Globális jelenségek
"Soha ne mond hogy soha". - James Bondos idézet.
A kőzeteken és a jégmintákon kívül milyen adatod van arról, hogy nem volt még ilyen megnövekedett CO2 hatás a légkörben? Attól hogy az ember csúnyán kifejezve Föld egy két pontján,de nem markocirkulációs szempontból kulcsfontosságú terület fölött "kikukázza" az adott kőzetrétegből vagy jégfuratból a nyers adatokat,attól még nem tudod, hogy milyen éghajlat rendszerek voltak akkor uralkodóak.
Nem beszélve a kontinensek vándorlásáról is hisz ha a CO2-t vesszük alapul, akkor jókorát kell ugorni az időben,de ha csak a jelenlegi Föld átlaghőmérsékletbe "kapaszkodunk" akkor én legutóbbi bejegyzésemben a klíma optimumra gondoltam.
Nem az emberi tényezőt vitatom. Engem a megváltozott néhány éves és évtizedes időnként beragadó markocirkulációs helyzetképek érdekelnek. Amik azért jöttek létre mert melegebb a Föld mint volt és nagyobb a párabefogadó képessége ráadásul több por, korom van a levegőben mint az emberek előtt, ami kitűnő kondenzációs alapanyag. Tehát adva van a légkörben egy jó adag hő és energia, ami szélsőséges időjárásban mutatkozik meg.
Ilyen szempontból emberi vagy természetes ok miatt magasabb a Föld átlaghő már """mindegy""", mert ebből az okozatból olyan áramlási viszonyok jönnek létre, ami hasonlóak vagy ugyanolyanok lehetnek mint korábbi korok melegebb időszakaiban. Tehát valószínűleg előrejelezhető lenne, hogy dinamikus nyugati áramlás télen gyakoribbá válása és csapadékosabb Kis-Ázsia és Mezopotám részek stb. Nem beszélve egy Észak-Afrikai területekről is. Nálunk meg enyhe tél és forró száraz nyár. Nyáron bazi extra kontinentális hatás míg télen a még kiélezettebb hőkontraszt miatt a sarkok és mérséklet övben gyakoribb, dinamikus frontok enyhe,de csapadékos tél.
A kőzeteken és a jégmintákon kívül milyen adatod van arról, hogy nem volt még ilyen megnövekedett CO2 hatás a légkörben? Attól hogy az ember csúnyán kifejezve Föld egy két pontján,de nem markocirkulációs szempontból kulcsfontosságú terület fölött "kikukázza" az adott kőzetrétegből vagy jégfuratból a nyers adatokat,attól még nem tudod, hogy milyen éghajlat rendszerek voltak akkor uralkodóak.
Nem beszélve a kontinensek vándorlásáról is hisz ha a CO2-t vesszük alapul, akkor jókorát kell ugorni az időben,de ha csak a jelenlegi Föld átlaghőmérsékletbe "kapaszkodunk" akkor én legutóbbi bejegyzésemben a klíma optimumra gondoltam.
Nem az emberi tényezőt vitatom. Engem a megváltozott néhány éves és évtizedes időnként beragadó markocirkulációs helyzetképek érdekelnek. Amik azért jöttek létre mert melegebb a Föld mint volt és nagyobb a párabefogadó képessége ráadásul több por, korom van a levegőben mint az emberek előtt, ami kitűnő kondenzációs alapanyag. Tehát adva van a légkörben egy jó adag hő és energia, ami szélsőséges időjárásban mutatkozik meg.
Ilyen szempontból emberi vagy természetes ok miatt magasabb a Föld átlaghő már """mindegy""", mert ebből az okozatból olyan áramlási viszonyok jönnek létre, ami hasonlóak vagy ugyanolyanok lehetnek mint korábbi korok melegebb időszakaiban. Tehát valószínűleg előrejelezhető lenne, hogy dinamikus nyugati áramlás télen gyakoribbá válása és csapadékosabb Kis-Ázsia és Mezopotám részek stb. Nem beszélve egy Észak-Afrikai területekről is. Nálunk meg enyhe tél és forró száraz nyár. Nyáron bazi extra kontinentális hatás míg télen a még kiélezettebb hőkontraszt miatt a sarkok és mérséklet övben gyakoribb, dinamikus frontok enyhe,de csapadékos tél.