Még valami a digitális képalkotáshoz kacsolódva. A korai képátviteli kísérletekben egyetlen szelénlemezt alkalmaztak, annak a változó fény generálta feszülségingadozásait felhasználva. A lencsérõl beérkezõ képet a a lencse által vetített képméretnek megfelõ méretû szelénlemez elõtt forgó átlyuggatott koronggal, a "Nipkow tárcsával" bontották pontokra, mindig más és más ponton érte fény a szelénlemezt, mely a pontra beesõ fénysugár energiáját feszültségváltozásokká alakította. Ezeket a jeleket dróton továbbították, és a "vevõben" a jelnek megfelõen vetítõlámpa villogott, szinkronban forgó Nipkow tárcsával hogy a pontok a megfelelõ helyre "kerüljenek. Nem mellesleg Link Mihály Dénes már az 1910-es évektõl folytatott hasonló kísérleteket, 1919-bõl származó "Telehor"-ja szeléncellával és húros oszcillográffal, késõbb forgótükrös rendszerrel mûködött, korát messze megelõzve, "ívfény-lámpával" mozivászon méretû mozgóképet megjelenítve nevet De ezek a képek még fekete-fehérek és elmosódottak voltak. A szeléncella és az izzólámpa túl lassú, a jelek követésére. Hogy fel lehessen ismerni a képet, legalább 30 sorra kell felbontani, egy sorban legalább 30 képpontnak kell lenni. Ez 30 x 30 = 900 pontot jelent. Hogy folyamatos, mozgó képet lássunk, másodpercenként legalább tízszer kell felvillantani a képet, 9000X kellene változni a lámpa fényerejének. Viszont 1929. március 8-án a világon elõször neki sikerült (175,4 m-s hullámhosszon) mozgó televíziós közvetítést adnia. Ezek részben feledésbe merültek, mert a harmincas években megjelent az "ikonoszkóp" mely már a maihoz hasonló elven, az elektromos töltésraktározás elvén dolgozott. Itt az optikai képet egy vákuumcsõben levõ mozaikkatódra vetítik, amely mozaikszerûen elhelyezkedõ, nagyszámú apró fotocellákból áll; ezek a cellák- a rájuk esõ fénnyel arányos mennyiségû elektront emittálnak, s így rajtuk az optikai képnek megfelelõ töltéskép alakul ki. A feltöltõdött mozaikelemeket az elektronágyú által Iétrehozott, fókuszolt elektronsugár a képfelbontás elvének megfelelõen végigsöpri, aminek hatására az egyes cellák kisülnek. A kisülõ áram a közös elektródon és a munkaellenálláson átfolyva a képpontot jellemzõ elektromos jelet állít elõ. Bocs hogy lefoglalom a fórumot, eldugulok nevet