Agrometeorológia
Csak a levelek hónaljából nőhetnek hajtások, ugyanis máshol nincsenek rügyek.
Elágazó vesszők túltrágyázás hatására: Málnánál tapasztaltam gyerekkoromban, kb. 50 éve. Szedernél csonkázás hatására két éve akkor, amikor a kerítésen átbújt azéves vesszőt a szomszéd fűnyírással megbízott majma kb. 1 m-nél csonkolta. Kb. 15 másodperces többletmunka helyett (megáll a géppel, a vesszőt bedugja a drótkerítés szemei közé és folytatja a fűnyírást) helyett ment egyenesen és darált.
Ha az előző évben a túl sok termő vessző miatt nem fejlődtek elegendő számban és hosszban sarjak, tehát nincsenek termő vesszők, a növény az összes energiáját az új sarjakba nyomja, ha a darabszám kevés, elágazással növeli a lombfelületet, indahosszt.
Van hatása a zöldmetszésnek a következő évi termésre. Lehetőleg ne nyúlj bele a gyökérzet - lomb - termés egyensúlyba szakértelem nélkül semmilyen növénynél, a vegetációs időszakban zöldmetszést végezve pláne ne. Ha pl. júliusban csonkolod a következő évben szükséges hosszra a vesszőket, azok kihajtanak, energiát vonva el a tőtől. Lehet, hogy erre a következő évben kevesebb, vagy gyengébb új hajtással reagál. Egyedül a tavaly túlnőtt és az idén időben vissza nem metszett termő vesszőt csonkolhatod negatív hatás nélkül olyan hossznál, amelyen túl már láthatóan senyved, gyengék az oldalhajtások, virágok, termés. Ezzel tápanyagot és főleg vizet terelhetsz át a növény egyéb részei számára.
A szederrel az a jó, hogy szinte elpusztíthatatlan, akárhogy cseszed el a gondozását, két év alatt kiheveri. A fő, hogy időben elég vizet kapjon. Egy tüskétlennek vásárolt, de életveszélyes tüskéket növesztő tövet évek óta semmilyen gyomirtóval nem tudok véglegesen kipusztítani. A glialkára alig reagál, a búzára kifejlesztett, de a pázsitra használt, a kétszikűeket pusztító kombó lázszólag megöli, de a következő évben újra meg újra kihajt olykor egy-két méterre az eredeti tőtől. Miért nem ásom ki? A talaj erősen szikes agyagos öntéstalaj, kb. mint a hortobágyi szik. Nedvesen kenhető, szárazon flexelhető. Ássa fel az, akinek két anyja van.
Elágazó vesszők túltrágyázás hatására: Málnánál tapasztaltam gyerekkoromban, kb. 50 éve. Szedernél csonkázás hatására két éve akkor, amikor a kerítésen átbújt azéves vesszőt a szomszéd fűnyírással megbízott majma kb. 1 m-nél csonkolta. Kb. 15 másodperces többletmunka helyett (megáll a géppel, a vesszőt bedugja a drótkerítés szemei közé és folytatja a fűnyírást) helyett ment egyenesen és darált.
Ha az előző évben a túl sok termő vessző miatt nem fejlődtek elegendő számban és hosszban sarjak, tehát nincsenek termő vesszők, a növény az összes energiáját az új sarjakba nyomja, ha a darabszám kevés, elágazással növeli a lombfelületet, indahosszt.
Van hatása a zöldmetszésnek a következő évi termésre. Lehetőleg ne nyúlj bele a gyökérzet - lomb - termés egyensúlyba szakértelem nélkül semmilyen növénynél, a vegetációs időszakban zöldmetszést végezve pláne ne. Ha pl. júliusban csonkolod a következő évben szükséges hosszra a vesszőket, azok kihajtanak, energiát vonva el a tőtől. Lehet, hogy erre a következő évben kevesebb, vagy gyengébb új hajtással reagál. Egyedül a tavaly túlnőtt és az idén időben vissza nem metszett termő vesszőt csonkolhatod negatív hatás nélkül olyan hossznál, amelyen túl már láthatóan senyved, gyengék az oldalhajtások, virágok, termés. Ezzel tápanyagot és főleg vizet terelhetsz át a növény egyéb részei számára.
A szederrel az a jó, hogy szinte elpusztíthatatlan, akárhogy cseszed el a gondozását, két év alatt kiheveri. A fő, hogy időben elég vizet kapjon. Egy tüskétlennek vásárolt, de életveszélyes tüskéket növesztő tövet évek óta semmilyen gyomirtóval nem tudok véglegesen kipusztítani. A glialkára alig reagál, a búzára kifejlesztett, de a pázsitra használt, a kétszikűeket pusztító kombó lázszólag megöli, de a következő évben újra meg újra kihajt olykor egy-két méterre az eredeti tőtől. Miért nem ásom ki? A talaj erősen szikes agyagos öntéstalaj, kb. mint a hortobágyi szik. Nedvesen kenhető, szárazon flexelhető. Ássa fel az, akinek két anyja van.