Meteorológiai műszerek otthon
Műszer csatlakoztatása a MetNet-re
MetNet WS feltöltő: LINK MetNet WD feltöltő: LINK
MetNet cumulus feltöltő: LINK
Figyelem! Akinek Netatmo és Ruuvitag műszere van, az mostantól felkapcsolhatja a MetNet-re is!
Műszereim LINK
Csatlakoznál a légszennyezettség mérő állomáshoz? Olvasd el cikkünket
Kérdésed van ezzel kapcsolatban? Írj nekünk a legszennyezettseg(kukac)metnet(pont)hu címre.
Így van ez a WMR csapadékmérõjénél is. Az ugye nem csatlakozik sehova, rádióhullámon kommunikál a beltérivel.
Elõfordult már, hogy szakadó záporesõnél megjött néhány korai billenés jele a beltérire, mondjuk 2,3 mm-nyi, aztán amikor nagyon esett és a lezúduló vízfüggöny valahogy elnyelte, vagy szétszórta a jelet, akkor nem mutatott változást 2-3 percig, majd ezt követõen hirtelen nagyot ugrott a beltérin az érték és a billenések is beérkeztek (többé-kevésbé).
Az esõ elálltával a mért érték nagyjából megegyezett a kézi méréssel, azaz összességében nem volt adatvesztés, csak kimaradások és nagyobb dózisok felváltva.
Az biztos, hogy az adatküldési intervallumok között több billenést is képes regisztrálni, tehát van memóriája (a gondolatmenetedet helyeselvén). Én is úgy gondolom, hogy a csapadékmérõ egy ideig el tudja tárolni a lehullott csapadék mennyiségét és azt küldi a beltérinek, azaz nem minden adatküldésnél csak az elõzõ jel óta lehullott mennyiséget küldi "egyesével", hanem kumulálva. A beltéri pedig tudja, hogy az érték x idõ óta leesett mennyiség, nem pedig egy jelküldési intervallum adata.
Tényleges adatvesztés akkor lehet, ha a beltéri olyan régóta nem kapott jelet a szenzortól, hogy az közben már újabb periódus adatait küldi. Vagyis én így gondolom.
Ezt támasztja alá a WD-ben lévõ data gatherer ablaka is, ami egy ideig pl. valahogy így néz ki (csak a csapadék értékét kiragadva az adatküldéseknél): 1,0 mm; 2,1 mm; 3,2 mm; ... 16,8 mm; 19,0 mm; majd "gondol egyet" és újra kezdi 1,0 mm; 3,2 mm; stb. A "nullázások" közötti idõt nem figyeltem pontosan, de valahol 10 perc körül lehet. Azaz szerintem eddig tárolja maga az esõmérõ szenzor a lehullott mennyiséget.
Remélem segített valamit a gondolatmenetem.
Elõfordult már, hogy szakadó záporesõnél megjött néhány korai billenés jele a beltérire, mondjuk 2,3 mm-nyi, aztán amikor nagyon esett és a lezúduló vízfüggöny valahogy elnyelte, vagy szétszórta a jelet, akkor nem mutatott változást 2-3 percig, majd ezt követõen hirtelen nagyot ugrott a beltérin az érték és a billenések is beérkeztek (többé-kevésbé).
Az esõ elálltával a mért érték nagyjából megegyezett a kézi méréssel, azaz összességében nem volt adatvesztés, csak kimaradások és nagyobb dózisok felváltva.
Az biztos, hogy az adatküldési intervallumok között több billenést is képes regisztrálni, tehát van memóriája (a gondolatmenetedet helyeselvén). Én is úgy gondolom, hogy a csapadékmérõ egy ideig el tudja tárolni a lehullott csapadék mennyiségét és azt küldi a beltérinek, azaz nem minden adatküldésnél csak az elõzõ jel óta lehullott mennyiséget küldi "egyesével", hanem kumulálva. A beltéri pedig tudja, hogy az érték x idõ óta leesett mennyiség, nem pedig egy jelküldési intervallum adata.
Tényleges adatvesztés akkor lehet, ha a beltéri olyan régóta nem kapott jelet a szenzortól, hogy az közben már újabb periódus adatait küldi. Vagyis én így gondolom.
Ezt támasztja alá a WD-ben lévõ data gatherer ablaka is, ami egy ideig pl. valahogy így néz ki (csak a csapadék értékét kiragadva az adatküldéseknél): 1,0 mm; 2,1 mm; 3,2 mm; ... 16,8 mm; 19,0 mm; majd "gondol egyet" és újra kezdi 1,0 mm; 3,2 mm; stb. A "nullázások" közötti idõt nem figyeltem pontosan, de valahol 10 perc körül lehet. Azaz szerintem eddig tárolja maga az esõmérõ szenzor a lehullott mennyiséget.
Remélem segített valamit a gondolatmenetem.