Én tudom miylenek voltak a telek (sõt az õszök és a tavaszok is, meg a nyarak).

Az elsõ hó november 30-án este 23:59 perckor kezdett el esni, elõtte nem volt hó, csak havasesõ, fagy csak talajmenti. December elsején egész nap havazott, esett 30 cm. Olyan sohasem fordult elõ, hoyg keleten ónosesõ essen, vagy bárhol az oszrágban, olyan sem, hogy valamelyik országrész kimaradt volna az országos havazásból.
Utána hideg napok jöttek, de soha (SOHA!) semmiylen idõjárási helyzet nem tartott 3-4 napnál tovább, nem fordultak elõ 2 hetes csapadékmentes idõszakok, nem volt tartós köd, de tavasziasan enyhe idõ sem volt (nem úgy, mint most, amikor kizárólag csak szélsõséges idõjárási helyzetek vannak, és még az unalmas idõ is szélsõséges tulajdonságokat vesz fel, pl szélsõségesen unalmas, szélsõségesen átlagos). A hó természetesen szép lassan olvad, de mindig pótlódott, úgy, hogy az átlagos vastagsága ne változzon. Sokszor volt nagy szél, de ez hófúvást (ilyen DRÁMAIT) nem okozott, mert a szél szépen kikerülte az utakat. Így érkezett el a Karácsony: 24-én este minden esetben szép havazás kezdõdött lehûléssel, ha nem, akkor a Karácsony áthelyezték más napra, vagy azt az évet egyszerûen törölték a történelembõl. Szilveszterkor is hideg volt, tartósan, és havas, és ez az idõszak kitartott egészen február közepéig. ddig fokozatosan váltogatták egymást az atlanti frontok és a mediterrán ciklonok, (nem úgy volt, mint manapság, hogy egy atlanti frontból alig van csapadék, és a nyugati országrész megenyhül, vagy a mediterrán ciklon keletre esõt ad) GFebruár vége felé aztán elkezdett olvadni a hó. A régi fajta hónak az volt a legkülönösebb tulajdonsága, hogy SOHASEM okozott belvizet. NEm úgy, mint manapság, amikor 1 cm hó is KATASZTR"Ó"FÁLIS belvizet okoz. Régen a hó úgy olvadt , hogy annyi olavdt el naponta, hogy pont el tudott szivárogni, és árvizek sem voltak, nem úgy, mint manapság. jött a tavasz, de érdekes módon fagy nem volt, nem fagyott soha el semmi.
Én így emlékszem a régmúltra
nevet