Bakonyvár: egyetértek veled abban, hogy a földtörténeti éghajlatváltozásokat nem lenne szabad az emberi hatások "elbagatellizálására" használni. Pl. igaz, hogy a légkör CO2-szintje volt már 0,02% is, de volt 1% feletti is, és ezt "csak" 10-15°C-os ingadozás kísérte a Föld átlaghõmérsékletében. Ehhez képest semmiségnek tûnhet, ha az emberi tevékenység kb. 0,025%-ról 0,04%-ra emelte légköri CO2-t. Csak éppen a földtörténeti változások ezer v. millió évei alatt bõven volt ideje mûködni azoknak a folyamatoknak, amik kiegyenlítik az ilyen-olyan behatásokat. Száz-kétszáz év ehhez nem elég... Ráadásul ahogy "fejlõdik" az emberiség, szerintem úgy lesz egyre rugalmatlanabb és egyre érzékenyebb a változásokra. (Pl. amíg nem voltak tengerparti nagyvárosok, vagy amíg nem terjeszkedtek a tenger felé a hollandok, mit számított volna a tengerszint pár méteres emelkedése? De ez csak egy példa.)Viszont van, amiben nem értünk egyet. Szerintem egy-egy adatot a sok közül kiragadni még nagyobb hiba, mint több száz évet átlagolni. Ha a T(max)-okat nézed meg szeptember 8-12. között, láthatod, hogy az bizony csak 6 fokkal esett vissza (25°C, 19°C, 25°C). Attól, hogy a 10-i éjszaka hidegre sikeredett az erõs kisugárzás miatt, ezt nem látom rendkívüli fordulatnak... A másik: érdekes, hogy az éjszakai hömérsékletek emelkedése a legnagyobb változás, amit az elemzés kimutatott. Nekem igen gyanús, hogy ennek inkább a "hõszigetek" erõsödése az oka. A városok elég sokat nõttek, az ipar elég sokat gyarapodott az elmúlt 100 évben, a legtöbb állomás pedig városban vagy annak közelében van... Sõt, mi több: 10 állomást vizsgáltak, és közöttük van Miskolc is. Mennyit emelkedhetett Miskolcon az átlagos T(min) az állomás elköltöztetése miatt? Ez még a 10 állomás átlagán is emelhet tizedfokokat...