Globális jelenségek

ugyanez várható az antarktiszi jég olvadásával. ki tudja hány ismeretlen vírus vagy baktérium faj van a jég alatt, ami most felszínre kerül?

amúgy a madárinfluenza nem jelent komolyabb veszélyt az emberiségre. akinek egészséges az immunrendszere, és megfelelõ kezelést kap, annak nem kell félnie. csak ezt is felfújja a média...

Errõl beszélek Cauchy, ámbátor nem tudatos temészeti reflexként foghatók fel ezek a dolgok.
Kenya: Bizony, az õserdõk megnyitása többek között (csak a civilizációt fenygetõket említve) már egy AIDS-el és vérzéses lázak megjelenésével válaszolt, mi a következõ ?
Cseppfertõzéses vérzéses láz vírusa (hurr...), avagy pl. a régóta "várt" szuperinfluenza (a madárinfluenza H5N1-e csak felvezetés) vírus civilizációs gyors tarolása ?
Najó, ez már más tészta.

Snowhunter: egyszer hallottam egy virológus fejtegetéseit, miszerint a dzsungelek mélyén több száz AIDS-hez hasonló súlyosságú betegséget okozni képes vírus rejtõzik, olyan helyeken, amit eddig szerencsére nem bolygattak meg. Mindig mindent meg akarunk úszni, minden betegséget le akarunk gyõzni, de egyre világosabbá válik, hogy nem lehet. Valahol fizetni fogunk és nagyon úgy tûnik, nem választhatjuk meg, hogyan. Bocs az OFF-ért.

Kenya: igen, nem nagyon vagyok itthon 7-8 elõtt.

Snowhunter: az emberi szemszögbõl nézve katasztrofálisnak látott dolgok globálisan sokszor csak egy védekezõ-mechanizmust takarnak (vírusok, háborúk), esetleg egy kiegyenlítõdési esemény (földrengés, földcsuszamlás)
Csak a végtelenségig nagyképû emberiség tudja felfogni ezeket a saját maga ellen irányuló gonosz természet fortélyainak.

Van benne valami Cauchy, pl. íme egy mellékvágány, hisz nem meteorológiai vonatkozás, ám elgondolkodtató, és mi szempontunkból sajnálatos vonatkozás:
Bejöhetnek majd a képbe a civilizációnk által igazán veszélyessé vált betegségek, az új és új vírusok (pl. szuperinfluenza, a vérzéses lázak még "várakozó álláspontjai"), a középkori fekete halál után, afféle természet által felfogható kompenzációs dologként.

Noli: megvettem a Természet Világát. Nagyon jó, köszönöm a tippet. Egyébként van egy csomó érdekes cikk ezen kívül is benne. Többek között éppen a csalásokról. Milyen érdekes, nem?
Szia Cauchy! Rég voltál errefelé!

Abba is érdemes belegondolni, hogy az ember a földön annak történetének hány százalékában volt jelen. Nem kizárt, hogy maga az emberi fejlõdés nem kívánatos folyamat a Föld fejlõdésében, pl felfoghatjuk valami rákszerû hirtelen populációnövekedésként egy ránézve kártékony fajnak, és maga a bolygó tesz róla, hogy ne álljon túl sokáig fenn ez az állapot.

"Növekszik a Föld albedója" címû cikkhez csak annyit, hogy ezt a növekvõ kisugárzást az állandó felhõzet területének növekedése okozza, amit pedig a levegõ páratartalom növekedése vált ki. a vizgõz pedig az egyik legerõsebb üvegházhatáskeltõ gáz, a CO2-nél sokszor erõsebb. A levegõ páratartalmának növekedése, meg a melegedõ tengerfelszín párolgásának tudható be. Így éghajlatunk egyre csapadékosabbá válik, és egyre kevesebb napfény éri a földet...

kenya: No igen, vannak problémák a hivatalos tudósok körül is, csak az érdeklõdõk közül hányan veszik a fáradságot, hogy egy adott információt esetleg több forrásból ellenõrizzenek? Fõleg, ha esetleg egyeseket más-más érdekcsoportok pénzelnek (bár ez fõként az orvosi-gyógyszerészeti kutatásokra igaz), ugyanabból az alapból teljesen más végeredményt is kihozhat a kutató, attól függõen, mire "szerzõdött". Ráadásul amíg az emberek 99%-a nem érti, nem látja át még alapszinten sem azokat a folyamatokat, amik a körülötte lévõ világot mozgatják, addig könnyû elhitetni, hogy a tudomány csak öncélú "hobbi" ...
Más: az ehavi Természet Világában van egy jó kis cikk: Bujtor László: Távolodó hasadékvölgyek és metánszivárgások
egzotikus világa (sajnos online nem elérhetõ), érdekes dolgot ír le. A nevezett mélytengeri kemoszintézissel élõ közösségek a földtörténet során amolyan mentsvárakként mûködhettek egyes kihalási eseményekkor, még akkor is, amikor a felszínen, annak közelében nem volt képes fennmaradni az élet a külsõ körülmények miatt. Érdemes elolvasni a cikket!

Noli: teljesen igazad van. Azért is írtam, hogyle kellene szállnunk a magas lóról, mi is része vagyunk a bioszférának, ráadásul pont az a része, aki aztán igazán befolyásolja a természetes környezetet. Azzal amit írtam, csak arra akartam utalni, hogy ha az emberek túl sokat hallják azt a mondatot, hogy "a tudomány mai állása szerint ....", akkor elõbb-utóbb legyinteni fognak. Arról nem beszélve, hogy az emberek egy része nem tekinti pártatlannak a tudományt és annak egyes képviselõit. Valljuk be, néha nem is alaptalanul. Idõrõl idõre felbukkannak hírek, mi szerint ilyen és ilyen hivatalok, szervek, stb. el akartak tussolni valamit, lefizették ezt vagy azt. A legutóbbi botrány éppen a NASA-nal tört ki, pont az éghajlatváltozás témájához kapcsolódóan. Én nem vállalkoznék rá, hogy kibogozzam, ki, mit és miért mond vagy mondott. Én azt tudom, mindettõl függetlenül igyekszem úgy nevelni a gyerekeimet, hogy maximálisan becsüljék meg a Természetet, tanulják meg tisztelni azt az elképesztõen bonyolult önszabályozó rendszert, amely ugyanolyan pontosan mûködik mind az egyén, mind pedig a bioszféra szintjén. Én a magam részérõl nem tudok csodálat nélkül tekinteni ezekre a dolgokra, akár a hurrikánokra, mint természetes "légkondícionálóra", akár mondjuk egy gyermek születésére gondolok.

kenya: Persze, de a lényeg szerintem azon van az ilyen újsághírekkel, hogy az átlagembert elterelik az álatala is megváltoztatni való dolgokról. Ha sok olyat olvasol, hogy így a termlszetes folyamatok, úgy az erdõk meg a tengerek, akkor egy idõ után azt fogod mondani: tojok én a környezetvédelemre, amikor úgysem rajtam fog múlni!
Pedig sokkal inkább kellene tudatosítani azt az emberi eredetû káros hatást, amit igenis személyre lebontva lehet csak globálisan megoldani. Értem ezalatt, hogy nem járni mindenhova autóval, stb. Persze ezek idealista eszmék. És ahogy az emberek egyre kevésbé érzik a saját szerepüket fontosnak a világban (vagy egy országban, egy kisebb közösségben), úgy ennek egyre csekélyebb is az esélye. Egy lazacnak valóban nincs esélye feljutni az árral szemben úszva az ívóhelyre, de ha sokan nekilátnak, néhánynak bizony sikerül - és nálunk is ez (is) jelenti a túlélés titkát.
Nyomorult Wegenert pedig pont azért gúnyolták, mert nem volt geológus, így nem hitte senki, hogy beleláthat olyan rendszerbe, ami nem a szakterülete. Talán belõle példát emelve lehetünk mi, amatõrök is reménnyel teltek, hogy esetleg mégis hisznek majd nekünk s talán még idõben.

Öröm olvasni ezt a fórumot! Csak így tovább!

Köszi Usrin, rémlett a neve, de nem akartam butaságot írni.

Kenya: Alfred Wegener volt az, aki ("amatõr" geológusként, hiszen elsõsorban meteorológus volt!) felismerte a partvonalak illeszkedését, és több más tényezõt, ami az egykori összetartozásukat bizonyítja.

Noli: van egy olyan mondat, ami megadja a tudósoknak is a visszavonulás lehetõségét, egy afféle Jolly-Joker ami így hangzik: "...a tudomány mai állása szerint...." Ez tulajdonképpen teljesen érthetõ is, hiszen éppen a tudomány az, ahol minden nagyon gyorsan változik, hihetetlenül naprakésznek kell lenni. Elméletek, nézõpontok "harcolnak" egymással, látszólag mindegyiknek igaza is van. Sokszor volt olyan, amikor szó szerint kiröhögtek egy tudóst az elméletéért és lám, neki lett igaza. Itt van pl. a lemeztektonika elmélete: Valakinek feltûnt (Usrin segítség, nem jut eszembe a neve!) hogy Afrika nyugati és Dél-Amerika keleti partja pontosan összeillik. Elõször kigúnyolták, aztán kiderült, neki van igaza. Én a magam részérõl az éghajlatváltozás témakörében fel vagyok készülve jónéhány meglepetésre, néhány olyan tényezõre, ami még ezután fog kiderülni és valamerre elbillenti a mérleg nyelvét. Pontosan azért, mert rendkívül sokismeretlenes egyenletrõl van szó. Alapvetõen persze jó lenne, ha a humán faj leszállna a magas lóról és tudomásul venné, hogy õ is része a bioszférának, bármennyire is szeretnénk kivonni magunkat ezalól.

Nola: több, mint valószínû, hogy LAM-nak igaza van, rövid jellemzésed tényleg a Larix decidua-ra utal. Kevesen ismerik, hiszen hazánkban csak a Vend-vidéken fordulnak elõ terjedelmesebb (ültetett) állományai. Persze díszfaként több helyen felbukkan.
Pár éve az egyik Vágó-adásban (Legyen ön is milliomos) egy eladdig magabiztosan menetelõ játékos megkapta ezt a kérdést (azazhogy a 4 felsorolt fenyõféle közül melyik lombhullató?) azt hiszem 1.5 millió ft-ért. Kikért 2 segítséget, telefonon mondták meg neki a jó választ..
Szóval mehetsz a 3 millásra, de a közönség már nem segíthet !

Errõl a lenti cikkrõl az jut eszembe, hogy volt valamikor olyan "hit" is divatban, hogy ne tartsunk szobanövényeket, mert elszívják az oxigént a lakásban az ember elõl, míg az ember alszik. :-(
Kinek érdeke az, hogy a valós, emberileg változtatható dolgok helyett ráfogjon mindent a Természetre?...

A globális felmelegedésért az esõerdõk a felelõsek, a legtöbb metánt ezek bocsátják ki:

Link

Kár hogy a metán a légkörben feljebb található. Ha lejjebb lenne, nem is éreznénk, hogy meleg van. Mi is betépnénk tõle. :-DDD

kenya:Ez hót komoly!
Széles-spektrumú metánmámor! :-D

Azért jó tudni, hogy már a toxikológusok is érdeklõdnek az éghajlatváltozás iránt! :-)

LAM: ezt nem mondod komolyan! :-DDD Ilyet! Betéptek a metántól? És a partiõrség radarjai? Azok is?

Nola, Kenya:Az utalt Bermudás cikk is a hirtelen nagy mennyiségû metán felszabadulást tette felelõssé. De a következtetésük egészen sajátos volt.
Szerintük a kilépû nagy mennyiségû gáz egyszerûen elkábította a hajósokat! Beszívták/tak!
Ezért tûntek el..
Gondolom az automatikus navigációs eszközök is gázmámorban fetrengtek...;-)

"pezsegõs víz"? Jó neve van. Bár ha már pezseg, nem baj, ha COOH-t is tartalmaz. :-)
Egyébként a fórum témájánál maradva, többen valóban a permafrost-ból esetleg kiszabaduló metánt tartják az egyik legnagyobb veszélynek. Valóban eléggé felgyorsíthatná a folyamatot. Pozitív visszacsatolásból pedig van több is. Egyébként ami személy szerint engem mindig lenyûgöz, az a rendszer hihetetlenül komplex volta és az, hogy bármilyen változás hány és hány helyen idézhet elõ további, valamilyen irányú változást. Ha még a pillangó-effektust is hozzávesszük, valóban hátborzongató lehet a végeredmény.

kenya: én is láttam valami hasonló filmet mostanában, ott "pezsegõs vízként" említették.

Nola: bocs hogy beleszólok, én a Bermuda-sztori egy verzióját ismerem. Nemrég volt egy film róla, miszerint a Bermudák körül a tengerfenékrõl helyenként erõs metán-gázbuborék feláramlást észleltek. Az volt az elmélet, hogy ez a jelenség közrejátszhat hajók eltûnésében, csökkentve a felhajtóerõt, amely ezen jármûveket a víz felszínén tartja ugye. Kísérleteket is végeztek ezirányban, azonban ezek éppen ellenkezõ eredménnyel zárultak. Nemhogy csökkent volna a felhajtóerõ, éppenhogy növekedett. Ez tehát nem lehetett okozója a hajók nyomtalan eltûnésének. NEkem ez volt az asszociációm a Bermuda-háromszög és a metán kapcsolatáról.

LAM: a jövõbeni képeimrõl Jaurinumtól többet megtudhatsz, e-mailben biztos megírja, ha rákérdezel.

Snowhunter: :-) (he-he!)

Nola:A metánszint emelkedéses hõcsapda ugyan csúnya ügy lenne, de ez már megint csak egyoldalú közelítése a dolgoknak.
Az algák gondolom lebontási termékeik révén keverednek ide. Bár ebben egy algász kompetensebb.
Ugyan, nem látom az összefüggést a jõvõbeni szép képek esélye és a munkahelyed között, de ettõl még kivi vagyok a következõ képekre is!
Nem akarván elvenni Jaurinum kenyerét, de a plasztikus leírás alapján, gondolom egy európai vörösfenyõrõl lehet szó...:-)

LAM: köszönöm, ha visszamegyek augusztusban dolgozni majd akkor lesznek igazán szép képek is!
Akkor azért nem találtam sok mindent, mert én a metán-hidridre emlékeztem és azt kerestem.
A filmben nem volt szó alternatív energiaforrásról, ott kimondottan a globális felmelegedéssel hozták kapcsolatba, meg az algákról esett még szó benne. Olyasmire emlékszem hogy antarktiszi jégmintavétellel kimutatták, hogy a föld történetében többször elõfodult már, hogy emelkedett átlaghõmérséklet és õk ezt azzal próbálták magyarázni, hogy nagyobb mennyiségû metán szabadult fel egyszerre az óceánok mélyérõl. Akkor nem volt még környezetszennyezés, azért kerestek valami lehetséges magyarázatot a melegedésre és lyukadtak ki a metánhidrátnál. Aztán hogy az algák hogyan keveredtek bele a dologba, arra már tényleg nem emlékszem.
Sajnos a Bermuda -háromszögeset nem tudom megnyitni egyik böngészõmmel sem, de el tudom képzelni mi lehet benne.

Jaurinum: ha kitavaszodik csinálok egy nagyon szép, lombhullató fenyõfélérõl képet, az is a tónál van. Most ugyan kopasz, de így is szép formája van, a többi fenyõ fölé magasodik. Ha kihajt nagyon élénk zöld a levele és szinte selymes tapintású. Õsszel besárgul, majd vörösödik, aztán rozsdabarnán lehullanak a levelei.
Neked biztos tetszene!

Érdemtelenül Lam ?

Ugyan már, párját ritkítóan érdekes, objektív és tanulságos írásokat "követsz el", minden elismerésem.

Kár, hogy olvasni is alig van idõm.

Szia Nola!
Valóban halottam (pontosabban a Földtani Kutatást forgatva bukkantam rá egyszer) már ezekrõl a gázhidrátokról, és a szóban forgó metán-hidrátról!
A 70-es évek óta (olajár-robbanás) foglakoznak velük behatóbban. Persze a vegyészek (és az asztrokémia!) már régen ismerik az illékony gázok hidratált állapotát.
Nagy nyomás, alacsony hõmérséklet, vizes (hidratált, mint a babaápolóknál :-) környezet és megvan a gázhidrátunk.
Pontosan a mélytengeri környezet, óceánfenék, az örök jég, csúnyaszóval a permafrost (pl. Szibériai fagyott altalajú helyek) területei alkalmasak erre.
Speciális keletkezési körülményeik miatt valóban elég érzékenyek, ahogy írod instabilak. Egyszerûen elvesztik a gáztartalmukat.
A drasztikusan fogyó (azért egészségesen kételkedjünk) CH-k kiváltására akarják õket alkalmazni. Gõzerõvel kutatják a felhasználhatóság körülményeit. Az oroszoknál már fejtik és erõmûben égetik is.
De hát a metán oxigénes égetésekor megint mi keletkezik?
CO2 és vízgõz. Ezek pedig üvegházgázok. Fából vas karika.
Emellett pedig mûrevaló fejtésük se egyszerû eset.
De a metánhidrát keresõszó alatt azért elég sok mindent ad majd fel a gugli.
A legjobb a Bermuda-háromszöges..nem lövöm le a poént!
Amúgy tegnap már írtam - szerintem eltûnt az észlelések tengerében - hogy szépek a képeid. Fõleg a naplementések!
És szívesen..

Jaurinum, Nomad:Érdemtelenül tisztelnek meg Uraim,de köszönöm!

Csatlakozom Nomad-hoz, gratulálok!

LAM, gratulálok az ismereteidhez...öröm olvasni...

LAM: évekkel ezelõtt láttam egy mûsort valamelyik ismeretterjesztõ csatornán. Az óceánok mélyén levõ szilárd állapotú metánról volt szó benne (metán-hidrid vagy hidrát már nem emlékszem), hogy milyen instabil anyag, pár fokos hõmérséklet-emelkedés is felszabadíthatja. Én aztán tényleg nem értek hozzá, de errõl nem nagyon hallani. A neten nem találtam túl sok infót róla az éghajlatváltozással kapcsolatban, (valami japán oldalon persze ott virított a képlete. Most nem azt kérem, hogy Te nézz utána, csak kíváncsi vagyok, hogy pontosabban tudsz-e róla valamit. (Biztos tudsz! Köszönöm.

Hûha az ember fia hirtelen nem is tudja kinek reagáljon!?
Talán sorrendben..

Floo:Kiváncsi lennék én is a pontosabb lokalizációra.
Fõleg mivel domboldalból akad egy-kettõ Dél-Svédben!

Nao: Ahogy írod, Te és Én is és még sokan mások, valóban egy (általam jó értelemben büszkén ) vállaltan amatõr meteorológus oldal fórumában cseréljük ki eszméinket.
Ennek ellenére - tudományosságtól függetlenül - alapvetõ fontosságú megtartanunk és betartanunk vélemény nyilvánításaink kapcsán a tárgyilagosságot.
Az ember pszichéjébõl, szocializáltságából fakad, hogy alapvetõen szubjektíven áll hozzá majd minden egyes kérdéshez, problémához.
Kicsiny életünk apró-cseprõ dolgaiban hozott döntéseinkben is, gyakran (konformitásból, szinkretizmusból) prekoncepciókból indulunk ki, majd a felmerülõ tényeket megrostázzuk és aszerint válogatjuk ki, hogy mennyire passzolnak, illeszthetõek be a hibás vagy nem hibás elméletünkbe.
De az esetek többségében a tények, elõbb vagy utóbb vigyorogva orrba vágnak.
Ez Veled és Velem is így van. Emberi sajátosság.
A jelenlegi redukáló tudomány oldaláról nézve, ráadásul ez a hozzáállás mételyszerûen elterjedt. Persze báriumszulfid és sósav reakciójából - Örkényt idézve - minden társadalmi rendszerben bárium-klorid lesz. Egzakt és pontos.
Csak hát az eredmény késõbbi felhasználásánál, beillesztésénél jelentkeznek az esetleges ferdítések.
Igaz kis fórumunk nem szaktudományos vitarovat, ahol képzett szakemberek vitáznak pro és kontra.
Épp ez a jó benne! Ott pl. nem gyõzöl meg senkit ha a hierarchia alján állsz, (gyakran objektív tényekkel sem), egyes nézetei ingatag voltáról.
Mi lelkes amatõrök talán nem vagyunk annyira nyomás alatt ezen a szubjektív terhektõl, ezért lenne jó ha megõriznénk széles látókörû objektivitásunkat!
Legalább mi!
Ahogy mondod, óvakodva akár a legnagyobb nevek által terjesztett nem biztos információk feltétlen elfogadásától.
Mivel egy forrás nem forrás!
Így fel sem merülhet a "baromságokat ír effektus"!Mindannyian írunk hibás, téves dolgokat dezinformációk, téves következtetések alapján, aztán mások megcáfolják, mi újra beleássuk magunkat és jó esetben, nerm csak az állításunkat alátámasztó téziseket vizsgáljuk meg, fogadjuk el.
Így lassan kialakulhat a konszenzus egy adott probléma körül. Ez pedig már elõre mutat.
S ez amatõr létünk szépsége, akár itt a fórumban is.

Rovaniemi:Véletlenül lett ez a CO2 téma példaként kiemelve, nem állt szándékomban ezt pellengére állítani, még ha úgy tûnik is. Írtam is.
A probléma Ma és Holnap kérdéssel egy húron pendülünk.
A részterületi hozzáértésbe meg nem megyek most bele, mert egyrészt messzire vezet, másrészt lassan kiátkoznak tudományfilozófiai fejtegetéseim miatt.
Mégis csak éghajlatváltozási fórum ez!

LAM!
Amit leírtál az biztosan így van, nem értek hozzá. Ezt nyíltan vállaltam is.
Itt a szerintem "káros" hozzáállás miatt emeltem szót.
Az én személyes nézõpontom az, hogyha van egy probléma, illetve NAGY valószínûséggel LESZ egy probléma, akkor azt már MA kezdjük el megoldani vagy kezdjünk el gondolkozni a megoldáson és ne holnap vagy holnapután vagy amikor már minden oldalról bebizonyosodott, hogy baj van.

Egyébként én is szívesen tanulok olyanoktól, akik egy egy RÉSZterületen otthon vannak, valódi tudással rendelkeznek.

LAM:
ez egy - vállaltan - amatõr meteorológus oldal fóruma. senkitõl nem elvárható itt, hogy tudományos objektivitással írjon itt. a (természet) tudományos objektivitás azt jelenti, hogy valamit vagy hiteles mérésekkel megmérünk, megfigyelünk vagy hiteles körülmények között (kisérlet) vizsgálunk. ezeket leírhatjuk ill. az elfogadott sajtóból (szakirodalom) megerõsíthetjük, cáfolhatjuk.
ebbõl itt semmi nem valósul meg, de nem is ez a cél. rajongól, lelkes amatõrök osztják meg egymással a véleményüket.

jómagam egyébként törekszem erre a bizonyos objektivitásra azzal, hogy internetes linkekkel, forrásokkal meg szoktam erõsíteni az általam leírtakat. (a tatárjárásnál is - így utólag - megnéztem, de nem találtam semmit... . különben annyi a tanulság ezzel kapcsolatban számomra, hogy csínján kell bánni a nem biztosan tudott információkkal, mert az ember hitele romolhat (ha ez egyáltalán számít persze) - "na, ez mindig baromságokat ír..."

ettõl függetlenül nagyon örülök, hogy írsz, mert jót tesz az oldal színvonalának, ha hozzáértõ véleményekekt olvashat az ember.

az óceán abszolút lassítja a változást valóban. én nem is értem, hogy a légköri melegedés folyamatát vizsgálva ezzel az oceánok szerepével nem foglalkozunk többet. csak egy megdöbbentõ adat: az óceánokban úgy 300-500 (?) m alatt (na, ennek most utána kéne néznem..., de most lusta vagyok, tehát nem "objektív" a víz hõmérséklete +1 fok. ez hatalmas stabilizáló erõ! mennyi hõ kell ahhoz, hogy mondjuk +2-ra melegedjen? és akkor az Antarktisz jegének elolvadásról még nem is beszéltünk.

Nao:Általánosságba véve a fórumban olvasható sok féle érdekes vélemény kapcsán, azt hiszem valójában itt nem tévedésrõl és mentségekrõl van szó.
Inkább a Snowhunter által oly sokat zászlóra tûzött és joggal hangoztatott objektivitás megõrzésérõl!
És emelett - ahogy már sok beírással ezelõtt próbáltam felhívni rá a figyelmet - a redukcionizmus és a prekoncepciózus gondolkodás mellõzésérõl.
Azt hiszem Rovainemi írta pl. (bocs hogy pont õt ragadom ki, de ez ütötte meg a szememet), hogy nem ismerünk olyan visszacsatolási folyamatot ami lassítaná vagy megállítaná a légköri melegedést.
Ez így nem igaz.
A bioszférás Föld szén-dioxiddal (és még más légköri gázok, pl. ammónia, vízgõz, metán kombinálódásával) mûködõ üvegház modellje, negatív feedback mechanizmussal, rendszerben képes szabályozni a Föld felszín hõmérsékletét.
Ha lehül felfûti, ha melegszik lehûti.
Mélyebben nem menvén bele, és nagyon leegyszerüsítve, a fotoszintézis CO2 redukciója és elemi O felszabadítása (még ha nem is sztöchiometriai arányban) a folyamat élõ oldalát jelenti. Élettelen oldalon ott áll, a lemztektonikai szubdukciók, a szilikátos kõzetek mállása (azaz a légköri CO2-bõl képzõdõ szénsavvval történõ reakció, a talajban lévõ CO2 parciális nyomás növelkedésével), és a vulkanizmus CO2 kibocsátása.
Ez egy biogeokémiai ciklust alkot. Persze a ciklus ideje és varianciája hosszú és nagy.
És akkor még nem is kevertük bele a G2-es tíusú Napunk, azon sajátos asztrofizikai jellemzõjét, hogy a luminozitása (fényessége) fokozatosan erõsödött fel és fokozódik.
És ez csak egyetlen általunk ismert rendszer. Annak sem minden input és output oldala feltárt.
Még egy példa a bonyolutságra.
Senki nem gondolta volna, hogy az Atlanti-óceán jellegeztes óceán illata és a felhõzöttségi foka között összefüggés áll fenn.
Anélkül, hogy ebbe is mélyebben bele mennénk, itt is egy biogeokémiai rendszerrel állunk szemben.
Az ócánok felett nagy a molekuláris kondenzációs mag hiány. Ezt az algák és más zooplanktoniális élõlények dimetil-szulfid felvétele és bennük zajló bakteriális lebontása kompenzálja, mert szulfát részecskét juttatnak a levegõbe, amely segíti a felhõképzõdést. De ha ez a tevékenység fokozódik a nagyobb borultság révén a fotoszintetizáló algák kevesebb fényhez jutva, kevesebb DMS-t termelnek, és így kevesebb negatív töltésû SO4 részecske kerül, hullámzás során létre jövõ vízbeporzás útján a levegõbe.
Újabb feed-back az óceánok sajátos klímájában.
A sajátos illatot a bakteriális lebomlás kéntermelése okozza, csak épp ez meghatározza egy adott óceán feletti légkör folymatait is.
Valóban ez nem egy történelmi oldal, de e szaktudomány objektív tanulmányozása módszertanilag megtanít arra, hogy sok-sokmforrás összevetése visz el a tanulmányozott folyamatok feltételezett hátteréhez.
Ezt lenne jó ha természettudomány is megtanulná.
Egyébként az emberi akcelerációval messze egyetértek, sok féle irányultságú, nagy részt dilletáns tevékenységünkel katalizátorként gyorsítjuk a folyamatokat, de ennek iránya, sebessége, az egészleges rendszerismeret (elsõsorban bioszféra szinten) hiánya miatt nem megjósolható egyelõre.

LAM én ugy tudtam a vörössel nem is a fagyérzékenység miatt van baj,hanem nem érik be ha nem elég meleg a nyár...
És ugye elgondolkodtam,hogy a múlt nyáron ugye beragadó mediterrán jellegü ciklonok uralták az idöjárást itt nálunk,hüvös csapis volt a nyár,lehet fent Svédben meg felnyomult a meleg és ha megint hüvös nyarunk lesz,ott megint jobb idö lesz...
Igaz az öszünk jó volt,igy lehet behozta a szölö érése a lemaradást,nem véletlenül aszalódott meg a füge sem már a fán...
Utána járok hogy hol is akar próbálkozni a pasas a vörössel,mármint az ország mely részén,annyit tudok hogy dombon

Floo!
A "kicsit ledöbbentõ svédben szõlõ" mondatodra igyekeztem reagálni elsõsorban.
Emellett jelezni próbáltam, hogy évtizedek óta létezik már szõlõtermelés Svédországban, így az ürge nem mûvel olyan kiugróan nagy újdonságot.
A fehér vagy vörös fajtajelleg nem annyira domináns a hidegtûrés esetében. Nem a mai, de már a korábbi alacsonyabb színvonalú agrár-biotechnológia is képes volt megfelelõen tesztelt és variált oltóalany(ok) esetén, fehér és vörös fajtákat fagyrezisztensekké tenni.
A szicilai vörösfajtákkal való egy az egyben próbálkozás kicsit merész húzásnak tûnik, (nem vonom kétségbe, hogy megpróbálja!) mert agyagbemosódásos BET talaj csupán Skane déli csücskére jellemzõ, míg a termõhely szempontjából még potenciálisan szóba jöhetõ Smalland és a Közép-Svéd-alföld déli része már gyepes podzoltalaj.
Ez pedig messze nem felel meg talajkémiai és mikroorganikus adottságaiban e fajták igényeinek.
Analógiaként: Kanadában is próbálkoztak egyes olasz vörös fajtákkal , de a talaj összetevõk és a vízháztartás komoly biotechnológiai bevatkozásokat igényeltek, az eredményes termeléshez.
Mondjuk az ízvilágukat pedig nem hasonlítanám, egy villányihoz..
Egy adott pont tengerektõl való távolsága geográfiai értelemben pedig mindig viszonylagos. Ez Dél-Svédben sehol nem haladja meg a 150 km-t.

LAM!
Az oké,de a vörös szõlõre is ezt mondod???
Az ürge megpróbálkozik a vörösel is,mert lát rá reális esélyt hogy az se fagyjon el és be is érjen...
És nem tengerparton van...

LAM: ezek szerint tévedek. mentségemre szóljon, hogy az "olvastam olyat is" azért kifejezi, hogy nem szentírás, amit írtam. így emlékeztem. azért az elõzõ hozzászólásom többi pontja rendben van.
(még jó, hogy ez nem egy történelemmel foglalkozó oldal...

Örülök LAM objektv megnyilatkozásaidnak.
Szõlõ ügyben nagyon igazad van.

A globális felmelegedéshez egy kicsit kapcsolódva ,bár nem igazán ehez a témakörhöz kapcsolódik ,de elgondolkodtató.
Einstein jól megmondta: "Azt nem tudom ,hogy az emberiség a harmadik világháborúban mivel fog harcolni, de azt tudom ,hogy a negyedikban mivel. Kõvel és bunkóval."
Elég gondolkodtató, hogy az ember saját magát és a Földet a saját tudtával elpusztítja.

Nao: Csak annyit a tatárjárás körüli viszonylagos csúszáshoz, késlekedéshez, hogy vajmi kevés köze van a folyók jegesedéséhez, befagyásához.
Kiválóan alkalmazták télen is a nomád pusztai népek õsi bõrtömlõs úsztatási technikáját.
A háttér inkább történeti jellegû és a Közép-Ázsiai belsõ viszonyokban keresendõ.

Floo: A Skane-félszigeten és Smalland déli területein 20-30 évvel ezelõtt is már termeltek amerikai alanyra oltott, fagy és hidegtûrõ szõlõ (általában rizling) fajtákat.
A régebbi mezõgazdasági és agrár-statisztikákban utána kereshetõk az ottani eredmények.