Globális jelenségek

Szóval az utóbbi években főleg az öszi időszakban már érezhetően nagyobb anomáliák voltak az Észak-Atlantin, idénre viszont tényleg elszabadultak a dolgok.

Itt két dolog jöhet szóba, amit az áprilisi hsz-emben írtam, a hosszú La Nina inkább gyengítette a nyugatias áramlásokat, kevesebb párolgással járt, majd ez hirtelen kezdett El Nino fázisba váltani. A másik a hajók üzemanyagának kéntartalom csökkentése 2020-tól. Az utóbbiról nagy vita van egyébként a kutatók közt, hogy valójában mekkora lehet a hatása.

Az elmúlt hetek-hónapok anomáliái pedig még érdekesebbek. Az utóbbi napokban különösen az Afrika-Karib térség közti területen szaladt meg az SST, de Európától nyugatra is. A trópusi térségben történtek a gyengébb passzátszelek számlájára írhatók, ezzel együtt Afrika felől sokkal kevesebb szaharai por fut ki az óceán fölé, pont részben a hurrikánok fejlődésében fontos Main Development Regio-ban.

Ez főleg májustól, de még inkább az utóbbi dekádban volt látványos, csökkentve a visszavert napsugárzás mennyiségét, a szulfátaeroszolok meg a kéncsökkentés miatt eleve kevésbé lehetnek jelen. Ezekről szép bejegyzéseket, elemzéseket lehet olvasni itt-ott.
Saját magam a passzát szelek gyengülésének próbáltam utána nézni, meg a Hunga-Tonga által kilőtt víztartalomnak. A passzátszelek gyengülése lehet El Nino távkapcsolati hatás is részben, de valamikor márciustól lett látványos pl. az MDR térségében, a 10.-20. szélességi fokok közt.
Itt akár az SSW márciusra megjelenő hatását is fel lehet vetni, de ami még látványosabb az az egyenlítői hullámok hatása. Aminek fontos szerepe van az El Nino fejlődésénél is. Márciusban ezen belül a Madden-Julian Oszcillációnak (MJO) volt a nyugati féltekén egy majdnem rekorderős áthaladása. Az dobta meg elsőként az SST anomáliát (fekete kontúrokkal az MJO analízise a kép jobb oldalán, március közepén).

Azóta pedig sorozatosan térnek vissza a nyugatias szélanomáliák, vagyis a gyengébb passzátszelek.

Júniusban eddig szép passzátszél gyengülés volt megfigyelhető, pont ezzel egyött lőttek ki az anomáliák (alsó kép) a szaharai por hiánya mellett, MJO behatásként analizálták ezt is egyébként a fekete kontúr alapján, bár ennek talán nincs most akkora jelentősége.


.

A Hunga-Tonga vize most tavasszal pedig teljesen szétterült az északi félteke felett.

Elképzelhető bizonyos adatok alapján, hogy látszik is a hűtő hatás 20 hPa környékén az északi mérsékelt öv felett, pont ahol a pirossal színezett "vízcsóva" elhelyezkedik. (most már nincs poláris örvény hatás, szóval jobban feltételezhető, hogy a vízjég hatását látjuk.

Zölddel bekarikáztam, hogy ez tényleg rekordközeli alacsony hőmérséketeket jelent. A májusi 30 hPa hőmérsélet havi átlagban is alacsony volt. A következő napokban valóban rekordalacsony lehet. Ezekből feltételezhető egy átlagos melegítő hatás már a mi féltekénken is a felszínen.

Valószínűleg azért lassan elkezd csökkenni az anomália nagysága, de ki tudja, elég furcsa a helyzet. Közben az El Nino szépen fejlődik, közepesen erős esemény minimum várható. Az MJO-hoz is kapcsolódóan most egy ideig megint erősebbek a Csendesen a passzátszelek, épp átmeneti visszaesés van a vízhőmérsékletben a felszínen, de kb. a hónap végétől újra emelkedésre számítanék.