Van a Kárpát-medence és az azt körülölelõ hegységkeret.

Ezen a hegységkereten 2 "lyuk" van, illetve az egyik csak lealacsonyodás. Az egyik a Dévényi-kapu ÉNy-on, a másik pedig a Keleti-Beszkidek alacsony középhegységi magasságot elérõ vonulata. Ezeken a folyosókon keresztül tud legkönnyebben bejutni a szél a medencébe északias irányból.

Jön egy hullámzó HF. Link A magashegységek a frontfelület jelentõs részét megtorpanásra, lassulásra késztetik, de a kapukon keresztül akadálytalan az áramlás, ömlik be a szél a medencébe. Általában ugye az ÉNy-i szélcsatornán jön be korábban a szél.

Aztán a front halad elõre, Link és ekkor már az ÉK-i szélcsatornán is ömlik be a szél, a domborzatviszonyoknak megfelelõen irányt változtatva, északi, északkeleti szélként. A két, immáron eltérõ irányú légmozgás a medencében összetalálkozik és mivel a föld alá nem tudnak menni, ezért felemelkednek. A feláramlások felhõ-, csapadék-, zivatarképzõdéshez vezetnek az adott helyzettõl függõen.

Hogy épp pontosan hol alakul ki konvergencia, az a front szögétõl, hullámzásától, az egyes frontszakaszok sebességétõl függ, de általában a keleti országrészben valahol.

Nyilván ÉK-rõl is jöhet front, igaz ritkán, akkor nyugatabbra alakul az összeáramlás, mert az ÉK-i csatornán jön be korábban a szél. Lehet, hogy a jövõ héten ilyenre is lesz példa, a keleti ciklonnak köszönhetõen.

Plusz: nem véletlen az sem, hogy Zabar környéke az egyik leghidegebb rész az országban. Pont ott fekszik, ahol a leggyengébb a frontok hatása, ezért ott sokkal gyakoribb a szélcsend, mint másutt.