Agrometeorológia
Szia Managger!
A zalagyöngyét Egerben állították elõ, és azért nevezték(csúfolták) el zalagyöngyének, mert nagyon ellenálló fajta, és úgy tudták, hogy itt Zalában olyan borzalmasan rossz klíma van, amelyben csak az ilyen ellenálló fajták tudnak túlélni és kielégítõen teremni.
Ehhez képest itt a dombokon teljességgel ismeretlen jelenség a szõlõ, sõt bármilyen érzékeny csemegeszõlõ kifagyása, itt ismeretlen volt az a gyakorlat, amit az ország sok részén végeztek, azaz hogy felkupacolták a szõlõk törzseit és vesszõit elfagyás ellen.
És tudod mindez miért alakult ki?
A síkságokon és völgyekben jelentkezõ súlyos téli fagyok miatt. Amikkel szemben a dombokon az éjszakai inverziónak köszönhetõ 4-6-8-10-12 fokkal enyhébb hõmérsékletek vannak!
Nem véletlenül kritizálom én annyit a meteorológiai szakma állomástelepítési, adatfeldolgozási és klímaértelmezési gyakorlatát, aminek jogossága itt, ezen a ponton nagyon jól tettenérhetõ ! ! !
Ugyanis a nagykanizsai, letenyei, lenti és iklódbördõcei meteorológiai állomások mind-mind fagyzugban voltak és vannak telepítve. Például a lenti meteorológiai állomás több napi hidegrekordot tart -25 fok körüli értékekkel, és a másik 3 mérõhely is gyakran mért -20-25 fokos értékeket, amik a szõlõk szempontjából már végzetes hõmérsékletek.
Ezek a hõmérsékletek elriasztották a szõlõtermesztési szakmát, illetve hiányoztak azok az információk, amelyek alapján tisztázható lett volna, hogy a völgytalpak minimumai(és általában éjszakai hõmérsékletei, páratartalmi értékei) köszönõ viszonyban sincsenek a kiemeltebb tereppontokéval.
Ahol a szõlõk vannak!
Eleve tudniuk kellett volna az érintett szakmáknak, hogy -20-25 fokos értékek dombokon, szõlõhegyeken nem fordulnak elõ.
Az érintett szakmák láthatóan nem voltak tisztában nagyon sok dologgal, az egyik nem tudta, hogy van jelentõsége annak, hogy hova kerül egy meteorológiai állomás, illetve az adatokat térségi érvénnyel kezelte, ezzel fatális hibát vétve, a másik meg azzal, hogy a fagyzugok hõmérsékleti adatait a szõlõtermesztésre érvényesnek tekintette.
Az inverzió helyes értelmezésével egyik sem volt(vagy van) tisztában.
Éppen azért voltam pár napja felháborodva, hogy Pécsrõl a hõtérképen megjelenítettek, és az omsz állomások közé betettek egy újabb állomást, a pécsi egyetemét, amelyik nem elég hogy egy kiemeltebb terepponton van, de még városi hõszennyezést is "élvez".
Így most a 80 méteres fagylefolyású Pécs-Pogány és többszáz méteres fagylefolyású Árpád-tetõ után újabb rettentõ elõnyös pozícióban szereplõ állomást kapott Pécs.
Így 8-10 km-es sugarú körben, Pécs környékén 3 elõnyös hõmérsékleti értékeket mérõ állomása van a meteorológiai szolgálatnak. (A kontraszt kedvéért a múltban gyakorlatilag ugyanez volt a Lenti-Nagykanizsa vonalon, csak teljességgel ellentétes elõjellel, egyidõben 3 db mély fekvésû helyen, Lentiben, Letenyén és Nagykanizsán lévõ meteorológiai állomással.)
Miközben körben ott tátonganak a Mecseket körülvevõ gödrök és medencék, amelyekben az általad említett szõlõk elfagyása ugyanúgy biztosítva lenne, mint Nálad.
Biztosítva lenének az összes más fagyzugéhoz hasonlító éjszakai hõmérsékletek is.
De ott az ilyen helyek nem mértek, nem mérnek.
Várom, hogy a megjelenített állomások sorában megjelenjen még a szõlészeti kutatóintézet kiváló fagylefolyású szõlõhegyének déli oldalának egyik teraszába biggyesztett mérõállomása is.
A dél-baranyai Siklós meteorológiai állomása is szõlõhegyen volt, déli domboldalban, a másik pedig a belvárosi gimnázium tornatermének fala elõtt.
A fent leírt állomásokról származó adatok alapján lett Zala megye hûvös klímájúnak, fagyosnak, ködösnek, párásnak, napfényszegénynek értékelve, amíg Baranya kiváló klímájúnak. Ez alapján az elõbbi a szõlõtermesztésnek alkalmatlannak, utóbbi kiválónak minõsíttetett.
Mindez szakmák és szakemberek által...
Az élet cáfolata lett, hogy a Pécsrõl Csörnyeföldre települt Bussay doktor szõlészetében termett szõlõbõl készült bor az országos és európai borversenyeken a pécsi, villányi és siklósi borokat is maga mögé utasította!
Pécs és Baranya, illetve Zala kontrasztja azért hihetetlenül jó példa erre, mert minden szempontból a két végletet valósítják meg, talán a világon a legjobb például szolgálva a klimatológiai szakma hiányosságait illetõen.
Sokan azt gondolhatnák, hogy érzelmi alapon vetem össze a két térséget, pedig errõl szó sincs.
De ez a két térség annyira jól példáz mindent, hogy hihetetlen.
Bár szeretek itt lakni, de néha kicsit bánom, hogy ide születtem, mert így rám lehet sütni az elfogultság és hazabeszélés, esetleg az irigység vagy féltékenység vádját.
Pedig errõl sincs szó, sõt!
Ebben a 9 oldalban összegyûjtött zalai képek azt hiszem önmagukért beszélnek Link
A nógrádi szõlõkifagyás esetében egy kérdés: ezek a kifagyott szõlõk szõlõhegyeken vannak, vagy esetleg síkon, medencékben vagy völgyekben lévõ településeken?
A zalagyöngyét Egerben állították elõ, és azért nevezték(csúfolták) el zalagyöngyének, mert nagyon ellenálló fajta, és úgy tudták, hogy itt Zalában olyan borzalmasan rossz klíma van, amelyben csak az ilyen ellenálló fajták tudnak túlélni és kielégítõen teremni.
Ehhez képest itt a dombokon teljességgel ismeretlen jelenség a szõlõ, sõt bármilyen érzékeny csemegeszõlõ kifagyása, itt ismeretlen volt az a gyakorlat, amit az ország sok részén végeztek, azaz hogy felkupacolták a szõlõk törzseit és vesszõit elfagyás ellen.
És tudod mindez miért alakult ki?
A síkságokon és völgyekben jelentkezõ súlyos téli fagyok miatt. Amikkel szemben a dombokon az éjszakai inverziónak köszönhetõ 4-6-8-10-12 fokkal enyhébb hõmérsékletek vannak!
Nem véletlenül kritizálom én annyit a meteorológiai szakma állomástelepítési, adatfeldolgozási és klímaértelmezési gyakorlatát, aminek jogossága itt, ezen a ponton nagyon jól tettenérhetõ ! ! !
Ugyanis a nagykanizsai, letenyei, lenti és iklódbördõcei meteorológiai állomások mind-mind fagyzugban voltak és vannak telepítve. Például a lenti meteorológiai állomás több napi hidegrekordot tart -25 fok körüli értékekkel, és a másik 3 mérõhely is gyakran mért -20-25 fokos értékeket, amik a szõlõk szempontjából már végzetes hõmérsékletek.
Ezek a hõmérsékletek elriasztották a szõlõtermesztési szakmát, illetve hiányoztak azok az információk, amelyek alapján tisztázható lett volna, hogy a völgytalpak minimumai(és általában éjszakai hõmérsékletei, páratartalmi értékei) köszönõ viszonyban sincsenek a kiemeltebb tereppontokéval.
Ahol a szõlõk vannak!
Eleve tudniuk kellett volna az érintett szakmáknak, hogy -20-25 fokos értékek dombokon, szõlõhegyeken nem fordulnak elõ.
Az érintett szakmák láthatóan nem voltak tisztában nagyon sok dologgal, az egyik nem tudta, hogy van jelentõsége annak, hogy hova kerül egy meteorológiai állomás, illetve az adatokat térségi érvénnyel kezelte, ezzel fatális hibát vétve, a másik meg azzal, hogy a fagyzugok hõmérsékleti adatait a szõlõtermesztésre érvényesnek tekintette.
Az inverzió helyes értelmezésével egyik sem volt(vagy van) tisztában.
Éppen azért voltam pár napja felháborodva, hogy Pécsrõl a hõtérképen megjelenítettek, és az omsz állomások közé betettek egy újabb állomást, a pécsi egyetemét, amelyik nem elég hogy egy kiemeltebb terepponton van, de még városi hõszennyezést is "élvez".
Így most a 80 méteres fagylefolyású Pécs-Pogány és többszáz méteres fagylefolyású Árpád-tetõ után újabb rettentõ elõnyös pozícióban szereplõ állomást kapott Pécs.
Így 8-10 km-es sugarú körben, Pécs környékén 3 elõnyös hõmérsékleti értékeket mérõ állomása van a meteorológiai szolgálatnak. (A kontraszt kedvéért a múltban gyakorlatilag ugyanez volt a Lenti-Nagykanizsa vonalon, csak teljességgel ellentétes elõjellel, egyidõben 3 db mély fekvésû helyen, Lentiben, Letenyén és Nagykanizsán lévõ meteorológiai állomással.)
Miközben körben ott tátonganak a Mecseket körülvevõ gödrök és medencék, amelyekben az általad említett szõlõk elfagyása ugyanúgy biztosítva lenne, mint Nálad.
Biztosítva lenének az összes más fagyzugéhoz hasonlító éjszakai hõmérsékletek is.
De ott az ilyen helyek nem mértek, nem mérnek.
Várom, hogy a megjelenített állomások sorában megjelenjen még a szõlészeti kutatóintézet kiváló fagylefolyású szõlõhegyének déli oldalának egyik teraszába biggyesztett mérõállomása is.
A dél-baranyai Siklós meteorológiai állomása is szõlõhegyen volt, déli domboldalban, a másik pedig a belvárosi gimnázium tornatermének fala elõtt.
A fent leírt állomásokról származó adatok alapján lett Zala megye hûvös klímájúnak, fagyosnak, ködösnek, párásnak, napfényszegénynek értékelve, amíg Baranya kiváló klímájúnak. Ez alapján az elõbbi a szõlõtermesztésnek alkalmatlannak, utóbbi kiválónak minõsíttetett.
Mindez szakmák és szakemberek által...
Az élet cáfolata lett, hogy a Pécsrõl Csörnyeföldre települt Bussay doktor szõlészetében termett szõlõbõl készült bor az országos és európai borversenyeken a pécsi, villányi és siklósi borokat is maga mögé utasította!
Pécs és Baranya, illetve Zala kontrasztja azért hihetetlenül jó példa erre, mert minden szempontból a két végletet valósítják meg, talán a világon a legjobb például szolgálva a klimatológiai szakma hiányosságait illetõen.
Sokan azt gondolhatnák, hogy érzelmi alapon vetem össze a két térséget, pedig errõl szó sincs.
De ez a két térség annyira jól példáz mindent, hogy hihetetlen.
Bár szeretek itt lakni, de néha kicsit bánom, hogy ide születtem, mert így rám lehet sütni az elfogultság és hazabeszélés, esetleg az irigység vagy féltékenység vádját.
Pedig errõl sincs szó, sõt!
Ebben a 9 oldalban összegyûjtött zalai képek azt hiszem önmagukért beszélnek Link
A nógrádi szõlõkifagyás esetében egy kérdés: ezek a kifagyott szõlõk szõlõhegyeken vannak, vagy esetleg síkon, medencékben vagy völgyekben lévõ településeken?