Kedves válaszoló!
Megértem az aggályait, a mostani világrendben, évtizedre bontott történésekben, (beleértve az emberekre épp most veszélyes vírustámadást.)
Már most én  egy nyugdíjas, nem éppen trotty ember vagyok. A saját összeszedett életciklusomból merítettem pár példát, és ez nem minden embernek elfogadható. 
A mérgek- vegyszerek tekintetében;  csak bizonyos előírt dózisra értem a permetezés mérgességét, tehát nem öntök dupla tripla vegyszert a permetelőbe, nem állok szembe a széllel, és nyelem le a permetet. ( isteni érzés-szaglás amikor a motoros permetező kipufogó gáza és a permet illat anyaga megcsapja az orromat.) Régen csak napszemüvegem volt, semmi maszk.
Ez egy életstílus, amit megszoktam, és jó érzéssel tölt el, mint az is, ha befejeztem a napi permetet. ( sőt, menet közben, és utána védőitalként egy két üveg kőbányait lekupakoltam a permetező állvány mellett, hagy hűljön a gép. laza És aztán másnap enyhe izomláz pár óráig, de mükszik a térdem- kezem, jól vagyok.
Természetesen elfogadom, és tisztelem a saját felfogást másoktól, tehát a vegyszer mentes élet módot, a csendes tevést, kapa-kasza csendes suttyogását.
vidám( a zöld szín mellőzését, a föld szín-  s.szürke gyomlált térköz - kedvelését)nevet