Globális jelenségek
A havazás biogén katalizátorai
„Az időjárás motorja az energiaáramlás” – és ebben az energia-forgalomban a felhőkben lezajló halmazállapot-átalakulások, irdatlan energiákat képesek tárolni, szállítani: ezt Ti jól tudjátok. A halmazállapot-váltás katalizátorai a kondenzációs magok: két fajtájuk a CCN (Cloud Condensation Nuclei, ködképző magok) és az IFN, új nevén INP (Ice Nucleating Particles, jég/hókristály képző magok). Egyre többet tudunk meg ezeknek a kondenzációs magoknak biogén eredetéről. A CCN javarészt ammóniumszulfát aeroszol, és a komponenseit (ammónia és DMS) kibocsátó korallok (Hopkins 2016), algák (McCoy 2015), őket tápláló baktériumok működése a tengerek, szikesek és brakkvizek jó bio-diverzitásához kötött. A ködképző magok megfelelő kínálata szükséges a stabil felhőtakaró (stratus) kialakulásához. A stabil felhők visszaverik a beérkező napsugárzás jó részét, éjjel gátolják a talaj kisugárzását, mérséklik a napi hőingást. Ami bennünket éltet: a csapadékot messzire beszállítják a szárazföldek fölé, lehetővé teszik a felhőképződést a kontinensek belsejében is. Mérsékelt éghajlatunk szelíd természete, és a hófelhők megérkezése is, a CCN kínálattól függ.
A hókristály-képződés, katalizátor molekulákon sokkal enyhébb hőmérsékleten végbemegy (-40°C vs. -10 illetve -5 °C). Nagyon sok biogén INP-t ismerünk (összefoglaló 1996-ból: Szyrmer W, Zawadzki I, Bull. Am. Meteorol. Soc.78: 209-221 ) és egyre többről derül ki jó aktivitásuk. Szép cikkeket írtak a zuzmókról (-7,2 °C, Moffett 2015, Lindbergia 38: 39-43), rozsdagombák spóráiról (-25°C) Kanadában (Haga D. 2013, J. Geophys. Res. Atm. doi:10.1002/jgrd.50556.2013 ) és melegebb égövön (-10 °C fölött), (Morris CE 2013). A spórák INP aktivitásáért egy poliszacharid lehet a felelős (Morris CE 2013 Atmos. Chem. Phys., doi: 10.5194/acp-13-4223-2013 ). Az is kiderült, hogy a talajszemcsék csak akkor képesek INP-ként működni (Conen F, Yakutin V. 2018 Link ha biogén molekulák kötődnek a felszínükön, amelyek gomba-fonalakból származnak! Ezek a molekulák vízoldékonyak, a hifákról lemosódnak. A hókristály-képző molekulák szerkezetéről szép összefoglalót írt Kanji ZA és mtsai (2017): Overview of Ice Nucleating Particles. Meteor.Monogr. (2017) 58: 1.1–1.33.
Link
Link
A hó áldott takaró a vetéseken, de a zúzmara-képződés látens hője is védelmet jelent, segít a mélyebb talajrétegek (vagy növényi szövetek) melegen tartásában. Jó Hóesés-lesést mindenkinek!
„Az időjárás motorja az energiaáramlás” – és ebben az energia-forgalomban a felhőkben lezajló halmazállapot-átalakulások, irdatlan energiákat képesek tárolni, szállítani: ezt Ti jól tudjátok. A halmazállapot-váltás katalizátorai a kondenzációs magok: két fajtájuk a CCN (Cloud Condensation Nuclei, ködképző magok) és az IFN, új nevén INP (Ice Nucleating Particles, jég/hókristály képző magok). Egyre többet tudunk meg ezeknek a kondenzációs magoknak biogén eredetéről. A CCN javarészt ammóniumszulfát aeroszol, és a komponenseit (ammónia és DMS) kibocsátó korallok (Hopkins 2016), algák (McCoy 2015), őket tápláló baktériumok működése a tengerek, szikesek és brakkvizek jó bio-diverzitásához kötött. A ködképző magok megfelelő kínálata szükséges a stabil felhőtakaró (stratus) kialakulásához. A stabil felhők visszaverik a beérkező napsugárzás jó részét, éjjel gátolják a talaj kisugárzását, mérséklik a napi hőingást. Ami bennünket éltet: a csapadékot messzire beszállítják a szárazföldek fölé, lehetővé teszik a felhőképződést a kontinensek belsejében is. Mérsékelt éghajlatunk szelíd természete, és a hófelhők megérkezése is, a CCN kínálattól függ.
A hókristály-képződés, katalizátor molekulákon sokkal enyhébb hőmérsékleten végbemegy (-40°C vs. -10 illetve -5 °C). Nagyon sok biogén INP-t ismerünk (összefoglaló 1996-ból: Szyrmer W, Zawadzki I, Bull. Am. Meteorol. Soc.78: 209-221 ) és egyre többről derül ki jó aktivitásuk. Szép cikkeket írtak a zuzmókról (-7,2 °C, Moffett 2015, Lindbergia 38: 39-43), rozsdagombák spóráiról (-25°C) Kanadában (Haga D. 2013, J. Geophys. Res. Atm. doi:10.1002/jgrd.50556.2013 ) és melegebb égövön (-10 °C fölött), (Morris CE 2013). A spórák INP aktivitásáért egy poliszacharid lehet a felelős (Morris CE 2013 Atmos. Chem. Phys., doi: 10.5194/acp-13-4223-2013 ). Az is kiderült, hogy a talajszemcsék csak akkor képesek INP-ként működni (Conen F, Yakutin V. 2018 Link ha biogén molekulák kötődnek a felszínükön, amelyek gomba-fonalakból származnak! Ezek a molekulák vízoldékonyak, a hifákról lemosódnak. A hókristály-képző molekulák szerkezetéről szép összefoglalót írt Kanji ZA és mtsai (2017): Overview of Ice Nucleating Particles. Meteor.Monogr. (2017) 58: 1.1–1.33.
Link
Link
A hó áldott takaró a vetéseken, de a zúzmara-képződés látens hője is védelmet jelent, segít a mélyebb talajrétegek (vagy növényi szövetek) melegen tartásában. Jó Hóesés-lesést mindenkinek!