Az orbitális mechanika szinte mindig ellentétes az intuíciókkal.

Becsapós a dolog. Mégpedig azért mert a 200km az úgynevezett Perigeum azaz Földközelpont. Erősen elnyújtott pályán a Földtávol pont igen messze van. (Ez egy igen nagy energiájú pálya.) A fizika úgy működik, míg el nem égeti a kinetikus energia nagy részét az atmoszférikus surlódás (egy bizonyos érték alá kell csökkennie), addig nem fog leesni. Ez ha számszerűleg megnézzük úgy történik, hogy az orbitális mechanikában a periapszison való fékeződés kizárólag az apoapszisnál tapasztalható helyzeti energiára van hatással: azaz egészen addig szinte alig változik a 200km-es pályaközelpont míg a pályatávolponton is el nem kezd erősen mérhető lenni az atmoszféra fékező hatása. Most még a távolpont viszonylag gyorsan esik mert nagy sebességgel esik be a közelpontra a nagy energiájú pálya miatt (közegellenállás négyzetesen arányos a sebességgel), de ahogy közelebb kerül a fékezés is csökken. Nagyon sokat számít majd az ionoszféra állapota, mivel többnyire az ott rohangászó ionok fékezik alacsony föld körüli pályán az űreszközöket. (Egyes helyzetek között akár nagyságrendbeli különbség is lehet az ionoszféra fékező hatása között! - A Skylab-et is ezért vesztette el az USA mert hirtelen lassult le). Nincs ember aki megtudja mondani mikor fog leesni, sokszor még aznap sem biztos.. (sok keringés van addig és az apszispontok csökkenése egy fordított exponenciális függvény, mondjuk 3000 keringést megcsinál csökken 100km-t majd a 3001-ben még 100km-t és már le is esett..)