Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
" A mennyiséggel nem probléma, de az eloszlása meglehetõsen egyenetlen volt. Június 11-e óta nem esett számottevõ csapadék térségünkben.
Igen csapadékosnak indult a június hónap eleje. Néhány nap leforgása alatt leesett a teljes havi csapadékmennyiség. Jóllehet Medárd napján csaknem 25 mm-nyi esõ áztatta a bihari földeket, ezek után mindenki izgatottan figyelte ennek következményeit, beteljesedik-e a népi megfigyelés, igaz-e mondás. A csapadékos idõszak azonban 40 nap helyett, csupán 3 napig tartott. Június 11-e óta nem esett számottevõ csapadék térségünkben.
Az utóbbi évtizedben több alkalommal elõfordult, hogy száraz és forró júniusban volt részünk. Holott a sokéves átlag alapján a 3 nyári hónap közül az a leghûvösebb és legcsapadékosabb. Ez annak köszönhetõ, hogy ebben a hónapban legerõsebb az óceán felõl érkezõ, hazánkénál alacsonyabb hõmérsékletû, óceáni eredetû, nedvesebb légtömegek beáramlása. Sok vita volt korábban arról, hogy ezt a jelenséget nevezhetjük-e európai (nyári) monszunnak. Mivel a csapadék mennyisége, elõfordulási gyakorisága messze elmarad az Indiai-óceán térségében tapasztalhatótól, nem célszerû ezzel a jelzõvel illetni. Egyébként is a monszunális hatásnál alapvetõ feltétel, hogy a szélirány gyökeresen megváltozik. Európában ez a cirkulációs változás azonban nem következik be. Az uralkodó áramlási mezõben csupán megnõ a szállított vízkészlet mennyisége illetve a helyi záporok, zivatarok elõfordulási hajlama fokozódik. A kontinens belsejére jellemzõ magasnyomás felépülése általában ebben a hónapban még nem kezdõdik el, így ez a nyár közepére kialakuló hatás, még nem blokkolja Ny-K-i áramlást, minek következtében a csapadék hajlam ebben a hónapban legnagyobb az év folyamán.
Az utóbbi 50 év legmelegebb júniusi hõmérsékletét 2000 június 14-én mérték. Ezen a napon nemcsak Debrecenben, hanem az ország számos pontján 36 °C fölé emelkedtek a hõmérõk higanyszálai. Míg a leghidegebb júniusi hajnal 1990 június 1-én virradt a debreceniekre, amikor is 1 °C-ig süllyedt az ország nagy részén hõmérséklet.
A csapadék mennyisége a régiónkban ebben a hónapban a legnagyobb, átlagosan 75 mm-rel számolhatunk. Az idei júniusban eddig 80 mm-nyi csapadék hullott. A mennyiségével nem lehet probléma, de az eloszlása meglehetõsen egyenetlen volt. Június 5-9 között azaz 3-4 nap leforgása alatt esett le ez a mennyiség. Mint arról Hadházi Lajos az OMSZ Debreceni állomásának munkatársa tájékoztatott, június 11-e óta számottevõ csapadék nem fordult elõ térségünkben. Egy-egy kisebb zápor ugyan frissítette a levegõt 22-én illetve 26-án, de mennyiségük általában 2 mm alatt maradt.
A magas hõmérséklet miatt, nagy a levegõ labilitása, így a legintenzívebb, leghevesebb záporok és zivatarok az évnek ebben az idõszakban alakulnak ki legnagyobb gyakorisággal. Az elmúlt 50 év során június hónapban a legnagyobb napi csapadékmennyiséget, 70,5 mm-t, 1965 június 10-én mérték Debrecenben.
A hónap során átlagosan 7 zivataros nap kialakulására van esély, ebben az évben, eddig 4 ilyen nap volt. A csapadékos napok száma 10-12, de, 1980-ben 19 nap fordult elõ csapadékhullás, míg 1974-ben,1991-ben illetve 1996-ban csak 4 csapadékos nap volt.
Bármilyen meglepõ a jelenlegi 30 fok körüli hõmérsékletnél havazásról beszélni, de 1918 június 18-án országos havazást volt. Ez a legkésõbbi amit hazánkban feljegyeztek.
Négy alkalommal számíthatunk mezõgazdasági szempontból jelentõs, 5-20 mm közötti, vízkészlet növelõ csapadékra a hónap során. 1974-ben 9, míg 1962-ben, 1968-ban, 1976-ban, 1991-ben és 1996-ban egyetlen egy. Az idei évben 3 ilyen csapadékú nap fordult elõ.
A szárazság jelentkezésének valószínûsége, a gyakori óceán felõli légáramlás miatt csekély. Maximálisan 8 napig tartó csapadékmentes periódus jellemzõ térségünkre, de 1991-ben 19, míg 1971-ben maximálisan 3 napig tartott a száraz periódus. Mivel az idei évben június 22-én volt egy kisebb zápor, a maximális csapadékmentes periódus hossza legfeljebb 10 nap lehet, ha a hónap végéig nem esik az esõ. Ez éppen a sokéves átlagnak megfelelõ értéknek tekinthetõ.
(Lakatos László, a Debreceni Egyetem erõforrás-gazdálkodási tanszékének docense)"
forrás: Link (Hajdú Online)
Igen csapadékosnak indult a június hónap eleje. Néhány nap leforgása alatt leesett a teljes havi csapadékmennyiség. Jóllehet Medárd napján csaknem 25 mm-nyi esõ áztatta a bihari földeket, ezek után mindenki izgatottan figyelte ennek következményeit, beteljesedik-e a népi megfigyelés, igaz-e mondás. A csapadékos idõszak azonban 40 nap helyett, csupán 3 napig tartott. Június 11-e óta nem esett számottevõ csapadék térségünkben.
Az utóbbi évtizedben több alkalommal elõfordult, hogy száraz és forró júniusban volt részünk. Holott a sokéves átlag alapján a 3 nyári hónap közül az a leghûvösebb és legcsapadékosabb. Ez annak köszönhetõ, hogy ebben a hónapban legerõsebb az óceán felõl érkezõ, hazánkénál alacsonyabb hõmérsékletû, óceáni eredetû, nedvesebb légtömegek beáramlása. Sok vita volt korábban arról, hogy ezt a jelenséget nevezhetjük-e európai (nyári) monszunnak. Mivel a csapadék mennyisége, elõfordulási gyakorisága messze elmarad az Indiai-óceán térségében tapasztalhatótól, nem célszerû ezzel a jelzõvel illetni. Egyébként is a monszunális hatásnál alapvetõ feltétel, hogy a szélirány gyökeresen megváltozik. Európában ez a cirkulációs változás azonban nem következik be. Az uralkodó áramlási mezõben csupán megnõ a szállított vízkészlet mennyisége illetve a helyi záporok, zivatarok elõfordulási hajlama fokozódik. A kontinens belsejére jellemzõ magasnyomás felépülése általában ebben a hónapban még nem kezdõdik el, így ez a nyár közepére kialakuló hatás, még nem blokkolja Ny-K-i áramlást, minek következtében a csapadék hajlam ebben a hónapban legnagyobb az év folyamán.
Az utóbbi 50 év legmelegebb júniusi hõmérsékletét 2000 június 14-én mérték. Ezen a napon nemcsak Debrecenben, hanem az ország számos pontján 36 °C fölé emelkedtek a hõmérõk higanyszálai. Míg a leghidegebb júniusi hajnal 1990 június 1-én virradt a debreceniekre, amikor is 1 °C-ig süllyedt az ország nagy részén hõmérséklet.
A csapadék mennyisége a régiónkban ebben a hónapban a legnagyobb, átlagosan 75 mm-rel számolhatunk. Az idei júniusban eddig 80 mm-nyi csapadék hullott. A mennyiségével nem lehet probléma, de az eloszlása meglehetõsen egyenetlen volt. Június 5-9 között azaz 3-4 nap leforgása alatt esett le ez a mennyiség. Mint arról Hadházi Lajos az OMSZ Debreceni állomásának munkatársa tájékoztatott, június 11-e óta számottevõ csapadék nem fordult elõ térségünkben. Egy-egy kisebb zápor ugyan frissítette a levegõt 22-én illetve 26-án, de mennyiségük általában 2 mm alatt maradt.
A magas hõmérséklet miatt, nagy a levegõ labilitása, így a legintenzívebb, leghevesebb záporok és zivatarok az évnek ebben az idõszakban alakulnak ki legnagyobb gyakorisággal. Az elmúlt 50 év során június hónapban a legnagyobb napi csapadékmennyiséget, 70,5 mm-t, 1965 június 10-én mérték Debrecenben.
A hónap során átlagosan 7 zivataros nap kialakulására van esély, ebben az évben, eddig 4 ilyen nap volt. A csapadékos napok száma 10-12, de, 1980-ben 19 nap fordult elõ csapadékhullás, míg 1974-ben,1991-ben illetve 1996-ban csak 4 csapadékos nap volt.
Bármilyen meglepõ a jelenlegi 30 fok körüli hõmérsékletnél havazásról beszélni, de 1918 június 18-án országos havazást volt. Ez a legkésõbbi amit hazánkban feljegyeztek.
Négy alkalommal számíthatunk mezõgazdasági szempontból jelentõs, 5-20 mm közötti, vízkészlet növelõ csapadékra a hónap során. 1974-ben 9, míg 1962-ben, 1968-ban, 1976-ban, 1991-ben és 1996-ban egyetlen egy. Az idei évben 3 ilyen csapadékú nap fordult elõ.
A szárazság jelentkezésének valószínûsége, a gyakori óceán felõli légáramlás miatt csekély. Maximálisan 8 napig tartó csapadékmentes periódus jellemzõ térségünkre, de 1991-ben 19, míg 1971-ben maximálisan 3 napig tartott a száraz periódus. Mivel az idei évben június 22-én volt egy kisebb zápor, a maximális csapadékmentes periódus hossza legfeljebb 10 nap lehet, ha a hónap végéig nem esik az esõ. Ez éppen a sokéves átlagnak megfelelõ értéknek tekinthetõ.
(Lakatos László, a Debreceni Egyetem erõforrás-gazdálkodási tanszékének docense)"
forrás: Link (Hajdú Online)