Most hallottam,  hogy az Unijó  emberi  fogyasztásra  alkalmas élelmiszerré kacsint minősítette  a  vízidarát.
Azt,  hogy a  békalencsére is  kiterjed-e, nem  tudom még.
Érdekes  lenne  tudni, (sajnos nem  tudom  konkrétan)  vajjon  a  halgazdaságok hogy  viszonyulnak  a  békalencséhez. Leárnyékolja  a  vizet, ezáltal a  lebegő  algákat  kordában  tartja, és éjjel az oxigént  a  felszínről (levegőből) veszi  föl... könnyű lehalászni, és magába  gyűjti  a foszfort, nitrogént is.
Békalencsés kísérletről  még szegyenlos nem  tudok  cikket  referálni  Nektek,  de  azt  hallottam,  hogy  magyar  szabadalom  alapján, valahol  a  trópusokon  paradicsomot  termeltek halastavakon.  Ott  is  játszott  az  árnyékolás,  N-P felvétel, és a  levegőből  való  éjjeli O2 felvétel;  évek  során,  talán  már  tapasztalatok  is  vannak  ezzel  a   "permakultúrás"  rendszerrel.

Levegőztetni  is  jó lenne a  halastavakat, például napenergiával, elképzelhető, hogy fel  tudnák  venni (akár víz-szivattyúzásra, -utánpótlásra, akár  vízforgatásra)  a  napsütéses  túltermelt  áramokat, esetleg  még a  felhasználás  ingadozása miatt megmaradó éjjeli  áram  egy  részét is. (najó, télen  fűteni  kell  az  éjjeli  árammal,  de  olyankor  a halastavak  alszanak.) 
-és  itt  elsősorban  az anaerob  N-P anyagcsere megelőzésére  gondolok, és az  anyagcsere  termékek zavarban kiszellőztetésére. Akkor  talán a  tavak,  túlélnék akár  egyheti  felhős eso időszak  oxigén-hiányát  is...  Tudom,  komplex probléma, és  van  szép  szakirodalma, és  hozzáértő kutatógárda a tengerbiológusok  között is és  itthon is. - de  sajnos  olyat is  láttunk már, hogy  a  hozzáértők  a szakmaközi  dolgokat, fontolva-haladósan kezelték, inkább  mintsem  egymással  összefogva  és  rendszerben  gondolkodva eso