Agrometeorológia
Annyi különbség azért van, hogy a Trachycarpus pálma -16 fok alatt már nem szeret lenni, és bizony ez az érték a sík, mélyen fekvõ, völgyi területeken 2-3 évente megvan, van olyan tél, hogy 2-3-4 évig nincs -16 alatt egy pl. alföldi településen, de utána meg van egy -20 fok, ami már sok neki.
Persze takarással lehet védekezni ellene, de mivel a kertészetek nem tudják, hogy ezeket a növényeket akár fagy elleni takarás nélkül is lehetne ültetni a dombok megfelelõ pozíciójába vagy a belvárosok utcáira is akár, ezért ezen információ hiányában nem fog úgy elterjedni, ahogy elterjedhetne.
Pl. a neten találtunk egy cikket, amiben arról írnak, hogy egy olasz egyetemi tanár ingyen és bérmentve küld szerte Európába káki oltóvesszõket, azért, hogy a káki minél jobban terjedjen el.
Felhívtuk az illetõt, és meséli, hogy rengeteg megkeresése van Ukrajnából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából, magánszemélyek és egyetemek egyaránt, de Magyarországról még senki nem kereste meg, hogy szeretne oltóvesszõt.
Ezért nagyon örült neki.
Elküldtünk neki egy csomó itteni képet fügékrõl, babérról, pálmáról, kákiról és kivirõl, és elájulva írt vissza, hogy a képek tanúsága szerint ennek a vidéknek a klímája nagyon kedvezõ ezen növényeknek.
Csak sajna a magyar szakmák odáig sem jutottak el a kérdésben, hogy a néhány egyetem kertjében álló néhány többtíz éves káki, kivi vagy egyéb gyümölcsöt termõ fa nem csak dísznek jó, meg ha egy van belõle, akkor lehetne 2000 db is vagy 10000, és lehetne üzemi méretekben is termeszteni, hanem úgy nézegetik mint valami különleges csodát.
Ami a maga nemében csoda is, csak a csodálkozásnak nem lesz gazdasági haszna az ország számára.
A füge egyébként mediterrán növény, ez nem kérdés, de nem a nyári hõösszeg miatt elsõsorban, hanem a téli fagytûrése miatt.
Ezért mosolygok a fügérõl(és egyéb fagyérzékeny növényekrõl) szóló szakleírásokon, amikor írják, hogy a déli domboldalakon nagyon jól mûködik, mert ugye nem a déli a kulcs a leírásban, mint ahogy sokan gondolják, hanem a domboldal, ugyanis 30 centi hó felett éjjel 3-kor -14,4 foknál tökmindegy, hogy a domb déli vagy keleti vagy északi. Ugyanis a déli szó a napsütés nagyobb beesési szöge miatt van ennyire felértékelve, de ugye éjjel 3-kor ez annyira nem játszik szerepet.
Persze takarással lehet védekezni ellene, de mivel a kertészetek nem tudják, hogy ezeket a növényeket akár fagy elleni takarás nélkül is lehetne ültetni a dombok megfelelõ pozíciójába vagy a belvárosok utcáira is akár, ezért ezen információ hiányában nem fog úgy elterjedni, ahogy elterjedhetne.
Pl. a neten találtunk egy cikket, amiben arról írnak, hogy egy olasz egyetemi tanár ingyen és bérmentve küld szerte Európába káki oltóvesszõket, azért, hogy a káki minél jobban terjedjen el.
Felhívtuk az illetõt, és meséli, hogy rengeteg megkeresése van Ukrajnából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából, magánszemélyek és egyetemek egyaránt, de Magyarországról még senki nem kereste meg, hogy szeretne oltóvesszõt.
Ezért nagyon örült neki.
Elküldtünk neki egy csomó itteni képet fügékrõl, babérról, pálmáról, kákiról és kivirõl, és elájulva írt vissza, hogy a képek tanúsága szerint ennek a vidéknek a klímája nagyon kedvezõ ezen növényeknek.
Csak sajna a magyar szakmák odáig sem jutottak el a kérdésben, hogy a néhány egyetem kertjében álló néhány többtíz éves káki, kivi vagy egyéb gyümölcsöt termõ fa nem csak dísznek jó, meg ha egy van belõle, akkor lehetne 2000 db is vagy 10000, és lehetne üzemi méretekben is termeszteni, hanem úgy nézegetik mint valami különleges csodát.
Ami a maga nemében csoda is, csak a csodálkozásnak nem lesz gazdasági haszna az ország számára.
A füge egyébként mediterrán növény, ez nem kérdés, de nem a nyári hõösszeg miatt elsõsorban, hanem a téli fagytûrése miatt.
Ezért mosolygok a fügérõl(és egyéb fagyérzékeny növényekrõl) szóló szakleírásokon, amikor írják, hogy a déli domboldalakon nagyon jól mûködik, mert ugye nem a déli a kulcs a leírásban, mint ahogy sokan gondolják, hanem a domboldal, ugyanis 30 centi hó felett éjjel 3-kor -14,4 foknál tökmindegy, hogy a domb déli vagy keleti vagy északi. Ugyanis a déli szó a napsütés nagyobb beesési szöge miatt van ennyire felértékelve, de ugye éjjel 3-kor ez annyira nem játszik szerepet.