Globális jelenségek
Most hallom hogy egy svéd ürge 4-5 éve szõlõt termeszt Svédroszágban,és komoly sikereket ér el,sõt az idén megpróbálja a vörös szõlõt is,egy sziciliai szõlõtermesztõ látja el szõlõvel,kicsit ledöbbentö svédben szõlõ...
És nem véletlenül most kezdte el termelni,a svéd ürge szerint ugy fejreállt a klima hogy nem fagy el a szõlõ,és be is érik...
Nálunk meg minden éven komoly fagykárok keletkeznek...
És nem véletlenül most kezdte el termelni,a svéd ürge szerint ugy fejreállt a klima hogy nem fagy el a szõlõ,és be is érik...
Nálunk meg minden éven komoly fagykárok keletkeznek...
Aki szeretne a globális felmelegedésrõl cikkeket olvasni, grafikákat, képeket nézni ,vagy meg akarja nézni mik lesznek a globális felmelegedés következményei az látogassa meg a honlapomat.
www.gportal.hu/portal/vince01
www.gportal.hu/portal/vince01
A hír a fõoldalon érdekes, mintha eddig sehol sem lett volna -30 fok soha. Látom már Cauchy is beírta,de szerintem mindenkinek ezt sugallja a hír címe.
Egyébként Johnas írása szerintem is nagyon helytálló, jó hozzászólás.
Egyébként Johnas írása szerintem is nagyon helytálló, jó hozzászólás.
Folyamatosan olvasom ezt a fórumot, de már igen régen írtam be.
Most azonban "megütötte" valami a szemem Johnas beírásában.
"...bõven van még idõnk azt helyrehozni."
Ezzel szeretnék egy kicsit vitatkozni, illetve elmondani az én álláspontomat.
A legtöbbünk, akik ez iránt a támakör iránt érdeklõdnek, információikat a különbözõ médiumokból szerzik. Úgy mint különbözõ újságok, szakfolyóiratok, szakkönyvek, TV mûsorok, internet, különbözõ elõadások ( pl. Metnet találkozók Bartholy Judit, Mindentudás Egyeteme) stb...
Mivel itt a döntõ többség nem szakember, tehát nem foglalkozik hivatásszerûen a témával és/vagy nincs olyan fokú elméleti és gyakorlati tudása, amivel megfelelõ TUDÁS alapján egyértelmû véleményt formálhatna így véleményem szerint mindenki saját maga dönti el, hogy mit hisz el és kinek hiszi el a különbözõ információkat. Mindenki saját vérmérsékletének, személyiségének megfelelõen.
Amit én szûrtem le (hittem el) az információzuhatagból...
1. a tudósok ( akik ezzel a témával foglalkoznak, ebben kutatnak) bebizonyították, hogy globális felmelegedés van, létezik.
2. nem vitatva, hogy régebben is voltak hasonló sõt sokkal melegebb periódusai a földnek
3. valószínûleg most is egy "magától" is melegedõ periódusban vagyunk
4. azonban ez a melegedési folyamat szokatlanul gyors, amire VALÓSZÍNÛLEG nem(?) volt példa az utóbbi néhány száz ezer évben, tehát VALÓSZÍNÛLEG a 30%-al megnövekedett CO2 kibocsátás a felelõs
5. nehezen tudom elhinni, hogy 30%-os gyors CO2 növekedés nem hagy "nyomot" a föld rendkívül bonyolult rendszerében
6. a MAI tudásunk ( a szakemberek döntõ többsége által elfogadott) tudás szerint NAGY VALÓSZÍNÛSÉG szerint a felmelegedés folytatódik, sõt tovább gyorsul
7. a mértékére különbözõ számításokat készítenek, amik természetesen CSAK jóslások, becslések, de a trend egyértelmû
8. MAI tudásunk szerint nem látszik olyan visszacsatolási folyamat, ami jelentõsen lassítaná, esetleg visszafordítaná a melegedési folyamatot
8. a most fennálló civilizációnk a MAI idõjárási-éghajlati viszonyokra épül, ehhez igazodik társadalmunk, gazdaságunk, mezõgazdaságunk
9. ma, MAI tudásunk szerint, ha azonnal drasztikusan "elzárnánk" a CO2 "csapokat", még akkor is évtizedekig növekedne a CO2 szint a légkörben, a rendszer tehetetlensége miatt
10. tehát, ha nõ a föld hõmérséklete, NEM tudjuk elõre, hogy miként fog a rendszer erre reagálni, tehát amit tudunk az a BIZONYTALANSÁG
11. a bizonytalanságra KELL felkészülni, a MOSTANI adatok, tudásunk alapján, tehát a VÁLTOZÁSRA, aminek a bekövetkezési valószínûsége NAGY
Itt utalnék vissza a "...bõven van még idõnk azt helyrehozni." kijelentésre illetve gondolkodásmódra, hiszen ha elõzõekben felsorolt "kiszûrések" igazak, akkor 30 év múlva már talán késõ lesz AKKOR megpróbálni helyrehozni azt amit talán akkor már nem is lehet.
Feltételezve, hogy a mai adatok/elméletek igazak, akkor nagy fokú felelõtlenség lenne, ha a döntéshozók NEM foglalkoznának a problémával, illetve magukévá tennék az " ej rá érünk arra még " vagy a " mindig volt valahogy, ezután is csak lesz valahogy" hozzáállást. Erõsen bízom benne, hogy nem így van.
Természetesen nincsenek illúzióim sem a fennálló rendszereket mozgató politikai-gazdasági érdekekcsoportok nem éppen tisztességes és a jövõvel FELELÕSSÉGGEL foglalkozó politikusai/döntéshozói iránt sem.
A jövõ? Az én olvasatomban:
1. csak abban bízhatom, hogy az üzleti szférának is megéri majd a jövõben új energaiforrásokat felkutatni, új autó üzemanyagokat kifejleszteni, átállni a mostani alapvetõen olajfelhasználásról egy tisztább üzemmódra ( talán pozitív elmozdulás, hogy a Shell is elkezdte a felkészülést az "olaj utáni világra", hidrogén/etanol hajtású autók, nem tudom???)
2. társadalmi nyomásra a döntéshozók is "elkezdenek" foglalkozni a veszélyekkel, a változásokkal, a megoldásokkal
(talán hamis nyom de bízzunk benne: Bush több pénzt biztosít alternatív energiák kutatására, persze ez is csak önös érdek, hiszen csak a közel-keleti olajfüggõséget akarja minimálisra csökkenteni, de ez most talán még kapóra is jöhet a világnak
Itt szeretném egy kicsit megvédeni a bulvármédiát. Ahhoz, hogy megfelelõ társadalmi nyomás alakuljon ki, meg kell dolgozni az embereket, át kell lépni az ingerküszöbükön. Mivel lehet? Vérrel, sok vérrel, halállal, veszélyek folyamatos hangoztatásával. Mert lássuk be ugyan ki retten meg attól az elõrejelzéstõl, hogy a Kárpát-Medence csapadéka a 2050-es évekre 10%-kal csökkeni fog ( a mai tudásunk szerint). Még ha néhány ember tudja is, hogy mennyi az éves átlag és veszi magának a fáradtságot, kiszámolja a 10%-ot, majd azt elosztja mondjuk 50-nel, nem hiszen hogy megrémülne az adattól:-).
Ha viszont azt mondjuk, hogy egyre nagyobb aszályok jöhetnek, egyre több lesz a szélsõség, egyik héten +35 fok, a másik héten özönvízek fognak pusztítani, na erre a "tájékoztatásra" már felkapják a fejüket, beszélnek róla, talán néhány napig téma is marad.
Nem az én elméletem, de igaz lehet, hogy minél nagyobb a pusztítás mértéke mind emberéletben, mind anyagi javakban, annál inkább foglalkozniuk kell a problémával a politikusoknak, döntéshozóknak, így talán elmozdulás?.
Összefoglalva az irományomat: ha a MAI tudásunk szerint, változni fog az éghajlat, az ki fog hatni az emberek mindennapjaira is, tehát a NAGY VALÓSZÍNÛSÉGGEL bekövetkezõ változásokra MA kell elkezdenünk a felkészülést és nem 30 év múlva, amikor már BIZONYOSSÁGGÁ vált a változás. Ha pedig a mai forgatókönyvek mind tévedések lennének a jövõre nézve, az csak jó lenne mindnyájunknak. Azzal, hogy vigyázunk a környezetünkre, csökkentjük a szennyezést, a mai forgatókönyvektõl függetlenül is jót tennénk.
Legközelebb akkor írok be, ha Magyarország nemzeti jelképe a kaktusz vagy a jegesmedve lesz:-)
Most azonban "megütötte" valami a szemem Johnas beírásában.
"...bõven van még idõnk azt helyrehozni."
Ezzel szeretnék egy kicsit vitatkozni, illetve elmondani az én álláspontomat.
A legtöbbünk, akik ez iránt a támakör iránt érdeklõdnek, információikat a különbözõ médiumokból szerzik. Úgy mint különbözõ újságok, szakfolyóiratok, szakkönyvek, TV mûsorok, internet, különbözõ elõadások ( pl. Metnet találkozók Bartholy Judit, Mindentudás Egyeteme) stb...
Mivel itt a döntõ többség nem szakember, tehát nem foglalkozik hivatásszerûen a témával és/vagy nincs olyan fokú elméleti és gyakorlati tudása, amivel megfelelõ TUDÁS alapján egyértelmû véleményt formálhatna így véleményem szerint mindenki saját maga dönti el, hogy mit hisz el és kinek hiszi el a különbözõ információkat. Mindenki saját vérmérsékletének, személyiségének megfelelõen.
Amit én szûrtem le (hittem el) az információzuhatagból...
1. a tudósok ( akik ezzel a témával foglalkoznak, ebben kutatnak) bebizonyították, hogy globális felmelegedés van, létezik.
2. nem vitatva, hogy régebben is voltak hasonló sõt sokkal melegebb periódusai a földnek
3. valószínûleg most is egy "magától" is melegedõ periódusban vagyunk
4. azonban ez a melegedési folyamat szokatlanul gyors, amire VALÓSZÍNÛLEG nem(?) volt példa az utóbbi néhány száz ezer évben, tehát VALÓSZÍNÛLEG a 30%-al megnövekedett CO2 kibocsátás a felelõs
5. nehezen tudom elhinni, hogy 30%-os gyors CO2 növekedés nem hagy "nyomot" a föld rendkívül bonyolult rendszerében
6. a MAI tudásunk ( a szakemberek döntõ többsége által elfogadott) tudás szerint NAGY VALÓSZÍNÛSÉG szerint a felmelegedés folytatódik, sõt tovább gyorsul
7. a mértékére különbözõ számításokat készítenek, amik természetesen CSAK jóslások, becslések, de a trend egyértelmû
8. MAI tudásunk szerint nem látszik olyan visszacsatolási folyamat, ami jelentõsen lassítaná, esetleg visszafordítaná a melegedési folyamatot
8. a most fennálló civilizációnk a MAI idõjárási-éghajlati viszonyokra épül, ehhez igazodik társadalmunk, gazdaságunk, mezõgazdaságunk
9. ma, MAI tudásunk szerint, ha azonnal drasztikusan "elzárnánk" a CO2 "csapokat", még akkor is évtizedekig növekedne a CO2 szint a légkörben, a rendszer tehetetlensége miatt
10. tehát, ha nõ a föld hõmérséklete, NEM tudjuk elõre, hogy miként fog a rendszer erre reagálni, tehát amit tudunk az a BIZONYTALANSÁG
11. a bizonytalanságra KELL felkészülni, a MOSTANI adatok, tudásunk alapján, tehát a VÁLTOZÁSRA, aminek a bekövetkezési valószínûsége NAGY
Itt utalnék vissza a "...bõven van még idõnk azt helyrehozni." kijelentésre illetve gondolkodásmódra, hiszen ha elõzõekben felsorolt "kiszûrések" igazak, akkor 30 év múlva már talán késõ lesz AKKOR megpróbálni helyrehozni azt amit talán akkor már nem is lehet.
Feltételezve, hogy a mai adatok/elméletek igazak, akkor nagy fokú felelõtlenség lenne, ha a döntéshozók NEM foglalkoznának a problémával, illetve magukévá tennék az " ej rá érünk arra még " vagy a " mindig volt valahogy, ezután is csak lesz valahogy" hozzáállást. Erõsen bízom benne, hogy nem így van.
Természetesen nincsenek illúzióim sem a fennálló rendszereket mozgató politikai-gazdasági érdekekcsoportok nem éppen tisztességes és a jövõvel FELELÕSSÉGGEL foglalkozó politikusai/döntéshozói iránt sem.
A jövõ? Az én olvasatomban:
1. csak abban bízhatom, hogy az üzleti szférának is megéri majd a jövõben új energaiforrásokat felkutatni, új autó üzemanyagokat kifejleszteni, átállni a mostani alapvetõen olajfelhasználásról egy tisztább üzemmódra ( talán pozitív elmozdulás, hogy a Shell is elkezdte a felkészülést az "olaj utáni világra", hidrogén/etanol hajtású autók, nem tudom???)
2. társadalmi nyomásra a döntéshozók is "elkezdenek" foglalkozni a veszélyekkel, a változásokkal, a megoldásokkal
(talán hamis nyom de bízzunk benne: Bush több pénzt biztosít alternatív energiák kutatására, persze ez is csak önös érdek, hiszen csak a közel-keleti olajfüggõséget akarja minimálisra csökkenteni, de ez most talán még kapóra is jöhet a világnak
Itt szeretném egy kicsit megvédeni a bulvármédiát. Ahhoz, hogy megfelelõ társadalmi nyomás alakuljon ki, meg kell dolgozni az embereket, át kell lépni az ingerküszöbükön. Mivel lehet? Vérrel, sok vérrel, halállal, veszélyek folyamatos hangoztatásával. Mert lássuk be ugyan ki retten meg attól az elõrejelzéstõl, hogy a Kárpát-Medence csapadéka a 2050-es évekre 10%-kal csökkeni fog ( a mai tudásunk szerint). Még ha néhány ember tudja is, hogy mennyi az éves átlag és veszi magának a fáradtságot, kiszámolja a 10%-ot, majd azt elosztja mondjuk 50-nel, nem hiszen hogy megrémülne az adattól:-).
Ha viszont azt mondjuk, hogy egyre nagyobb aszályok jöhetnek, egyre több lesz a szélsõség, egyik héten +35 fok, a másik héten özönvízek fognak pusztítani, na erre a "tájékoztatásra" már felkapják a fejüket, beszélnek róla, talán néhány napig téma is marad.
Nem az én elméletem, de igaz lehet, hogy minél nagyobb a pusztítás mértéke mind emberéletben, mind anyagi javakban, annál inkább foglalkozniuk kell a problémával a politikusoknak, döntéshozóknak, így talán elmozdulás?.
Összefoglalva az irományomat: ha a MAI tudásunk szerint, változni fog az éghajlat, az ki fog hatni az emberek mindennapjaira is, tehát a NAGY VALÓSZÍNÛSÉGGEL bekövetkezõ változásokra MA kell elkezdenünk a felkészülést és nem 30 év múlva, amikor már BIZONYOSSÁGGÁ vált a változás. Ha pedig a mai forgatókönyvek mind tévedések lennének a jövõre nézve, az csak jó lenne mindnyájunknak. Azzal, hogy vigyázunk a környezetünkre, csökkentjük a szennyezést, a mai forgatókönyvektõl függetlenül is jót tennénk.
Legközelebb akkor írok be, ha Magyarország nemzeti jelképe a kaktusz vagy a jegesmedve lesz:-)
Johnas: pár megjegyzés a hozzászólásodhoz:
1. érdekes az idõszámítás elõtti Egyiptom és a kb. honfoglalás kori Grönland maitól eltérõ éghajlatára felhívni a figyelmet. olvastam olyat is, hogy a tatárjárás is azért ért el minket viszonylag késõn, mert a folyókon való átkelést nehezítette, hogy nemigen fagytak be.
de egyik korból sem rendelkezünk "hiteles" adatokkal, csak következtethetünk rá
2. az éghajlat mindig változott, változik természetesen is. idõnként lassabban, idõnként gyorsabban
3. amivel érdemes foglalkozni szerintem az az antropogén acceleráció (az emberi hatásoknak melegedést okozó - vagy ha egyébként is önmagában most melegedne az éghajlat (amit nem tudunk) akkor -gyorsító hatásainak jeleit tetten érni a mindennapok idõjárásában.
az emberi hatás befolyásoló, gyorsító hatása szerintem a lényeg, mert még egy olyan csodálatosan önszabályozó rendszerben is, mint a földi természet, a tartós, nagymértékû beavatkozás kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el.
4. a cunami nem idevaló téma. arról persze lehet elmélkedni, hogy az emberi civilizáció bizonyos jelenségekkel nem számol. pl. én egy 6 emeletes bérházban lakom. ha egy erõs földrengés lenne..., abban bízom, hogy nem lesz. na, ezért építkeznek a tengerpartra az emberek...
1. érdekes az idõszámítás elõtti Egyiptom és a kb. honfoglalás kori Grönland maitól eltérõ éghajlatára felhívni a figyelmet. olvastam olyat is, hogy a tatárjárás is azért ért el minket viszonylag késõn, mert a folyókon való átkelést nehezítette, hogy nemigen fagytak be.
de egyik korból sem rendelkezünk "hiteles" adatokkal, csak következtethetünk rá
2. az éghajlat mindig változott, változik természetesen is. idõnként lassabban, idõnként gyorsabban
3. amivel érdemes foglalkozni szerintem az az antropogén acceleráció (az emberi hatásoknak melegedést okozó - vagy ha egyébként is önmagában most melegedne az éghajlat (amit nem tudunk) akkor -gyorsító hatásainak jeleit tetten érni a mindennapok idõjárásában.
az emberi hatás befolyásoló, gyorsító hatása szerintem a lényeg, mert még egy olyan csodálatosan önszabályozó rendszerben is, mint a földi természet, a tartós, nagymértékû beavatkozás kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el.
4. a cunami nem idevaló téma. arról persze lehet elmélkedni, hogy az emberi civilizáció bizonyos jelenségekkel nem számol. pl. én egy 6 emeletes bérházban lakom. ha egy erõs földrengés lenne..., abban bízom, hogy nem lesz. na, ezért építkeznek a tengerpartra az emberek...
A dermesztõ hideg nem kímélt senkit és semmit
2006-02-05 - 09:37:00
Világszerte rengeteg ember vesztette életét a rendkívüli idõjárás miatt. Az idei tél megmutatta, hogy a mínusz 30 fok többé nem ritkaság.
Na ez megint milyen hír: azt sugallja, hogy eddig -30 fok az 100 évente egyszer volt, de most majd már évente 40-szer lesz ennyi. Ezek alattomosan sugalmazó híreket nagyon nem szeretem.
2006-02-05 - 09:37:00
Világszerte rengeteg ember vesztette életét a rendkívüli idõjárás miatt. Az idei tél megmutatta, hogy a mínusz 30 fok többé nem ritkaság.
Na ez megint milyen hír: azt sugallja, hogy eddig -30 fok az 100 évente egyszer volt, de most majd már évente 40-szer lesz ennyi. Ezek alattomosan sugalmazó híreket nagyon nem szeretem.
Johnas, nemcsak hogy világosan fogalmaztál, de (személyes vélemény) igazad is van, méghozzá mindenben. Jó olvasni az ilyen véleményeket, nem is fûznék hozzá semmit.
Ám gondolotmeneted érezhetõen tovább vezet, ami nem feltételnül pozitív történet lenne, de inkább társadalmi, szociológiai témát feszegetne..
Ám gondolotmeneted érezhetõen tovább vezet, ami nem feltételnül pozitív történet lenne, de inkább társadalmi, szociológiai témát feszegetne..
Nomad: Az én véleményem valahol a két véglet között van, Azaz szerintem igen is van egy természetes változás az éghajlatban. Hiszen ezelõtt 1800 évvel annyira hûvös volt az éghajlat, hogy "Egyiptom volt a Római birodalom élés kamrája" ami alatt a gabona termesztés értendõ, azaz annyira hûvösebb volt az éghajlat, hogy a ma sivatagos területeken gabonát, rengeteg gabonát termesztettek. Majd rá 600 évvel meg annyira meleg volt az éghajlat, hogy a Vikingek nyugodt szívvel át tudtak ahjózni északon az Amerikai kontinensre, sõt Grönlandon településeket alapítottak( Grönland= zöld sziget ). Ez a két véglet közt eltellt mindösszesen 600-700 év.
Jelenleg egyik végletet sem éljük meg. Mindezen változásokat nem az emberi tevékenységek okozták, hiszen elhanyagolható mértékû volt az ember természet átalakító ténykedése. Ehhez még hozzá jön az is, hogy ezen változások "csak" emberi léptékûek, mi ez a 600-700 év a Föld krónikájában? szinte semmi.
Ugyanakkor a ma embere sokkal jobban befolyásolja a környezetét, mint tette azt ezelõtt 1000 éve, és valóban felgyorsultak az események, DE még mindig messze vagyunk azoktól a végletektõl amiket a természet teljesen magától produkált, és már most észrevettük kártékony tevékenységünk, bõven van még idõnk azt helyrehozni.
Egyébként a problémát Istenigazából az okozza, hogy önön nyereségvágyunkból betelepítettünk olyan területeket, amiket nem szabadott volna pl: ártereket, meredek dombokat, sûrûn lakottá tettük a partvidékeket. Tehát ami igazából probléma szerintem az az, hogy hogyan mentsük meg a magunk által értelmetlenül rossz helyre letelepített ember milliókat. pl indonéziában is a Cunami végeztével derült ki, hogy a kárt az okozta, hogy lakott területekké váltak az õshonos Mangrove erdõk. Ha nem telepítették volna be 100-szor kevesebb lett volna a halálos áldozat. Ugyanez történt New Orleans-al is, és ez fog történni szerintem Németalfölddel is.
Remélem érthetõen fogalmaztam, nem vagyok az az érthetõen beszélõ emberke persze mindez szubjektív vélemény. A példákat meg csak sorolni lehetne, az emberi települések rosszabbnál rosszabb elhelyezkedésére.
Jelenleg egyik végletet sem éljük meg. Mindezen változásokat nem az emberi tevékenységek okozták, hiszen elhanyagolható mértékû volt az ember természet átalakító ténykedése. Ehhez még hozzá jön az is, hogy ezen változások "csak" emberi léptékûek, mi ez a 600-700 év a Föld krónikájában? szinte semmi.
Ugyanakkor a ma embere sokkal jobban befolyásolja a környezetét, mint tette azt ezelõtt 1000 éve, és valóban felgyorsultak az események, DE még mindig messze vagyunk azoktól a végletektõl amiket a természet teljesen magától produkált, és már most észrevettük kártékony tevékenységünk, bõven van még idõnk azt helyrehozni.
Egyébként a problémát Istenigazából az okozza, hogy önön nyereségvágyunkból betelepítettünk olyan területeket, amiket nem szabadott volna pl: ártereket, meredek dombokat, sûrûn lakottá tettük a partvidékeket. Tehát ami igazából probléma szerintem az az, hogy hogyan mentsük meg a magunk által értelmetlenül rossz helyre letelepített ember milliókat. pl indonéziában is a Cunami végeztével derült ki, hogy a kárt az okozta, hogy lakott területekké váltak az õshonos Mangrove erdõk. Ha nem telepítették volna be 100-szor kevesebb lett volna a halálos áldozat. Ugyanez történt New Orleans-al is, és ez fog történni szerintem Németalfölddel is.
Remélem érthetõen fogalmaztam, nem vagyok az az érthetõen beszélõ emberke
persze mindez szubjektív vélemény. A példákat meg csak sorolni lehetne, az emberi települések rosszabbnál rosszabb elhelyezkedésére. 
Nomad: épeszû ember nem fog sem lehülyézni, sem baromnak tartani. Lehet, hogy nem ért egyet mindenki veled, de azt szerintem mindenki érzi-tudja, hogy változik az éghajlat. Hogy miért, az valóban kérdés. Én csak azt tudom, hogy ahányszor az ember önteltté vált, úgy gondolta, hogy õ majd leigázza a Természetet, annak eddig még mindig hatalmas pofáraesés lett a vége. Az emberek nagy többségébõl a mai napig hiányzik az alázat, ha a Természetrõl van szó. Pedig jónéhány millió embernek bebizonyította, hogy mindig mi húzzuk a rövidebbet.
Visszakanyarodva a témához...itt a Metneten is ugyan az a helyzet, mint a világban...Két tábor van. Az egyik azt hangoztatja, hogy minden változás természetes, ilyen már volt a Föld történelmében, változások voltak, vannak, lesznek...
A másik csapat pedig azt hangoztatja, hogy igen is a klímaváltozás egyre súlyosabb, és már a mi életünkben katasztofális állapotok fognak a Föld területén eluralkodni.
Elkezdtem feldolgozni a 2005. évi természeti katasztrófákat és idõjárási szélsõségeket. Most júniusnál tartok, 50 oldal...és még rengeteg anyag hiányzik belõle. Úgy érzem, a teljes összefoglaló több mint 100 oldalt fog kitenni.
Ez a munka azért rávilágított valamire. Amikor nap mint nap történnek események, az ember nem nagyon figyel oda rájuk...mert már kezd természetes lenni. Amikor viszont az ember szembesül azzal, hogy mennyi term. katasztrófa történt tavaly, megrázó élmény még nekem is...pedig ezzel fogalakozom hivatalból.
Minden esetre továbbra is érdeklõdve fogom olvasni ezt a Fórumot, de az én nézõpontom már nem fog változni.
Bátor dolgot teszek...azt jósolom, hogy az elkövetkezõ 5 évben az idõjárási szélsõségek fokozódni fognak világszerte. 2007-2008 környékére a tengerszint emelkedése néhány országban (köztük európaiban is) kritikussá fog válni. A NOAA által erre az évre elõrejelzett La Nina jelenség miatt rendszeressé fognak válni a Katrinához hasonló trópusi viharok. ...és még sorolhatnám...de nem feszítem a hurt...
Hozzáteszem, annak fogok örülni, ha tévedek...pocskondiázni, hülyézni, baromnak tartani szabad...a véleményem már nem fog megváltozni...
A másik csapat pedig azt hangoztatja, hogy igen is a klímaváltozás egyre súlyosabb, és már a mi életünkben katasztofális állapotok fognak a Föld területén eluralkodni.
Elkezdtem feldolgozni a 2005. évi természeti katasztrófákat és idõjárási szélsõségeket. Most júniusnál tartok, 50 oldal...és még rengeteg anyag hiányzik belõle. Úgy érzem, a teljes összefoglaló több mint 100 oldalt fog kitenni.
Ez a munka azért rávilágított valamire. Amikor nap mint nap történnek események, az ember nem nagyon figyel oda rájuk...mert már kezd természetes lenni. Amikor viszont az ember szembesül azzal, hogy mennyi term. katasztrófa történt tavaly, megrázó élmény még nekem is...pedig ezzel fogalakozom hivatalból.
Minden esetre továbbra is érdeklõdve fogom olvasni ezt a Fórumot, de az én nézõpontom már nem fog változni.
Bátor dolgot teszek...azt jósolom, hogy az elkövetkezõ 5 évben az idõjárási szélsõségek fokozódni fognak világszerte. 2007-2008 környékére a tengerszint emelkedése néhány országban (köztük európaiban is) kritikussá fog válni. A NOAA által erre az évre elõrejelzett La Nina jelenség miatt rendszeressé fognak válni a Katrinához hasonló trópusi viharok. ...és még sorolhatnám...de nem feszítem a hurt...
Hozzáteszem, annak fogok örülni, ha tévedek...pocskondiázni, hülyézni, baromnak tartani szabad...a véleményem már nem fog megváltozni...
szerintem vissza kéne kanyarodni a tényekhez, és azok alapján felvetni a léehetõségeket.
ennyi erõvel tegyük fel, hogy a Föld kibillen Nap körüli pályájáról, és elkezd távolodni a Naptól... akkor tényleg kemény telek lennének...
ennyi erõvel tegyük fel, hogy a Föld kibillen Nap körüli pályájáról, és elkezd távolodni a Naptól... akkor tényleg kemény telek lennének...
Amugy....
A klimaváltozást erösitendõ,több 10 muslinca szúnyog és egyébb repkedö izé sétálgat a monitoromon,és ahogy a párbeszédükbõl kiveszem,mind görög török és olasz vendégmunkás,akik nem tudnak hazamenni a nagy hideg és hó miatt....
A klimaváltozást erösitendõ,több 10 muslinca szúnyog és egyébb repkedö izé sétálgat a monitoromon,és ahogy a párbeszédükbõl kiveszem,mind görög török és olasz vendégmunkás,akik nem tudnak hazamenni a nagy hideg és hó miatt....
Nao: jogos a felvetés, erre nem is gondoltam. De azért ez sem olyan dolog, ami 1-2 millió éven belül könnyen megtörténhetne, fõleg nem egy csapásra, egy nagyobb földrengés után. (30 m tengerszintemelkedés kellene ahhoz, hogy a Panama-csatorna helyén létrejöjjön egy nagyon keskeny tengerszoros, de az áramlási viszonyok átalakításához ezt még kevésnek érezném... viszont már ehhez is annyi jégnek kellene elolvadnia, hogy az önmagában is zûrös dolgokat okozna.)
De azért ez sem olyan dolog, ami 1-2 millió éven belül könnyen megtörténhetne, fõleg nem egy csapásra, egy nagyobb földrengés után. (30 m tengerszintemelkedés kellene ahhoz, hogy a Panama-csatorna helyén létrejöjjön egy nagyon keskeny tengerszoros, de az áramlási viszonyok átalakításához ezt még kevésnek érezném... viszont már ehhez is annyi jégnek kellene elolvadnia, hogy az önmagában is zûrös dolgokat okozna.)
akkor pl. ha Közép-Amerikán valahol egy "lyuk" keletkezne földrengés vagy a tengerszint megemelkedése miatt és az Atlanti és a Csendes-óceán összeköttetésbe kerülne, akkor megszûnne a Golf-áramlat!
mert nem más hozza létre, mint az egyenlítõ menti keleti szelek. ezek hajtják be a vizet (és teszem hozzá hurrikán szezon esetén a hurrikánokat) az Atlanti-óceánból a Mexikói-öbölbe. tulajdonképpen ez a "túlcsorgó" 27-28 víz talál magának utat észak felé megkerülve a Floridát.
mert nem más hozza létre, mint az egyenlítõ menti keleti szelek. ezek hajtják be a vizet (és teszem hozzá hurrikán szezon esetén a hurrikánokat) az Atlanti-óceánból a Mexikói-öbölbe. tulajdonképpen ez a "túlcsorgó" 27-28 víz talál magának utat észak felé megkerülve a Floridát.
Nomad: ez az egyik olyan példa, amikor az átlagosan mm/év vagy cm/év nagyságrendû elmozdulások úgy adódnak ki, hogy több évszázadig alig mozdulnak a lemezek, aztán a felhalmozódott feszültség percek alatt okoz több méter elmozdulást. (Rgyébként a 15 m-es vertikális elmozdulás nekem kicsit soknak tûnik, itt is 4-5 métert írnak: Link És félreértések elkerülése végett: a földrengés nem áramlást, hanem HULLÁMZÁST keltett, a hullám pedig bármekkora sebességgel terjedjen, a nyílt tengeren az egyes vízrészecskéket legfeljebb pár méterrel mozdítja arrébb, és nem fog víztömegeket kicserélni. Az áramlások a cunami idején és utána is zavartalanul haladtak a maguk útján, utólagos hatása pedig végképp nem lehet rájuk. A földtörténetbõl ismert példák, amikor a lemeztektonika átalakította az óceáni áramlatokat, nem ilyen "apróságokból", hanem a kontinenseknek a maitól eltérõ elhelyezkedésébõl adódott. Pl. amíg az Antarktisz õse nem a Déli-sarkvidéken volt, nem létezett a közepes déli szélességeken a Földet megkerülõ nyugati áramlás; aktuálisan pedig a Golf-áramlást akkor tudná a lemeztektonika leállítani, ha Amerika néhány ezer km-rel ismét közelebb kerülne Európához. De aggodalomra semmi ok, a jelenlegi kb. 2 cm/év sebességû mozgás épp ellentétes irányú, így a hely még legalább 100 millió évig meglesz a Golfnak.
folyójának - helyesen
egyébként annyival melegebb a vize, mint a környezõ tenger, hogy teljesen más a színe (kékebb) is, szó szerint "folyókénk" folyik a tengerben, és az áramlat mindkét oldalán ("parján") körkörös gyûrûk válnak le róla, így keveredik a hidegebb vízzel. érdekes még, hogy vízhozama észak majd kelet felé haladva folyamatosan növekszik, nem veszít az erejébõl, nem oszlik szét, ami - bár ezt csak én feltételezem, nem olvastam - szintén a vízsüllyedés szívóhatásának tulajdonítható.
egyébként annyival melegebb a vize, mint a környezõ tenger, hogy teljesen más a színe (kékebb) is, szó szerint "folyókénk" folyik a tengerben, és az áramlat mindkét oldalán ("parján") körkörös gyûrûk válnak le róla, így keveredik a hidegebb vízzel. érdekes még, hogy vízhozama észak majd kelet felé haladva folyamatosan növekszik, nem veszít az erejébõl, nem oszlik szét, ami - bár ezt csak én feltételezem, nem olvastam - szintén a vízsüllyedés szívóhatásának tulajdonítható.
Nomad:
Usrinnak teljesen igaza van. a Golf áramlatnak semmi köze a tengerfenékhez. ha mélytengeri áramlás lenne akkor sem, de ráadásul nem az. a szélessége mindössze 100 km (Floridánál, késõbb kiszélesedik), mélysége - és ez a lényeges itt - még ennél is kisebb 300 m (!), sebessége 1 m/s. ezzel a mérettel 30 millió köbméter igen meleg vizet szállít másodpercenként, ami több mint a világ össze folyólyának vízhozama összesen. (forrás: Czelnai Rudolf: A világóceán 126. oldal)
Usrinnak teljesen igaza van. a Golf áramlatnak semmi köze a tengerfenékhez. ha mélytengeri áramlás lenne akkor sem, de ráadásul nem az. a szélessége mindössze 100 km (Floridánál, késõbb kiszélesedik), mélysége - és ez a lényeges itt - még ennél is kisebb 300 m (!), sebessége 1 m/s. ezzel a mérettel 30 millió köbméter igen meleg vizet szállít másodpercenként, ami több mint a világ össze folyólyának vízhozama összesen. (forrás: Czelnai Rudolf: A világóceán 126. oldal)
Usrin: De az lehetséges, hogy most érte el a néhány százezer éves elmozdulás a befolyásoláshoz szükséges mértéket. Az is lehet, hogy nem maga a Golf változott meg, hanem mondjuk a 2004-es, alant említett elmozdulás generált némi eltérést, ami a tehetetlenség következtében mostanra ért ide... (Pl:felkavarta az óceánokat, egy nagy adag hideg víz került a Golf indulópontjához, amíg az fel nem melegszik, addig gyengül/lassul a Golf).
Kéregelmozdulásról...
2004. december 26-án helyi idõ szerint 7 óra 58 perc 53 másodperckor a Richter skála szerinti 9,0 erõsségû földrengés pattant ki Szumátrától délnyugati irányban, melyet néhány másodperc múlva újabb két rengés követett. Az epicentrum a sziget fõvárosától, Banda Acehtõl 250 km távolságra volt. A Föld külsõ szilárd kõzetburkát képezõ 80-120 km vastag litoszféra hat nagy, hat kisebb és néhány kis lemezbõl épül fel, melyek egymáshoz képest folyamatos mozgásban vannak. A mozgás lassú, de állandó. A lemezhatárokat alkotó törésvonalak mentén a lemezek torlódása roppant feszültséget kelt a kõzetekben, melyek elmozdulással járó földrengésekhez vezetnek. Ilyen törésvonal húzódik a Szunda árok alatti földkéregben is, mely az Indiai-óceán legmélyebb pontját (-7455 m) is rejti.
Itt az ausztrál-indiai kéreglemez délnyugat felõl 10°-os szögben hajlik az eurázsiai alá. A két lemez évente 6 cm-t mozog kissé ferdén egymás felé. A kb. 100 km széles és 1200 km hosszú törésvonal mentén hirtelen felszabaduló energia hatására az indiai-kõzetlemez számítások szerint 15 m függõleges elmozdulással a Burmai-mikrolemez alá tolódott. Ez a hirtelen elmozdulás, a tengerfenék gyors megemelkedése 875 km/ó kezdõsebességgel meginduló gyûrûs hullámzást gerjesztett.
Link
2004. december 26-án helyi idõ szerint 7 óra 58 perc 53 másodperckor a Richter skála szerinti 9,0 erõsségû földrengés pattant ki Szumátrától délnyugati irányban, melyet néhány másodperc múlva újabb két rengés követett. Az epicentrum a sziget fõvárosától, Banda Acehtõl 250 km távolságra volt. A Föld külsõ szilárd kõzetburkát képezõ 80-120 km vastag litoszféra hat nagy, hat kisebb és néhány kis lemezbõl épül fel, melyek egymáshoz képest folyamatos mozgásban vannak. A mozgás lassú, de állandó. A lemezhatárokat alkotó törésvonalak mentén a lemezek torlódása roppant feszültséget kelt a kõzetekben, melyek elmozdulással járó földrengésekhez vezetnek. Ilyen törésvonal húzódik a Szunda árok alatti földkéregben is, mely az Indiai-óceán legmélyebb pontját (-7455 m) is rejti.
Itt az ausztrál-indiai kéreglemez délnyugat felõl 10°-os szögben hajlik az eurázsiai alá. A két lemez évente 6 cm-t mozog kissé ferdén egymás felé. A kb. 100 km széles és 1200 km hosszú törésvonal mentén hirtelen felszabaduló energia hatására az indiai-kõzetlemez számítások szerint 15 m függõleges elmozdulással a Burmai-mikrolemez alá tolódott. Ez a hirtelen elmozdulás, a tengerfenék gyors megemelkedése 875 km/ó kezdõsebességgel meginduló gyûrûs hullámzást gerjesztett.
Link
Becslésem szerint -6, -7 fokos lesz a januári középhõmérséklet Kisvárdán. Január 11. óta (20 napja) nem értük el a +1 fokot.
Nomad: valószínûleg még ez is kevés lenne. Az óceáni hátságoknál (pl. végig az Atlanti-óceán középvonalában) folyamatosan van vulkáni mûködés, és ennek sincs érzékelhetõ hatása az odalent délnek áramló 2-3 fokos vízre. Gondolj bele, hogy a légköri áramlásokat ill. az éghajlatot sem tudja közvetlenül befolyásolni a vulkánkitörések hõje, csak közvetve a kiszórt törmelék ill. a vulkáni gázok hatása. És ha egy jelentõsebb légtömeget sem tud ez a hõenergia felmelegíteni, akkor a sokkal nagyobb fajhõjû vízben ez még esélytelenebb...
Szerintem az áramlatokat geológiailag egyetlen dolog tudná jelentõsebben megváltoztatni, ez pedig egy, az áramlatok alatt kitörõ, aktiválódó vulkán, amely a kibocsátott hõmennyiséggel befolyásolná a víztömeg mozgását. Persze, ez csak erõs feltételezés....
Szabtam: továbbra sem látom, hogy néhány méteres kéregmozgások hogyan tudnának a több ezer m mély, több ezer km széles óceánok áramlásaira hatni, ez egyszerûen más kategória. A több tízmillió év alatt bekövetkezõ, 1000 km nagyságrendû elmozdulásoknál ez persze már nem így van!
Ráadásul az általad írt 5-10 m-es elmozdulások csak a legextrémebb földrengéseknél alakulnak ki (pl. az 1906-os kaliforniai rengés után készúlt képeken látszanak), ott is fõleg oldalirányû mozgásokról van szó, amik víz alatt nem tudnák megváltoztatni az áramlást... (És még ezeken a helyeken is igaz, hogy a lemezek átlagosan pár mm-t mozdulnak évente, legfeljebb ezt nem egyenletesen teszik, hanem egy földrengésben oldódik ki az a feszültség, ami több száz v. ezer éves mozdulatlanság során felhalmozódott.)
Ráadásul az általad írt 5-10 m-es elmozdulások csak a legextrémebb földrengéseknél alakulnak ki (pl. az 1906-os kaliforniai rengés után készúlt képeken látszanak), ott is fõleg oldalirányû mozgásokról van szó, amik víz alatt nem tudnák megváltoztatni az áramlást... (És még ezeken a helyeken is igaz, hogy a lemezek átlagosan pár mm-t mozdulnak évente, legfeljebb ezt nem egyenletesen teszik, hanem egy földrengésben oldódik ki az a feszültség, ami több száz v. ezer éves mozdulatlanság során felhalmozódott.)
Görögök megint megkapják a havukat meg a hideget,valszeg örülnek neki majd....
Elképesztõ...
Több hó esik Görögországban,mint Budapesten vagy Nyiregyházán...
Elképesztõ...
Több hó esik Görögországban,mint Budapesten vagy Nyiregyházán...
Újabb brutál hidegbetörés néz ki...
Snowhunter azt mondta a multkori elõtt,hogy utoljára 87-ben volt ilyen,most azt fogja mondani 2 hete volt utoljára ilyen...
Kegyetlen...
Megint be fog fagyni a seggeeeeeeeeeem utáálllooom buzi klimaváltozás,csináljuk már vissza valahooogy....
Snowhunter azt mondta a multkori elõtt,hogy utoljára 87-ben volt ilyen,most azt fogja mondani 2 hete volt utoljára ilyen...
Kegyetlen...
Megint be fog fagyni a seggeeeeeeeeeem utáálllooom buzi klimaváltozás,csináljuk már vissza valahooogy....
A sarkok olvadása csak több éves olvadási átlag áttekintésével lehet nyomon követni. Ha fényképeznének, akkor is csak havi felbontásban lenne érdemes - látványos. Amúgy nem látnál mást, mint zajló jeget. A terület óriási... Mivel egyre több tudós(!) hangoztatja a déli és északi sarkok olvadását, hajlamos vagok hinni nekik. Hisztéria nélkül.
Amúgy szeretném figyelmetekbe ajánlani a Link oldalon található cikket. Több olyan mondat elhangzik benne, amelyet már tavaly óta "hajtogatok", így kissé ijedt-elégedett vagyok. Már ha ebben a témában ezeket a szavakat lehet használni...
Amúgy szeretném figyelmetekbe ajánlani a Link oldalon található cikket. Több olyan mondat elhangzik benne, amelyet már tavaly óta "hajtogatok", így kissé ijedt-elégedett vagyok. Már ha ebben a témában ezeket a szavakat lehet használni...
Nomad, ebbõl a háromból 2 rajz, a 3. pedig eléggé furcsa,hogy nem csinálták "nagyobb" felbontásban. Ha valaki tényleg be akarná bizonyítani,hogy föl van olvadva akkor az tudna, több, nagyobb fotót is csinálni... Na,de nem akarok itt hitetlenkedni, én csak azt mondom,hogy voltak már ilyen szélsõségek Magyarországon, igaz a sarkokon lévõ olvadást nem tudom,hiszen még életemben nem jártam ott, lehet,hogy nektek van igazatok,dehát ezért van ez a fórum, nem?
Ismerem Stelvio, csak a v mellett van a c, elütöttem, nem a nevedet nem tudom/nem ismerem.
Bogo!
Csak a könnyebb megjegyezhetõségért.
Stelvio: Európa legmagasabban fekvõ hágója. Gleccsere is van, Bormio közelében.
Egyébként a Grossglocknernél fantasztikusan tanulmányozható ez a folyamat. A sziklafalakon, fotókon, stb.
Csak a könnyebb megjegyezhetõségért.
Stelvio: Európa legmagasabban fekvõ hágója. Gleccsere is van, Bormio közelében.
Egyébként a Grossglocknernél fantasztikusan tanulmányozható ez a folyamat. A sziklafalakon, fotókon, stb.
Stelcio, azt gondoltam. Csak eddig még egy képet sem mutattak arról,hogy nagyon elolvadtak volna a jégtáblák, ezért furcsa,pedig nem kerülne olyan sokba valakinek lefotózni, levideózni. Na mindegy, ez egy érdekes, nagy téma,ami még senki számára sem világos,hogy hol tart,egyáltalán elkezdõdött-e.
Csak eddig még egy képet sem mutattak arról,hogy nagyon elolvadtak volna a jégtáblák, ezért furcsa,pedig nem kerülne olyan sokba valakinek lefotózni, levideózni. Na mindegy, ez egy érdekes, nagy téma,ami még senki számára sem világos,hogy hol tart,egyáltalán elkezdõdött-e.
Bogo!
Pesten nem is fogod látni.
Ellenben az õsszel voltam a Grossglocknernél, és döbbenetes mennyire visszahúzódott az utóbbi évszázadban, de különösen az utóbbi húsz évben.
Szóval jelbõl éppen elég sok van, csak azt nehéz megmondani, mennyi ebbõl, ami természetes, és mennyi az emberi tényezõ.
Pesten nem is fogod látni.
Ellenben az õsszel voltam a Grossglocknernél, és döbbenetes mennyire visszahúzódott az utóbbi évszázadban, de különösen az utóbbi húsz évben.
Szóval jelbõl éppen elég sok van, csak azt nehéz megmondani, mennyi ebbõl, ami természetes, és mennyi az emberi tényezõ.
2003-ban is volt nagy tél, és az nem is olyan régen volt. Egyébként meg mindenki azt jegyzi meg,hogy a szülõk, nagyszülõk a nagy hóról mesélnek, pedig akkoriban is voltak olyan telek,hogy egy pehely nem esett le, avgy éppen fagy alig volt a télen. Most is egy ilyen korszakl van, ezt kell elfogadni. Azt meg,hogy olvadnak a jégsapkák,majd elhiszem,ha látom.
Sziasztok!
Usrin: Elõször is köszönöm a helyreigazítást Fekete-tenger ügyben, valóban Neked van igazad!
Tektonikai mozgásokban nem értek egyet, hiszen csak az elõzõ évszázadban is volt nem egy-két elmozdulás, amely mérhetõen – vagy a földrengés erõsségébõl becsülhetõen – 5-10 m-es volt. Ezek a mozgások még így sem tûnnek jelentõsnek, de egy összetett, kialakult, stabil áramlási rendszerben okozhat egy 10 m-es elmozdulás is „pillanatnyi” fennakadást, mindaddig amíg a rendszer újra stabillá nem válik (pláne, ha már elmozdulás elõtt is „határértéken” mûködött).
CO2: Valóban évrõl évre nagyobb a légkör CO2 tartalma, ami a hõmérséklet növekedésével jár(na). Viszont úgy tûnik a tenger veszi fel ezt a hõt, aminek következtében a felsõ réteg (elenyészõ mennyiségû az össztérfogathoz képest) melegszik. Ez okozhatja a jégsapkák olvadását, aminek következtében a tengerfelszín visszahûl (de megemelkedik a szintje). Viszont a melegebb tenger többet párologtat (a felhõk visszaverik a napenergiát), ergo biztosan nem annyit emelkedik – hirtelen – a szintje, mint amennyi víz halmazállapotot váltott. Ennek következtében jóval csapadékosabbá válhatnak egyes területek. Persze ez majd a „késõbbiekben” fog bekövetkezni. Tehát a természet megoldja ezt a problémát, nem foglalkozik az emberrel…
A szélsõségességek számának gyarapodása nem egyértelmûen azt jelenti, hogy több szélsõséges idõjárási körülmény következett be az utolsó 100 évben, mint elõtte, hanem azt, hogy több ilyen lett dokumentálva! Szélsõséges esetben ennek az is lehet az oka, hogy van ahol maga a szélsõségesség a természetes, vagyis amíg nem létezett globális információs rendszer, nem számított hírnek/információnak…
Érdekességképpen megjegyezném, hogy a Marson is olvadnak a sarki „jégsapkák”, holott abszolút nem kellene nekik!
Usrin: Elõször is köszönöm a helyreigazítást Fekete-tenger ügyben, valóban Neked van igazad!
Tektonikai mozgásokban nem értek egyet, hiszen csak az elõzõ évszázadban is volt nem egy-két elmozdulás, amely mérhetõen – vagy a földrengés erõsségébõl becsülhetõen – 5-10 m-es volt. Ezek a mozgások még így sem tûnnek jelentõsnek, de egy összetett, kialakult, stabil áramlási rendszerben okozhat egy 10 m-es elmozdulás is „pillanatnyi” fennakadást, mindaddig amíg a rendszer újra stabillá nem válik (pláne, ha már elmozdulás elõtt is „határértéken” mûködött).
CO2: Valóban évrõl évre nagyobb a légkör CO2 tartalma, ami a hõmérséklet növekedésével jár(na). Viszont úgy tûnik a tenger veszi fel ezt a hõt, aminek következtében a felsõ réteg (elenyészõ mennyiségû az össztérfogathoz képest) melegszik. Ez okozhatja a jégsapkák olvadását, aminek következtében a tengerfelszín visszahûl (de megemelkedik a szintje). Viszont a melegebb tenger többet párologtat (a felhõk visszaverik a napenergiát), ergo biztosan nem annyit emelkedik – hirtelen – a szintje, mint amennyi víz halmazállapotot váltott. Ennek következtében jóval csapadékosabbá válhatnak egyes területek. Persze ez majd a „késõbbiekben” fog bekövetkezni. Tehát a természet megoldja ezt a problémát, nem foglalkozik az emberrel…
A szélsõségességek számának gyarapodása nem egyértelmûen azt jelenti, hogy több szélsõséges idõjárási körülmény következett be az utolsó 100 évben, mint elõtte, hanem azt, hogy több ilyen lett dokumentálva! Szélsõséges esetben ennek az is lehet az oka, hogy van ahol maga a szélsõségesség a természetes, vagyis amíg nem létezett globális információs rendszer, nem számított hírnek/információnak…
Érdekességképpen megjegyezném, hogy a Marson is olvadnak a sarki „jégsapkák”, holott abszolút nem kellene nekik!
Negatív sarki jégrekord
Népszabadság • S. V. • 2006. január 28.
Minden eddiginél kisebb volt az Északi-sarkon mért jégtakaró a tavalyi nyáron - figyelmeztet egy a közelmúltban megjelent amerikai tanulmány.
Az illetékes amerikai hatóság által készített jelentés, amely a NASA mûholdfelvételeinek analizálásával készült, a fokozott jégolvadásért a felmelegedést teszi felelõssé. A folyamat, mint írják, ráadásul öngerjesztõ, mivel a fehér jégfelületek olvadása után kibukkanó sötét óceánfelszín a napból érkezõ sugárzás nagyobb hányadát képes elnyelni, ami további melegedéshez, azon keresztül újabb jégolvadáshoz vezet.
A Wisconsini Egyetem két kutatója ezzel szemben arra hívja fel cikkében a figyelmet, hogy az utóbbi években drámaian megnõtt a nyári felhõzet mennyisége az Északi-sarkvidéken. Szerintük a nyári fokozott felhõsödés legalább annyira hatékony a sugárzás visszaverésében, mint a jég volt, így a több nyári felhõ némileg ellensúlyozza a jégolvadás melegítõ hatását. A szerzõk szerint korai még találgatni, hogy a nagyobb felhõzet az ismét elõbukkanó óceánfelszín miatti fokozott párologtatás következménye, vagy az északi pólus környezetében ideiglenesen megváltozott légköri cirkulációnak tudható be. Ha az utóbbi a kiváltó ok, akkor a jégvesztés könnyen felgyorsulhat, amennyiben a megváltozott feltételek állandósulnak.
A Nemzetközi Északi-sarki Kutatóközpont munkatársainak közzétett állásfoglalása szerint a fokozott olvadásért az elmúlt években az Atlanti-óceán felõl menetrendszerûen érkezett melegvíz-beáramlások tehetõk felelõssé. Tavaly a meleg vízáramlat a Szibériától északra található Laptyev-tengeren szinte az összes jeget elolvasztotta.
Link
-----------------------------------------------------
olvastam, hogy a Golf-áramlat régebben délebben haladt, mint ma. ezek szerint minél enyhébb a sarki levegõ annál északabbra jut fel a melegvíz mielõtt eléggé lehülne, hogy alábukjon. az áramlás egyébként akkor állna le, ha már nem tudna annyira lehülni, hogy alábukjon. ugyanis a nyugati szelek mellett, ami kisebb részben hajtja az áramlatot, döntõen a vízsüllyedés által keletkezõ folyamatos szívóhatás tartja fel a rendszert és az antartiszi, déli (szintén az Atlanti-ócánban tallható) süllyedés zóna mellett lényegében az egész földi tengeráramlat rendszert ez a két "motor" hajtja.
Népszabadság • S. V. • 2006. január 28.
Minden eddiginél kisebb volt az Északi-sarkon mért jégtakaró a tavalyi nyáron - figyelmeztet egy a közelmúltban megjelent amerikai tanulmány.
Az illetékes amerikai hatóság által készített jelentés, amely a NASA mûholdfelvételeinek analizálásával készült, a fokozott jégolvadásért a felmelegedést teszi felelõssé. A folyamat, mint írják, ráadásul öngerjesztõ, mivel a fehér jégfelületek olvadása után kibukkanó sötét óceánfelszín a napból érkezõ sugárzás nagyobb hányadát képes elnyelni, ami további melegedéshez, azon keresztül újabb jégolvadáshoz vezet.
A Wisconsini Egyetem két kutatója ezzel szemben arra hívja fel cikkében a figyelmet, hogy az utóbbi években drámaian megnõtt a nyári felhõzet mennyisége az Északi-sarkvidéken. Szerintük a nyári fokozott felhõsödés legalább annyira hatékony a sugárzás visszaverésében, mint a jég volt, így a több nyári felhõ némileg ellensúlyozza a jégolvadás melegítõ hatását. A szerzõk szerint korai még találgatni, hogy a nagyobb felhõzet az ismét elõbukkanó óceánfelszín miatti fokozott párologtatás következménye, vagy az északi pólus környezetében ideiglenesen megváltozott légköri cirkulációnak tudható be. Ha az utóbbi a kiváltó ok, akkor a jégvesztés könnyen felgyorsulhat, amennyiben a megváltozott feltételek állandósulnak.
A Nemzetközi Északi-sarki Kutatóközpont munkatársainak közzétett állásfoglalása szerint a fokozott olvadásért az elmúlt években az Atlanti-óceán felõl menetrendszerûen érkezett melegvíz-beáramlások tehetõk felelõssé. Tavaly a meleg vízáramlat a Szibériától északra található Laptyev-tengeren szinte az összes jeget elolvasztotta.
Link
-----------------------------------------------------
olvastam, hogy a Golf-áramlat régebben délebben haladt, mint ma. ezek szerint minél enyhébb a sarki levegõ annál északabbra jut fel a melegvíz mielõtt eléggé lehülne, hogy alábukjon. az áramlás egyébként akkor állna le, ha már nem tudna annyira lehülni, hogy alábukjon. ugyanis a nyugati szelek mellett, ami kisebb részben hajtja az áramlatot, döntõen a vízsüllyedés által keletkezõ folyamatos szívóhatás tartja fel a rendszert és az antartiszi, déli (szintén az Atlanti-ócánban tallható) süllyedés zóna mellett lényegében az egész földi tengeráramlat rendszert ez a két "motor" hajtja.
Iwanomet: lehet, hogy nem voltam elég érthetõ... A sarkvidékeken most is állandó jégtakaró van, ami a D-i sarkvidéken más 30 millió éve kiakalult, tehát definíciója szerint azóta folyamatosan tart a jégkorszak, amin belül voltak és lesznek hidegebb ("TV-ben kátott") és melegebb idõszakok! A Golf leállása pedig, ha bekövetkezne is, nálunk legfeljebb 2-3 C-kal vetné vissza a hõmérsékletet - igen ám, de az a globális felmelegedés, ami a "leállást" (jobban mondva: jelentõs gyengülést) kiváltaná, ennél nagyobb, tehát szinte kizárt, hogy Magyarország éghajlata hidegebbre forduljon. Úgy gondolom, a "jóslataidban" túl sok a "ha"... Rengeteg modellszámítás készült már a globális felmelegedés itteni hatásáról, ezekben rengeteg tényezõt figyelembe vettek, amikre nem is gondolnál... és sokkal bizonytalanabb eredményeket kaptak, mint te. Talán nem véletlenül...
És még ha most teljesen leállítanánk a CO2 kibocsátást, ami lehetetlen, akkor se tudnánk leállítani, csak lassítani a folyamatot.
Szerintem pedig már elkezdõdött a jégkorszak, 10-20 éve. Mivel jégkorszak alatt nem csak azt értjük amikor már tartós jégtakaró borítja az É-i sarkot, hanem az egész folyamatot, amibe a mostani helyzet is beletartozik. Továbbá igazi tv-kben látott jégkorszak egyenlõre több száz évig nem lesz, hanem a golf lassulásával, és leállásaável elõször a szélsõséges idõjárás fogja uralni az Észak Atlanti térséget, amit már leírtam, az áramlási rendszer is teljesen megváltozhat. Mindenesetre a tartós jégpáncél csak évtizedek, évszázadok alatt húzódik folyamatosan D-i irányba. Most még azt se tudni mikor, és mennyire fog lehúzódni.
De addig egyre forróbb nyarakra, és hidegebb telekre számíthatunk. Hisz még szibériában is, ahol tálen -50 fok van, nyáron 20 fokig is felmelegedhet a levegõ!
És még valami, ha kialakul egy új hurrikánpálya, ami bekerül a Földközitengerbe, annak maradványa hozzánk is eljut, és valószínü, hogy az egész nyári csapadék csak ilyen hatalmas viharokból fog állni, hisz a légköri kiszáradás túl erõs lenne helyi konvektív képzõdmények létrejöttéhez. Viszon a telek egyre csapadékosabbak lesznek, és egyre hidegebbek. És a két évszak közti külömbség fog egyre nõni.
Szerintem pedig már elkezdõdött a jégkorszak, 10-20 éve. Mivel jégkorszak alatt nem csak azt értjük amikor már tartós jégtakaró borítja az É-i sarkot, hanem az egész folyamatot, amibe a mostani helyzet is beletartozik. Továbbá igazi tv-kben látott jégkorszak egyenlõre több száz évig nem lesz, hanem a golf lassulásával, és leállásaável elõször a szélsõséges idõjárás fogja uralni az Észak Atlanti térséget, amit már leírtam, az áramlási rendszer is teljesen megváltozhat. Mindenesetre a tartós jégpáncél csak évtizedek, évszázadok alatt húzódik folyamatosan D-i irányba. Most még azt se tudni mikor, és mennyire fog lehúzódni.
De addig egyre forróbb nyarakra, és hidegebb telekre számíthatunk. Hisz még szibériában is, ahol tálen -50 fok van, nyáron 20 fokig is felmelegedhet a levegõ!
És még valami, ha kialakul egy új hurrikánpálya, ami bekerül a Földközitengerbe, annak maradványa hozzánk is eljut, és valószínü, hogy az egész nyári csapadék csak ilyen hatalmas viharokból fog állni, hisz a légköri kiszáradás túl erõs lenne helyi konvektív képzõdmények létrejöttéhez. Viszon a telek egyre csapadékosabbak lesznek, és egyre hidegebbek. És a két évszak közti külömbség fog egyre nõni.
Az igaz, hogy a golf leállása hosszú folyamat... de azt is vegyük figyelembe, hogy az ember ezt a folyamatot gyorsítja. Így nem olyan bizos, hogy csak 100 vagy 1000 év múlva lesz változás, hisz amikor ennyi ideig tartott a folyamat, jóval kisebb mértékû volt a felmelegedés is.
Ursin: úgy értettem a Föld számára normális, a mienkre persze nem.
abban igazad van, hogy az átlaghõmérsékletben nem jelentene akkora változást, viszont Európa idõjárása teljesen megvéltozna. Nem csak a hõmérséklet, hanem a szelek iránya is, az egész áramlási rendszer. Ez pedig kiszámíthatalan következményekkel jár. És így valamilyen módon az egész Föld éghajlatára befojással lesz, hisz az egyenlítõ térségében hatalmas meleg vízfelûlet reked meg, így intenzív csapadékképzõdés alakulhat ki, míg itt nélunk nagy szárazság.
És ez a változás már elkezdõdött több tíz éve, ezt láthatjuk az egyre fokozódó szélsõségeken.
És bármennyire furcsa, az óceánok összes áramlása összhangban mûködik, hatnak egymásra. Szóval ha az Észak Atlanti áramlás leáll, akkor a többi áramlásban is változások lehetnek...
Ursin: úgy értettem a Föld számára normális, a mienkre persze nem.
abban igazad van, hogy az átlaghõmérsékletben nem jelentene akkora változást, viszont Európa idõjárása teljesen megvéltozna. Nem csak a hõmérséklet, hanem a szelek iránya is, az egész áramlási rendszer. Ez pedig kiszámíthatalan következményekkel jár. És így valamilyen módon az egész Föld éghajlatára befojással lesz, hisz az egyenlítõ térségében hatalmas meleg vízfelûlet reked meg, így intenzív csapadékképzõdés alakulhat ki, míg itt nélunk nagy szárazság.
És ez a változás már elkezdõdött több tíz éve, ezt láthatjuk az egyre fokozódó szélsõségeken.
És bármennyire furcsa, az óceánok összes áramlása összhangban mûködik, hatnak egymásra. Szóval ha az Észak Atlanti áramlás leáll, akkor a többi áramlásban is változások lehetnek...
Sajna nincs idõm a mai szép adagot végigolvasni, ám Zágonit láttam futólag említeni, róla csak annyit, hogy fizikus, elismert szakember.
Ám az utóbbi idõben történõ megnyilatkozásai "média-megrendelésre" készített csúsztatásokkal terhes szégyenletes, a tudományos életet megszégyenítõ borzadályok, bocsánat a karcosságért, de ez a szikár véleményem.
Ám az utóbbi idõben történõ megnyilatkozásai "média-megrendelésre" készített csúsztatásokkal terhes szégyenletes, a tudományos életet megszégyenítõ borzadályok, bocsánat a karcosságért, de ez a szikár véleményem.
Ja és olvassátok el pontosan mit írtam, én arra a bizonyos tanulmányra utaltam, amit nem tudom ki készített el. Egyébként volt egy olyan is a múltkor,hogy Európában meleg az egyik legmelegebb év volt a tavalyi. Csak azt már nem tudom hol láttam.
Usrin, te tudod jobban, én csak a saját laikus meglátásomat írtam le, ami lehet,hogy nem igaz,de,ha visszanézzük az évaszázad idõjárását, akkor is találhatunk vegyesen mindent, szóval ebbõl következtettem.
Már rég volt élet ebben a fórumban,most tetszhalálának végével én is tennék egy két észrevételt.(Az újak nem olvashatták régebbi fejtegetéseimet,melyek akkor eretnekségnek számítottak úgy két éve ugyanitt).
Én nem fizetett újságcikkekre és önjelölt szakemberekre,hanem(sajnos) 3-4 évtizedes saját tapasztalataimra szoktam hagyatkozni.
1.Szélsõségekkel kapcsolatban a gyakoriságot nézzük és ne emeljünk ki régi és új egyedi szélsõségeket pro és kontra !
2.A Golf nem csak a telet teszi Európában enyhébbé,hanem a forró nyarat is megakadályozza.Gyengülése nem feltétlenül csökkenti az átlaghõmérsékletet,hanem növeli a tél és a nyár közti Tkülönbséget.(Fénykorában rohadt hideg nyarak voltak,az idei esõs ,nem túl meleg nyár nudli hozzájuk képest)
3.Egy egy tél vagy nyár idõjárásából nagy hiba bármilyen törvényszerûséget levonni(Én is csak 40-el hátam mögött merem ezeket leírogatni)
4.A Föld felületének alig pár százaléka Európa,ami itt van az csepp a tengerben,lássunk globálisan,ha globális éghajlatról beszélünk.
5.A lényeg a Föld felületének 71 %-át borító tengerben van,ennek hõmérséklete,áramlásai,párolgása,sókoncentrációja stb. lényegesebbek,mint az,hogy Magyarország átlaghõmérséklete vagy csapadéka mennyire változott 30 év alatt.Az óceánokat kell górcsõ alá venni !
Én nem fizetett újságcikkekre és önjelölt szakemberekre,hanem(sajnos) 3-4 évtizedes saját tapasztalataimra szoktam hagyatkozni.
1.Szélsõségekkel kapcsolatban a gyakoriságot nézzük és ne emeljünk ki régi és új egyedi szélsõségeket pro és kontra !
2.A Golf nem csak a telet teszi Európában enyhébbé,hanem a forró nyarat is megakadályozza.Gyengülése nem feltétlenül csökkenti az átlaghõmérsékletet,hanem növeli a tél és a nyár közti Tkülönbséget.(Fénykorában rohadt hideg nyarak voltak,az idei esõs ,nem túl meleg nyár nudli hozzájuk képest)
3.Egy egy tél vagy nyár idõjárásából nagy hiba bármilyen törvényszerûséget levonni(Én is csak 40-el hátam mögött merem ezeket leírogatni)
4.A Föld felületének alig pár százaléka Európa,ami itt van az csepp a tengerben,lássunk globálisan,ha globális éghajlatról beszélünk.
5.A lényeg a Föld felületének 71 %-át borító tengerben van,ennek hõmérséklete,áramlásai,párolgása,sókoncentrációja stb. lényegesebbek,mint az,hogy Magyarország átlaghõmérséklete vagy csapadéka mennyire változott 30 év alatt.Az óceánokat kell górcsõ alá venni !
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat