Fizikai okot nem látok arra, hogy a köpenycsóvák elõfordulása földrajzi szélességtõl függjön, hiszen a földmag minden irányban egyformán fûti a köpenyt. Azaz szerintem elegendõen hosszú idõ alatt a földkéreg minden egyes pontjában ugyanannyi egy köpenycsóva érkezésének valószínûsége. Persze mivel az Egyenlítõ kétszer olyan hosszú, mint a 60° szélességi kör, oda ez alapján kétszer annyi köpenycsóva jut adott idõ alatt. Szóval ha így nézed, ott a cosφ.

A mi medencealjzatunkat úgy gondolom, elõször kiemelné a köpenycsóva: ez pusztán mechanikai hatás, hiszen alulról "nyomja" a feláramló anyag. Ugyanezt látjuk Izlandnál is, azért épp ott nõtt ki egy sziget az óceánközépi hátságból, mert azon a helyen egy köpenybeli feláramlás is "rásegít" a hátság mûködésére. (Az izlandi bazaltok geokémiai jellemzõi, egyes izotópok ill. ritka elemek egymáshoz viszonyított arányai is félúton vannak a tipikus óceánközépi és a tipikus hotspot-bazaltok között.) Visszatérve a Pannon-medencéhez: elõször emelkedne a kéreg, aztán a viszont a hõtöbblet alulról elkezdené vékonyítani, amitõl a felszíne izosztatikusan süllyedni kezdene, azaz mélyülne a medencénk. Ha elég erõs lenne a köpenycsóva, és elég hamar, mondjuk 5-10 millió éven belül ideérne - hiszen most már vastagodóban van az az aljzat -, akkor akár egy riftesedés is beindulhatna. Igaz, új óceán aligha lenne belõle, mert Európa és Afrika közeledése, közelebbrõl az Adriai-mikrolemez délnyugat felõl ható nyomása folytán egyre inkább kompressziós feszültségtérben vagyunk. Ennek köszönhetjük jelenlegi dombságainkat és középhegységeinket, amik helyén 5 millió éve még jobbára alföldek vagy a mostaninál sokkal lankásabb dombok terpeszkedtek. Arról, hogy a Bakony vagy a Vértes mennyivel volt lankásabb a mostaninál, és kiállhatott-e szigetként a Pannon-tóból 8-9 millió éve, épp mostanában próbálok elméletet gyártani.