Agrometeorológia
Nagyon köszönöm az eligazítást, tényleg érthetõen, szinte tudományosan, - szeretem ezt a stílust- írtad le a témát. 
A hõösszeg mint mutató valóban elég jól használható a fenometriában, érdemes is vele foglalkozni.
Viszont magyarázatra szorul a sugárzási paraméterek használata. Igaz ugyan, hogy vannak a hõmérséklettel és a globálsugárzással, illetve a hõmérséklettel és a napfénytartammal kalkuláló indexek is, de önmagában sem a globálsugárzás, sem a tiszta sugárzási egyenleg, sem pedig a napfénytartam nem alkalmas messzemenõ következtetések levonására. Hiszen lehet egy területnek extrém magas sugárzási egyenlege, vagy maximális napfénytartama, ha amúgy hideg van. (Tudjuk, hogy a napi középhõmérséklet nem feltétlenül áll arányban a sugárzási paraméterekkel.) Márpedig a fotoszintézist végzõ fotokémiai komplexek, valamint az összes többi biokémiai rendszer mûködésének is a hõmérséklet a limitáló tényezõje a tavaszi idõszakban, nem a napsugárzás.
Viszont magyarázatra szorul a sugárzási paraméterek használata. Igaz ugyan, hogy vannak a hõmérséklettel és a globálsugárzással, illetve a hõmérséklettel és a napfénytartammal kalkuláló indexek is, de önmagában sem a globálsugárzás, sem a tiszta sugárzási egyenleg, sem pedig a napfénytartam nem alkalmas messzemenõ következtetések levonására. Hiszen lehet egy területnek extrém magas sugárzási egyenlege, vagy maximális napfénytartama, ha amúgy hideg van. (Tudjuk, hogy a napi középhõmérséklet nem feltétlenül áll arányban a sugárzási paraméterekkel.) Márpedig a fotoszintézist végzõ fotokémiai komplexek, valamint az összes többi biokémiai rendszer mûködésének is a hõmérséklet a limitáló tényezõje a tavaszi idõszakban, nem a napsugárzás.
Jó, kényelmes, és hatékony a te öntözésed (is). Én csepegtetõ öntözéssel öntözöm. Ha tehetem nem kelek korán, ha korán kell kelnem dolgozni megyek, melegben (napsütés, nappali órákban) már káros az olyan öntözés , ami nagy felületen éri a zöld felületet, ezért döntöttem néhány éve a csepegtetõ mellett, és abszolút meg vagyok elégedve vele. Bármely napszakban, bármilyen melegben nyugodtan alkalmazható, a talajt alaposan beáztatja. A módszerben semmi extra, félcolos slagcsövek kifurkálva pár centinként 2mm fúróval, és vizet a hordóba, onnan szabadeséssel megy az öntözés, slagcsövek a növényzet sorába. A csöpögés gyors, egy 200 literes hordót kiszipkáz két ilyen (8 méter körüli) csõ egy jó 20 - 30 perc alatt. Van vagy 6 db. ilyen csövem. Paprikánál különösen tetszik az ilyen öntözés, ott 3 mm fúróval fúrt slagok vannak, el is van árasztva rendszeresen, ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva.
Egy-egy magányos épület nem sokat számít. Egy családi házas környéken a ház csak akkor jelent nagyobb elõnyt, ha a növény közvetlenül a fal közelében van. De ha egy domboldalban a ház felsõ falánál van a növény, akkor sokkal valószínûbb hogy megfagy, mint ha nyílt terepen lenne.
Öröm volt kinn lenni ma a kertbe, munka után hazaérve ebéd, majd egy kis családozás, majd irány ki a kertbe.
A fák gyönyörûen virágoznak (legszebb reményem valósult meg, maradjon is így), legkésõbb, tegnap kezdõdõen az almák (gyönyörûek), miközben a cseresznye már levirágzóban.
A veteményes felsõ 15-20 cm-e a száraz idõjárás miatt csontszáraz, így locsolunk, ma délután a borsó kivételével az egész beültetett kertet belocsoltam ezzel: Link
Kicsit skizofrén, a magas talajvíz tudatában, ami egyébként 80cm alá süllyedt, ami a kertre már nincs hatással, a fákra igen, nekik immáron ez az 1m felé csökkenõ szint pont kedvezõ.
A fák gyönyörûen virágoznak (legszebb reményem valósult meg, maradjon is így), legkésõbb, tegnap kezdõdõen az almák (gyönyörûek), miközben a cseresznye már levirágzóban.
A veteményes felsõ 15-20 cm-e a száraz idõjárás miatt csontszáraz, így locsolunk, ma délután a borsó kivételével az egész beültetett kertet belocsoltam ezzel: Link
Kicsit skizofrén, a magas talajvíz tudatában, ami egyébként 80cm alá süllyedt, ami a kertre már nincs hatással, a fákra igen, nekik immáron ez az 1m felé csökkenõ szint pont kedvezõ.
Vissza kanyarodva az új ültetésû kisfák locsolását ne feledjük. Régen esett, talán a hónap legelején pár 10-15 mm. esõ. A beültetett fácskák gyökerei meg éppen a 15 centi alatt vannak.
Link
Meg kell locsolni, mint a kép szemlélteti. 10 cm.körül nedves csak a talaj, a felszívó zóna még annyi, %-osan kifejezve szárazság van, be kell öntözni.
A 12 literes vödör pirossága a lombtrágya színezõ- festéke miatt van, a legopti bekeverés a rózsaszín 1-1,5 evõkanál/10 l.
Link
Meg kell locsolni, mint a kép szemlélteti. 10 cm.körül nedves csak a talaj, a felszívó zóna még annyi, %-osan kifejezve szárazság van, be kell öntözni.
A 12 literes vödör pirossága a lombtrágya színezõ- festéke miatt van, a legopti bekeverés a rózsaszín 1-1,5 evõkanál/10 l.
Szevasztok, nagy igazság keresõk!
Az agro - meterológiai oldal kedvelõinek nagy jókívánság!
Nézem az országos idõjárást, az a meg látásom, hogy kicsit eltolódik ez évben a beesõ hõösszeg, havonta szinte le lehet bontani ezt.
Floo és más hozzászóló társunk azon van vitában, hogy a fagy zugokat térképezik fel, és mit lehet tartani éppen ott a kiválasztott mediterrán növényekbõl.
Más megközelítést akarnák kibontakoztatni, az meg az éves, netán a tavaszi induló hõösszeg.
Szép képeket láttunk Csörnyeföldérõl, a dombos paradicsomi környezetekbõl, de miért is?
Mert nem volt olyan erõs lehûlés, talaj fagy napokig tartó, mint másutt az országban.
Szerettem volna Digipri (Rakamaz, Ék.magyaroszág) napi jelentéseit behozni, de ma épp nem volt ilyen, ott van olyan paraméter tán, ami a besugárzási (Watt/m2) adatot közli, amivel pedig meg lehet "jósolni" a növény-fauna fejlõdését, levél-virág-termés fejlettségi fokát.
Ez meg erõsen függ a felhõzet,a magasság, a naptakarástól,(házfal árnyékolás idejétõl) a pára és a széljárástól is, tehát szinte mindentõl.
Ma reggel mondja a rádió; Kecskemét-Szegeden T.akt.5 fok, Kékesen meg lepetésre 8 fok.
Jó,, ez a felsõ légköri beáramlástól 850 hPa is függött.
Na szóval érdekes ez évben a Duna-Tisza közi homok hátság lemaradása a hõösszegek tekintetében, másutt a Kisalföldön; Gyõr,Pápa Kanizsa,- Vas-Zala megyékben pedig a melegebb napok aránya.
Pár mai kép az orgonáról, és a kötõdõ cseresznyérõl. A kötõdési arányban elég szerény adatokat látni; 25:5 vagy 20:3
Link
Link
Az agro - meterológiai oldal kedvelõinek nagy jókívánság!
Nézem az országos idõjárást, az a meg látásom, hogy kicsit eltolódik ez évben a beesõ hõösszeg, havonta szinte le lehet bontani ezt.
Floo és más hozzászóló társunk azon van vitában, hogy a fagy zugokat térképezik fel, és mit lehet tartani éppen ott a kiválasztott mediterrán növényekbõl.
Más megközelítést akarnák kibontakoztatni, az meg az éves, netán a tavaszi induló hõösszeg.
Szép képeket láttunk Csörnyeföldérõl, a dombos paradicsomi környezetekbõl, de miért is?
Mert nem volt olyan erõs lehûlés, talaj fagy napokig tartó, mint másutt az országban.
Szerettem volna Digipri (Rakamaz, Ék.magyaroszág) napi jelentéseit behozni, de ma épp nem volt ilyen, ott van olyan paraméter tán, ami a besugárzási (Watt/m2) adatot közli, amivel pedig meg lehet "jósolni" a növény-fauna fejlõdését, levél-virág-termés fejlettségi fokát.
Ez meg erõsen függ a felhõzet,a magasság, a naptakarástól,(házfal árnyékolás idejétõl) a pára és a széljárástól is, tehát szinte mindentõl.
Ma reggel mondja a rádió; Kecskemét-Szegeden T.akt.5 fok, Kékesen meg lepetésre 8 fok.
Jó,, ez a felsõ légköri beáramlástól 850 hPa is függött.
Na szóval érdekes ez évben a Duna-Tisza közi homok hátság lemaradása a hõösszegek tekintetében, másutt a Kisalföldön; Gyõr,Pápa Kanizsa,- Vas-Zala megyékben pedig a melegebb napok aránya.
Pár mai kép az orgonáról, és a kötõdõ cseresznyérõl. A kötõdési arányban elég szerény adatokat látni; 25:5 vagy 20:3
Link
Link
Akkor elõröl, ha az elsõ éjjel azonos légréteg van feletted, tehát 100 méteren és 300 méteren is hasonló a hõmérsékletet, akkor inverzió nincs és nem is lehetséges, azt hiszem ez egyszerû. Azon az egy éjszakán a jellemzõ ez volt, és nem tudott kialakulni sem, mert mint mondtam a a légkörzés mindig a felsõbb légrétegekbõl indul ki és ott is szûnik meg, tehát hosszabb ideig a magasabb térszínen hat. Ezért természetesen, hogy a völgyben elõbb eláll a szél és itt az okoz erõsebb lehûlést, de inverzió ekkor még alig tud létrejönni. Azért is van közel azonos hõmérséklet sokfelé.
Az Alföldre is kitérve, ott bizony nagyon sok kemény fagyos idõszak van onnan, sõt nagyon durva értékek, és az is mint más periódusokban jelentkezik, pl 1961-62-63-64-69, 80-81-82-85-87-88 novembere még soroljam, szóval ez a megállapítás amit Laci írt nagyon is valós, igaz a 70-es években alig, és a 90-es évek elején szintén alig fordult elõ, de ott ez nagyon gyakori, pont a jó kis inverzió és a medence jelleg miatt is. Tehát ha épp egy olyan makroszinoptikai évtizedet veszünk alapul mint a 60-as évek akkor az ottani fügeállomány ha volt ilyen nem igazán maradhatott életben, mint ahogy az 2000 évekbõl legalább 6-7 évben sem, ezek csak periodikus változások. Viszont a 70-e évekbõl több éveben valószínû átvészelhették volna.
A ciklonotok ha jól megnézed egészen más körülmények között játszódott le ott felétek mint itt, ergo szél nem igazán volt jellemzõ, ti a szélcsatornában nem vagytok benne, így a magassági hideg sem tudott föld közelében úgy lekeveredni, hogy az alsó 100-300 métert egybefüggõen befolyásolja, tehát ott a völgyhatás dominanciája jelentkezett ez volt a dombi térség szerencséje. Ez igen bonyolult összetett folytamról van szó, de az értékek árulkodóak, és igen ki kell elemezni az adott helyzeteket, nem elég az inverzió jótékony hatását figyelembe venni.
A fagylefolyás mint mondtam azon az éjszakán nem, illetve alig szólt bele a hõmérséklet alakulásába, 2-3 fok eltérésrõl beszélünk, egyébként a település legmagasabb része 268 méter Te is megnézheted, a legalacsonyabb rész 110 méter körül van én egy elõnyös magasabb részen lakom nagyjából a közepén, ki van írva ha észlelek akkor ez milyen magasságot jelent.
Yuki, ott a pont a plató viszonylag nagy kiterjedésû így le tud hûlni rendesen még 200 méter felett is.
Kess, ott azon dombon szintén van épület ami gyakran sokat segít ezt is megbeszéltük, ha jó védett helyen van akkor nem fagy el, de nem lehet mindenhova építkezni azt hiszem.
Az Alföldre is kitérve, ott bizony nagyon sok kemény fagyos idõszak van onnan, sõt nagyon durva értékek, és az is mint más periódusokban jelentkezik, pl 1961-62-63-64-69, 80-81-82-85-87-88 novembere még soroljam, szóval ez a megállapítás amit Laci írt nagyon is valós, igaz a 70-es években alig, és a 90-es évek elején szintén alig fordult elõ, de ott ez nagyon gyakori, pont a jó kis inverzió és a medence jelleg miatt is. Tehát ha épp egy olyan makroszinoptikai évtizedet veszünk alapul mint a 60-as évek akkor az ottani fügeállomány ha volt ilyen nem igazán maradhatott életben, mint ahogy az 2000 évekbõl legalább 6-7 évben sem, ezek csak periodikus változások. Viszont a 70-e évekbõl több éveben valószínû átvészelhették volna.
A ciklonotok ha jól megnézed egészen más körülmények között játszódott le ott felétek mint itt, ergo szél nem igazán volt jellemzõ, ti a szélcsatornában nem vagytok benne, így a magassági hideg sem tudott föld közelében úgy lekeveredni, hogy az alsó 100-300 métert egybefüggõen befolyásolja, tehát ott a völgyhatás dominanciája jelentkezett ez volt a dombi térség szerencséje. Ez igen bonyolult összetett folytamról van szó, de az értékek árulkodóak, és igen ki kell elemezni az adott helyzeteket, nem elég az inverzió jótékony hatását figyelembe venni.
A fagylefolyás mint mondtam azon az éjszakán nem, illetve alig szólt bele a hõmérséklet alakulásába, 2-3 fok eltérésrõl beszélünk, egyébként a település legmagasabb része 268 méter Te is megnézheted, a legalacsonyabb rész 110 méter körül van én egy elõnyös magasabb részen lakom nagyjából a közepén, ki van írva ha észlelek akkor ez milyen magasságot jelent.
Yuki, ott a pont a plató viszonylag nagy kiterjedésû így le tud hûlni rendesen még 200 méter felett is.
Kess, ott azon dombon szintén van épület ami gyakran sokat segít ezt is megbeszéltük, ha jó védett helyen van akkor nem fagy el, de nem lehet mindenhova építkezni azt hiszem.
Egy tavalyi kép a pázmándi "hegyrõl": Link
forrás: Index-fórum
(jó lenne látni a törzsét is, de az biztos, h. nem fagyott el a 2009/2010-es télen.)
forrás: Index-fórum
(jó lenne látni a törzsét is, de az biztos, h. nem fagyott el a 2009/2010-es télen.)
A "jó fagylefolyású plató", ahol laksz, a lehûlés tekintetében azért jelentõsen eltér egy szõlõhegytõl. Ez utóbbiak szinte benne vannak a "szabad légkörben". Ott fenn a dombtetõn a kisugárzás csak kis területen mûködik és az a kevés hideg levegõ akadálytalanul lefolyik az eléggé meredek lejtõkön. Nálad a platón (az elnevezésed egy nagyobb kiterjedésû részre utal) már viszonylag sok hideg levegõ "keletkezik". Gyenge szélben valószínûleg nem túl hatékony a lefolyása. A beépítettség is ronthat a lefolyáson, a hõszennyezés hatását már akár ez utóbbi is kompenzálhatja. Megj: Vannak olyan kertek településen belül, ahol nem ritkán (bizonyos idõjárási helyzetekben) alacsonyabb a minimum, mint egy átlagos külterületi részen.
Nem kötelezõ minden télen ilyen elrettentõ értékeknek lenni, ezt a 2-3 telentét hosszabb távra értettem. A klímameghülyülés elõtti adatsorokat nézegettem néhány éve, akkor 4-6 évek teltek el úgy, hogy nem volt -15 fok alatti érték. Meg van, amikor egymás után minden évben ilyeneket mérhetünk.
Most pont ez utóbbit éljük, a globális felmelegedés és az enyhülõ telek jegyében.
Lász!
"Az inverzió nem tud kialakulni mivel estére csillapodott a légmozgás. "
Tudtommal az inverzió pont akkor alakul ki, amikor csillapodik a légmozgás, pont akkor tud kiülepedni a sûrûbb, nehezebb hideglevegõ a mélyebben fekvõ részeken, így okozva nagy hõmérsékleti kontrasztot.
Azt még nem írtad le, hogy hány méteres fagylefolyásod van ott, ahol mérsz?
Nálunk a 2009 decemberi genovai után az elsõ, 20-ára virradó éjszaka volt olyan, mint nálatok a 21-ei.
Késõ este elállt a havazás, éjfélben kiderült, és éjféltõl reggelig Iklód -21 fokig, a kanizsai állomás -20 fokig ment le, ekkor volt az a hideglevegõ felettünk, mint ami másnap Nálatok okozta a komoly fagyot.
A -20-21 fokos két állomási érték mellett a csörnyeföldi dombon -12,5 fok volt, a csillagdánál -11,2 fok, a lendvai szõlõhegyen asszem -11,8.
Hogyan tudott kialakulni inverzió éjféltõl reggel 8-ig?
Ha úgy lenne, ahogy Te írod, nem lehetett volna ekkora különbség. És a felsorolt mérõk közül egyik sincs olyan helyen, ahol plusz hõt kaphatott volna.
Most pont ez utóbbit éljük, a globális felmelegedés és az enyhülõ telek jegyében.
Lász!
"Az inverzió nem tud kialakulni mivel estére csillapodott a légmozgás. "
Tudtommal az inverzió pont akkor alakul ki, amikor csillapodik a légmozgás, pont akkor tud kiülepedni a sûrûbb, nehezebb hideglevegõ a mélyebben fekvõ részeken, így okozva nagy hõmérsékleti kontrasztot.
Azt még nem írtad le, hogy hány méteres fagylefolyásod van ott, ahol mérsz?
Nálunk a 2009 decemberi genovai után az elsõ, 20-ára virradó éjszaka volt olyan, mint nálatok a 21-ei.
Késõ este elállt a havazás, éjfélben kiderült, és éjféltõl reggelig Iklód -21 fokig, a kanizsai állomás -20 fokig ment le, ekkor volt az a hideglevegõ felettünk, mint ami másnap Nálatok okozta a komoly fagyot.
A -20-21 fokos két állomási érték mellett a csörnyeföldi dombon -12,5 fok volt, a csillagdánál -11,2 fok, a lendvai szõlõhegyen asszem -11,8.
Hogyan tudott kialakulni inverzió éjféltõl reggel 8-ig?
Ha úgy lenne, ahogy Te írod, nem lehetett volna ekkora különbség. És a felsorolt mérõk közül egyik sincs olyan helyen, ahol plusz hõt kaphatott volna.
Természetesen, mivel kint a nyílt részen gyakorlatilag mindig elfagynának ezek a növények, de a házak közelségének köszönhetõen csak kb 10 évbõl 7 alkalommal fagynak el itt nálunk. A hõmérséklet jellemzõen -16, -18 fok volt néhány szélsõséges völgyben volt ennél hidegebb. Az inverzió nem tud kialakulni mivel estére csillapodott a légmozgás. És, hogy miért volt helyenként -25 fok? Azért mert minden légköri folyamat a magassággal együtt hatványozottan igaz, tehát a völgyekben azon a délutánon már jóval elõbb leállt a légmozgás mint pl itt, így az inverzió ilyenkor mindössze 1-2 fokot segít a dombi részeknek. A másik az, hogy a település belterületén mérünk és fent ezt megbeszéltük, hogy ennyit segít, így ez megint kb 2-3 fokos pozitív eltérés az én mérõhelyem felé. Ha kint mérnék Diósdon a legutolsó házban azon az éjszakán akár 200 méteren biztso, hogy -17, -18 fok is lehetett volna. Máris a kinti mélyebben fekvõ rész és a belterület között létrejött a néhány fokos eltérés, és még mindig alig alakult ki inverzió. Ha megnézed a feltöltéseket akkor ezek az értékek szépen lekövethetõek. Ha a másod éjszaka is derült lett volna, no itt már az inverzió szépen megmutatja magát, így második éjszaka már 7-8 fokos eltérés annak lesz köszönhetõ, de nem érünk el vele semmit, mivel az elsõ nap pusztán a hónak és hideg légtömegnek köszönhetõen szépen elfagyott minden.
Kicsit furcsának találom azt a kijelentésdet, hogy "Alföldi viszonylatban valóban 2-3 telente van -15 fok". 2008 óta rendelkezek teljes éves klimatológiai adatokkal Szentmártonkáta vonatkozásában. Azóta a következõképpen alakultak az éves minimum hõmérsékletek: 2008: -15.9°C; 2009: -23,2°C; 2010: -19.6°C; 2011: -15.1°C.
"Ott inkább a házak közelsége védte meg"
Igen, az épületek, akár egy db épület is sokat jelent, el lehet képzelni egy város sûrûn beépített, betonfelületekkel, fûtéssel és minden egyéb hõszennyezéssel mennyit jelenthet.
De!
Gyanítom a diósdi, kamaraerdõi vagy érdi fügék sem kint a mezõn vannak vagy az erdõszélen, hanem házak udvarán, esetleg ugyanúgy épület, fal közelében. Tehát az összehasolítási alap ugyanaz.
"így a fagylefolyás azon az éjszakán nem volt számottevõ. Az inverzió ilyenkor még nem, illetve alig alakul ki"
Fagylefolyás sem volt meg inverzió sem, csak akkor arra lennék kíváncsi, hogy mitõl volt -23-25 fok arrafelé a völgyekben, és miért mértél Te -16,5 fokot?
Esetleg a jobb fekvésekben, a dombok nagyobb fagylefolyású szintjein miért volt mondjuk -14 fok?
Hogyan lett völgy-sík és domb között 7-8 fokos, vagy akár mégnagyobb különbség, ha nem volt inverzió és fagylefolyás?
Igen, az épületek, akár egy db épület is sokat jelent, el lehet képzelni egy város sûrûn beépített, betonfelületekkel, fûtéssel és minden egyéb hõszennyezéssel mennyit jelenthet.
De!
Gyanítom a diósdi, kamaraerdõi vagy érdi fügék sem kint a mezõn vannak vagy az erdõszélen, hanem házak udvarán, esetleg ugyanúgy épület, fal közelében. Tehát az összehasolítási alap ugyanaz.
"így a fagylefolyás azon az éjszakán nem volt számottevõ. Az inverzió ilyenkor még nem, illetve alig alakul ki"
Fagylefolyás sem volt meg inverzió sem, csak akkor arra lennék kíváncsi, hogy mitõl volt -23-25 fok arrafelé a völgyekben, és miért mértél Te -16,5 fokot?
Esetleg a jobb fekvésekben, a dombok nagyobb fagylefolyású szintjein miért volt mondjuk -14 fok?
Hogyan lett völgy-sík és domb között 7-8 fokos, vagy akár mégnagyobb különbség, ha nem volt inverzió és fagylefolyás?
Bizony a környék akkor így járt.
A képeken nem hiszem, hogy 20 -60méters magasságnál nem volt hidegebb mint -13-15 fok, olyan azért nem létezek, hacsak nem 87°-os emelkedõrõl beszélünk és a tetõn van a két fa:-) Ott inkább a házak közelsége védte meg, és lehet egy gondoskodó gazda aki télen figyelmet fordít rá. Ha a hõmérsékleti elrendezésébõl indulok ki egy-egy havas ciklon után, azért ez még nem alakulhat ki. A két ciklon után itt úgy hûlt le a levegõ, hogy elõtte is zord éjszak volt majd -6, -8 fokban hullott a hó és másnap érkezett a hideg levegõ, szél, hózáporok itt reggel már -10 fok körül voltunk és nem emelkedett a környéken -6, -8 foknál magasabbra a hõmérséklet. Aztán este szél leállt, és zuhantunk a friss hófelszín felett, így a fagylefolyás azon az éjszakán nem volt számottevõ. Az inverzió ilyenkor még nem, illetve alig alakul ki, így a vertikális légrétek az adott hideg levegõtõl válik függõvé. Mivel fagyos levegõ töltötte ki a medencét és nem sokkal de hidegebb levegõ érkezett a vastag hótakaróra így fordulhattak elõ az országban ezek a hideg értékek. Tény, a hó vastagsága és szél is változtathat ezen a dolgon, de az alapfelállás ez. Ilyen helyzetekben egyes fásszárú növényeknek nincs esélyük, se dombon, se völgyben, és ez azért gyakran elõforduló jelenség hazánkban.
A képeken nem hiszem, hogy 20 -60méters magasságnál nem volt hidegebb mint -13-15 fok, olyan azért nem létezek, hacsak nem 87°-os emelkedõrõl beszélünk és a tetõn van a két fa:-) Ott inkább a házak közelsége védte meg, és lehet egy gondoskodó gazda aki télen figyelmet fordít rá. Ha a hõmérsékleti elrendezésébõl indulok ki egy-egy havas ciklon után, azért ez még nem alakulhat ki. A két ciklon után itt úgy hûlt le a levegõ, hogy elõtte is zord éjszak volt majd -6, -8 fokban hullott a hó és másnap érkezett a hideg levegõ, szél, hózáporok itt reggel már -10 fok körül voltunk és nem emelkedett a környéken -6, -8 foknál magasabbra a hõmérséklet. Aztán este szél leállt, és zuhantunk a friss hófelszín felett, így a fagylefolyás azon az éjszakán nem volt számottevõ. Az inverzió ilyenkor még nem, illetve alig alakul ki, így a vertikális légrétek az adott hideg levegõtõl válik függõvé. Mivel fagyos levegõ töltötte ki a medencét és nem sokkal de hidegebb levegõ érkezett a vastag hótakaróra így fordulhattak elõ az országban ezek a hideg értékek. Tény, a hó vastagsága és szél is változtathat ezen a dolgon, de az alapfelállás ez. Ilyen helyzetekben egyes fásszárú növényeknek nincs esélyük, se dombon, se völgyben, és ez azért gyakran elõforduló jelenség hazánkban.
Nagyon jó meglátás! Minél kiválóbb kondícióban van egy fa, annál kevésbé lesz érzékeny a kártevõkre és kórokozókra. Hozzátenném, hogy általában nem a makroelemekbõl szenvednek hiányt növényeink, hanem a mezoelemekbõl ill. mikroelemekbõl, ezért minenképpen az összetett és mikroelemeket is tartalmazó mûtrágyák használatát javaslom. A manapság háttérbe szorult -talajéletet és ezáltal a tápanyagok feltáródását nagyban elõsegítõ - szerves trágyák ésszerû használata is sokat javíthat a növények megfelelõ kondíciójának elérésében.
Még valami fontos: az adott talajtípus és klimatikus viszonyoknak megfelelõ növények alkalmazása (ami a Ny-Dunántúlon érzi jól magát, azt ne erõltessük az Alföldön).
Még valami fontos: az adott talajtípus és klimatikus viszonyoknak megfelelõ növények alkalmazása (ami a Ny-Dunántúlon érzi jól magát, azt ne erõltessük az Alföldön).
OK, szimpla nitrogén trágyával fát soha nem traktálok ( nem hiányzik a túlburjánzás a termõvesszõk rovására), csak kombi mûtrágyákat, komposztot, érett istállótrágyát. Kisfáknál szoktam még baromfitrágyával is a kitányérozást takarni, jó tapasztalataim vannak, könnyen kezelhetõ a gaz, a fát sem égeti . A levéltrágyát mindenképpen kipróbálom, legjobb védekezés minden ellen a fa kiváló erõnléte, tápanyagellátottsága.
Az biztos, hogy Budapest környéke a tavalyi télen nagyon nagyot kapott, a kakucsi -23 fok, a felcsúti -23 fok, a tassi -24, Agárd -21 fok, ezek azért elég durva értékek, még Budapesten belül is fagytak el fügék.
Közben a most elmúlt télen Sármellék -22 fokot, a kanizsai állomás -21 fokot mért, a két település között Galambokon pedig mindösszesen 20 méterrel a völgyszint felett semmi baja a fügének Link Link Link Link
Zalakaroson 60 méteres fagylefolyással ilyen fügék vannak, a tavalyi és a mostani télen sem lett bajuk Link Link Link Link Link Link
Egyébként hány méteres fagylefolyása van a Te mérõhelyednek, és mennyi Krisztáénak?
Közben a most elmúlt télen Sármellék -22 fokot, a kanizsai állomás -21 fokot mért, a két település között Galambokon pedig mindösszesen 20 méterrel a völgyszint felett semmi baja a fügének Link Link Link Link
Zalakaroson 60 méteres fagylefolyással ilyen fügék vannak, a tavalyi és a mostani télen sem lett bajuk Link Link Link Link Link Link
Egyébként hány méteres fagylefolyása van a Te mérõhelyednek, és mennyi Krisztáénak?
A kanizsai és az iklódi állomás az elmúlt 3 éjszakán -1 fokos értékeket mért, 17-én reggel -1,4 fok volt Iklódon.
Átugrottam a szomszédos mély völgybe fagykárokat keresni.
Ott lent az út mellett Link Link és itt a völgy alján Link Link lévõ réten.
170 méteren van a völgy alja, a mellette lévõ domb teteje 260 méter.
Ha feltételezzük, hogy a széles kanizsai és iklódi medencénél ez a völgy hidegebb, mint ahogy az, akkor az iklódi -1,4 fok helyett itt elvileg lehetett egy -2-3 fok közötti minimum a három éjszakából kettõn.
A dió levelei ilyen érték mellett lefagynak, itt épek Link Link Link
A völgy közepén és legalján lévõ diófa Link kicsit lemaradva Link , de fagymentes Link Link
Tehát bármily meglepõ, ebben a nagyon durvának tûnõ fagyzugban semmi fagykár nincs a növényeken, még 1 méteres magasságban sem, tehát ha hidegebb is volt, mint a -1,4 fok, nem sokkal.
Átugrottam a szomszédos mély völgybe fagykárokat keresni.
Ott lent az út mellett Link Link és itt a völgy alján Link Link lévõ réten.
170 méteren van a völgy alja, a mellette lévõ domb teteje 260 méter.
Ha feltételezzük, hogy a széles kanizsai és iklódi medencénél ez a völgy hidegebb, mint ahogy az, akkor az iklódi -1,4 fok helyett itt elvileg lehetett egy -2-3 fok közötti minimum a három éjszakából kettõn.
A dió levelei ilyen érték mellett lefagynak, itt épek Link Link Link
A völgy közepén és legalján lévõ diófa Link kicsit lemaradva Link , de fagymentes Link Link
Tehát bármily meglepõ, ebben a nagyon durvának tûnõ fagyzugban semmi fagykár nincs a növényeken, még 1 méteres magasságban sem, tehát ha hidegebb is volt, mint a -1,4 fok, nem sokkal.
A levéltrágyák, a nyomelemek pótlását nem csak hiány jelek meglétekor kell alkalmazni. Pont most, a kötõdés, termésnövekedés, és az érés elõtti idõszakig.
Annál szebb, ízesebb lesz a gyümölcs, ha megkapja azt a mikró elemet is, nemcsak a puffasztó nitrogént. Pld: nem lesz vízízû a cseresznye, savanyú a meggy, ha kicsit is csapisabb, borult lenne az érés hete. A napfényé a fõ vezetõ szerep, ami átalakítja a nyomelemeket, és a makró NKP. elemeket zamatos gyümölcslére. Így van ez egész nyáron, a dinnyénél is, vagy a nemes õszi-körte-alma esetében.
Annál szebb, ízesebb lesz a gyümölcs, ha megkapja azt a mikró elemet is, nemcsak a puffasztó nitrogént. Pld: nem lesz vízízû a cseresznye, savanyú a meggy, ha kicsit is csapisabb, borult lenne az érés hete. A napfényé a fõ vezetõ szerep, ami átalakítja a nyomelemeket, és a makró NKP. elemeket zamatos gyümölcslére. Így van ez egész nyáron, a dinnyénél is, vagy a nemes õszi-körte-alma esetében.
Azért ez nem így volt az éjszakán. A térség nagy részén -16, -18 fok volt akár 100 méteren nézem, akár 200 vagy 300 méteren. Tény voltak olyan részek, ahol csak -14 fok volt ez biztos, de akkor a légrétegi elrendezõdés egészen más volt. És itt direkt nem említem a komolyabban mélyebben fekvõ részeket, mint pl Sóskút egyes részei, ahol -20 fok körül voltunk. Ezen az éjszakán az volt a szerencse, hogy éjféltõl felhõk érkezetek, ha az nincs akkor itt nálam is simán -20 fok körül járunk. Budaörsön Kriszta is -16,2 fokot mért pedig ez már tényleg nagyon dombi rész, és Dunaharasztin Boszi 100 méteren -17,4 fokot mért, tehát nagy eltérés nincs, mégis mindenhol kifagytunk. Egyiküknél sem marad ép füge stb. A mostani leghidegebb pont nálam volt szintén a ciklon után -14,6 fokkal, még Dunaharasztin sem volt -13 foknál hidegebb, és idén is kifagytunk. Pedig én jó dombi klímában élek, így ez nem elégséges. A harmadik hideg tél után a negyediken kis túlzással a füge +2 fokon is kifagy, ha így van ahogy mondod mert szegény úgy dolgozik:-)
Itt gyakran megesik, hogy a szõlõ is elfagy, pedig milyen jó hely, pl 2001 decemberében amikor -20 fok közelében voltunk, vagy 2003 januárjában amikor -20, -24 fok volt a környéken. Ekkor a szõlõ alig jött rendbe. De itt van a 2005 vagy a 2006-os január vége amikor hó nélkül mértem -13, -15 fokokat több éjszakán keresztül. Ha már klasszikust vesszük itt van 1987, mikor Diósdon nem is messze tõlünk igaz higanyos hõmérõn -29 fokot mértek. Ekkor hivatalosan Budaörsön és Budapest Budafoki részén -25,6 fokot mértek. És még nem beszéltem arról mikor 1996 szilveszterén én higanyosan éjfélkor -19 fokot mértem majd esett vagy 30 cm hó újév elsõ napján. De van még 1999, vagy az 1995-ös tél, mind-mind becsúsztunk -15 foknál hidegebb értékbe. Szerinted ezekben a nagyon sok évben mennyi esélye volt itt a fügének? Nem sok, ugye?:-) Természetesen van ellenpélda is mikor szinte fagy is alig volt lásd 2006-07-es telet mikor mindössze -7,1 fokot mértem abszolút minimumnak, no de ebbõl kiindulni nem szabad. Ha ezt veszem akkor itt kb 10 évbõl 7-szer halál a fügének, pedig egy fantasztikus szeles és jó fagylefolyású platón lakom, és mégis ilyen értékek is elõfordulnak és igen gyakran. Idén 5, tavaly 8 zord nap volt a télen, és volt 2002-03 as télen ennél sokat több volt majd megszámolom.
Itt gyakran megesik, hogy a szõlõ is elfagy, pedig milyen jó hely, pl 2001 decemberében amikor -20 fok közelében voltunk, vagy 2003 januárjában amikor -20, -24 fok volt a környéken. Ekkor a szõlõ alig jött rendbe. De itt van a 2005 vagy a 2006-os január vége amikor hó nélkül mértem -13, -15 fokokat több éjszakán keresztül. Ha már klasszikust vesszük itt van 1987, mikor Diósdon nem is messze tõlünk igaz higanyos hõmérõn -29 fokot mértek. Ekkor hivatalosan Budaörsön és Budapest Budafoki részén -25,6 fokot mértek. És még nem beszéltem arról mikor 1996 szilveszterén én higanyosan éjfélkor -19 fokot mértem majd esett vagy 30 cm hó újév elsõ napján. De van még 1999, vagy az 1995-ös tél, mind-mind becsúsztunk -15 foknál hidegebb értékbe. Szerinted ezekben a nagyon sok évben mennyi esélye volt itt a fügének? Nem sok, ugye?:-) Természetesen van ellenpélda is mikor szinte fagy is alig volt lásd 2006-07-es telet mikor mindössze -7,1 fokot mértem abszolút minimumnak, no de ebbõl kiindulni nem szabad. Ha ezt veszem akkor itt kb 10 évbõl 7-szer halál a fügének, pedig egy fantasztikus szeles és jó fagylefolyású platón lakom, és mégis ilyen értékek is elõfordulnak és igen gyakran. Idén 5, tavaly 8 zord nap volt a télen, és volt 2002-03 as télen ennél sokat több volt majd megszámolom.
Rafkós, igazi szívós szilvaféle az, azért terem minden évben! Bár a berci (besztercei) szilva lenne duhaj!
Kaszabubu! (330 Én is szoktam kitányérozni, öntözni, de úgy irigyeltem a jó laza talajt! 
Nem sajnáltatni akarom magam, jó termõtalaj van a kertben , olyan középkötött, de inkább laza felé hajlik ez is, jellemzõen jól kapálható esõ után, nem mint a betonkemény agyagtalajok. Öntözéssel kapcsolatban a tavalyi rengeteg esõ bizonytalanított el, terméskötés után/száraz idõ esetén nem kérdés persze. A kis fáknak is alapvetõ, de jó hete még nagy nedvességtartalommal rendelkezett a talaj félásó nyomnál. Nem használtam még levéltrágyát, de logikus, hogy alapvetõ nyomelemeket szinte csak így tudunk pótolni, ha szükség van rá (ha esetleg nyomelem hiány van), szoktam kombi mûtrágyát "bekazettázni" a gyümölcsfák alá õsszel, de a lombtrágya tûnik egy gyorsabb, hatékonyabb megoldásnak. Elég sok fát telepítettem az utóbbi években, és termõ korú is van jónéhány. Egész embert kívánó, és komoly tudást igénylõ feladat megfelelõen gondozni õket, van még tanulni való bõven.
Kaszabubu! (330
Én is szoktam kitányérozni, öntözni, de úgy irigyeltem a jó laza talajt! Nem sajnáltatni akarom magam, jó termõtalaj van a kertben , olyan középkötött, de inkább laza felé hajlik ez is, jellemzõen jól kapálható esõ után, nem mint a betonkemény agyagtalajok. Öntözéssel kapcsolatban a tavalyi rengeteg esõ bizonytalanított el, terméskötés után/száraz idõ esetén nem kérdés persze. A kis fáknak is alapvetõ, de jó hete még nagy nedvességtartalommal rendelkezett a talaj félásó nyomnál. Nem használtam még levéltrágyát, de logikus, hogy alapvetõ nyomelemeket szinte csak így tudunk pótolni, ha szükség van rá (ha esetleg nyomelem hiány van), szoktam kombi mûtrágyát "bekazettázni" a gyümölcsfák alá õsszel, de a lombtrágya tûnik egy gyorsabb, hatékonyabb megoldásnak. Elég sok fát telepítettem az utóbbi években, és termõ korú is van jónéhány. Egész embert kívánó, és komoly tudást igénylõ feladat megfelelõen gondozni õket, van még tanulni való bõven.
Úgy volt -16,5 fok Nálad a múlt télen, hogy a völgyekben -23-25 fokok voltak.
Azért elég jelentõs a különbség. Fõleg, ha magasabb szinteket néznénk Feléd, még a -16,5 foknál enyhébbet is találnánk.
A Nõvéredék -18 fokát meg is magyaráztad azzal, hogy leírtad, hogy egy völgy. A magason lévõ völgyek nem olyan hidegek, mint az alsó szintek völgyei, de nem is olyan jók, mint a mellettük lévõ szabad fagylefolyású területek, a kettõ között vannak.
A fennsík magasabb részein, ahol nem völgy van, biztosan voltak -15 fok feletti értékek. Bár mivel az inverziós helyzetek idõben és térben nem homogének, tehát más a függõleges inverziós gradiens, az a meglátásom, hogy a 2009-es decemberi és a 2010-es decemberi genovai utáni éjszaká(ko)n a délnyugat felõl a magasban már betóduló délnyugati szél által hozott melegebb levegõ bõdületes inverziót okozott itt az én térségemben, és ez az inverziós szakadék északkeleti irányba haladva egyre kisebb volt.
Ez a mai két kép Link Link a tormaföldei dombtetõrõl készült, ahol -8,1 fokos minimumot mértem a most elmúlt téli genovai utáni éjszakán. (A 2009 decemberinél kb. -11,5 és -12,0 közötti érték lehetett itt.)
Az elsõ képen bejelöltem a dombtetõ szintjét, a nagy karikákkal a völgy alját (ott -22 fok körül lehetett), illetve berajzoltam a szemközti domb azon szintjét, ahol teljesen ép fügék vannak a pincék mellett, sem a most elmúlt télen, sem az azelõttin nem károsodtak.
De pl. 2005 február elején volt az a nagy hideg, amikor február 10-én reggelre -25 fok volt Iklódban, akkor nyilván kifagytak, akkor csak a magasabb szinteken maradt épen a füge, akkor nem volt olyan óriási inverzió. Bár ha a völgyben -25 fok van, a dombon -15, az azért már önmagában is óriási. A most elmúlt tél 14 fokos különbségéhez képest mondjuk kevesebb.
Az elmúlt két tél decemberi kemény hidege szerencsére csak 1-2 napra korlátozódott, egy a genovai által már Földközi-tengeri levegõvel átkevert hideglevegõvel, ami nem tudott nyugalomba jutni, mert a hidegbetörés után egybõl dõlt be a meleg, így tudott ilyen óriási különbség kialakulni.
Az, hogy a -15 foknál alacsonyabb, a most elmúlt télen általad mért érték meleltt is elfagytak a fügék Feléd, az pedig a múltévi fagyás következménye, mert ha egyik évben kifagy, vagy pedig nagyon visszafagy, a következõ éven begorombul, és hajt mint az õrült, nem érnek be emiatt a vesszõi, télen kevésbé tud mélynyugalmi állapotba visszazökkenni, így alacsonyabb hõmérsékletelen is elfagy.
Azért abban is biztos vagyok, hogy a térségedben lévõ dombtetõk jobb fagylefolyási pontjain azért a múlt tél után és az idei után is lehetne ép fügéket találni.
Ha arra járok, esetleg végigbogarászhatjuk Érd vagy Diósd jó dombi fekvéseit fügeelfagyásilag
Azért elég jelentõs a különbség. Fõleg, ha magasabb szinteket néznénk Feléd, még a -16,5 foknál enyhébbet is találnánk.
A Nõvéredék -18 fokát meg is magyaráztad azzal, hogy leírtad, hogy egy völgy. A magason lévõ völgyek nem olyan hidegek, mint az alsó szintek völgyei, de nem is olyan jók, mint a mellettük lévõ szabad fagylefolyású területek, a kettõ között vannak.
A fennsík magasabb részein, ahol nem völgy van, biztosan voltak -15 fok feletti értékek. Bár mivel az inverziós helyzetek idõben és térben nem homogének, tehát más a függõleges inverziós gradiens, az a meglátásom, hogy a 2009-es decemberi és a 2010-es decemberi genovai utáni éjszaká(ko)n a délnyugat felõl a magasban már betóduló délnyugati szél által hozott melegebb levegõ bõdületes inverziót okozott itt az én térségemben, és ez az inverziós szakadék északkeleti irányba haladva egyre kisebb volt.
Ez a mai két kép Link Link a tormaföldei dombtetõrõl készült, ahol -8,1 fokos minimumot mértem a most elmúlt téli genovai utáni éjszakán. (A 2009 decemberinél kb. -11,5 és -12,0 közötti érték lehetett itt.)
Az elsõ képen bejelöltem a dombtetõ szintjét, a nagy karikákkal a völgy alját (ott -22 fok körül lehetett), illetve berajzoltam a szemközti domb azon szintjét, ahol teljesen ép fügék vannak a pincék mellett, sem a most elmúlt télen, sem az azelõttin nem károsodtak.
De pl. 2005 február elején volt az a nagy hideg, amikor február 10-én reggelre -25 fok volt Iklódban, akkor nyilván kifagytak, akkor csak a magasabb szinteken maradt épen a füge, akkor nem volt olyan óriási inverzió. Bár ha a völgyben -25 fok van, a dombon -15, az azért már önmagában is óriási. A most elmúlt tél 14 fokos különbségéhez képest mondjuk kevesebb.
Az elmúlt két tél decemberi kemény hidege szerencsére csak 1-2 napra korlátozódott, egy a genovai által már Földközi-tengeri levegõvel átkevert hideglevegõvel, ami nem tudott nyugalomba jutni, mert a hidegbetörés után egybõl dõlt be a meleg, így tudott ilyen óriási különbség kialakulni.
Az, hogy a -15 foknál alacsonyabb, a most elmúlt télen általad mért érték meleltt is elfagytak a fügék Feléd, az pedig a múltévi fagyás következménye, mert ha egyik évben kifagy, vagy pedig nagyon visszafagy, a következõ éven begorombul, és hajt mint az õrült, nem érnek be emiatt a vesszõi, télen kevésbé tud mélynyugalmi állapotba visszazökkenni, így alacsonyabb hõmérsékletelen is elfagy.
Azért abban is biztos vagyok, hogy a térségedben lévõ dombtetõk jobb fagylefolyási pontjain azért a múlt tél után és az idei után is lehetne ép fügéket találni.
Ha arra járok, esetleg végigbogarászhatjuk Érd vagy Diósd jó dombi fekvéseit fügeelfagyásilag
Hajjátok-e, ennek a mirabolánvirágnak olyan erõs illata van, mint a kölninek!
Legalábbis gyanítom, hogy onnan jött. A szomszédban tömve van virággal. Napközben nem tudom, mi volt a helyzet, de késõ délután, mikor hazaértem, 15-20 méterre el lehetett érezni!
Legalábbis gyanítom, hogy onnan jött. A szomszédban tömve van virággal. Napközben nem tudom, mi volt a helyzet, de késõ délután, mikor hazaértem, 15-20 méterre el lehetett érezni!
Utolsó képen az elõtér ne felejts virág-sziget, a Pamacs kutyus sírhelye,2 éve.
Na szóval, amikor telepíteni kezdtem a homokos, (fosó-homok, mert a szél kiszitálta a tényleg sárga homokot,) õsszel elõször kimértem a terepet, majd októberka hónapban kiástam azt a 70*70*70-es "kockát", majd szalmás disznó-marha trágyával -20 centinként homokkal- be hamburgereztem, szinteztem. Betemetve a felszínig, pihentettem március 12-ig, az igazi telepítésig.
Nagyszerû fák lettek a helyén, most már 25 éve,(1986-Csernobili tavasz) de még élnek az õszibarackok a homokon!)
Na szóval, amikor telepíteni kezdtem a homokos, (fosó-homok, mert a szél kiszitálta a tényleg sárga homokot,) õsszel elõször kimértem a terepet, majd októberka hónapban kiástam azt a 70*70*70-es "kockát", majd szalmás disznó-marha trágyával -20 centinként homokkal- be hamburgereztem, szinteztem. Betemetve a felszínig, pihentettem március 12-ig, az igazi telepítésig.
Nagyszerû fák lettek a helyén, most már 25 éve,(1986-Csernobili tavasz) de még élnek az õszibarackok a homokon!)
Nem nehéz máshol sem a kitányérozás, sekélyen 5 cm/50-150 cm/fa. Nagyon is érdemes most megöntözni a fácskákat, én még teszek az öntözõ vízbe kettõs hasznosítású mû- és levéltrágyát is, jelenleg tavalyról maradt Ferticale 14-10-25 (N-K-P) makrós, és a hozzáillesztett mikró elem tartalommal.(Öntözõbe 1-1.5 evõkanállal/10 l.)
Az õszi és a mostani ültetésû kis fákat persze hogy kell öntözni. Persze fél óra múlva megint meg lehet ismételni,de már tiszta vízzel.
Az öntözést nem kell túlzásba vinni,elég hetente egyszer, de alaposan.
Másnap szoktam felkapálni, sarabolni a felszínt csak, hogy levegõhöz is jusson a fel talaj, és bomlassza le a tápanyagokat felvehetõ formába.
A kötöttebb mezõségi -barna földeken is elég a heti locsolás, ha nem esik legalább 10 mm.esõ. A felkapálást már érdemes másnap elvégezni, nem jó megvárni a cserepesedést ,mert ez gyorsan kiszárítja a talajt.
Egy pár kép a jelenrõl;
Link
Kapálás elõtt,
Link
kapálás után.
Természetesen a nagyobb fáknál, 2-4 éves és már termõknél az öntözés már 50-200 liter/fa./2-3 hét, idõjárástól függõen. (!)
Az õszi és a mostani ültetésû kis fákat persze hogy kell öntözni. Persze fél óra múlva megint meg lehet ismételni,de már tiszta vízzel.
Az öntözést nem kell túlzásba vinni,elég hetente egyszer, de alaposan.
Másnap szoktam felkapálni, sarabolni a felszínt csak, hogy levegõhöz is jusson a fel talaj, és bomlassza le a tápanyagokat felvehetõ formába.
A kötöttebb mezõségi -barna földeken is elég a heti locsolás, ha nem esik legalább 10 mm.esõ. A felkapálást már érdemes másnap elvégezni, nem jó megvárni a cserepesedést ,mert ez gyorsan kiszárítja a talajt.
Egy pár kép a jelenrõl;
Link
Kapálás elõtt,
Link
kapálás után.
Természetesen a nagyobb fáknál, 2-4 éves és már termõknél az öntözés már 50-200 liter/fa./2-3 hét, idõjárástól függõen. (!)
Itt a dombon idén is az összes füge elfagyott, pedig -15 fok sem volt! És tavaly is ez volt a helyzet, lehet itt az idõjárás nem ismeri a dombi klímát, sõt fent a hegyen nõvereméknél ez kb 200 m még hidegebb volt mint itt lent, ott tavaly -18 fok körüli érték is elõfordult, igaz az egy völgy, de jó magason. Viszont a fennsík tetején is elfagytunk mind a két évben, pedig az egy szeles tetõ és semmi köze nincs a sík, völgyi részhez.
Persze, hogy a sok virág nem jelent sok termést, azért írtam, hogy ha nem jön be még valami elemi csapás, akkor lehet rekordtermés.
Alföldi viszonylatban valóban 2-3 telente van -15 fok, dombi viszonylatban pedig akár 10-15-20 év is eltelhet úgy, hogy nem megy -15 fok alá a hõmérséklet.
Ez a felismerés számomra az egyik legfantasztikusabb, hogy lehet a völgyekben és a síkon úgy -23 fok minden télen, hogy a dombon esze ágában sincs lemenni -15 fok alá.
Lehetne úgy is, hogy mondjuk -18 fok alá nem megy, és akkor nyekk a fügéknek, de hogy a mi klímánkon pont egy ilyen tartományban vagyun, ami a dombokon megengedi korlátozottan fagytûrõ növények nevelését és sikeres termesztését is, ez fantasztikus dolog.
Ha nem ültetvényben, hanem házikerti szinten gondolkodunk, ha valaki odadob a szõlõhegyi területére egy fügét, évtizedekig semmi baja, míg egy sík vagy völgyi fekvésben a házfal tövébe, takarva, dédelgetve is elfagyhat, ez szinte hihetetlen.
És mindez akár légvonalban 300 méteres távolságban is megtörténhet.
Olyan, hogy egy dombon hidegebb legyen egy tél abszolút minimuma, mint mellette a völgyben, ilyen gyakorlatilag soha nem fordul elõ.
Alföldi viszonylatban csak a városok hõszennyezett udvarai nyújtanak biztonságot.
Alföldi viszonylatban valóban 2-3 telente van -15 fok, dombi viszonylatban pedig akár 10-15-20 év is eltelhet úgy, hogy nem megy -15 fok alá a hõmérséklet.
Ez a felismerés számomra az egyik legfantasztikusabb, hogy lehet a völgyekben és a síkon úgy -23 fok minden télen, hogy a dombon esze ágában sincs lemenni -15 fok alá.
Lehetne úgy is, hogy mondjuk -18 fok alá nem megy, és akkor nyekk a fügéknek, de hogy a mi klímánkon pont egy ilyen tartományban vagyun, ami a dombokon megengedi korlátozottan fagytûrõ növények nevelését és sikeres termesztését is, ez fantasztikus dolog.
Ha nem ültetvényben, hanem házikerti szinten gondolkodunk, ha valaki odadob a szõlõhegyi területére egy fügét, évtizedekig semmi baja, míg egy sík vagy völgyi fekvésben a házfal tövébe, takarva, dédelgetve is elfagyhat, ez szinte hihetetlen.
És mindez akár légvonalban 300 méteres távolságban is megtörténhet.
Olyan, hogy egy dombon hidegebb legyen egy tél abszolút minimuma, mint mellette a völgyben, ilyen gyakorlatilag soha nem fordul elõ.
Alföldi viszonylatban csak a városok hõszennyezett udvarai nyújtanak biztonságot.
Könnyû a homoktalajon ilyen szép kitányérozást készíteni! Szerinted az õszi ültetésû fákat kell már locsolni? ( Tõled olvastam, hogy 10 cm mélységben még nedves talajt találjunk) Szinte mind megindult már, változó mértékben, az egy õszi ültetésû õszibarack haldoklik, de ez tényleg lutri volt, hiszen ez az amit csak tavasszal érdemes ültetni.( A többi kajszi, szilva, szomolyai cserkó, pándi meggy, vilmos) Igazán jó idõszak volt a fatelepítésre a talaj vízkészlete, víztartaléka minden igényt kielégített.
Szerinted az õszi ültetésû fákat kell már locsolni? ( Tõled olvastam, hogy 10 cm mélységben még nedves talajt találjunk) Szinte mind megindult már, változó mértékben, az egy õszi ültetésû õszibarack haldoklik, de ez tényleg lutri volt, hiszen ez az amit csak tavasszal érdemes ültetni.( A többi kajszi, szilva, szomolyai cserkó, pándi meggy, vilmos) Igazán jó idõszak volt a fatelepítésre a talaj vízkészlete, víztartaléka minden igényt kielégített.
A sok virág még nem jelent sok termést - sajnos. Felénk az elmúlt hetek tróger idõjárása nem kecsegtet rekordterméssel, de jó még lehet! Nem sokat értek a fügéhez, de ez rosszabb lehet mint a kajszi. Alföldi, nem jó , vagy semmilyen fagylefolyású helyeken egyszerûen badarság termeszteni, persze próbálkozni lehet néhány fával....Az hogy -15 fokban már visítozni kelljen, nem az én világom. Ritka tél hogy ne legyen ilyen hideg, viszont vannak jó, magas fekvésû helyek, amik kiváló gyümölcstermesztõ részek, na ott lehetne talán, a legjobb részeken.
Hát sajnálom. Bár az igazat megvallva, amikor láttam, hogy a szegedi állomás -15 fokot mért december 19-ére virradóra, már akkor tudtam, hogy elfagytak.
A legérdekesebb az egészben, hogy az én közvetlen térségemben -21-22 fokot mért a két hivatalos állomás, és a dombokon olyanok a fügék, hogy kicsattannak. Szeged térségében -14-15 fokokat mértek Link , és szerintem az egész térségben hõszennyezésmentes területen nem nagyon találni ép fügét.
Más: nem tudom, jól gondolom-e, de olyan virágzás van minden fán, olyan mennyiségû virág van minden növényen, hogy az valami bõdület. Szinte nem látni a fákat a virágtól, ritkaság, hogy minden féle-fajta fa, bokor ugyanúgy dugig van virággal, fajtól, fajtától, kortól függetlenül.
Szerintem a múlt évi bõséges csapadék miatt van ilyen eszeveszett virágzás. Vagy valamilyen formában összefügghet.
Ha nem lesz komoly fagy, nem lesz egy júniusi, júliusi vagy augusztusi 400 mm néhány nap alatt, vagy egy fél megyényi területet érintõ hipercella-jégesõ, tehát ha egy normáls, átlag év lesz, akkor iszonyat termések lesznek az idén.
A legérdekesebb az egészben, hogy az én közvetlen térségemben -21-22 fokot mért a két hivatalos állomás, és a dombokon olyanok a fügék, hogy kicsattannak. Szeged térségében -14-15 fokokat mértek Link , és szerintem az egész térségben hõszennyezésmentes területen nem nagyon találni ép fügét.
Más: nem tudom, jól gondolom-e, de olyan virágzás van minden fán, olyan mennyiségû virág van minden növényen, hogy az valami bõdület. Szinte nem látni a fákat a virágtól, ritkaság, hogy minden féle-fajta fa, bokor ugyanúgy dugig van virággal, fajtól, fajtától, kortól függetlenül.
Szerintem a múlt évi bõséges csapadék miatt van ilyen eszeveszett virágzás. Vagy valamilyen formában összefügghet.
Ha nem lesz komoly fagy, nem lesz egy júniusi, júliusi vagy augusztusi 400 mm néhány nap alatt, vagy egy fél megyényi területet érintõ hipercella-jégesõ, tehát ha egy normáls, átlag év lesz, akkor iszonyat termések lesznek az idén.
Azért már itt is látszik a fel talaj kiszáradása. A tányér végén csak úgy visszaesik a víz.
Leég a tészta vége- féle esemény.
Leég a tészta vége- féle esemény.
Szép tavaszi napunk volt, és jövõ hetünk lesz!
A mórahalmi vásárból haza térve,(két napja mentünk el) gyorsan nekiálltunk Anyucival a kertet, a frissen kelt fû_pázsitot belocsolni. A 10-15 napja ültetett meggy_barack fák kezelése is idõszerû, mert nem esett két hete se 20-30 ml. esõ.
Az egy hónapja, vagy 2 hete kiültetett nemes gyümölcsfák pedig várják a nedvességet, épp most alakulna ki a gyökér-szemölcs, a továbbfejlõdõ felszívó gyökér, a - gyomor -.
Gondolom legalább 50*50 es és annyira mély ágyást készítettek a faültetõk, hogy "kényelmesen" elférjenek az induló gyökerek. Tehát a sarjazásnak legyen legalább még 10-20 cm.rugdalózó helye, hogy életerõs, kipattanó gyümölcsfát neveljünk ki.
A kitányérozás legalább 50 cm. legyen és a föld-térfogathoz mérve 2* 5 liter, vagy min.12 liter vizet öntsünk a leendõ csurgóra.
Link
Ha elõfordul alsó rügy kifakadás 50-70 cm. alatt, akkor azokat amilyen nehéz is, de ki kell lökni, kidörzsölni, hogy ne azok hajtsanak ki legerõsebb erõvel, -hiszen a legközelebbre vannak a gyökérhez.- és ezzel a koronás hajtások induljanak be.
Elsõ meggyfám, a 3 méteres térközt be kellene tartani, de az a rózsafa még félig lenyesve is szépeket terem. Megosszuk majd a teret.
Link
A mórahalmi vásárból haza térve,(két napja mentünk el) gyorsan nekiálltunk Anyucival a kertet, a frissen kelt fû_pázsitot belocsolni. A 10-15 napja ültetett meggy_barack fák kezelése is idõszerû, mert nem esett két hete se 20-30 ml. esõ.
Az egy hónapja, vagy 2 hete kiültetett nemes gyümölcsfák pedig várják a nedvességet, épp most alakulna ki a gyökér-szemölcs, a továbbfejlõdõ felszívó gyökér, a - gyomor -.
Gondolom legalább 50*50 es és annyira mély ágyást készítettek a faültetõk, hogy "kényelmesen" elférjenek az induló gyökerek. Tehát a sarjazásnak legyen legalább még 10-20 cm.rugdalózó helye, hogy életerõs, kipattanó gyümölcsfát neveljünk ki.
A kitányérozás legalább 50 cm. legyen és a föld-térfogathoz mérve 2* 5 liter, vagy min.12 liter vizet öntsünk a leendõ csurgóra.
Link
Ha elõfordul alsó rügy kifakadás 50-70 cm. alatt, akkor azokat amilyen nehéz is, de ki kell lökni, kidörzsölni, hogy ne azok hajtsanak ki legerõsebb erõvel, -hiszen a legközelebbre vannak a gyökérhez.- és ezzel a koronás hajtások induljanak be.
Elsõ meggyfám, a 3 méteres térközt be kellene tartani, de az a rózsafa még félig lenyesve is szépeket terem. Megosszuk majd a teret.
Link
Jól sejted, a meggyre nagyon jellemzõ az ilyen "vadhajtás". Hazánkban a sajmeggy és a csepleszmeggy számít igazi vadon élõ meggynek.
Lehet az idõpontod késõi már, mert vannak fajták amik a cseresznyével együtt érnek, nálunk már május végén június elején van kajszi.
Már szinte szelektálni sem kell, szelektálták magukat (rezisztencia). Már csak gyümölcsminõség szerint kell válogatni. Nem ártana, hogy ha a gyümölcsnemesítõk néha végigjárnák a terepet ilyen magoncok után kutatva. Úgy látszik , már õk is elkényelmesedtek, esetleg nem akkora dicsõség egy extra tripla + minõségû fajtát megtalálni, mint nemesíteni ? A szarvasi Arborétum soron idén fedeztem fel egy kajszit, kb. 25 - 30 éves lehet, mint a telekosztás és akkora, mint egy hasonló korú diófa. Ha kinn találom a tulajt, kifaggatom. Jövõre próbálok oltatni belõle.
Szerintem is a 100-150 méteres domb-fennsík és nem fog befoggni az a gyümi.
Tehát nem mûködik az elképzelés, maradunk a kövületnél.
Tehát nem mûködik az elképzelés, maradunk a kövületnél.
Kell építeni egy 80-100 méter magas dombot és a napfény városa fügenagyhatalom lesz.
Hello Floo!
Ma megnéztem a fügéket és sajnos szanaszét fagytak. Az egyik alján láttam 1 db ép rügyet, tehát tõbõl újulhat.
Úgyhogy mifelénk nem kell fügetermesztésbe fogni.
Ma megnéztem a fügéket és sajnos szanaszét fagytak. Az egyik alján láttam 1 db ép rügyet, tehát tõbõl újulhat.
Úgyhogy mifelénk nem kell fügetermesztésbe fogni.
Ahogy elnézegettem a fotókat, rá is fér a ritkítás, 2-3 cm.ként egy zöld gyümölcs, el se férnének.
Tehát, ha elkezded, egy kicsit lottós a dolog, - nem fog megfázni, és vagy meggondoltam féle egy-több gyümi bog?
Ahogy elképzelem arra felé, nem fog ilyen "kitagadás" megtörténni. Szép termõ nyárs, felület kialakítását kívánom, a legtöbb, de és legjobb ízû gyümik kinevelésébe! Most már kicsit szakértõ vagy, a kivi-füge ültetvények szakértõje. Na tényleg, ez van. Várjuk a hozzá szólásaidat. BuBu!
Tehát, ha elkezded, egy kicsit lottós a dolog, - nem fog megfázni, és vagy meggondoltam féle egy-több gyümi bog?
Ahogy elképzelem arra felé, nem fog ilyen "kitagadás" megtörténni. Szép termõ nyárs, felület kialakítását kívánom, a legtöbb, de és legjobb ízû gyümik kinevelésébe! Most már kicsit szakértõ vagy, a kivi-füge ültetvények szakértõje. Na tényleg, ez van. Várjuk a hozzá szólásaidat. BuBu!
Viszont azt is tudni kell, hogy a termésritkítás azzal is jár, hogy a kevesebb gyümölcs nagyobb méretû lesz, viszont ehhez minél elõbb meg kell ritkítani, mert egy idõ után a fának nem lesz elég ideje "kapcsolni", hogy hoppá, kevesebb gyümölcsöm van lehet õket nagyra növeszteni. Ha elkésünk a termésritkítással, akkor kevesebb gyümölcsünk lesz, és ugyanakkorák vagy szinte alig lesznek nagyobbak, mintha meghagytuk volna mind.
Ezért én szerintem a jövõ héten leszedem a felesleget a kajsziról és az õszirõl.
A kajszi nagyon durva, ha ez mind rajtmaradna, széthasadna a fa.
Ráadásul az egyik fajta nem is nagyon dobálja le a gyümölcsét magától.
Szóval jövõ héten ritkítok.
Ezért én szerintem a jövõ héten leszedem a felesleget a kajsziról és az õszirõl.
A kajszi nagyon durva, ha ez mind rajtmaradna, széthasadna a fa.
Ráadásul az egyik fajta nem is nagyon dobálja le a gyümölcsét magától.
Szóval jövõ héten ritkítok.
Várjál kicsit, a tényleges termés kötõdésig, a május 25 Orbán napi fagyokig. Utána ahogy írod a termés ritkítás nem éppen nevetni való dolga következik. Sajnos le kell "lökni" a felesleges, 3-4 csokorba növõ barackokat. Egy termõ tönkön esetleg 3 vagy 2 gyümi maradjon.
Azért írom a kitolt május 25-dikét, mert van azért a fának is öntisztuló, rostáló hajlama, azt meg kell várni, tehát a ritkulás napja+2 nap.
Azért írom a kitolt május 25-dikét, mert van azért a fának is öntisztuló, rostáló hajlama, azt meg kell várni, tehát a ritkulás napja+2 nap.
Errõl már írtam párszor az õszibarack kapcsán, mivel a környék szõlõhegyei tele vannak magonc õszibarackokkal, és nem egy közülük termésritkítás, metszés és permetezés nélkül öklömnyi barackokat teremnek. El lehet képzelni, ha metsznék és ritkítanák kicsit a termést, micsoda szép gyümölcsök lennének rajtuk.
Csörnyeföldön pl. van a hegyen egy vadbarack, annyira finom, annyira zamatos, hogy 1 db barackot róla nem cserélnék el 30 db nemes barackkal.
Most, tafrinaszezon idején nézegetem õket, nincs rajtuk tafrina.
Fantasztikus fajtákat lehetne kiszelektálni belõlük.
A kajszival is hasonló lehet a helyzet.
Csörnyeföldön pl. van a hegyen egy vadbarack, annyira finom, annyira zamatos, hogy 1 db barackot róla nem cserélnék el 30 db nemes barackkal.
Most, tafrinaszezon idején nézegetem õket, nincs rajtuk tafrina.
Fantasztikus fajtákat lehetne kiszelektálni belõlük.
A kajszival is hasonló lehet a helyzet.
Értem. Meggybõl nekem is van ilyen "vadfajta", de nem tapasztaltam nála nagyobb rezisztenciát, pedig direkt nem permeteztem évekig. Valószínûleg még a nagyapám által ültetett (rég kipusztult) meggyfasorból "vadhajtott".
Az államilag elismert fajták jobb minõséget adnak több szempontból,de gyakran a "piacosság", tehát a küllem, a szállítás jobb elviselése,,,stb a döntõ szempont. Az egyes "vad" fajtáknál elõfordul az is, hogy a keserû ciánosság a gyümölcshúsba is belemegy, de nem ez a jellemzõ. Lekvárnak, pálinkának teljes értékû, persze friss fogyasztásra sem utolsó. Nálunk van a környéken több ilyen nevesincs fajta a kertekben, és a felületes, vagy éppen semmilyen kezelések ellenére épek, teremnek is . Ezek között nem egy van ami magról kelt, vagy surjángként ültetett. Nekem is van egy "ilyen" kajszim, ez vagy egy régi tõ sarja, vagy magkelés.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat