Elnézve a linkelt térképedet  teljesen érthető gyakori időjárás mintázat figyelhető meg, aminek tavasszal, ősszel és nyáron van érdemi hatása. Télen bonyolódik a helyzet, ugyanis akkor bejátszik az Északi-Sarki hidegbázis mérete, súlya és pontos elhelyezkedése. 

Az általam régebben  sokat emlegetett távkapcsolati alapon az ok és okozat egymással karöltve jár. 
 Link 
Izlandtól délre jobbára alacsony nyomású légköri képződmény figyelhető meg, ami kihat az Atlanti-óceáni térség hőmérsékletére. A ciklon hajlam az adott térségben előoldalán meleg levegő szállít dny felől ami nyilván keletebbre egy Ac foglal helyett vagy magasnyomású gerinc. Ilyen mintázatokat szerintem lazán lelehet vonni az év legnagyobb részében. - ez az okozat.
Az ok ennél bonyolultabb, mivel a sok-sok ok pontos súlyát részlegesen vagy alig ismerjük.
( Mennyire tettük már tönkre ezt a bolygót vagy csak szimpla természetes több ezeréves klímakorszak zajlik.
Holocén optimum: Link )

Mai trendeknél maradva a Golf - áramlat relatív gyengesége, s ezzel a hőszállítási ciklus rövidülése, korábbi visszafordulás. Ez kihathat az óceáni hőmérsékletek alakulására is a sótartalom végett is. ( A sós víz több hőt tárol tudomásom szerint mint az édes víz. (Javíts/javítsatok ki ha tévedek.)
A sósabb víz lassan melegszik fel, de több hőt tárol, ellenben a kevésbé sósabb víz elméletileg sokkal nagyobb amplitúdójú hőmozgásokat képes generálni (az előzőnél).
Így adva van a kérdés, hogy a hőszállítási ciklus rövidülésével balról-jobb felé haladva mit láthatunk a légkör esetén az óceán felett?

A ciklus rövidülésével, a sósabb víz hamarabbi lesüllyedésével, a fenti tengervíz réteg kevésbé sósabb közeg hamar lehűl. Erre "ráfejel" a természetes 'kifolyó' a Labrador hideg áramlás. Mivel hidegebb a víz felület fentebb hőt von el az alsó légköriből igy elvileg Ac hajlam tud lenni valószínűleg  Újfullandi félszigetnél vagy a ciklonok hátoldalán lezúduló hidegöblités "elfelejt" felhígulni, hisz alulról nem igen van minek párolognia. Ettől keletebbre a beragadt izlandi csigagyár és délebbre beragadt teknők korbácsolják a tengert és a légköri időjárást, még keletebbre pedig anticiklonok teszik melegebbé az időjárását.
A térítői övből, az óceánról és Afrikai kontinensről becsordogáló meleg pumpa  biztosítja a meleget, de az elmúlt években tanúi lehettünk olyan mintázatoknak is, hogy Kelet- és Délkelet -Európai beragadt vagy lefűződő sekély teknők és alacsony nyomású rendszerek az Arab tábla felől és belső Ázsiából pumpálták át a meleget Oroszországba, majd szépen lassacskán nyugatabbra is, ugyanis hiánycikk lett a tajgán a dinamikus nyugati áramlás.
A nyugati drifftet pedig nem csak a Nap által "rángatott" magassági szelek, hanem az alulról érkezők és a legalsóbb légkör szelei, az északi sarkvidék hideg bázisának léte- és nem léte se mindegy hogyan alakul vagy áll. 

Tehát okozat, amit te linkeltél Nanó.
De az okokat lehetne boncolgatni tovább. 


---
Vegyük csak a tengeráramlásokat. Mennyi féle hőáram van ki és le áramlási pontok. ( Erre lassul a Golf? Nyilván alulról több édesebb olvadék víz került a hőszállítási rendszerbe, aminek hatására kevésbé sósabb víz indul meg Európa és Izand felé, viszont hamarabb is kezd sülyedésnek indulni. Ráadásul ez még összetettebb mert óceáni mélységi rétegenként eltérő milyen gyorsan és milyen sótartalom mellett áramlik a tengervíz. 
De elég egy googles random térképre nézni és már elveszem én is a fonalat. Link 
( vidámVagy ha lepéldázzuk mi történik, ha Nándi sós tyúkhús levesébe egy pohár jéghideg vizet öntünk a lábas szélei mentén? Fogunk e hőáramlástól hajtva kis apró zsírfoltokat látni? Vagy éppen lelassul a ciklus előbb, majd egyes helyeken a széleken zsírpacák kezdenek e el hízni? Valószínűleg a hőcsere kiegyenlítődésre törekszik, ha pedig ez nem lehetséges új áramlási rendszer áll be, amit megkerülhetetlen módon egyedül a sarki fél éves nappal és éjszaka tud generálni  tengerjég növekedés és fogyás tekintetében. Igy hiába az emberi tevékenység, azért a pályadőlés nem fog megváltozni, még ha sz..rá is melegítjük ezt a bolygót. ) 

szerk. helyesbítek a pályadőlésnek is van azt hiszem valamit 30 ezer éves ciklusa de lehet keverem a Föld-Nap távolságának változásával az meg pár százezer éves történet. nyelvnyujtas Vagy a kettő fordítva van?  Egyszer tényleg belinkelhetné nekem valaki képen és akkor lementem magamnak ejnye..nevet