Nagy köszönet, hogy belinkelted ezt az ábrát ( Link ). Gyakran hajlok arra, hogy elfeledkezzek a magasabb rétegekbeli (850 hPa feletti) pozitív hõmérsékletrõl.
Reggel majdnem megjegyeztem, hogy csodálom a fagyott esõs észleléseket (és nem keverik-e vajon a félig megolvadt hópelyheket a fagyott esõvel), de ilyen durva esetben, mint ami az ábrán látszik, érthetõ a fagyott esõ is.

Egyébként gyakrabban is lehet ilyesmi rétegzõdés fagyott esõ nélkül. Mert a felsõ pozitív rétegnek elég vastagnak/melegnek kell lennie, hogy a hópelyhek elolvadjanak benne, az alsó negatívnak meg elég vastagnak/hidegnek kell lennie, hogy ezek aztán újra megfagyjanak fagyott esõvé. És még ezenkívül a legalsó pozitív réteg meg nem lehet túl vastag/meleg, hogy ne olvadjon el a fagyott esõ.
Ennyi feltétel és mégis sikerülhet...eszméletlen nevet

A másik, ami eszembe jut errõl a magas poz.rétegrõl, hogy ez már-már belevág abba a rétegbe, ahol a csapadék képzõdik, így ha nem efelett képzõdik a csapadék (leginkább -5, -7 fokos T alatt), akkor már eleve nem hópelyhek formájában képzõdik...
Ez viszont segíti a felszínen észlelhetõ fagyott esõt, mert el sem kell olvadnia a hópelyheknek, ha azonnal esõcseppek képzõdnek nevet