Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A bükki viharokról.
Kicsit megkésve reagálnék a Bánkút környéki pusztító viharra.
Csak több nap után értesültem az eseményrõl és bevallom még nem jártam azóta a helyszínen.
Viszont nagyon jól ismerem a környéket. És el kell mondanom a hasonló erdõtarolás egyáltalán nem ritka esemény arrafelé.
Most számtalan helyet tudnék felsorolni, ahol történt már hasonló.
Ami viszont közös bennük, hogy szinte kizárólag a Bükkfennsík északi pereme mentén, északi hegyoldalakon fordul elõ hasonló.
Többek között Kerekrobi által jelzet két terület közelében is.
A sípályáktól keletre, a Borovnyák tetõ oldalában, valamint a Farkasnyaki helyszínnek közvetlen szomszédságában is.
Úgy gondolom, ezért egyáltalán nem elhanyagolható a domborzat szerepe.
Bár igaz, én inkább ebddig a kora-tavaszi havas-jeges-szeles hidegbetöréseket okoltam, ez meg egy dél felöl érkezõ szupercella. (Ami elég szokványos pályát írt le a Bükkfennsík nyugati peremén.)
Valaki vizsgálta már a szupercellák viselkedését hasonló domborzati viszonyok közt? Mikor mondjuk a felhõalap egy részébe belenyúlnak a hegyek? Ráadásul egy fennsík! Ilyenkor novemberben már igen alacsonyan kúsznak a felhõk.
Talán épp a szokotlan novemberi idõpont, és az ezzel járó alacsony felhõalap, ami különlegessé tette ezt a szupercellát.
Kicsit megkésve reagálnék a Bánkút környéki pusztító viharra.
Csak több nap után értesültem az eseményrõl és bevallom még nem jártam azóta a helyszínen.
Viszont nagyon jól ismerem a környéket. És el kell mondanom a hasonló erdõtarolás egyáltalán nem ritka esemény arrafelé.
Most számtalan helyet tudnék felsorolni, ahol történt már hasonló.
Ami viszont közös bennük, hogy szinte kizárólag a Bükkfennsík északi pereme mentén, északi hegyoldalakon fordul elõ hasonló.
Többek között Kerekrobi által jelzet két terület közelében is.
A sípályáktól keletre, a Borovnyák tetõ oldalában, valamint a Farkasnyaki helyszínnek közvetlen szomszédságában is.
Úgy gondolom, ezért egyáltalán nem elhanyagolható a domborzat szerepe.
Bár igaz, én inkább ebddig a kora-tavaszi havas-jeges-szeles hidegbetöréseket okoltam, ez meg egy dél felöl érkezõ szupercella. (Ami elég szokványos pályát írt le a Bükkfennsík nyugati peremén.)
Valaki vizsgálta már a szupercellák viselkedését hasonló domborzati viszonyok közt? Mikor mondjuk a felhõalap egy részébe belenyúlnak a hegyek? Ráadásul egy fennsík! Ilyenkor novemberben már igen alacsonyan kúsznak a felhõk.
Talán épp a szokotlan novemberi idõpont, és az ezzel járó alacsony felhõalap, ami különlegessé tette ezt a szupercellát.