Globális jelenségek
Ráadásul még Európa is nagyon kis terület a Föld egészéhez képest, a globális felmelegedést nemhogy 2 nap vagy 1 év, hanem akármilyen hosszú idõszak során sem lehetne azzal megcáfolni, hogy itt történetesen hidegebb van...
A Zágoni-féle cikk kapcsán ismét kérdezem: honnan vehette, hogy befagyott a Fekete-tenger Isztambulnál??? Ez egészen biztos, hogy nem történt meg... Azt pedig, hogy mennyi köze van a "mediterrán hatások terjedésének" egy É-magyarországi felhõszakadáshoz, azt mindenki eldöntheti, aki kicsit is ért az idõjáráshoz. 
Cassano: szerintem az sem "egetrengetõ", és nem hosszútávú változás, hogy idén néhány mediciklon pályája 100-200 km-rel arrébb volt 2003-hoz képest. 1993-ban egészen hasonló volt a helyzet a mostanihoz, és korábban is rengeteg olyan eset volt, hogy csak Nyugat-Magyarország kapott havat; sajnos délkelet az ország hóban legszegényebb része, ez átlagban mindig is így volt, inkább a néhány szerencsés kivétel számít különlegesnek. Lásd a Magyarország éghajlati atlaszából származó adatokat: Link
Cassano: szerintem az sem "egetrengetõ", és nem hosszútávú változás, hogy idén néhány mediciklon pályája 100-200 km-rel arrébb volt 2003-hoz képest. 1993-ban egészen hasonló volt a helyzet a mostanihoz, és korábban is rengeteg olyan eset volt, hogy csak Nyugat-Magyarország kapott havat; sajnos délkelet az ország hóban legszegényebb része, ez átlagban mindig is így volt, inkább a néhány szerencsés kivétel számít különlegesnek. Lásd a Magyarország éghajlati atlaszából származó adatokat: Link
Szabtam: a földtörténet legnagyobb mértékû éghajlatingadozásait valóban a lemeztektonika (a kontinensek átrendezõdése) okozta, ami a tengeráramlások rendszerét teljesen átalakítja - ám ezek a változások több millió, de inkább több tízmillió éves skálán játszódnak le. A mostani éghajlatváltozást ehhez hasonlítani inkább félrevezetõ. Ha azt nézzük, hogy a Föld történetében volt már 25°C-os átlaghõmérséklet is (a krétában, durván 100 millió éve), akkor nagyon veszélytelennek tûnik a most várt néhány °C-os melegedés, és könnyen elfelejtjük, hogy ez a változás összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a lemeztektonikai hatásoknál... A Fekete-tenger medencéjének elöntését NEM a lemezek mozgása, hanem az utolsó glaciális végén bekövetkezett közel 100 m-es tengerszintemelkedés okozta, ami miatt a Földközi-tenger vize egyszer csak átbukott az addig meglévõ földszorosokon. (Pár ezer év alatt két lemez legfeljebb párszor 10 métert távolodhatna, de ilyen irányú lemezmozgás nincs is, jelenleg - nagy vonalakban - az Afrikai-lemez tolódik Európa felé, ez okozza a földrengéseket arrafelé...)
Ha szigorúan vesszük, az utolsó jégkorszak (= olyan idõszak, amikor a sarkvidékeken állandó jégtakaró van; a földtörténet 90%-ában nem volt) kb. 30 millió éve folyamatosan tart, egyelõre nem is közelít a vége felé. De hogy ezen belül most egyre inkább az emberi hatások irányítják az éghajlatot, azt nem merném vitatni... elsõsorban a mért CO2-koncentrációk miatt. Annak, hogy az ipari forradalom kezdete óta évrõl évre egyre több CO2 van a légkörben (ma már 30%-kal több, mint 1750-ben), más magyarázata nincs. Hogy ez a tényezõ mindenképpen befolyásolja az éghajlatot, és hogy ilyen gyors természetes változásra nem volt példa az elmúlt pár millió évben, ez is tény. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy az észlelt "rendellenességek" közül mi az, aminek köze lehet ehhez... de akkor sem nyugodhatunk meg, ha egyelõre nem találunk bizonyított éghajlati hatást, mert ez csak idõ kérdése. (Az emberi CO2-termelés sajnos jóval nagyobb annál, mint amit akár egy zölddé váló Szahara meg tudna kötni... nem is beszélve arról, hogy közben mennyi esõerdõt kiirtottunk, mennyire pusztítjuk a legtöbb CO2-t megkötõ tengeri élõvilágot, stb.)
Ha szigorúan vesszük, az utolsó jégkorszak (= olyan idõszak, amikor a sarkvidékeken állandó jégtakaró van; a földtörténet 90%-ában nem volt) kb. 30 millió éve folyamatosan tart, egyelõre nem is közelít a vége felé. De hogy ezen belül most egyre inkább az emberi hatások irányítják az éghajlatot, azt nem merném vitatni... elsõsorban a mért CO2-koncentrációk miatt. Annak, hogy az ipari forradalom kezdete óta évrõl évre egyre több CO2 van a légkörben (ma már 30%-kal több, mint 1750-ben), más magyarázata nincs. Hogy ez a tényezõ mindenképpen befolyásolja az éghajlatot, és hogy ilyen gyors természetes változásra nem volt példa az elmúlt pár millió évben, ez is tény. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy az észlelt "rendellenességek" közül mi az, aminek köze lehet ehhez... de akkor sem nyugodhatunk meg, ha egyelõre nem találunk bizonyított éghajlati hatást, mert ez csak idõ kérdése. (Az emberi CO2-termelés sajnos jóval nagyobb annál, mint amit akár egy zölddé váló Szahara meg tudna kötni... nem is beszélve arról, hogy közben mennyi esõerdõt kiirtottunk, mennyire pusztítjuk a legtöbb CO2-t megkötõ tengeri élõvilágot, stb.)
Sziasztok!
nao:
1. A tektonikus lemezek lassabban/gyorsabban, de mozognak. Ha csak milimétereket, centiket is évente, akkor sem lehettek pár millió éve ugyanott... (Ékes példa erre pl. a Fekete-tenger, amelynek a területén pár ezer éve még virágzó városok voltak, ám a tektonikus mozgásoknak köszönhetõen a víz áttört a Boszporuszon/Dardanellákon, amik már eléggé el is távolodtak azóta).
2. Az utolsó jégkorszak még nem ért véget, csak a vége felé közelít. Pusztán az Európa nagy részét elborító jegesedés és lehülés (mely valószínûleg a Golf gyengülésének volt köszönhetõ) ért véget pár ezer évvel ezelõtt!
3. Valóban nincs, de ez még nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozást az ember okozta. És nincsenek adataink az elõzõ ciklus hasonló idõszakáról sem. Vagyis lehet, hogy ez így természetes, és nincs is összefüggés az ember és az éghajlatváltozás közt a véletlen egybeesésen kívûl?
Mint tudjuk a természet az egyensúlyra törekszik, és mint ilyen bármely behatást "lereagál". Ergo a CO2 növekedést is lereagál(hat)ja a Golf lassításával, mégpedig úgy, hogy kevesebb "nedves levegõ"-t von el Afrika partjaitól, így a jelenleg sivatagos terület ismét zölddé válhat. (Több növény=több fotoszintézis, kevesebb CO2). Az már a természetet vajmi kevéssé fogja érdekelni, hogy ettõl jelentõs emberi városok kerülhetnek tengerszint alá, ez "csak" emberi társadalom számára probléma, a természet szempontjából szelekció...
nao:
1. A tektonikus lemezek lassabban/gyorsabban, de mozognak. Ha csak milimétereket, centiket is évente, akkor sem lehettek pár millió éve ugyanott... (Ékes példa erre pl. a Fekete-tenger, amelynek a területén pár ezer éve még virágzó városok voltak, ám a tektonikus mozgásoknak köszönhetõen a víz áttört a Boszporuszon/Dardanellákon, amik már eléggé el is távolodtak azóta).
2. Az utolsó jégkorszak még nem ért véget, csak a vége felé közelít. Pusztán az Európa nagy részét elborító jegesedés és lehülés (mely valószínûleg a Golf gyengülésének volt köszönhetõ) ért véget pár ezer évvel ezelõtt!
3. Valóban nincs, de ez még nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozást az ember okozta. És nincsenek adataink az elõzõ ciklus hasonló idõszakáról sem. Vagyis lehet, hogy ez így természetes, és nincs is összefüggés az ember és az éghajlatváltozás közt a véletlen egybeesésen kívûl?
Mint tudjuk a természet az egyensúlyra törekszik, és mint ilyen bármely behatást "lereagál". Ergo a CO2 növekedést is lereagál(hat)ja a Golf lassításával, mégpedig úgy, hogy kevesebb "nedves levegõ"-t von el Afrika partjaitól, így a jelenleg sivatagos terület ismét zölddé válhat. (Több növény=több fotoszintézis, kevesebb CO2). Az már a természetet vajmi kevéssé fogja érdekelni, hogy ettõl jelentõs emberi városok kerülhetnek tengerszint alá, ez "csak" emberi társadalom számára probléma, a természet szempontjából szelekció...
Cassano: akiknek pontos feljegyzéseik vannak, valószínûleg megerõsítik, hogy nem ez az elsõ olyan téli idõszak, amikor kevés hó esett egyik vagy másik térségben. A kilencvenes évek elején évekig alig volt hó, ködös, nyúlós taknyos idõ viszont annál többször. De visszamehetnék a hetvenes évekre is, ott szintén sokszor csapadékszegény volt a téli idõszak idõjárása. Önmagában ebbõl szerintem nem szabad messzemenõ következtetéseket levonni.
Persze ez a saját véleményem, mindenki azt gondol amit akar, csak szerintem ennyi a valóságtartamuk az ilyen híreknek.
Szerintem minden professzor, kutató,csak feltónést szeretne kelteni,hogy ilyen tanulmányokat adnak ki, sajnos nagyon kevés az olyan,aki tényleg az igazon dolgozik,és ez az egész globális felmelegedés,szerintem légbõl kapott dolog, majd talán pár száz év múlva el lehet rajta gondolkodni. Ja, és tavaly figyeltem nagyjából Európa idõjárását két naponta, csináltam egy dokumentumot is egy dokumentumot a Worb-ben, és az alapján Európa idõjárása tavaly,egyáltalán nem volt meleg... Sõt az átlagosnál talán kicsit hidegebb is.
OKÉ Kenya!
Megegyeztünk. Én laikus is akarok maradni ezen a téren, mert annyira a fizika és matematika soha nem izgatott fel, amennyire a meteorológióhoz kell.
Viszont sokat elárul a globális és a helyi közötti különbségrõl, hogy nem rég adták ki, miszerint 2005 a Földön mért hivatalos mérések óta a legmelegebb esztendõ volt, miközben kis hazánkra ez egyáltalán nem igaz.
Megegyeztünk. Én laikus is akarok maradni ezen a téren, mert annyira a fizika és matematika soha nem izgatott fel, amennyire a meteorológióhoz kell.
Viszont sokat elárul a globális és a helyi közötti különbségrõl, hogy nem rég adták ki, miszerint 2005 a Földön mért hivatalos mérések óta a legmelegebb esztendõ volt, miközben kis hazánkra ez egyáltalán nem igaz.
A mai megyei napilapunkban van egy cikk az idõjárásváltozással kapcsolatban.
Zágoni Miklós, fizikus az ELTE oktatója nyilatkozott az éghajlatváltozásról. Amit leírnak a cikkben azzal véleményem szerint összefüggésben lehet az, hogy az Alföldön ezen a télen igencsak hószegény az idõjárás.
Azt mondja, hogy a mediterrán hatás, ami eddig csupán a Pécs-Szeged vonalig volt jelentõsen érzékelhetõ most jócskán Északabbra tolódott egészen a Bakony vonaláig. Ennek következtében alakulhattak ki komolyabb áradásokat okozó hirtelen lezúduló felhõszakadások például Miskolc környékén. Ugyanakkor ezzel hozza azt is összefüggésbe, hogy Athénban, Isztambulban és több mediterrán országban jóval több hó esik, mint szokott és hidegebb az idõ, befagy a Fekete-tenger Isztambulnál, Ausztráliában 45-46 fokokat mérnek. 2003-ban évszázados melegrekordok, 2005-ben hideg- és csapadékrekordok dõltek meg. Az OMSZ adatai szerint 1 fokot emelkedett Magyarország átlaghõmérséklete 30 év alatt.
És ha ugyebár megnézzük, hogy ezen a télen például a DK-i országrészben alig esett hó (volt, ahol tényleg éppen csak mutatóba esett), ugyanakkor NY-on, ÉNY-on komoly havazások voltak (még most is van hótakaró több helyen), akkor azt mondhatjuk, hogy a leírtakban azért jócskán van valami. A múltkor éppen azon gondolkodtam, hogy mintha az a zóna, aminek köszönhetõen pl.: 2003-ban Pécs, Szeged, Békéscsaba térségében hatalmas havak estek 100-200 km-rel ÉNY-abbra tolódott volna. Akkoriban Arad környékén volt tapasztalható az az enyheség, amit most itt DK-en akkor érezhettünk, amikor 2005 legvégén a Dunántúl nagy részét "betemette" a hó.
Ezt csak azért írtam, mert töprengek egy ideje (na meg bosszankodok is kicsit), hogy minek tudható be az, hogy nem akar az a fránya havazás megérkezni. Persze ez csak egy felvetés részemrõl az újságcikk kapcsán, de azért lehet benne valami, szerintem.
Zágoni Miklós, fizikus az ELTE oktatója nyilatkozott az éghajlatváltozásról. Amit leírnak a cikkben azzal véleményem szerint összefüggésben lehet az, hogy az Alföldön ezen a télen igencsak hószegény az idõjárás.
Azt mondja, hogy a mediterrán hatás, ami eddig csupán a Pécs-Szeged vonalig volt jelentõsen érzékelhetõ most jócskán Északabbra tolódott egészen a Bakony vonaláig. Ennek következtében alakulhattak ki komolyabb áradásokat okozó hirtelen lezúduló felhõszakadások például Miskolc környékén. Ugyanakkor ezzel hozza azt is összefüggésbe, hogy Athénban, Isztambulban és több mediterrán országban jóval több hó esik, mint szokott és hidegebb az idõ, befagy a Fekete-tenger Isztambulnál, Ausztráliában 45-46 fokokat mérnek. 2003-ban évszázados melegrekordok, 2005-ben hideg- és csapadékrekordok dõltek meg. Az OMSZ adatai szerint 1 fokot emelkedett Magyarország átlaghõmérséklete 30 év alatt.
És ha ugyebár megnézzük, hogy ezen a télen például a DK-i országrészben alig esett hó (volt, ahol tényleg éppen csak mutatóba esett), ugyanakkor NY-on, ÉNY-on komoly havazások voltak (még most is van hótakaró több helyen), akkor azt mondhatjuk, hogy a leírtakban azért jócskán van valami. A múltkor éppen azon gondolkodtam, hogy mintha az a zóna, aminek köszönhetõen pl.: 2003-ban Pécs, Szeged, Békéscsaba térségében hatalmas havak estek 100-200 km-rel ÉNY-abbra tolódott volna. Akkoriban Arad környékén volt tapasztalható az az enyheség, amit most itt DK-en akkor érezhettünk, amikor 2005 legvégén a Dunántúl nagy részét "betemette" a hó.
Ezt csak azért írtam, mert töprengek egy ideje (na meg bosszankodok is kicsit), hogy minek tudható be az, hogy nem akar az a fránya havazás megérkezni. Persze ez csak egy felvetés részemrõl az újságcikk kapcsán, de azért lehet benne valami, szerintem.
Ja, arról nem is beszélve, hogy amíg utánanézünk dolgoknak, amikre az ilyen felvetések után kíváncsiak leszünk, addig sem nézzük a.....akármit a tv-ben.:-)
Stelvio: kétségtelenül igaz, hogy azt állítják elõ, amire igény van. Sajnos válogatás nélkül átvesznek mindent a "Nagy Testvér"-tõl, ott siker volt, akkor itt is az lesz.
Én azt gondolom, itt van egy kis csapat, akik között remek emberek, remek szakemberek vannak, hát tanuljunk egymástól. Fogadjuk el a másik tudományát, hiszen jó szívvel adja.
Én azt gondolom, itt van egy kis csapat, akik között remek emberek, remek szakemberek vannak, hát tanuljunk egymástól. Fogadjuk el a másik tudományát, hiszen jó szívvel adja.
A Golf kérdésében örülök a körbejárásnak, hisz talán nyílvánvalóvá válik elõttünk a Golf-áramlat Európa éghajlatának változékonyságáért felelõ ingadozó mivolta, és a globális felmelegedés általánosítása minden pontra címû hiba (azaz mindenhol felmelegedést jelent a globális ...) egyik jó ellensúlya az esetleges gyengülésének következményeként létrejöhetõ Észak-Atlanti (néhányévtizedes) hidegedés.
Azért leállásáról nincs szó a közeli évtizedekben, gyengülésérõl inkább.
Azért leállásáról nincs szó a közeli évtizedekben, gyengülésérõl inkább.
Usrin: teljesen igazad van gleccser kérdésben! utánanéztem egy nagyon jó oldalon:
Link
eszerint az elmúlt 100 évben a norvég gleccserek is csökkentek, de a 90-es években volt egy átmeneti növekedés a csapadéktöbblet miatt. ezt nem gondoltam volna. mindig tanul az ember...
Golf témában is megnézegettem oldalakat. találtam tudományosan megalapozott vizsgálati eredményeket, amelyek alapján csökkenést tapasztaltak, de senki sem várja, hogy az áramlat leálljon.
ha egyébként ezt megtenné az Norvégiában 10-15, Angliában 10, nálunk 2-3 fokos átlaghõmérsékletcsökkenést okozna (ekkora ugyanis a pozitív anomália jelenleg). ez azért nagyon kemény teleket jelentene (gondoljunk csak bele, ha már +3-tól hó esne, és mindig 3 fokkal hidegebb lenne, rengeteg hideg fagyos nap lenne), de -mint mondom - a hirtelen teljes leállásnak jelenleg 0-val egyenlõ valószínûséget adnak.
Link
eszerint az elmúlt 100 évben a norvég gleccserek is csökkentek, de a 90-es években volt egy átmeneti növekedés a csapadéktöbblet miatt. ezt nem gondoltam volna. mindig tanul az ember...
Golf témában is megnézegettem oldalakat. találtam tudományosan megalapozott vizsgálati eredményeket, amelyek alapján csökkenést tapasztaltak, de senki sem várja, hogy az áramlat leálljon.
ha egyébként ezt megtenné az Norvégiában 10-15, Angliában 10, nálunk 2-3 fokos átlaghõmérsékletcsökkenést okozna (ekkora ugyanis a pozitív anomália jelenleg). ez azért nagyon kemény teleket jelentene (gondoljunk csak bele, ha már +3-tól hó esne, és mindig 3 fokkal hidegebb lenne, rengeteg hideg fagyos nap lenne), de -mint mondom - a hirtelen teljes leállásnak jelenleg 0-val egyenlõ valószínûséget adnak.
Azt ne feledd Stelvio, hogy miért "diétázik" (felsoroltad) a társadalom (Kenya nem keveri a dolgokat, tökéletes rálátása van a társadalmi oldalra) !
Mert tudatos társadalom-butítás folyik évek óta, irányítottan, a nyugati mintát (usa import német-tökéllyel) megvalósítva, annyi fûszerrel, hogy az átlagnál intellektuálisabb magyarnak még erõltetteben még nyílvánvalóbban nyomni a szánalmas "agymosást", nagyjából sikerült, hisz önkéntelen reflexek már kialakultak.
Ám az meteorológia körében folytatott szándékos média-csúsztatások (finom-voltam) nem társadalmi igény szülte cselekedetek (a napi híradóban hallott dolgokon túl nemigen érdekelné az átlagot pl. az éghajlatváltozás témaköre), hanem médiapolitikai kötelezvények, sajnos.
Mert tudatos társadalom-butítás folyik évek óta, irányítottan, a nyugati mintát (usa import német-tökéllyel) megvalósítva, annyi fûszerrel, hogy az átlagnál intellektuálisabb magyarnak még erõltetteben még nyílvánvalóbban nyomni a szánalmas "agymosást", nagyjából sikerült, hisz önkéntelen reflexek már kialakultak.
Ám az meteorológia körében folytatott szándékos média-csúsztatások (finom-voltam) nem társadalmi igény szülte cselekedetek (a napi híradóban hallott dolgokon túl nemigen érdekelné az átlagot pl. az éghajlatváltozás témaköre), hanem médiapolitikai kötelezvények, sajnos.
Kenya!
Most már értelek, de azt hiszem, összekevered az okot az okozattal. Nem a média gerjeszti, hanem az emberek várják, hogy ezt tegye. Ha nem így tesznek, nem kíváncsiak rájuk. Ha nem néznék az emberek a Való Világot, a Mónika-showt, a Gyõzikét, akkor a média nem ezzel foglalkozna. Ha a Delta lenne a legnézettebb mûsor, akkor a tudomány folyna minden csatornán.
Bocsánat, a nem éppen éghajlatváltozásról szóló bejegyzésért, de ahogy az idõjárásnál, úgy máshol is fontos az ok, okozat.
Most már értelek, de azt hiszem, összekevered az okot az okozattal. Nem a média gerjeszti, hanem az emberek várják, hogy ezt tegye. Ha nem így tesznek, nem kíváncsiak rájuk. Ha nem néznék az emberek a Való Világot, a Mónika-showt, a Gyõzikét, akkor a média nem ezzel foglalkozna. Ha a Delta lenne a legnézettebb mûsor, akkor a tudomány folyna minden csatornán.
Bocsánat, a nem éppen éghajlatváltozásról szóló bejegyzésért, de ahogy az idõjárásnál, úgy máshol is fontos az ok, okozat.
Húúú de ráértek irogatni,én viszont most nem tudom visszaolvasni,odáig már nem látok el....
Egy olyan rendkívül bonyolult, nagy részt összefüggéseiben kevéssé átlátott, oda-visszaható mechanizmusaiban nem ismert folymatba igyekszünk belelátni, amit, a részterületeken ugyan nagy eredményeket elért kartéziánus analizáló tudományágak, képtelenek összefüggéseiben, szintézisben szemlélni.
Vajmi keveset esik szó az általatok is tárgyalt folymatok kapcsán pl. akár csak a jelenleg zajló lemeztektonikai folyamatokról (pl. aktív szubdukciós övezetek hatásai), vagy a földtudományban olyan közismert és mégis a légköri szén-dioxid egyensúlyi háztartásában oly fontos szilikát mállásról, vagy a méltatlanul elhanyagolt, de a Földi ökoszisztémában kiemelt fontosságú mikrobiális szervezetek (pl. kemototróf baktériumok stb.) felmérhetetelenül sokirányú tevékenységeirõl, vagy a csillagászati pályaelem módodulások és ezek kapcsolatáról. És ökológiai rendszerünk, áltlunk még csak nem is sejtett végtelen finom összefüggései nyomán, még végtelen sok elem relációja felállítható lenne.
A legnagyobb baj, hogy a tudomány (a politika és a gazdaság szolgálatába állítva) miközben már a nanotechnológia mélységeibe tör elõre, nem érti és nem is akarja megérteni e bolygó kényes egyensúlyának törvényszerûségeit, mûködését. De ha egyszer a vészharangok kongása nyomán mégis kisérletet tenne rá, már Galilei óta - tisztelet a kivételnek - elvesztette a holisztikus (egészleges) gondolkodás képességét.
Hiába rakom össze és elemzem az egyes folyamatokat a legnagyobb pontosággal, a végén soha nem áll össze a rendszer, mert nem ismerem a rendszer (és a felette lévõ szintek) saját törvényszerûségeit.
Szétbonthatom a képet kockákra, de újra összerakva csak egy mozaikot kapok, ha a kép belsõ öszefüggéseit kihagyom.
Nem véletlen akár a biológiában is, hogy az egyed feletti hierarchikus szintekkel oly kevesen foglalkoznak, ellentétben a mikrobiológia (genetika stb.) hallatlan elõretörésével szemben.
Hány analizáló genetikus, mikrobiológus, immunulógus stb. publikáció jelenik meg, kuatás folyik (ami nagyon fontos) és milyen kevés a Bioszférával mint komplex rendszerrel foglakozó sokoldalú kutatások, publikációk, tanulmányok száma.
Mindaddig szinte semmit sem jelent, ha pl. a T-lymphocita sejtek enzimkötõ MHC receptorairól mindent tudok, amíg a Bioszféra (homo sapiens-estül) folymatait nem látom át.
Persze ehhez az is kellene, hogy tudomásul vegyük, letaszítva magunkat a mesterségesen kreált és lassan összeomló trónusunkról, hogy mi is ennek a nagy rendszernek a részesei vagyunk, bármennyire is igyekeztünk az elmúlt néhányszáz évben úgy tenni, mintha kívül állnánk.
Persze a homo sapiens faj (egy sajátos és robbanásszerû bio-kulturális koevolúció nyomán) Bioszférát befolyásoló képességét, más fajokhoz képest, már kellõen bizonyította. Sajnos inkább negatív értelemeben.
Azt azonban nagy korlátoltság lenne gondolnunk, hogy anya bolygónk ökológiai rendszere össze fog omlani. E tualjdonképpen ökológiai értelemben véve "parazitafaj" megjelenésénél is nagyobb "katasztrófákat" élt meg (pl. perm végi hógolyóföld effektus) hosszú élete során.
Legfeljebb drasztikus változásokkal fogja le reagálni és átalakítani a jelenlegi struktúrát. De ennek se irányát, se fokozatait, se szerkezetét, se sebbeségét nem vagyunk képesek még nagy vonalakban sem megjósolni.
Még a klimatikus változások terén sem...
Bocsánat ha túl hosszúra nyúlt e fejtegetés, de gondoltam a tanulságos és érdekes beszélgetéshez ezeket is hozzáfûzöm, hátha van benne tovább gondolásra érdemes.
Vajmi keveset esik szó az általatok is tárgyalt folymatok kapcsán pl. akár csak a jelenleg zajló lemeztektonikai folyamatokról (pl. aktív szubdukciós övezetek hatásai), vagy a földtudományban olyan közismert és mégis a légköri szén-dioxid egyensúlyi háztartásában oly fontos szilikát mállásról, vagy a méltatlanul elhanyagolt, de a Földi ökoszisztémában kiemelt fontosságú mikrobiális szervezetek (pl. kemototróf baktériumok stb.) felmérhetetelenül sokirányú tevékenységeirõl, vagy a csillagászati pályaelem módodulások és ezek kapcsolatáról. És ökológiai rendszerünk, áltlunk még csak nem is sejtett végtelen finom összefüggései nyomán, még végtelen sok elem relációja felállítható lenne.
A legnagyobb baj, hogy a tudomány (a politika és a gazdaság szolgálatába állítva) miközben már a nanotechnológia mélységeibe tör elõre, nem érti és nem is akarja megérteni e bolygó kényes egyensúlyának törvényszerûségeit, mûködését. De ha egyszer a vészharangok kongása nyomán mégis kisérletet tenne rá, már Galilei óta - tisztelet a kivételnek - elvesztette a holisztikus (egészleges) gondolkodás képességét.
Hiába rakom össze és elemzem az egyes folyamatokat a legnagyobb pontosággal, a végén soha nem áll össze a rendszer, mert nem ismerem a rendszer (és a felette lévõ szintek) saját törvényszerûségeit.
Szétbonthatom a képet kockákra, de újra összerakva csak egy mozaikot kapok, ha a kép belsõ öszefüggéseit kihagyom.
Nem véletlen akár a biológiában is, hogy az egyed feletti hierarchikus szintekkel oly kevesen foglalkoznak, ellentétben a mikrobiológia (genetika stb.) hallatlan elõretörésével szemben.
Hány analizáló genetikus, mikrobiológus, immunulógus stb. publikáció jelenik meg, kuatás folyik (ami nagyon fontos) és milyen kevés a Bioszférával mint komplex rendszerrel foglakozó sokoldalú kutatások, publikációk, tanulmányok száma.
Mindaddig szinte semmit sem jelent, ha pl. a T-lymphocita sejtek enzimkötõ MHC receptorairól mindent tudok, amíg a Bioszféra (homo sapiens-estül) folymatait nem látom át.
Persze ehhez az is kellene, hogy tudomásul vegyük, letaszítva magunkat a mesterségesen kreált és lassan összeomló trónusunkról, hogy mi is ennek a nagy rendszernek a részesei vagyunk, bármennyire is igyekeztünk az elmúlt néhányszáz évben úgy tenni, mintha kívül állnánk.
Persze a homo sapiens faj (egy sajátos és robbanásszerû bio-kulturális koevolúció nyomán) Bioszférát befolyásoló képességét, más fajokhoz képest, már kellõen bizonyította. Sajnos inkább negatív értelemeben.
Azt azonban nagy korlátoltság lenne gondolnunk, hogy anya bolygónk ökológiai rendszere össze fog omlani. E tualjdonképpen ökológiai értelemben véve "parazitafaj" megjelenésénél is nagyobb "katasztrófákat" élt meg (pl. perm végi hógolyóföld effektus) hosszú élete során.
Legfeljebb drasztikus változásokkal fogja le reagálni és átalakítani a jelenlegi struktúrát. De ennek se irányát, se fokozatait, se szerkezetét, se sebbeségét nem vagyunk képesek még nagy vonalakban sem megjósolni.
Még a klimatikus változások terén sem...
Bocsánat ha túl hosszúra nyúlt e fejtegetés, de gondoltam a tanulságos és érdekes beszélgetéshez ezeket is hozzáfûzöm, hátha van benne tovább gondolásra érdemes.
Stelvio: eszemben sincs elbagatelizálni a globális klímaváltozást, sem lesöpörni az asztalról. Éppen azt írtam pár alkalommal ezelõtt, hogy még a szakemberek is komoly dilemmában vannak, mert sajnos van egy olyan közhangulat, hogy bármelyik oldal mellett sorakoztatnak fel érveket, azonnal rájuk fogják, hogy a másik oldal szekerét tolják. Ez éppenséggel egyáltalán nem könnyít az egyébként is igen nehéz helyzeten. Alapvetõen nem az a probléma, hogy a média foglalkozik a kérdéssel, hanem az, hogy akkor is farkast kiabál, amikor nem kellene. Emiatt sokan már csak legyintenek, ha meghallják. Mit csináltak pl. a madárinfluenzával?!?
Ha belegondolok, hogy ezt az almahéj vastagságú (vékonyságú) légkört tömjük szeméttel, mérgekkel és olyan üvegház-hatású gázzal, amelyben alkalmasint élnünk kellene, hát komolyan elkeseredem.
Ha belegondolok, hogy ezt az almahéj vastagságú (vékonyságú) légkört tömjük szeméttel, mérgekkel és olyan üvegház-hatású gázzal, amelyben alkalmasint élnünk kellene, hát komolyan elkeseredem.
Az a baj, hogy itt sokan sarkítva fogalmaznak és nem óvatosan.
A mi életünkben aligha fog leállni a Golf. Az ilyesmi nem egyik napról a másikra történik, a folyamat ezer esztendõnél is tovább tarthat.
A kérdésfelvetés, ahonnan néhány napja elindultunk, van-e ennek jele!
Nao olyan adatokat idézett, amely arra utalnak, hogy megkezdõdhetett. De itt is fontos a feltételes mód, kijelenteni még nem lehet.
Snowhunter olyan adatokat írt, amelyek arról szólnak, hogy még nincs erre utaló jel.
Mivel két egymástól független adatról van szó, amely nem ugyanarra vonatkozik, akár mindkettõjük szempontja lehet igaz. Miként a gleccsertéma esetében.
Ha el is kezdõdik a mi életünkben a Golf erejének gyengülése, még akkor sem biztos, hogy azt idõben felismerjük, hiszen évtizedes tendencia után lehet a feltételesbõl kijelentõbe áttérni.
Snowhunter!
Kenyára csak utaltam, illetve másokra, nem nevezve meg õket. Éppen azért, mert a hozzászólásuk nem érdemi volt, csak okoskodás.
Túl könnyû bármit lesöpörni vagy megmagyarázni azzal, hogy szenzációhajhász, komolytalan. 30 éve a globális felmelegedést emlegetõket nevezték annak. Még régebben a Föld körülhajózását.
Éppen ezért jó, hogy Nao az általa vizsgált tényeket említette, Te pedig más tényeket, mert ezeket összegezve lehet ÓVATOS megállapítást tenni!
A mi életünkben aligha fog leállni a Golf. Az ilyesmi nem egyik napról a másikra történik, a folyamat ezer esztendõnél is tovább tarthat.
A kérdésfelvetés, ahonnan néhány napja elindultunk, van-e ennek jele!
Nao olyan adatokat idézett, amely arra utalnak, hogy megkezdõdhetett. De itt is fontos a feltételes mód, kijelenteni még nem lehet.
Snowhunter olyan adatokat írt, amelyek arról szólnak, hogy még nincs erre utaló jel.
Mivel két egymástól független adatról van szó, amely nem ugyanarra vonatkozik, akár mindkettõjük szempontja lehet igaz. Miként a gleccsertéma esetében.
Ha el is kezdõdik a mi életünkben a Golf erejének gyengülése, még akkor sem biztos, hogy azt idõben felismerjük, hiszen évtizedes tendencia után lehet a feltételesbõl kijelentõbe áttérni.
Snowhunter!
Kenyára csak utaltam, illetve másokra, nem nevezve meg õket. Éppen azért, mert a hozzászólásuk nem érdemi volt, csak okoskodás.
Túl könnyû bármit lesöpörni vagy megmagyarázni azzal, hogy szenzációhajhász, komolytalan. 30 éve a globális felmelegedést emlegetõket nevezték annak. Még régebben a Föld körülhajózását.
Éppen ezért jó, hogy Nao az általa vizsgált tényeket említette, Te pedig más tényeket, mert ezeket összegezve lehet ÓVATOS megállapítást tenni!
Bocsánat, a "kacsacsõrt" úgy látszik, nem szereti a fórum. Tehát, elõzõ hozzászólásom folytatása:
...(ami 30%-nál jóval kisebb) csökkenne a párolgás. Sõt, szerintem máshol épp annyival (vagy még jobban) növekedne, hiszen a Föld ÁTLAGhõmérséklete közben emelkedik, Golf ide vagy oda... Még egy adalék: Magyarország már elég messze van az Atlanti-óceántól, itt legfeljebb 2-3 fokkal emeli az átlaghõmérsékletet az É-atlanti-áramlás.
...(ami 30%-nál jóval kisebb) csökkenne a párolgás. Sõt, szerintem máshol épp annyival (vagy még jobban) növekedne, hiszen a Föld ÁTLAGhõmérséklete közben emelkedik, Golf ide vagy oda... Még egy adalék: Magyarország már elég messze van az Atlanti-óceántól, itt legfeljebb 2-3 fokkal emeli az átlaghõmérsékletet az É-atlanti-áramlás.
Iwanomet: az elsõ két pontban nagyjából egyetértek, de hozzátenném: földtörténet ide vagy oda, az emberi társadalom szempontjából mégis a viszonylag stabil utolsó 10 ezer év a normális, ha ez nincs, még mindig barlangban élnénk. Így ennek az idõszaknak a "szokatlansága" nem jelenti azt, hogy kevésbé kellene vigyáznunk a klímára. Ránk nézve katasztrofális következményei lennének, ha visszaállna a "normális", ingadozó állapot... lehet, hogy a természet pár ezer év múlva visszaállítaná, de ne épp mi állítsuk vissza pár évtizeden belül!
A globális felmelegedésbe (ami a Föld átlaghõmérsékletének emelkedését jelenti) szerintem belefér, hogy egyes helyeken hidegebb van... ez csak azt jelzi, hogy nem egyszerûen pár fokkal magasabb T-hez kell alkalmazkodnunk (ami szerintem könnyebb lenne), hanem nagyon sokféle, nehezen kiszámítható hatáshoz és szélsõséghez. Hiába "kötök bele" elég sok észlelt "szélsõségbe", ezzel nem azt mondom, hogy ilyenektõl nem is kell tartanunk...
A légköri vízgõz mennyiségét szerintem nem igazán befolyásolja egyetlen tengeráramlás; azért a Golf a világóceán felszínének elég kis részét érinti, és csak ezen a részen (
Így ennek az idõszaknak a "szokatlansága" nem jelenti azt, hogy kevésbé kellene vigyáznunk a klímára. Ránk nézve katasztrofális következményei lennének, ha visszaállna a "normális", ingadozó állapot... lehet, hogy a természet pár ezer év múlva visszaállítaná, de ne épp mi állítsuk vissza pár évtizeden belül!A globális felmelegedésbe (ami a Föld átlaghõmérsékletének emelkedését jelenti) szerintem belefér, hogy egyes helyeken hidegebb van... ez csak azt jelzi, hogy nem egyszerûen pár fokkal magasabb T-hez kell alkalmazkodnunk (ami szerintem könnyebb lenne), hanem nagyon sokféle, nehezen kiszámítható hatáshoz és szélsõséghez. Hiába "kötök bele" elég sok észlelt "szélsõségbe", ezzel nem azt mondom, hogy ilyenektõl nem is kell tartanunk...
A légköri vízgõz mennyiségét szerintem nem igazán befolyásolja egyetlen tengeráramlás; azért a Golf a világóceán felszínének elég kis részét érinti, és csak ezen a részen (
-A föld éghajlata mióta elkezdõttek a glaciálisok, hidegebb és melegebb idõszakokból állt. viszont az utóbbi jégkorszak után, ami 10.000 éve ért véget, egy szokatlanul eseménytelen, szélsõségektõl mentes, szokatlanul meleg periódus következett, ami még napjainkban is tart. Szóval "normális"-nak azt lehet nevezni, ha az idõ szélsõséges.
-Továbbá a glaciálisok elõtt és után mindig ugyanaz az esemény játszódott le, a sós víz felhigulása. A golf egy törékeny áramlat, és mindig is az volt. Tehát ha leáll az nem természetellenes. Ez a folyamat úgyis elõbb utóbb újra bekövetkezik, az ember viszont felgyorsította. És a föld éghajlata egy nagyon összetett rendszer, szóval nem beszélhetünk globális felmelegedésrõl. Van ahol például az elmúlt évszázadban csökkent az átlag hõmérséklet!
-És ha a golf tényleg leáll, akkor az komoly hatással lesz az egész Földre, mivel a levegõben lévõ legnagyobb üvegházhatás keltõ gáza, a vízgõz, kb. 30% eltûnik a légkörböl. Ami az egész Földön kb 5 fokos átlaghõmérséklet csökkenész eredményez. Ez a hatás hazánkban is jelentõsen érzékelhetõ lesz, hiszen ha megnézzük a golf által nem hûtött Amerikai városokat, a mi szélességi körünkön, meglepõ hõmérsékleti külömbségek vannak...
bocs a hosszért. és nem kell velem egyetérteni, ez csak az én véleményem.
-Továbbá a glaciálisok elõtt és után mindig ugyanaz az esemény játszódott le, a sós víz felhigulása. A golf egy törékeny áramlat, és mindig is az volt. Tehát ha leáll az nem természetellenes. Ez a folyamat úgyis elõbb utóbb újra bekövetkezik, az ember viszont felgyorsította. És a föld éghajlata egy nagyon összetett rendszer, szóval nem beszélhetünk globális felmelegedésrõl. Van ahol például az elmúlt évszázadban csökkent az átlag hõmérséklet!
-És ha a golf tényleg leáll, akkor az komoly hatással lesz az egész Földre, mivel a levegõben lévõ legnagyobb üvegházhatás keltõ gáza, a vízgõz, kb. 30% eltûnik a légkörböl. Ami az egész Földön kb 5 fokos átlaghõmérséklet csökkenész eredményez. Ez a hatás hazánkban is jelentõsen érzékelhetõ lesz, hiszen ha megnézzük a golf által nem hûtött Amerikai városokat, a mi szélességi körünkön, meglepõ hõmérsékleti külömbségek vannak...
bocs a hosszért. és nem kell velem egyetérteni, ez csak az én véleményem.
Nao: változatlan T-nél a csapadék növekedésétõl mindenképp elõrenyomul a gleccser, és egy kisebb (1-2 fokos) melegedés szerintem még nem képes ezt kompenzálni. (A megnövekedett mennyiségû jég még a magasabb T mellett is lassabban fog elolvadni, ráadásul több jéggel valószínûleg a gleccser mozgása is felgyorsul, ami miatt szintén alacsonyabbra jut el, mielõtt elolvadna.)
A norvégiai gleccserekhez (még tegnapi téma volt): itt valóban a hõmérsékleti adatok lehetnének perdöntõek, ezekre én is kíváncsi lennék. (A gleccserek akkor is elõrenyomulhatnak, ha enyhül a klíma, de ez több csapadékkal jár együtt.)
Nao: azért az túlzás, hogy a CO2-szint "többszöröse a valaha tapasztaltnak" - kb. 30%-kal emelkedett az ipari forradalom elõtti 280 ppm-hez képest. Ezt csak a pontosság kedvéért írom, nem vitatom, hogy az emelkedés SEBESSÉGE soha nem látott, és ez az emberi tevékenység következménye. De most még volna mit tenni, hogy a valóban veszélyes többszörös emelkedés ne következzen be...
A Gambuc által beírt cikkhez (fent van a Metnet fõoldalán is, bár szerintem nem lenne ott a helye) csak annyit: mikor fagyott be Isztambulnál a Fekete-tenger??? Biztos, hogy nem mostanában... A kalkuttai 0 fokban szintén kételkedek, Athénban viszont jó párszor volt már megmaradó hótakaró is, de ezen a télen éppenséggel NEM. Kár, hogy az ilyen hiteltelen állítások után már azt sem lehet a szerzõtõl komolyan venni, ami tényleg komoly veszélyforrás (a CO2-szint emelkedése). 
(A magyar átlaghõmérsékleti adatok pedig sajnos a helyi hatások és az állomásáthelyezések miatt kétségesek...)
(A magyar átlaghõmérsékleti adatok pedig sajnos a helyi hatások és az állomásáthelyezések miatt kétségesek...) 
Sziasztok!
Nem meteorológiai, csak fizikai dolgokról írnék.
A víz fajhõje 2-4000-szer nagyobb mint a levegõé (páratartalomtól függõen). 1 kg viz 1 fokkal melegítése felér 2000 kg levegõ 1 fokkal való melegytésével. 2000 kg levegõ térfogata légköri nyomáson 1600 köbméter.
Bizonyára ismert a tengeri áramlások vízhozama, ahogy a Golfé is.
A fajhõbõl látható, hogy az áramlás kicsi változása (pl 100 köbkilométerrel kevesebb víz = 160000 köbkilométer (egy 100x100x16-os tégla=egy kis ciklon közepe, egy viharcella) 1 fokkal hidegebb levegõ) nagyon sok energiát nem fog a légkörbe továbbítani.
Szerintem észre fogjuk venni, ha lényegesen kevesebb víz, ezzel kevesebb meleg jön.
Kérdés, hogy ha lesz ilyen, elõre lehet-e jelezni és mennyivel.
Nem meteorológiai, csak fizikai dolgokról írnék.
A víz fajhõje 2-4000-szer nagyobb mint a levegõé (páratartalomtól függõen). 1 kg viz 1 fokkal melegítése felér 2000 kg levegõ 1 fokkal való melegytésével. 2000 kg levegõ térfogata légköri nyomáson 1600 köbméter.
Bizonyára ismert a tengeri áramlások vízhozama, ahogy a Golfé is.
A fajhõbõl látható, hogy az áramlás kicsi változása (pl 100 köbkilométerrel kevesebb víz = 160000 köbkilométer (egy 100x100x16-os tégla=egy kis ciklon közepe, egy viharcella) 1 fokkal hidegebb levegõ) nagyon sok energiát nem fog a légkörbe továbbítani.
Szerintem észre fogjuk venni, ha lényegesen kevesebb víz, ezzel kevesebb meleg jön.
Kérdés, hogy ha lesz ilyen, elõre lehet-e jelezni és mennyivel.
Szabtam:
1. az utolsó jégkorszak elõtt is volt Golf-áramlat. az utolsó jégkorszak mindössze 100.000 éve ért véget. a kontinensek már pár millió éve így állnak mint most és a tengerszint is kb. ilyen magas volt. üledékes minták bizonyítják, hogy rapid éghajlatváltozások játszódtak le már korábban is az áramlat idõleges leáálása és újra indulása következtében.
2. emberi léptékkel mérve is közel van hozzánk az utolsó jégkorszak. a Homo sapiens ekkor kezdett északra vándorolni Európában, vadászott még mammutra, a Bering-szoros szárazulatán ekkor vándorolt át Amerikába stb.
3. a tényekkel nem lehet vitatkozni:
-a Föld átlaghõmérséklete nõ
-ennek sebessége példátlanul gyors
-a CO2 szint többszöre a valaha tapasztaltnak
-ennek természetes oka nincs
na most ezt mind rakd össze...
amirõl ez a topik szól az az, hogy az idõjárás aktuális vagy hosszabb távú megfigyelésével tapasztaltak ezzel a folyamattal összefügg-e és ha igen hogyan.
1. az utolsó jégkorszak elõtt is volt Golf-áramlat. az utolsó jégkorszak mindössze 100.000 éve ért véget. a kontinensek már pár millió éve így állnak mint most és a tengerszint is kb. ilyen magas volt. üledékes minták bizonyítják, hogy rapid éghajlatváltozások játszódtak le már korábban is az áramlat idõleges leáálása és újra indulása következtében.
2. emberi léptékkel mérve is közel van hozzánk az utolsó jégkorszak. a Homo sapiens ekkor kezdett északra vándorolni Európában, vadászott még mammutra, a Bering-szoros szárazulatán ekkor vándorolt át Amerikába stb.
3. a tényekkel nem lehet vitatkozni:
-a Föld átlaghõmérséklete nõ
-ennek sebessége példátlanul gyors
-a CO2 szint többszöre a valaha tapasztaltnak
-ennek természetes oka nincs
na most ezt mind rakd össze...
amirõl ez a topik szól az az, hogy az idõjárás aktuális vagy hosszabb távú megfigyelésével tapasztaltak ezzel a folyamattal összefügg-e és ha igen hogyan.
Sziasztok!
Én úgy gondolom, hogy a számok/tények cáfolhatatlanok (feltételezve, hogy hozzáértõk végzik õket, és eredményük a valóságot tartalmazzák). Ugyanazon adatokból két különbözõ ember két különbözõ véleményt alkothat, pusztán csak abból a ténybõl kiindulva, hogy más adatot hangsúlyozhatnak egy adott halmazból. Ebbõl nincs is gond, mindenkinek lehet saját véleménye, de ezek már nem tények vagy adatok, hanem feltételezések. A felmelegedéssel kapcsolatban elhangzó feltételezések lehetnek igazak, de lehetnek csak igazságot tartalmazóak is. Mivel nincsenek méréseink az utolsó jégkorszak elõttrõl, nem tudhatjuk, hogy a mostani folyamat játszódott-e le elõtte (ez esetben semmi ok a pánikra, "csak" a természet folyama mûködik), vagy ez most egy új, valóban az ember keze nyomát viselõ változás (pánikra ez esetben sincs ok, nem évtizedek alatt visszafordíthatatlanná váló folyamatról beszélünk). Arra is csak következtetni lehet, hogy volt valaha Golf-áramlás, de tudomásom szerint (nyugodtan megcáfolható! nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy a Golf csak az utolsó jégkorszak végén/után "született". Márpedig ha nem volt elõtte, akkor megszünése nem lehet kapcsolatban az utolsó jégkorszakkal...
Én úgy gondolom, hogy a számok/tények cáfolhatatlanok (feltételezve, hogy hozzáértõk végzik õket, és eredményük a valóságot tartalmazzák). Ugyanazon adatokból két különbözõ ember két különbözõ véleményt alkothat, pusztán csak abból a ténybõl kiindulva, hogy más adatot hangsúlyozhatnak egy adott halmazból. Ebbõl nincs is gond, mindenkinek lehet saját véleménye, de ezek már nem tények vagy adatok, hanem feltételezések. A felmelegedéssel kapcsolatban elhangzó feltételezések lehetnek igazak, de lehetnek csak igazságot tartalmazóak is. Mivel nincsenek méréseink az utolsó jégkorszak elõttrõl, nem tudhatjuk, hogy a mostani folyamat játszódott-e le elõtte (ez esetben semmi ok a pánikra, "csak" a természet folyama mûködik), vagy ez most egy új, valóban az ember keze nyomát viselõ változás (pánikra ez esetben sincs ok, nem évtizedek alatt visszafordíthatatlanná váló folyamatról beszélünk). Arra is csak következtetni lehet, hogy volt valaha Golf-áramlás, de tudomásom szerint (nyugodtan megcáfolható!
nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy a Golf csak az utolsó jégkorszak végén/után "született". Márpedig ha nem volt elõtte, akkor megszünése nem lehet kapcsolatban az utolsó jégkorszakkal...
Stelvio:
Most már talán értelek az általad "ostobának" (ezt továbbra is határozottan visszautasítom!) címzett rövid válaszom (a he-he-s) a hideg februárra vonatkozott, mint sajátosságunk, az öthetes Ac-re a másik válaszom volt magyarázat.
Talán így már teljes a történet, és a vita lezárható.
Most már talán értelek az általad "ostobának" (ezt továbbra is határozottan visszautasítom!) címzett rövid válaszom (a he-he-s) a hideg februárra vonatkozott, mint sajátosságunk, az öthetes Ac-re a másik válaszom volt magyarázat.
Talán így már teljes a történet, és a vita lezárható.
Stelvio:
Kár, hogy nem ismersz, hisz nálam a mondatvégi "he-he" a mosolyjelt takarja, mert elvbõl nem alkalmazom õket, itt már tudott dolog ezirányú különcségem, he-he !
A "lyukra-futást" nem értem, hisz a Brit Ac kiemelt gyakorisága Február, mint ahogy a késõ téli anticiklonáris irányítás is a Kárpát-medencében.
Azt is vallom, hogy nem volt értelmetlen problémafelvetésed, ám annak tartamát Kenya nagyon jól jellemezte olvasd el ezirányú írásait.
Végezetül ne hidd, hogy bármi problémám lenne veled, dehogyis, csupán a metneten az objektív látásmódért kardoskodók egyike vagyok.
Kár, hogy nem ismersz, hisz nálam a mondatvégi "he-he" a mosolyjelt takarja, mert elvbõl nem alkalmazom õket, itt már tudott dolog ezirányú különcségem, he-he !
A "lyukra-futást" nem értem, hisz a Brit Ac kiemelt gyakorisága Február, mint ahogy a késõ téli anticiklonáris irányítás is a Kárpát-medencében.
Azt is vallom, hogy nem volt értelmetlen problémafelvetésed, ám annak tartamát Kenya nagyon jól jellemezte olvasd el ezirányú írásait.
Végezetül ne hidd, hogy bármi problémám lenne veled, dehogyis, csupán a metneten az objektív látásmódért kardoskodók egyike vagyok.
Snowhunter4
Nagyon örvendek újabb hozzászólásodnak, ennek már a stílusa is más.
De azt soha ne feledd el, bármennyire is felkészültebb vagy, mint esetleg más itteni hozzászóló, nem árt óvatosnak lenni, és végiggondolni, mit írsz le. Akkor nem futsz lyukra, mint most a tavaly februárra vonatkozó kárpát-medencei anticiklonnal. Mivel a végére tetted a "he-he", nem túl finom kioktatást, gondoltam belefér, hogy felhívom a figyelmed az ostoba megjegyzésre, lévén itt nem volt öthetes anticiklon.
De ezt a jellegû vitát szeretném lezárni.
Azt viszont továbbra is tartom, hogy a problémafelvetésem nem volt értelmetlen, hiszen Nao és a Te véleményeddel már is két érdekes gondolat született.
A kevésbé megalapozott okoskodók pedig elgondolkodhatnak azon, hogy legfeljebb a felkészületlen rendõr válasza megfellebbezhetetlen.
Nagyon örvendek újabb hozzászólásodnak, ennek már a stílusa is más.
De azt soha ne feledd el, bármennyire is felkészültebb vagy, mint esetleg más itteni hozzászóló, nem árt óvatosnak lenni, és végiggondolni, mit írsz le. Akkor nem futsz lyukra, mint most a tavaly februárra vonatkozó kárpát-medencei anticiklonnal. Mivel a végére tetted a "he-he", nem túl finom kioktatást, gondoltam belefér, hogy felhívom a figyelmed az ostoba megjegyzésre, lévén itt nem volt öthetes anticiklon.
De ezt a jellegû vitát szeretném lezárni.
Azt viszont továbbra is tartom, hogy a problémafelvetésem nem volt értelmetlen, hiszen Nao és a Te véleményeddel már is két érdekes gondolat született.
A kevésbé megalapozott okoskodók pedig elgondolkodhatnak azon, hogy legfeljebb a felkészületlen rendõr válasza megfellebbezhetetlen.
Annyiban félreértettél Stelvio, hogy a Golf-dolgában határozott véleményem van, ám nekem csupán elõször az volt a célom, a hogy a nagyon hiányos meteorológiai tartamú érvelésed kiigazítsam, segítsek vele.
Azaz a kellõ rálátás nélküli indokkeresést lereagáljam.
Az áramlat tényleg változás elõtt áll, már évek óta vallom egy hamburgi intézet tanulmányát, akik talán elõször pendíteték meg a 90-es évek közepén, egy átmeneti 20-30 éves gyengülési folyamatát, már akkor a 2020-as évekre tették a komoly érezhetõ változás indulását.
Egy tengeráramlás változása ugyanis nagyon lassú folyamat, az óceán nagy fokú tehetetlensége okán.
Egy ilyen mérvû áramlás változását majdnem mindig egy erõs oszcilláció vezet be, azaz nem rögtön a gyengülés jeleit mutatja, hanem bizonytalan erõs és gyenge fázisokkal bevezetve.
Egyébiránt a Golf gyengülése nem egyedülálló, Európa történelmét erõteljesen meghatározó jelenség (százéveket átfogó periodikus) változó mivolta, múlt évezred elején az erõssége, a kis-jégkorszak idején gyengesége a legkirívóbb bizonyíték.
Azaz a kellõ rálátás nélküli indokkeresést lereagáljam.
Az áramlat tényleg változás elõtt áll, már évek óta vallom egy hamburgi intézet tanulmányát, akik talán elõször pendíteték meg a 90-es évek közepén, egy átmeneti 20-30 éves gyengülési folyamatát, már akkor a 2020-as évekre tették a komoly érezhetõ változás indulását.
Egy tengeráramlás változása ugyanis nagyon lassú folyamat, az óceán nagy fokú tehetetlensége okán.
Egy ilyen mérvû áramlás változását majdnem mindig egy erõs oszcilláció vezet be, azaz nem rögtön a gyengülés jeleit mutatja, hanem bizonytalan erõs és gyenge fázisokkal bevezetve.
Egyébiránt a Golf gyengülése nem egyedülálló, Európa történelmét erõteljesen meghatározó jelenség (százéveket átfogó periodikus) változó mivolta, múlt évezred elején az erõssége, a kis-jégkorszak idején gyengesége a legkirívóbb bizonyíték.
Már nem volt értelmetlen a hozzászólásom, mert gondolkodásra késztetett többeket.
1. Mint NAO véleményébõl is látszik, a Golf-hatással igenis érdemes foglalkozni. Ha csak nem vagytok meggyõzõdve arról, hogy a ti gondolatotok a Szentírás.
2. Sokszor találkoztam - nem csupán meterológiában - azzal a jelenséggel, amikor tudományosnak gondolt véleménybe csomagolták a prejudikációt. De ha valaki egy kérdést feltevést mindig az elõfelvetés axiómájából akarja levezetni, az menthetetlen, mert megmagyarázni mindenki megtudja a maga igazát.
1. Mint NAO véleményébõl is látszik, a Golf-hatással igenis érdemes foglalkozni. Ha csak nem vagytok meggyõzõdve arról, hogy a ti gondolatotok a Szentírás.
2. Sokszor találkoztam - nem csupán meterológiában - azzal a jelenséggel, amikor tudományosnak gondolt véleménybe csomagolták a prejudikációt. De ha valaki egy kérdést feltevést mindig az elõfelvetés axiómájából akarja levezetni, az menthetetlen, mert megmagyarázni mindenki megtudja a maga igazát.
Sziasztok!
Van valakinek infója arról, hogy az elöttem idézett cikkben szereplõ adatok milyen változást mutatnak az elmúlt harminc évet megelõzõen?
Van valakinek infója arról, hogy az elöttem idézett cikkben szereplõ adatok milyen változást mutatnak az elmúlt harminc évet megelõzõen?
Folytatódik a globális felmelegedés. Ennek nem mond ellent a kemény hideg, hiszen az utóbbi évtizedek klímaváltozásának egyik jellegzetességét éppen az idõjárási szélsõségek adják - mondta Zágoni Miklós fizikus, az ELTE oktatója az MTI-nek csütörtökön.
A globális felmelegedés nem egyenletes, elõször az óceánok felszíne melegszik mintegy 15-20 méteres mélységig, az elmúlt 50 évben 1 fokkal. Ez növekvõ párolgást idéz elõ, ami "látens hõt" hordozva szétterül a földi rendszerben és megjósolhatatlan, hogy ebbõl hova jut több, és hova kevesebb - mondta a szakember.
A szakember szerint ennek következménye az egyre szélsõségesebbé váló idõjárás, rekord meleg és rekord hideg idõszakok váltogatják egymást. Athénban havazik, Isztambulban befagy a Fekete tenger, Kalkuttában 0 fokot mérnek, Ausztráliában viszont 45-46 fokos hõség is elõfordul. 2003-ban száz éves melegrekordok, 2005-ben száz éves hideg és csapadékrekordok dõltek meg. Hozzátette, hogy Közép-Európában megfigyelhetõ, hogy a tipikus nyugati szélzóna északabbra húzódik és feljebb nyomul a mediterrán hatás. Ami korábban csak a Pécs-Szeged vonalig érvényesült, az most felhúzódhat a Bakonyig, a Kiskunságig. Ezzel a csapadékzóna is északabbra tolódik, nagy esõk, áradások vannak Dél-Németországban, Dél-Lengyelországban, Csehországban, de Magyarországon is volt ilyen az Északi-középhegységben, Miskolc környékén.
Az utóbbi évtizedek klímaváltozása bizonyosan nem illeszkedik a korábbi természetes, nagyobb léptékû mintegy 1.500 éves éghajlati ciklusokhoz, ez bizonyosan a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalmával van összefüggése, amit pedig egyértelmûen az emberi tevékenység idézett elõ. Az elmúlt fél évszázadban a gépjármû- forgalom a hatszorosára, a szén-dioxid ipari kibocsátása pedig a 8-szorosára nõtt. Száz év alatt a légkör szén-dioxid tartalma egyharmadával megemelkedett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Európa regionális klíma elõrejelzésével kapcsolatban egy nagy programba kezdett, amely várhatóan másfél-két év múlva pontosabb adatokat ad majd arról, hogy mi várható a 2010-es években. Ez nem idõjárás-elõrejelzés, hanem az áramlási rendszerek kiszámítása, az átlagértékek változására vonatkozó becslés - mondta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarország átlaghõmérséklete 1 fokkal emelkedett 30 év alatt, 1975-tõl 2004-ig, de vannak olyan régiók, Észak-nyugat, illetve Dél-kelet Magyarországon, ahol 1,3 fokkal emelkedett az átlaghõmérséklet - mondta a szakember.
(forrás: hirado.hu)
A globális felmelegedés nem egyenletes, elõször az óceánok felszíne melegszik mintegy 15-20 méteres mélységig, az elmúlt 50 évben 1 fokkal. Ez növekvõ párolgást idéz elõ, ami "látens hõt" hordozva szétterül a földi rendszerben és megjósolhatatlan, hogy ebbõl hova jut több, és hova kevesebb - mondta a szakember.
A szakember szerint ennek következménye az egyre szélsõségesebbé váló idõjárás, rekord meleg és rekord hideg idõszakok váltogatják egymást. Athénban havazik, Isztambulban befagy a Fekete tenger, Kalkuttában 0 fokot mérnek, Ausztráliában viszont 45-46 fokos hõség is elõfordul. 2003-ban száz éves melegrekordok, 2005-ben száz éves hideg és csapadékrekordok dõltek meg. Hozzátette, hogy Közép-Európában megfigyelhetõ, hogy a tipikus nyugati szélzóna északabbra húzódik és feljebb nyomul a mediterrán hatás. Ami korábban csak a Pécs-Szeged vonalig érvényesült, az most felhúzódhat a Bakonyig, a Kiskunságig. Ezzel a csapadékzóna is északabbra tolódik, nagy esõk, áradások vannak Dél-Németországban, Dél-Lengyelországban, Csehországban, de Magyarországon is volt ilyen az Északi-középhegységben, Miskolc környékén.
Az utóbbi évtizedek klímaváltozása bizonyosan nem illeszkedik a korábbi természetes, nagyobb léptékû mintegy 1.500 éves éghajlati ciklusokhoz, ez bizonyosan a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalmával van összefüggése, amit pedig egyértelmûen az emberi tevékenység idézett elõ. Az elmúlt fél évszázadban a gépjármû- forgalom a hatszorosára, a szén-dioxid ipari kibocsátása pedig a 8-szorosára nõtt. Száz év alatt a légkör szén-dioxid tartalma egyharmadával megemelkedett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Európa regionális klíma elõrejelzésével kapcsolatban egy nagy programba kezdett, amely várhatóan másfél-két év múlva pontosabb adatokat ad majd arról, hogy mi várható a 2010-es években. Ez nem idõjárás-elõrejelzés, hanem az áramlási rendszerek kiszámítása, az átlagértékek változására vonatkozó becslés - mondta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarország átlaghõmérséklete 1 fokkal emelkedett 30 év alatt, 1975-tõl 2004-ig, de vannak olyan régiók, Észak-nyugat, illetve Dél-kelet Magyarországon, ahol 1,3 fokkal emelkedett az átlaghõmérséklet - mondta a szakember.
(forrás: hirado.hu)
Usrin: olvastam nem olyan régen a neten (sajnos most nem találom, el kellett volna menteni) egy nagyon érdekes cikket a gleccserek olvadásáról, amit egyértelmûen összefüggésbe hoznak a globális felmelegedéssel, mint indikátor (Kilimandzsáró "hava", Alpok, Andok gleccserei, stb). azt találták, hogy a világon egyetlen régióban növekedtek a gleccserek: ez pedig Norvégia. érdekes lenne hõmérsékleti adatokat is megtudni errõl a vidékrõl (éves átlaghõmérséklet, hideg-meleg rekordok az elmult 25-50 évben, stb)
ezt a tapasztalatot egyértelmûen a Golf-áramlat (itt már helyesen Észak-atlanti áramlat) gyengülésének a számlájára írják.
ezt a tapasztalatot egyértelmûen a Golf-áramlat (itt már helyesen Észak-atlanti áramlat) gyengülésének a számlájára írják.
Nao: látom, hogy a Spitzbergák enyhesége az erõs déli áramlás eredménye, de szerintem egy melegrekordhoz az is kell, hogy az Atlanti-óceán ÉK-i részén (ahonnan az izlandi ciklon és a skandináv Ac "beszívta" az enyhe levegõt) elég meleg legyen a tengervíz. Ha valóban elkezd gyengülni a Golf, szerintem nem lesz az légáramlás, ami ennyire enyhe levegõt eljuttasson az É-i szélesség 78-79. fokára... Persze még nem vitatom, hogy a sókoncentrációk változása elkezdõdhetett, csak annyit szerettem volna írni, hogy a hatásából egyelõre semmit nem érezni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat