Pedig az a szomorú hír, hogy általában ilyen egyszerűnek tűnő kérdésekre sosincs egyértelmű, a "lehet" meg túl sok színvonalat nem hordoz...
Még itt a MetNet-en is jó kezdőforrásokat találsz: Link (rengeteg utalással az éghajlatra és a sarki jégre is). Nagyon gyors google-kereséssel már egy met.hu-s cikk is szolgál információkkal: Link
A sarki jégre mekkora hatással volt? Sajna nem egyszerű kérdés szerintem, itt egy forrás: Link Link Ezek szerint nem nagyon csökkent olyan mélységek közelébe sem, mint most. De ahogy lenni szokott, a szkeptikusok azt bizonygatják, hogy sokkal kevesebb is lehetett, csak erre egyelőre cikket nem találtam (cikk: rendes színvonalas szakmai cikk, nem 10-30 bekezdés egy wordpresses oldalon, ahol a többi hír színvonala és igazságtartalma szintén hasonlóan közepes), persze ilyen alacsonyabb színvonalú írást sokat találtam (minden oldalról).

Szóval a kérdésben arra a részre, hogy "lehet-e rekonstruálni" a válasz szerintem igen, lehet rekonstruálni. A módszerek főleg grönlandi minták, biomarkerek (pl. IP25), amit tengerjégben jelen lévő algák állítanak elő (ha van tengerjég ugye), stb. de ezek a rekonstruált adatok egyáltalán nem teljesek, ránézésre messze nem pontosak és főleg nem egyszerű gyors és könnyed konklúziót vonni belőlük.

Az én fő problémám pedig (mint mindig) az, hogy biztos, hogy volt ennyire gyors változás régen, mint most? Biztos, hogy most antropogén hatás nélkül is ilyen gyors változás következne be pont ilyen irányba, pont így? Ha ezekre nincs biztos válasz, akkor én nem lennék nyugodt semmilyen körülmények között, hogy "á itt minden rendben, mert volt már ilyen". Persze, ha ezen kérdéseimre van valakinek válasza, magában ne tartsa! (Ez most nem Neked szól, Pali.)