Az előző helyen ahol laktunk, sosem permeteztem semmivel. 3 nyár után a fák olyan egészségesek voltak, hogy ihajj. A kajszi makulátlan, de még az alma is hozott egy rakás, csak néhol kukacos termést.
Létezik immunrendszere a növényeknek is, csak hagyni kell(ene) kibontakozni. 
NYILVÁN nem az ebből élőkre célzok, ők ezt nem engedhetik meg maguknak. De kiskertekben szerintem tökéletesen fölösleges a vegyészkedés, és bár lehet, hogy a teljes elhagyásával 1-2 fa nem fogja bírni egyáltalán, de ami megmarad, és megerősödik, abból rengeteg öröm származik.
Ilyen volt előző helyen a kajszink: roskadozó fa, tökéletesen egészséges levelek, ágak, termés. Vagy ilyen a füge.
Vagy egy példa szüleimtől: kivágtak egy nagyra nőtt egykori karácsonyfából kiültetett fenyőt. 2 évre rá megjelent a töve környékén -kb. a semmiből! - egy olyan hihetetlen életerős málna, ami évente 1-2 méteres hajtásokat hoz, azonnal terem, folytontermő májustól októberig, nagyon jó ízű, és iszonyú invazív - vagy 8-10 nm2-en jelentek meg idén friss hajtások mindenholk körülötte, amik úgy nőnek, mintha húznák őket.
Szóval hagyni kell a kertnek kibontakoztatni a saját képességeit - adottságait nevet
Itt Érden nem sok minden szereti ezt a tömény mészkőszikla talajt, alig 10-50 centis humusszal a tetején, de ami igen (füge, mandula), az nagyon! Az előző helyen ültetett mandulákat első évben majdnem kinyírtam, de másodikban már teremtek, a harmadikban meg iszonyú hatalmas méretű terméseket hoztak. Levéltetű csontig zabálta a friss hajtásokat? Kit érdekel, hoztak második körben még szebbeket! A fülbemászók meg beköltöztek a kertbe, és felzabálták az összes tetvet. Böff vidám