Dehogy nevetséges, csak én voltam figyelmetlen, és hirtelen haragból elfelejtettem némi magyarázatot adni a cikkben olvasottakhoz. (Persze, ehhez hasonlókat lehet olvasni magyar agrár- és erdészeti lapokban, honlapokon is). Tessedik Sámuel idejében, amikor az akácot erõszakkal meghonosították hazánkban, elsõsorban a Duna-Tisza-közi futóhomok megkötése céljából telepítették tömegével. Késõbb kultúrába vonta az erdészet is, és sokfelé ültették dísz- és sorfának is.
Még késõbb jöttek csak rá (de már kellõen régen ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra rájöjjön mindenki, és számûzni lehessen minden olyan területrõl - Közép-Európa -, ahol nem õshonos a faj), hogy egyike hazánk legnagyobb biológiai természetszennyezõjének: ahol egyszer gyökeret ereszt, képes 90%-ban átalakítani az addig ott élt õshonos élõvilágot. Rendkívül szegényes az akácosok ökoszisztémája, biodiverzitásról szinte nem is beszélhetünk esetükben. Tetézi a bajt, hogy fokozott invazív jellegénél fogva, erõszakosan kiszorítja más területek õshonos élõvilágát is.
Szántóföldekre telepítenék, ahol már úgyis vegyszereznek, intenzív gazdálkodást folytatnak? Hát, lengyel barátainkkal, valószínûleg még el tudják fogadtatni, sõt gazdasági hasznok felvillantásával még csábítóvá is tudják tenni ezt a lehetõséget, mert náluk még nem ismerik annyira az akácot. Rosszabb lesz, hiszen mindkettõ ugyanúgy kisemmizi, eljellegteleníti a talajt, de addig, amíg a gabona vagy más ipari növények nem "szöknek" ki, addig az akác az elsõ telepítés után szépen elkezdi vándorútját, és "beront minden ajtón, kopogtatás nélkül".
A legnagyobb probléma azonban, a jelenleg is uralkodó szemlélet. A faj, tulajdonságainál fogva megfelel a termesztõk elvárásaiknak. Várható az akác energiaültetvények nagyobb térhódítása is. Az ilyen célú hasznosítás újabb problémákat eredményezhet, hiszen hozzájárulhat az akác további terjedéséhez, fõleg megfelelõ szabályozás illetve végrehajtás, ellenõrzés hiányában.
Elkeserítõ helyzet..