Lekvárt és aszalt fügét is tettünk el.
A lekvár most fogyott el pár napja, nem csináltunk valami sokat, illetve csináltunk, csak több esetben is elrontottuk, az utolsó két fõzés lett nagyon finom, a többit ki is dobtam.
Van egy olyan fajta, amit gyakorlatilag aszalva lehet leszedni a fáról, és csak annyi dolgunk van, hogy betegyük a spájzba.
Ilyen éretten Link Link Link
Itt látni Link Link , mennyire zöldek a többihez képest, csak az nem látszik így, hogy zölden micsoda finomak. Aki nem ismeri, azt hinné, éretlen, pedig nem.
Megaszalódva pedig ilyen Link Link
Ezek a térkõre potyogtak le, onnan szedtem össze õket, isteni finomak voltak Link Link
Ezek a fán megaszalódó fügék sokkal finomabbak, mint amiket a boltban veszünk aszaltfügeként, mert azok nagyon szárazak, de ezeknek még marad egy kis "húsa", de közben nem rohad, nem penészedik, tehát félúton van a friss füge és a bolti aszalt füge között.
Ez egy másik fajta, fán megaszalódva Link Link , ez meg megint egy másik fajta Link Link Link
Csak hogy, lévén meteorológiai oldalon vagyunk, ennek is van klimatológiai vonzata: errõl a térségrõl az hírlik, hogy ködös, párás, óceáni klíma van itt, Nagykanizsa szakmai berkekben a "köd városa" címet érdemelte ki, ezt sokan az egész térség kiterjesztették. Továbbá sokat esik az esõ, a hegvidékeket leszámítva talán az ország legcsapadékosabb vidéke, a szõlõtermesztés a sok gombabetegség miatt kockázatos, szóval ez nem egy olyan vidék, ami kedvez a füge fán történõ aszalódására, mivel a füge nagyon magas cukortartalma és nedvessége miatt hamar romlik és penészedik.
A fenti képeket megnézve az elõzõ, erre a térségre vonatkozó klimatológiai jellemzés nagyon nem állja meg a helyét.
Visszatérve a fügére: nekem már csorog a nyálam Link Link Link laza