Link
"Igazából érdekes ez a szél-téma, mert nem mindig úgy adódik, hogy a dombon minél jobban fúj a szél, annál enyhébb az éjszaka.
Erre nagyon jó példa a mostani tél országosan leghidegebb éjszakája, a december 21-ei, miután a genovait követõen kiderült.
Az elsõ éjszaka elõtt elállt a hó délután-este, majd késõ este kiderült az ég, Nagykanizsán -20, Iklódbördõcén -21,4 fok lett.
Ezen az éjszakán a csillagda -11,2 fokon zárt, ami több mint 10 fokkal magasabb érték, mint az iklódi.
Az éjszaka folyamán a csillagdánál alig-alig volt légmozgás, pont ezért nagyon erõs inverzió volt, mert a egész légoszlop teljesen állt.
Ekkor a csörnyeföldi mérõ -12,5 fokos minimumot mért.
Ezen két adatból jól látszik, hogy az elsõ éjszakán a magassággal felfelé haladva emelkedett a hõmérséklet, mivel gyakorlatilag nem volt szél.
A totál anticiklonos nyári éjszakákon is ez a helyzet, amikor áll felettünk a teljes légoszlop, akkor minél magasabb helyre megyünk az alsó 300-400 méteren, annál magasabb értéket mérhetünk. Ez a titka a pécsi Árpád-tetõ gyakran rekordokat döntögetõ nyári éjszakai hõmérsékleteinek.
Node, a december 20-ai éjszaka után jött a második, amikor az enyhülés elõtt és a ciklon után egy fél éjszakára az egész országban kiderült az ég, de délnyugat felõl már jött a felmentõsereg.
Csakhogy az induló déli széllel a csillagda magasságában, 310 méteren egy ideig az ittragadt hideglevegõ áramlott, ezáltal szállított faggyal hidegebb, -12,2 fok lett fent, mint elõtte éjszaka, amikor a teljes légoszlop állt.
Ezeken a szállított fagyos éjszakákon, amikor a hideglevegõ vagy még vagy már nincs nyugalomban, hanem áramlik, akkor egy bizonyos magasság felett a magassággal ismét csökken a hõmérséklet, ezért mérhette a csörnyeföldi 230 méteres magasságban lévõ mérõm azon az éjszakán az ország legenyhébb hõmérsékletét -10,1 fokkal."

Valószínûleg ugyanez a szállított fagy effektus volt a miskolci -19 fok esetében is. Az abszolút magasság miatt lett olyan hideg ott.
Jósvafõ nem indult be a szél az éjszaka és a reggel folyamán.