Sajnos erre a problémára az emberiség kezében nincs megoldás, ezt a vezetők is tudják, ezért alszanak az előadások alatt. A problémára a megoldás tőlünk és a tudományunktól függetlenül fog jönni, a kérdés csak az hogy a középtávoli, vagy a közeljövőben.
Az emberiség az állatvilágból a gondolkodásával emelkedett ki. A természet alaptörvényét - az egyik élőlény csak a másik kárára tud létezni - azonban nem tudja felülírni. Ezért lett a világrend először a helyi szinten létező (hordák), majd a falusi, városi, országos és végül a globális kapitalizmus. Ennek célja a rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználásával a minél gyorsabb növekedés elérése. Ez a gazdasági növekedés vezetett végül a népességrobbanáshoz is. Az állatvilágban is találunk erre példákat, mikor a kedvező külső feltételek hatására robbanásszerűen elszaporodik egy-egy állatfajta (egérinvázió, sáskajárás, vagy amikor mindent ellepnek a gombák).
Legyünk optimisták és tételezzük fel, hogy a tudomány fejlődésének a segítségével sikerül helyrebillenteni a dolgokat, megáll a globális felmelegedés, megszűnik a környezetszennyezés. Azaz újra kedvezőbb életfeltételeket sikerül biztosítani az emberi populáció szánára. Mihez fog ez vezetni? Újabb népességrobbanáshoz. Nem tíz milliárd, hanem 100 milliárd ember lesz. És innentől kezdenek majd újra romlani az életfeltételek, kezdődik a kör újra elölről.
Hosszútávú megoldást kizárólag a népesség csökkenése és a fogyasztás visszafogása jelentene. Ez viszont a belénk kódolt genetika program miatt önként nem fog bekövetkezni, csakis valamilyen külső kényszerítő erő hatására, ami éppen most is fenyeget minket a környezetszennyezés és a klímaváltozás képében.