Még annyit tennék hozzá a "...gyengébb napfolttevékenység alatt hűvösebb a légkör.." -höz, hogy magasabb Föld átlaghő esetén magasabb a párabefogadó képesség is ugye? S ezért lesz/lehet nagyobb a légkör fizikai tényezői. Dinamikusabb feláramlások, szélsőségesebb időjárási viszonyok. (..korábban írtam már erről itt,s feszegettem a témát..)
Hiszen az alacsonyabb besugárzás a légkör felső részét érinti, de attól még odalent a szélsőségek ampitudójának mértéke nő meg. 
Jó kérdés, hogy egy kellő kondenzációs csirákat is magában hordozó emberi légszennyeződéssel, nem csak a párabefogadó képességet növeljük kondenzmagokkal, hanem üvegházhatású gázok pl. a széndioxid és mentán valamint vízgőz által és hőt tart vissza a légkör. Bár a pára itt számottevő,de a víz gyorsan kiürül a légkörből.
Akár, hogy is feszegetem gondolat menetemet, szerintem eltolt a változás.
"Normál esetben" ( emberi tevékenység nélkül ) elképzelhető, hogy lennének olyan időjárási mintázatok amik a globális hőmérséklet csökkenését jeleznék,de ez fikció.  Bár a kis jégkorszaki időszak van hozzánk a skálán közel,talán ahhoz hasonlítható. Ami most zajlik, hogy alacsonyabb a naptevékenység meg attól függ meddig tart, mert hiába ez a fajta természetes fék, ahol most tart a klíma, gyakorlatilag 'gyorsul'.

Ezt leginkább egy parittya hatáshoz tudnám hasonlítani,hogy hiába a természetes fék(Nap), a folyamatos "betáplálásnak"üvegházhatású gázok növekvő mennyiségének köszönhetően, a folyamat nem lassul, hanem mint amit gúsba kötnek, alacsonyabb légköri magasságokba zárva, kisebb pályán, nagyobb mozgási energiával bírnak. Ezért is a szélsőségek. Valamint ráerősítve a klímára(negatív visszacsatolásként) a magassági szelek gyengülése is, ami kevesebb  zonális fázist valószínűsítene és több blockosodási folyamatot. Nekem erről a lász féle klíma korszakok jutnak eszembe. vidám Anno részletezte.

Ha elég ideig kitart az alacsonyabb Naptevékenységben ez a jelenlegi időszak, sőt még erősebb formát vehet fel, az előrejelzettekhez képest is, valahol meg kell mutatkoznia globális szinten mindenképp. Mivel a csökkenéssel trendszerűen több csapadék és sarkoknál gyarapodó , terjeszkedő lehulló hóvastagságot és annak kiterjedését kell maga után vonnia. 
Ha nem akkor, bizony elszabadul(t) a klíma, s nem lesz természetes fék ami visszahúzza. Növekvő tengerszint,változó éghajlat,új időjárási mintázatok,új területek csapadékosabbá, enyhébbé válása, máshol szárazabb klíma. Több és erősebb trópusi vihar. Mérsékelt övben markánsabb ciklonok. Meg ezek a sok kis "hibridek".

Szerk. Zárszóul: Lehet (melegedés hatására) "kivirágzik" Szahara egyes északi, északnyugati területei. Csapadékosabb részekkel párhuzamosan valószínűleg teret nyerne kelet felől egyes Nyugat-Európai részek de leginkább egész Közép-Európa irányába a száraz kontinentális klíma.