A köpenycsóvák mûködése konvektív folyamat, a hõszállításuk gyakorlatilag konvektív módon zajlik addig, amíg el nem érik a szilárd litoszférát. Ott természetesen már hõvezetéssel megy tovább az energia, legalábbis ahol épp nem mûködik egy vulkán, vagy nincs vízzel telített, összefüggõ pórusrendszer (utóbbi esetben az áramló pórusvíz megint csak konvektív hõtranszfert tud indítani a felsõ néhány km-ben).

Persze a köpenyben eközben zajlik konduktív (vezetéses) hõtranszfer is, de ez nagyjából gömbszimmetrikusan megy a magtól kifelé. A köpenycsóvák ehhez viszonyított hõszállítási többlete az, amit már a konvekció ad. Sajnos számokat nem tudok mondani arról, hogyan aránylik egymáshoz a kettõ mértéke - ez nekem minden, csak nem triviális, de alkalomadtán utánanézek.
nevet

A 150 fokos aljzathõmérsékletet hogyan értetted? Ilyen értéket ma Magyarországon 2,5-3 km mélységben lehet mérni, ez viszont még nagyon messze van a litoszféra aljától (ahol ennél jó pár száz fokkal melegebb van). Mindenesetre úgy gondolom, a litoszféra aljának hõmérséklete többé-kevésbé állandó maradna egy köpenycsóva érkezésekor is, csak épp a határ helyzete kezdene felfelé jönni a litoszféra további vékonyodása hatására.

Hogy ehhez mennyi idõre lenne szükség? Ha jól tudom, az az idõ, amíg a csóva a mag-köpeny határról eljut a litoszféra aljáig, millió, de inkább tízmillió években mérhetõ. A litoszféra kivékonyítása, a vulkanizmus beindulása viszont ezután már pár tízezer, maximum pár százezer év alatt megtörténik - aztán a csóva erõsségétõl, az utánpótlás mértékétõl függ, hogy meddig folytatódik.