Globális jelenségek
Megpróbálom saját érvelésemmel alátámasztani azt amit leírtam. Az internet világában nagyon elharapódzott( a sokszor nem kellően alátámasztott) vélemények elterjesztése különböző okokokból. A globális felmelededés veszélye, az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése szerintem valós veszély mindenki számára. A következő évtizedekre , fél évszázadra vonatkozó előrejelzések készítése nagyon sikamlós pálya.(Metnetes példával élek: az előrejelzési versenyben milyen nehéz eltalálni a következő napra esedékes meteorológiai paramétereket.) A DM féle előrejelzéseken csak mosolygunk. Hát rendkívül nehéz helyzetben vannk akik bevállalnak fél évszázadot.
Az elmúlt időszakot persze nagyon tárgyilagosan kell értékelni. Az, hogy a példa esetén a klima hogyan változott Kanadában nehéz megmondani. Az ami a véleményem szerint a jelentős fejlődést a termésátlagok növekedésében okozott(pl a műtrágya adagok emelkedés: jól mérhető) Ha valaki nem ad műtrágyát a búzára, kevesebb termése lesz. Ha kiszór 300 kg pétisót tavasszal, jelentősen emelkedik a termésátlaga. Még akkor is ha kevesebb csapadék hullik a vegetációban. Ezeket a dolgokat kisérletek tízezrei bizonyították.
Az elmúlt negyven évben ezt igen erősen ki is használták a Kanadaiak, de még a nyugat európai gazdák is .Tőkeerősek lévén sokkal több input anyagot kijuttatnak a termelt kultúrák alá, mint mi magyarok. Minket köt a nitrát rendelet is, ami plafont húz a kiszórható mennyiségek tekintetében.
Az éghajlatunk változása nagy odafigyelést igényel a gazdálkodók számára. Európában sokkal komolyabb hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, mint Amerikában. Ott a termelés zömmel iparszerű, amivel hihetetlen mennyiségű termést állítanak elő. Nem tartják be a klasszikus vetésváltás szabályait, monokultúrában termelik a kukoricát nagy területeken, forgatás nélküli talajművelést folytatnak(aminek következménye a hihetetlen tömegü glifozát felhasználás) génmanipulált vetőmagvakat használnak. Sokkal hamarabb fognak szembesűlni a talajaik pusztulásával, mint Európában.
Nem tudom sikerült-e ezzel véleményed kialakításában valami segítséget adni, úgy érzem még sok tartalék van a mezőgazdaságban, bár elég nehéz jól csinálni.
Az elmúlt időszakot persze nagyon tárgyilagosan kell értékelni. Az, hogy a példa esetén a klima hogyan változott Kanadában nehéz megmondani. Az ami a véleményem szerint a jelentős fejlődést a termésátlagok növekedésében okozott(pl a műtrágya adagok emelkedés: jól mérhető) Ha valaki nem ad műtrágyát a búzára, kevesebb termése lesz. Ha kiszór 300 kg pétisót tavasszal, jelentősen emelkedik a termésátlaga. Még akkor is ha kevesebb csapadék hullik a vegetációban. Ezeket a dolgokat kisérletek tízezrei bizonyították.
Az elmúlt negyven évben ezt igen erősen ki is használták a Kanadaiak, de még a nyugat európai gazdák is .Tőkeerősek lévén sokkal több input anyagot kijuttatnak a termelt kultúrák alá, mint mi magyarok. Minket köt a nitrát rendelet is, ami plafont húz a kiszórható mennyiségek tekintetében.
Az éghajlatunk változása nagy odafigyelést igényel a gazdálkodók számára. Európában sokkal komolyabb hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, mint Amerikában. Ott a termelés zömmel iparszerű, amivel hihetetlen mennyiségű termést állítanak elő. Nem tartják be a klasszikus vetésváltás szabályait, monokultúrában termelik a kukoricát nagy területeken, forgatás nélküli talajművelést folytatnak(aminek következménye a hihetetlen tömegü glifozát felhasználás) génmanipulált vetőmagvakat használnak. Sokkal hamarabb fognak szembesűlni a talajaik pusztulásával, mint Európában.
Nem tudom sikerült-e ezzel véleményed kialakításában valami segítséget adni, úgy érzem még sok tartalék van a mezőgazdaságban, bár elég nehéz jól csinálni.