Nagyon érdekes véleményeket lehet az elõzõ hozzászólásokban olvasni az elemekkel kapcsolatosan. Nem akarok senkit meggyõzni arról, hogy mikor és milyen elemre cseréli ki az állomásában lévõ elemeket. Ezt mindenki saját maga dönti el, valamilyen megfontolás alapján. Van aki a biztonság kedvéért (itt is olvashattuk) félévente cseréli, ha kell, ha nem. Van aki megesküszik arra, hogy csak a legjobb (legdrágább) elem az amit használni lehet.
Ugyanakkor nem árt elgondolkozni azon, hogy az egyes elemeket a gyártók milyen felhasználási területre, milyen igénybevételre tervezik, illetve ajánlják. Anélkül, hogy most hosszabb fejtegetésbe belemennék, azért azt tudni kell, hogy ezeket az állomásokat úgy tervezték, hogy az áramfelvételük minimális legyen. Az áramkörök tápfeszültség szintje nem a névleges kapocsfeszültség (száraz elem esetén 1,5V), hanem annál lényegesen alacsonyabb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy elem szinte nem is a mûszer terhelése miatt megy tönkre, hanem a saját belsõ ellenállása miatti önkisülés következtében.
Az is egy régi beidegzõdés, hogy az elemekben lévõ elektrolit kifolyik az elembõl és szétmar mindent. Természetesen ma is elõfordulhat gyártáshibás elem, de ez nagyon ritka.
Összességében azt tanácsolom azoknak, akik gyakran cserélik az elemeket, hogy gondolják meg miért cserélik ki mondjuk fél év után az elemet. Célszerû az elem végleges cseréje elõtt meggyõzõdni arról, hogy valóban kell-e cserélni.