Agrometreorológiai visszatekintő az 2017. évre:

Az tavalyi pálinkafa szezon:

Békéscsaba belterület vs. Szarvas külterület szilvafáinak egymáshoz viszonyított érési ideje:

Ugyanazon fajtájú  (Ageni), ugyanolyan erőállapotú, ugyanakkora árnyékolású, ugyanakkor ültetett, ugyanabban a metszésben részesített szilvafák csabai hőszigetben tavaly min. három héttel hamarabb értek. Ez az érés kezdetének, elejének összehasonlításából adódik, az érés végét Szarvason egy kb. 30 ezres seregély raj néhány látogatása miatt nem tudtam összehasonlítani. Gyümölcsfogyasztásuk kb. 10 kg/perc volt  5 fámon. összesítve. 

Vilmoskörték, sajnos békéscsabai kontroll minta nincs:

Az előző évhez képest a Vilmos a szarvasi külterületen idén kb. egy hónappal később érett le. Még szeptember legvégén is volt még néhány a fákon, Tavaly aug. 25-én már egy sem.Okok: Az április vége, május eleje időjárása meglehetősen hideg volt.A külterület - belterület hősziget összehasonlítása: Munkanapi szinten autózok Szarvas  belterület Békéscsaba belterület között reggel kb. 5 h 30-kor elindulva. Szarvas külterületet elérve általában kb. 2 °C-ot, ritkán 3 °C-ot csökken az autó külső hőmérőjének mutatott értéke,  Békéscsaba belterületet elérve visszaáll a szarvasi értékre, nagy ritkán e fölé 1 °C-kal. Egy bizonyos minimum(?), átlag(?), maximum(?) napi hőmérséklet alatt az adott nap nem számít a tenyészidőszakba. Hiába követte a hűvösebb tavaszt a viszonylag száraz, napsütéses nyár, nem érte utol magát a növény. Ezek szerint nem első sorban a NAPTÁRI tenyészidőszak hőösszege, vagy napsütéses óráinak száma a meghatározó. Egy bizonyos napi középhőmérséklet(?), minimum hőmérséklet(?) alatt az adott nap nem számít bele a tenyészidőszakba. Hiába volt felénk a nyár az átlagosnál szárazabb, napsütésesebb, a fák nem tudták utolérni magukat. Ennyit jelent a belterület - külterület hőmérséklet különbsége.

Egy másik zöldségiológia, személyes használatra való konyhakert: A március végi 20 °C feletti hőmérséklet miatt kockáztattam, elültettem a dughagymákat: makói vörös- ill. lila sonkahagymát. A szakirodalom szerint meg kellett volna várnom legalábbis az április közepét-végét. A hőkezelt és emiatt fel nem magzó, nem "bördősödő" dughagymák megfáztak, a hőkezelés hatását vesztette. A lila sonkahagyma kb. fele felmagzott, a makói fajtájú vöröshagyma kb. negyede. Olyan hatalmas kár nem ért: zöldhagymaként elfogyasztottuk. A zölségiológiai időjárás reanalízist figyelembe véve semmi kárt nem okozott a korai hagyma duggatásom: Még május elejei, szakirodalom szerint  elkésett duggatás esetén is simán megfázott volna és felmagzott volna az elültetett dughagymám.