinshasai fõút" elnevezés.
Most már tényleg befejezem, igazad van LAM, bocsánat, he-he !
Látom már az immunológiai-virulógia témaköre is begyûrûzött ide. Snowhunter most Te vagy a homogenitás sérülésének az oka, túl jó témát dobtál be. ;-)
De szerintem nem baj, ettõl olyan széleslátókörû ez a fórum,
bizonyítván, hogy minden mindenre kihat.
De hogy ideális helyzet alakuljon ki, ötvözzük a kettõt:
immunulógia-klimatológia.
A 90-es évek elején (biztos emlékeztek néhányan), Új-Mexikóban és Arizonában (késõbb pontszerûen máshol is) felütötte a fejét a hanta vírus. A mortalitási rátája 98%-os volt, köszönhetõen annak hogy egy olyan vírusról van szó, amelyik a tüdõléghólyagok szöveti sejtejeiben (intracelluláris terében), használta fel a gazdasejt biokémiai anyagait, saját szaporodásához. Tulajdonképpen szokásos virusprogram.
De a léghólyagok hajszálereiben járõrözõ makrofágok és T,B limphociták felismerték a bajt. Átdiffundáltak az érfalon, be a sejtbe és a virust felszámolták. Csak közben a diffundáláshoz olyan oldó enzimet használtak, ami a léghólyagokat behálózó finom hajszálerek falait tönkretette és vér nyomult a szövetekbe. Tüdõvizenyõ, tüdõvérzés, embólia amit akartok. A beteg menthetetlen, a szervezet a védekezés közben magát pusztítja el.
A betegség gyorsan terjedt. Az USA fejlett légiközlekedése útján, megjelent a nagyvárosokban is.
Igyekeztek gyorsan megelõzni a bajt és ki is derült, hogy a vírus a félsivatagot lakó, száraz prériken honos ormányos egér beporló fekáliájából kerül az emberi légutakba.
De ember eddig is volt, egér is akkor mitõl most ugrott meg?
Itt jön a klimatológia. Az El-Nino - La Nina jelenségpár fokozott aktivitásának köszönhetõen e területek csapadék mennyisége drasztikusan megnõtt. A sivatagok valósággal kivirágoztak. Több táplálék, több egér, megugró populáció.
Plusz az emberi terjeszkedés, autópályák, üzemek, raktárak az eddig lakatlan területeken. Így több potenciális találkozás a homo sapiens és a rágcsáló között, sokszorosára nõtt az infektálódás.
Az ok már megvolt, a rágcsálokat begyûjtötték, a virust semlegesítõ ellenanyagot kezdték kutatni bennük, de már pánikhelyzetben, amikor hipp-hopp a virus eltûnt. A fertõzések megszûntek. Az ok máig homályos, de az eset talán tanulságos.
A humánpatogének és a homo faj között folymatos "tánc" folyik. Az immunrendszerünk adaptív és tanulékony.Több százezer, talán millió anitgén felismerõ enzim receptorunk van. A vírusok viszont hihetetlen gyorsan változtatják genomjukat. Döntetelen 1:1. Egyes vírusok 90 %-os mortalitása mögött viszont ott a 10 % túlélõ, amelynek oka az ember genetikai háttérben van.
De megváltozik az oikümené, a környezet és ez a változás drasztikus, túl gyors és negatív irányú. Az évmilliók alatt kialakult kényes egyensúly ebben a küzdelmeben könnyen felborul, s egyáltalán nem a mi javunkra. De nem a vírusok hibájából, õk csak gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodnak e változásokhoz.
S azt se feledjük a vírus gazdát keres a szaporodásához és nem a pusztítás a célja.
Snowhunter most Te vagy a homogenitás sérülésének az oka, túl jó témát dobtál be. ;-)De szerintem nem baj, ettõl olyan széleslátókörû ez a fórum,
bizonyítván, hogy minden mindenre kihat.
De hogy ideális helyzet alakuljon ki, ötvözzük a kettõt:
immunulógia-klimatológia.
A 90-es évek elején (biztos emlékeztek néhányan), Új-Mexikóban és Arizonában (késõbb pontszerûen máshol is) felütötte a fejét a hanta vírus. A mortalitási rátája 98%-os volt, köszönhetõen annak hogy egy olyan vírusról van szó, amelyik a tüdõléghólyagok szöveti sejtejeiben (intracelluláris terében), használta fel a gazdasejt biokémiai anyagait, saját szaporodásához. Tulajdonképpen szokásos virusprogram.
De a léghólyagok hajszálereiben járõrözõ makrofágok és T,B limphociták felismerték a bajt. Átdiffundáltak az érfalon, be a sejtbe és a virust felszámolták. Csak közben a diffundáláshoz olyan oldó enzimet használtak, ami a léghólyagokat behálózó finom hajszálerek falait tönkretette és vér nyomult a szövetekbe. Tüdõvizenyõ, tüdõvérzés, embólia amit akartok. A beteg menthetetlen, a szervezet a védekezés közben magát pusztítja el.
A betegség gyorsan terjedt. Az USA fejlett légiközlekedése útján, megjelent a nagyvárosokban is.
Igyekeztek gyorsan megelõzni a bajt és ki is derült, hogy a vírus a félsivatagot lakó, száraz prériken honos ormányos egér beporló fekáliájából kerül az emberi légutakba.
De ember eddig is volt, egér is akkor mitõl most ugrott meg?
Itt jön a klimatológia. Az El-Nino - La Nina jelenségpár fokozott aktivitásának köszönhetõen e területek csapadék mennyisége drasztikusan megnõtt. A sivatagok valósággal kivirágoztak. Több táplálék, több egér, megugró populáció.
Plusz az emberi terjeszkedés, autópályák, üzemek, raktárak az eddig lakatlan területeken. Így több potenciális találkozás a homo sapiens és a rágcsáló között, sokszorosára nõtt az infektálódás.
Az ok már megvolt, a rágcsálokat begyûjtötték, a virust semlegesítõ ellenanyagot kezdték kutatni bennük, de már pánikhelyzetben, amikor hipp-hopp a virus eltûnt. A fertõzések megszûntek. Az ok máig homályos, de az eset talán tanulságos.
A humánpatogének és a homo faj között folymatos "tánc" folyik. Az immunrendszerünk adaptív és tanulékony.Több százezer, talán millió anitgén felismerõ enzim receptorunk van. A vírusok viszont hihetetlen gyorsan változtatják genomjukat. Döntetelen 1:1. Egyes vírusok 90 %-os mortalitása mögött viszont ott a 10 % túlélõ, amelynek oka az ember genetikai háttérben van.
De megváltozik az oikümené, a környezet és ez a változás drasztikus, túl gyors és negatív irányú. Az évmilliók alatt kialakult kényes egyensúly ebben a küzdelmeben könnyen felborul, s egyáltalán nem a mi javunkra. De nem a vírusok hibájából, õk csak gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodnak e változásokhoz.
S azt se feledjük a vírus gazdát keres a szaporodásához és nem a pusztítás a célja.
Nem éghajlatváltozás, de a vírusokhoz kapcsolódik:
Az AIDS-et nem lehet egy lapon emlegetni a többi vírussal három okból sem, ebbõl 2 tény, 1 pletyka, vagy igaz, vagy nem.
A tények:
1. Nem nagyon ismert olyan vírus, ami 40-42 fokos hõmérsékleten elpusztul/komolyan károsodik. A HIV ilyen, a vér 42-43 fokra melegítésével nagyon jól csökken a víruskoncentráció.
Azonban a vírusok általában igen hõ- és hidegtûrõek, pl nátha vírusát pl egyik Holdról visszajött kamerán is kimutatták, pedig ott nem 42 fok volt.
2. Az is ritka, hogy a vírus minden "osztódásnál" (csak újratelmeteti magát) megváltoztatja a külsejét (molekuláris minta). A szervezet ezért sem tud ellenszert termelni, mert nincs állandó minta a HIV vírus felületén.
A pletyka:
A szigeten, ahol elõször jelent meg az AIDS, hirtelen elég sokan eltûntek az ottani kutatóállomásról.
A LEHETSÉGES következtetés:
Az AIDS nem természetes vírus, hanem egy (fél)kész biológia fegyver, amely elszabadult és ellenszer vagy még nem készült hozzá, vagy a készítõ megtartotta magának.
Mégegyszer mondom, számos tulajdonsága miatt kétséges, hogy a természet gyártotta volna az AIDS-et.
A majmos sztori (vannak HIV + majmok és nem halnak bele) pedig vagy igaz, vagy nem.
Az AIDS-et nem lehet egy lapon emlegetni a többi vírussal három okból sem, ebbõl 2 tény, 1 pletyka, vagy igaz, vagy nem.
A tények:
1. Nem nagyon ismert olyan vírus, ami 40-42 fokos hõmérsékleten elpusztul/komolyan károsodik. A HIV ilyen, a vér 42-43 fokra melegítésével nagyon jól csökken a víruskoncentráció.
Azonban a vírusok általában igen hõ- és hidegtûrõek, pl nátha vírusát pl egyik Holdról visszajött kamerán is kimutatták, pedig ott nem 42 fok volt.
2. Az is ritka, hogy a vírus minden "osztódásnál" (csak újratelmeteti magát) megváltoztatja a külsejét (molekuláris minta). A szervezet ezért sem tud ellenszert termelni, mert nincs állandó minta a HIV vírus felületén.
A pletyka:
A szigeten, ahol elõször jelent meg az AIDS, hirtelen elég sokan eltûntek az ottani kutatóállomásról.
A LEHETSÉGES következtetés:
Az AIDS nem természetes vírus, hanem egy (fél)kész biológia fegyver, amely elszabadult és ellenszer vagy még nem készült hozzá, vagy a készítõ megtartotta magának.
Mégegyszer mondom, számos tulajdonsága miatt kétséges, hogy a természet gyártotta volna az AIDS-et.
A majmos sztori (vannak HIV + majmok és nem halnak bele) pedig vagy igaz, vagy nem.
Asszem nálam 1 hónapja nem volt komoly csapadék,elõtte meg december végén január elején lezúdult közel 100 mm(a 45 centis hó ugye a 2 ünnep között, utána az esõ,aztán megint hó),azóta semmi,szal ez a 2 véglet van,vagyis hamarosan megint lesz egy nagy úszás...
Azért világvége hangulat nincs, csupán felvetések.
Ezex52-Nomad:
Az utóbbi idõben részletesen foglalkozom a vírusokkal, így talán megengedtek egy kis kiegészítést.
A madárinfluenza önmagában nem humánkatasztrófa-veszélyes (még a H5N1 emberi változata sem), ám ahogy elõzõ nap is írtam, itt a mutánsaitól kell tartani (szuperinfluenza, ahogy a szuperpestis-t már megalkották a hidegháborúban, itt a termászetes mutanizálódástól lehet tartani), ami az influenza-vírusok (ill. az AIDS óriási módon) erõs jellemzõje.
A vérzéses lázak valóban nagyon agresszívek, ám összeségében két hét feletti a lezajlódásuk, ami veszéles bennük, hogy 7-14 napos lappangás után (mialatt még nem cseppfertõzéssel, közvetlen kapcsolattal, ill. vérrel fertõznek) törnek ki, és rettenetes halált hozva.
Az Ebolának a Zaire változata a 90%-os letalítású, a Szudánnak 70%, a Marburgnak 40% körüli...
Ezeknél az influenzához hasonlító (annak ez az "erénye") cseppfertõzéses terjedése a komoly katasztrófaveszély, ahogy a 80-as évekbe usába behurcolt máig kérdéses cseppfertõzésés ebolacsaládú vírus (Ebola Reston-nak elnevezve), ennek óriási szerencséje volt, hogy emberre csak meghüléses tüneteket produlált (a kísérleti majmokat ijesztõen gyorsan kivégezve) szórványosan, emberre nem volt veszélyes.
Tehát az Ebola zaire és reston keveredése hozna nagy "aratást".
Eme dolgok kizárólag a technológiai fejlõdésünk okán lehetnek komoly gondok, órák alatt körberepülhetik a golyóbist...
Ezzel befejezem a "mellékest", hisz nincs kapcsolata az éghajlatváltozással, csak annak esetleges antropogén kiváltó okaival van közvetlen kapcsolata
Ezex52-Nomad:
Az utóbbi idõben részletesen foglalkozom a vírusokkal, így talán megengedtek egy kis kiegészítést.
A madárinfluenza önmagában nem humánkatasztrófa-veszélyes (még a H5N1 emberi változata sem), ám ahogy elõzõ nap is írtam, itt a mutánsaitól kell tartani (szuperinfluenza, ahogy a szuperpestis-t már megalkották a hidegháborúban, itt a termászetes mutanizálódástól lehet tartani), ami az influenza-vírusok (ill. az AIDS óriási módon) erõs jellemzõje.
A vérzéses lázak valóban nagyon agresszívek, ám összeségében két hét feletti a lezajlódásuk, ami veszéles bennük, hogy 7-14 napos lappangás után (mialatt még nem cseppfertõzéssel, közvetlen kapcsolattal, ill. vérrel fertõznek) törnek ki, és rettenetes halált hozva.
Az Ebolának a Zaire változata a 90%-os letalítású, a Szudánnak 70%, a Marburgnak 40% körüli...
Ezeknél az influenzához hasonlító (annak ez az "erénye") cseppfertõzéses terjedése a komoly katasztrófaveszély, ahogy a 80-as évekbe usába behurcolt máig kérdéses cseppfertõzésés ebolacsaládú vírus (Ebola Reston-nak elnevezve), ennek óriási szerencséje volt, hogy emberre csak meghüléses tüneteket produlált (a kísérleti majmokat ijesztõen gyorsan kivégezve) szórványosan, emberre nem volt veszélyes.
Tehát az Ebola zaire és reston keveredése hozna nagy "aratást".
Eme dolgok kizárólag a technológiai fejlõdésünk okán lehetnek komoly gondok, órák alatt körberepülhetik a golyóbist...
Ezzel befejezem a "mellékest", hisz nincs kapcsolata az éghajlatváltozással, csak annak esetleges antropogén kiváltó okaival van közvetlen kapcsolata
ezex52, a Spanyolnátha egy madárinfluenza egyik változatábólmutálódott. A mostanitól is azért félnek, mert már csak két mutáció válassza el attól, hogy egy emberre veszélyes törzsé alakuljon át. Ez WHO Info! Valóban. A madárinfluenzától - H5N-es törzsebben nem vagyok 100%-ig biztos - nem kell tartani, hanem azoknak a változataitól. A H5N1 jelenleg állatról emberre terjed, a fertõzöttek közel 60-70% belehal. Mintául, az Ebola fertõzöttek 90% hal meg, így elképzelhetõ, mennyire veszélyes már ez a tözs is. Amennyiben a H5N1 egy olyan törzsé alakul át, amely emberrõl-emberre terjed, itt a pandémia, a világjárvány.
Egy kutatóorvos, aki többek között az Ebola, Marburg, és hasonló vírusokkal dolgozott, leírta, hogy a vírus rendkívül agresszív, a fertõzött emberekkel 2-3 nap alatt végez.
A Klímaváltozás lehetõvé teszi, hogy a fertõzéseket terjesztõ rovarok és állatok- amelyek nem voltsk honosak egy adott területen - megjelenjenek. Bele kell gondolni, hogy egy felmelegedõ Európai éghajlat esetén milyen egzotikus, európai orvos számára ismeretlen betegségek jelenhetnek meg.
Sajnos, a Klímaváltozás által okozott katasztrófák sokkal komplexebbek. Minden napi életünket sokkal jobban befolyásolja, mint az elképzelni tudnánk. Erre jó a VAHAVA, amikor összeülnek szakértõk, és végig gondolják, bizonyos változások milyen újabb változást eredményez.
Bocs a hosszúra sikeredett beírásért...
Egy kutatóorvos, aki többek között az Ebola, Marburg, és hasonló vírusokkal dolgozott, leírta, hogy a vírus rendkívül agresszív, a fertõzött emberekkel 2-3 nap alatt végez.
A Klímaváltozás lehetõvé teszi, hogy a fertõzéseket terjesztõ rovarok és állatok- amelyek nem voltsk honosak egy adott területen - megjelenjenek. Bele kell gondolni, hogy egy felmelegedõ Európai éghajlat esetén milyen egzotikus, európai orvos számára ismeretlen betegségek jelenhetnek meg.
Sajnos, a Klímaváltozás által okozott katasztrófák sokkal komplexebbek. Minden napi életünket sokkal jobban befolyásolja, mint az elképzelni tudnánk. Erre jó a VAHAVA, amikor összeülnek szakértõk, és végig gondolják, bizonyos változások milyen újabb változást eredményez.
Bocs a hosszúra sikeredett beírásért...
ezex52, a Spanyolnátha egy madárinfluenza egyik változatábólmutálódott. A mostanitól is azért félnek, mert már csak két mutáció válassza el attól, hogy egy emberre veszélyes törzsé alakuljon át. (
Hát egy kicsit tényleg világvége-hangulat lett itt. A magam részérõl azért még felkelek reggelente, ezzel csak azt akartam mondani, hogy van az emberiség fejlõdése során egy-két magas labda, mint pl. vírusok és idõjárás.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat