Kedves László!

Köszönöm válaszod!


A növényzet árnyékoló hatása bennem is felmerült (és itt már kicsit áttértünk az állományklíma tárgykörébe), de pl. ritka térállású, alacsony egynyári gyomnövényeken sem tapasztaltam fagykárt.
Szerintem az, hogy egy növény a leveleivel igyekszik magát védeni, csak egy lehetséges alternatíva a sok közül. Hisz számtalan biokémiai folyamat zajlik egy növényen belül, és tucatnyi gén felel a növényt ért stresszhatások csökkentésében, agy egy növény egész másképp reagálhat a fagypont körüli hőmérsékletre, mint egy hőmérő. Viszont persze az is igaz, hogy növényből nem készíthetünk hőmérőt, valamivel pedig mérni kell.
Az OMSZ-nál úgy tudom, technikai okok miatt tértek át a fűszinti hőmérséklet mérésére, hiszen analóg eszközt nem lehet az adatgyűjtőhöz kapcsolni. Az árnyékoló alkalmazásával viszont az adatsor megszakadt, hiszen az árnyékoló alatt mért adatokat nem lehet összevetni a korábban évtizedekig árnyékolás nélkül mértekkel.
Bár az elektronikus mérőszonda nem zárja ki az árnyékolás nélküli mérést, pl. az osztrákok talaj közelében nem tesznek árnyékolót:
Link

Tehát még nemzetközi szinten sem egységes ennek a mérése.
Kicsit kutakodtam, az észrevételem nem egyedi, jó pár éve elég komoly vita alakult ki a témában:

Link

Azt sajnálom, ebben a témában nem nagyon végeztek kutatásokat, nem születtek publikációk. A mostani Légkör újságok matematikai egyenletekkel vannak tele, míg, ha megnézzük pl. a 60-as éveket, rengeteg gyakorlati tudnivalóról olvasni bennük.
Lehet, hogy jövőre beállítok egy, több növényből álló kísérletet...