Akkor jó reggelt!
Bár hangom nincs, az írásban csak a még kissé kótyagos fejem tud hátráltatni. laza
A meteorológiai állomás elhelyezésénél nagyon fontos a hely kiválasztása. Kevés az a szerencsés, aki korlátlan hellyel rendelkezik, hiszen állomás számára az ideális hely egy min. 50x50 m alapterületû, nyírt fûvel borított terület, melyen sem fa, sem más tereptárgy nincs.
Az ideális elhelyezés ennek hiányában:
Ha lehet, az állomás alatt tényleg legyen fû, ne megmûvelt föld és semmiképpen ne beton, vagy aszfalt.
Ha van ilyen helyünk, meg kell nézzük, hogy az állomás szenzora "rá tud-e látni" komolyabb akadály nélkül a beltéri egységre. Itt általában téglafal pl. nem akadály, de egy vasbeton szerkezet jelentõsen rontja a rádiós jelátvitelt.
Azon a helyen, ahol tervezed az állomás felállítását érdemes elõtte pár napig üzemeltetni a mûszert, hogy a jelátvitel rendben van-e. ne akkor derüljön ki, hogy rossz a hely, amikor az árboc a helyén van.
Fontos még, hogy a szélmérést se befolyásolja semmi, vagy legalább is az uralkodó szélirányból ne legyen a közelben tetõ, fa és egyebek, melyek turbulenciát és ezáltal használhatatlan szélmérést eredményeznek.
Nagyjából ennyi, neki is lehet állni az elkészítésnek.
Fontosabb paraméterek:
csapadék mérés 1 m magasan
hõmérséklet mérés 2 m magasan
szél mérés 10 m magasan.
Sajnos ez utóbbinál kell kompromisszumot kötni, ugyanis 8 m felett még az árboc is építési engedély köteles lehet, pl. az enyém is 8 m 40 cm magas.
A feszítés nélküli árboc lényege, hogy felfelé egyre keskenyedõ acélcsövekbõl épül fel, ezért erõs szélben a teteje ostorcsapás szerûen kileng, míg alul mozdulatlan marad. Még Yolandát és Angélát is simán, károsodás nélkül átvészelte.
Én kiballagtam a vastelepre és összeválogattam a legvastagabbtól (kb. 10 cm átmérõjû) kezdve olyan csöveket, melyek egymásba csúsztathatóak. Ez eléggé macerás, de kellõen udvarias és mondjuk egy ötszázassal megtámogatott munkatárs sokat tud lendíteni az ügyön. Ha lehet, ne horganyzott csövet válassz, mert a végén fehérre illik az árbocot festeni, a horganyzott felület pedig spec. festék híján minden mást ledob magáról. Fontos még, hogy az alsó csövet legalább 1,5 m mélyen a talajba kell betonozni, én ezt egy talajfúróval és egy zsák készre kevert betonnal oldottam meg.
Ha megvannak a csöveink, kezdõdhet a lakatos munka. Kell rá egy rögzíthetõ csukló, hogy az állomást le lehessen dönteni, ha pl. lefagy a szélmérõ ónos esõben. A csöveket egymásba csúsztatva, ügyelve, hogy egyenesen fussanak összefúrtam a toldásnál, majd mindegyikbe belülrõl hegesztettem egy-egy 8-as anyát, így összeszereléskor a csavarok rögzítik a toldásnál a csöveket.
Két vízszintes tartó kell rá, egy méter magasságban a csapimérõnek, 2 m magasan az árnyékolónak. Fontos, hogy a vízszintes tartók legalább 1 m hosszúak legyenek és nem baj, ha már tudjuk, mit és hogyan fogunk rá rögzíteni, ne a kész árbocot kelljen barkácsolni.
Ha kész a lakatos meló, zsírtalanítás, alapozás, festés.
Nagyjából ennyi.
Pár kép az én állomásomról, Link melyet egyébként szívesen megcsinálok másnak is, kb. 40-50 ezer Ft-ból ki tudom hozni. Amikor másnak készítettem ilyet, a helyszínre vittem és fel is állítottam, készen adtam át.
Persze ezt mind maga is megcsinálhatja bárki, fõleg, ha van egy jó lakatosa, mert azért ez a barkács kategóriánál már kicsit nagyobb feladat.